Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-10-18 / 42. szám
új ifjúság 9 Kokaincsecsemők Nemrégiben közölt hivatalos adatok szerint a kábítószer hatása kezd statisztikailag mérhető módon kiterjedni olyanokra is, akik erről mit sem tehetnek: a csecsemőkre. Az Egyesült Államokban például a crack, a gyorsan „divatba jött“ — igen nagy romboló hatást kifejtő — kábítószer új borzalmat szült: fejletlen kokainbébik generációját, akiknek biológiai alsóbbrendűsége már a születés pillanatában nyilvánvaló. Az adatok riasztóak: New Ýork városában a magzatok öt százaléka, az amerikai fővárosban 15 százaléka van kitéve a kokainhatásnak. E katasztrófa elsősorban a fekete közösségen belül akut probléma. ám természetesen nem szűkíthető le csak e körre. A crack számlájára írható a csecsemőhalálozás ugrásszerű növekedése is olyan helyeken, mint például Washington. A kokaincsecsemők „esélye“ a halálra 15-ször nagyobb, mint a kábítószer által nem veszélyeztetett újszülötteké. Ami a legszomorúbb: talán azok szenvednek többet, akik életben maradnak. Sok kokaincsecsemő számára ugyanis az első élettapasztalatot a kábítószer- elvonás kínjai jelentik. Annyira érzékenyek még az érintésre Is, hogy nem lehet őket ölben tartant, vagy megfelelően etetni. Néhányuk megállás nélkül mozgatja kezét-lábát, így keres megkönnyebbülést. Még az intenzív osztály sokat megért munkatársai is elviselhetetlennek nevezik a kokaincsecsemők szenvedésