Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-08 / 45. szám
új if]úság 5 A XXI. századra készülnek „ Nem irodistákat, közgazdászokat akarunk nevelni...“ „Két dudás nem fér meg egy csárdában“ — tartja a közmondás, nem így a mi esetünkben, azaz a Rima- szombati (Rimavská Sobota) Közgazdasági Középiskolában. E „két dudás“ egyike az általános ökonómiai szak hajdan volt önálló rimaszombati tagozata, a másik az 1986-ban Tornaijáról (Šafárikovo) ide telepített mezőgazdasági ökonómia kollektívája. Ma már szépen megtérnek egymás mellett, igaz, az utóbbi hatosztályos Iskola napjainkra négyosztályosra zsugorodott, sót az idei tanévnyitón az I. C-ben már csak húsz diák ült padba, ami további iemorzsoiódást jelent. Kár, hiszen a gazdasági átépítés tempóváltásra kényszerftette a tervezés és elszámolás szakembereit is. Meg kell (kellene) gondolniuk mit, mennyiért és hogyan lehat gyártani, a jövő elörejelzé.se, az összefüggések felfedezése is alapkövetei- mény lett. Eddig ez nem jutott érvényre az oktatási koncepciókban Hogy mennyire honosodott meg Rimaszombatban, arról a szeptemberben hivatalába iktatott új igazgatónőt, Anna Zákalickát kérdeztem. Két dolgon van a hangsúly Az Utánpótlás nevelésében két dolgot tartok fontosnak, és ezt ezentúl következetesebben meg is követeljük diáktól és tanártól egyaránt. Az egyik a gondolkodásmódban, a hozzáállásban történő változás, aminek a szaktantárgyak oktatásában meg kell nyilvánulnia. Arra gondolok, hogy nem irodai alkalmazottakat, közgazdászokat kell nevelnünk, akik összességükben látják a problémákat, s tudományuk nem merül ki a számok, adatok puszta átmásolásában, hanem azonnal felfedezik a belépő és kilépő adatok közti arányosságokat vagy éppen aránytalanságokat, s tudják, mely eszközökhöz kell nyúlniuk. Egyszóval az ökonómus fejével tudnak gondolkodni és cselekedni. A másik dolog a vállalati gazdaságtan, könyvelés, ökonómiai gyakorlatok és más tantárgyak nagyobb fokú számítógépesítése. Azt hiszem, kevés iskola büszkélkedhet ehhez olyan anyagi feltételekkel, mint mi. Két számitás- technikal szaktantermünkön kívül egy számítógépes munkahely is van az Iskolában. Mindemellett hiába igyekszik az Iskola, ha az elmélet és gyakorlat közelítésében nem eléggé megértők a gazdasági vezetők. Elfeledkeznek arról, hogy előreléjini csak kölcsönös megértéssel és segítségnyújtással lehet. Továbbra is gond a diákok szakmai gyakorlaton való elhelyezése, de nem tesznek különbséget az új munkaerők Iskolai előmenetele szerint sem, és sokszor min- denttudó gyakorlatias abszolvenseket várnak tőlünk. Az iskolai számítás- technikai laboratórium létrehozásával viszont bizonyos értelemben megelőztük üzemeink többségének gyakorlatát. Erre büszkék yagyunk. Több, mint szükséges rossz! Ezek után engem is érdekelt az Iskola „csodatevő“ számítástechnikai laboratóriuma. Annak vezetőjét, Básti Ottó mérnököt a PMD-kel foglalatoskodó harmadikos lányok társaságában találtam. A „laboratórium“ — így hívják a számítástechnikai központot — jól felszerelt három termét már a szünetben mutatta végig, s ezek létAz eredmények még nem végeredmények Az igazgatóhelyettes. Jóba Mihály mérnök kalauzolt végig az iskolán, bemutatva minden szépet és érdemlegeset. A tizennégy jól felszerelt szak- tantermet látva picit elgondolkoztatott az a megjegyzése, hogy csaK ötven százalékra van megoldva a szaktanterem-ellátás, illetve nincs állandó költözködés, mivel minden osztálynak van állandó tanterme is. A testnevejogosultságáról, küldetéséről is készségesen tájékoztatott. — A számítástechnikai laboratórium feladatait három területre oszthatnám: az első a számítástechnika meghonosítása, a humán tantárgyakat is beleértve. Szakítani akarunk a tanárok. és diákok azon téves nézetével. hogy ez csak szükséges rossz. Bár a tanárok egy része húzódozik tőlünk, mindent elkövetünk, hogy az egyes tantárgyak keretén belül ne csak a központilag kidolgozott oktatóprogramokat használják, ezért is készítünk ilyeneket. A másik lényeges dolog az iskola igényeinek kielégítése. Nálunk az már természetes, hogy a 350 diák adatait, a félévi és év végi eredményeket, az előmenetelt, az osztály- és iskolai átlagokat az SM 50'30-es központi számítógép memóriájába tároljuk. £s feladatokat kapunk létrehozónktól, a kerületi is- kolaögyi szakosztálytól is. Ránk- hárul a járás pedagógusainak továbbképzése, konzultációk, tanuimányi kirándulások megszervezése, további adatfeldolgozás és sok egyéb. A SZISZ-szel és az Iskola vezetőségével együttműködve pedig a szakköri tevékenységet, a ZENIT versenyeket, a szakdolgozatok elkészítésének segítését említhetem elsősorban. A diákság és a tanári kar nagy örömére, lehet, már ebben az Iskolai évben elkészül az a két számítógép-hálózat, amely a gépek csoportos kihasználását is lehetővé teszi. Gyér az érdeklődés Az Iskola SZISZ-alapszervezete munkájával és eredményeivel érdemelte ki, hogy a SZISZ járási blzottMár minden tantárgyba betört a számítástechnika jóba Mihály: „Nem mellékes tényként, de a fövő fö feladataként említeném a további szakosodást“ Básti Ottó: „Lehet, már ebben az iskolai évben elkészül a két számftó- gép-hálözat“ ságán a jók között jegyzik őket. A konkrét példák felsorolását a Jókai Napok vagy a szép beszéd országos versenyen elért helyezésekkel kezdhetném. Figyelemreméltó sikereket ér el már évek óta a honvédelmi és a tűzoltócsapat is, de atlétikában és tollaslabdában Is van az Iskolának országos szintű képviselője, érmese. Ugyanakkor a középiskolás szaktevékenységnek felemás a mérlege. Mag Pál mérnök, e munka felelőse örömmel beszélt az évente megmegújuló érdeklődésről, amelynek köszönhetően tavaly hat munkával indultak a járási fordulóban, három dolgozat pedig a kerületi versenyre is eljutott. A kedvező fejlemények mellett azonban sok a hiányosság is. — Az üzemek és vállalatok érdeke is lenne e tevékenység kiböyítése és felfuttatása. Gondot okoz, és sok utánjárást követel a megoldásra váró konkrét feladatok beszerzése is. A SZISZ jb-vel közösen szóban is, írásban is kérjük az üzemeket, vállalatokat, adják meg miben lehetünk a segítségükre. Sajnos, még mindig gyér az érdekiődés. Évente kétszer tartunk összejöveteit a vállalatok illetékeseivel, akikkel úgy-ahogy együtt tudunk működni. Nagyon jó a kapcsolatunk a járási székhely élelmiszer-ipari üzemeivel, s nemcsak a szaktevékenységből kifolyólag, hanem egyéb szálak is fűznek hozzájuk. Minden osztály baráti kapcsolatban áll itt egy-egy szocialista brigáddal. Ok a szakdolgozatokhoz is nyújtanak segítséget, megértőek, de sajnos, ez a nagy többségről nem mondható el. lés az Iskolában Irigylésreméltó körülmények között zajlik, amit a vadonatúj tágas tornaterem és a huszonöt méteres fedett uszoda is bizonyít. Az udvarra újabb sportpályákat és egy futópályát terveznek. A nemrég nyílt ebédlő két Iskolát is ellát naponta, és itt zajlanak a nagyszabású Iskolai rendezvények, ünnepségek, bálok. Ezek után afelől érdeklődtem, milyen hiányosságokat lát még az iskolán belül, illetve melyek a diákjaikra és a vezetésre váró fö felada'ok. — Nem akarok nosztalgiázni, de úgy érzem, Tornaiján a sokkal szerényebb feltételek közepette iss, aktívabb, spontánabb volt a diákok szabadidő-tevékenysége. Ami még a volt Iskolánkat illeti: a két szakosító osztály ugyan fokozatosan és hivatalosan is megszűnt a nappali tagozaton, de nem tudom, érdektelenségből-e vagy tájékozatlanságból az esti tagozatra sem jelentkeznek azóta magyar diákok. További dolog, ami bennem gondoiatokat ébreszt, az egyes szak- tantermek aránytalan felszereltsége, összehasonlíthatatlan mondjuk a földrajz a könyveléssel vagy a történelem a gépírással és így tovább. Nem mellékes tényként említeném a további szakosodást, a szűkebb szakmai orientáltságot, és ezzel párhuzamosan a humán irányzatú képzés jelentőségének növelését. Elsősorban közgazdászokat akarunk nevelni, de olyanokat, akik megalapozott általános műveltséggel is rendelkeznek. polgári lAszlO (A szerző felvételei) iHtízmeiiviis nmoninvosságot! A 18. Fábry Napok üzenete „Minden nemzet a maga nyelvén lett tu- dósssá“ — irta hajdan Bessenyei György. $ ez a megállapítása számunkra, nemzeti kisebbségben éló magyarok számára ma nemcsak azt jelenti, hogy egy nemzet csakis úgy válhat naggyá, ha a tudományokat anyanyelvén műveli, hanem azt is, hogy a nemzetiség csak úgy maradhat fenn, ha vannak anyanyelvükön író és gondolkodó tudósai. ha a tudománynak is megvan a rangja és színvonala az illető kisebbségi kö- ziísséeben. Magányos tudományos kutatók, vagy 8 nemzeti tudományt csupán ,másodállásban“ művelők azonban egyedül, intézményes támogatás nélkül nem teremthetik meg a nemzetiségi tudományosságot. A csehszlovákiai magyar kisebbség esetében azonban sajnos éppen arról van szó. hogy nincsen egy intézmény vagy intézményrendszer amely szervezné, bizonyos szempontból iránvítaná. de mindenekelőtt anyagi eszközökkel segítené a hazai magyar tudo- mánvos életet. Az intézmény sszükségessé- gének .gondolata nem új, létrehozására a hatvanas évek végén konkrét kísérletek is történtek, de azok nem jártak sikerrel. A közelmúltban Kassán (Koáicel. a IS. Fábry Napokon szellemi életünk legkiválóbb képviselői tudományosságunk helyzetét elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy egy csehszlovákiai magyar tudományos intézmény létrehozása immár elodázhatatlan feladat. Erről szólt bevezető előadásában Püspöki Nagy Péter, s erre tett konkrét javaslatokat az a levél, amelyet az Előkészítő Bizottság nevében ugyancsak a történész olvasott fel a Fábry Napokon, s melyet a rendezvény résztvevőinek nevében a Csemadok Központi Bizottságának küldtek el. — On hogyan képzeli el a csehszlovákiai magyar intézményes tudományosság megteremtését? — Mivel Ismeretlen előttünk az, hogy Csehszlovákiában valóban hány magyar nemzetiségű kutató dolgozik, mindenekelőtt fel kellene mérni a helyzetet. Erre két konkrét javaslatom is van: az egyik, hogy a Mindenes Gyűjtemény rendszeresen adjon ki egy függeléket, mely folyamatosan föltárná a csehszlovákiai magyar tudományos kutatók számát, röviden Ismertetné életrajzukat és szólna munkásságuk legfontosabb állomásairól; a másik, hogy a készülő csehszlovákiai magyar irodalmi lexikon ne csupán irodalmi, hanem írói lexikon legyen, s kapjanak helyet benne azok is, akik jelentősebb tudományos műveket alkottak és közöltek. Arra kell törekednünk, hogy létrejöjjön egy, a nemzeti kisebbséget önállóan képviselő tudományos intézmény vagy intézményrendszer. Az a véleményem, hogy nem sokat, hanem lényeges és hasznos dolgokat kell kérnünk az államvezetéstől. Az indulásnál egy megfelelő ösztöndíjrendszer létrehozását tartanám fontosnak, mint magát az intézményt, mert ez lehetőséget adna a tapasztalatok gyűjtésére, egy felkészült kutatógárda kialakítására. Állami méretekben ennek nem lenne komoly költségvetési akadálya, mivel ehhez tulajdonképpen csak egy kuratórium kell, és körülbelül kétmillió koronás évi költségvetés. A fenti célok érdekében meg kell alapítani a Magyar Nemzeti Kisebbség Tudományos Tanácsát, mely a majdani intézmény irányító szerve lenne. Addig, míg ez a tanács nem jön létre, egy Előkészítő Bizottság látja el a szervezési feladatokat. Ez az Előkészítő Bizottság már megalakult, magját az Oj Mindenes Gyűjtemény szerkesztőbizottsága alkotja. Az önálló csehszlovákiai magyar tudományos kutatóintézet felállításán kívül szorgalmazzuk a csehszlovákiai magyar központi nemzetiségi múzeum létrehozását, és azt, hogy a Komensky Egyetem magyar tanszékén alakuljon egy hungarológiai kutatóosztály is. — Köztudott, milyen hátrányokkal indul az a szellemi pályára készülő, bár tehetséges, de nem értelmiségi családból származó diák azokhoz képest, akik értelmiségi csa- _ Iádban nevelkedtek. Hasonló hátrányokkal 'a csehszlovákiai magyar kisebbségnek is számolnia kell. Egyrészt azért, mert kultúrája természeténél fogva sok tekintetben provinciális, másrészt azért, mert értelmiségét alaposan megtépázták a történelem viharai. Hogyan lehet ezen felülemelkedni, születhetnek-e ilyen körülmények között is európai mércével mérhető tudományos eredmények? — Valóban, ez egy felette komoly és megoldásra váró kérdés. Nyilvánvaló, hogy a tudományos pályára készülő kisebbségi fiatal hátrányosabb helyzetből indul. Meggyőződésem azonban, hogy a valóban rátermett ifjak a kitűzött célt szem előtt tartva a nemzetiségükért való munkálkodás felemelő tudatának erejével be tudják hozni lemaradásukat, felül tudnak emelkedni körülményeiken. Ezen a területen rendkívül fontos és nehéz feladat hárul iskoláinkra is. Az alapiskolák felsőbb osztályaiban, de különösen a gimnáziumokban a tanárnak pótolnia kell mindazt, amit a diák otthonról nem hozhatott magával. A pedagógusoknak a hivatalos kötelezettségeiken túl is foglalkozniuk kell a diákokkal. Nevezetesen: fel kell hívniuk n diákok figyelmét az alapvető kézikönyvekre: fontos, jól kiválasztott szakkönyveket kell ajánlaniuk, kölcsönözniük tanítványaiknak és gondoskodniuk kell az iskolai könyvtár sokoldalú felszereltségéről. — Egy csehszlovákiai magyar tudományos intézmény létrehozásának igénye már rég megfogalmazódott, konkrét kísérletek is történtek a megalapítására, de mindeddig sikertelenül. Milyenek az esélyei az önök mostani kezdeményezésének? — Az állami szervek jóakaratára kell építenünk. Én bízom benne, hogy néhány forduló után a gondolatok világos megfogalmazásának és a nemzetiségi politika általános alakulásának függvényében — elvben legalábbis — ma több esély van a megvalósulásra, mint éppen húsz évvel azelőtt. KLINKO ROBERT
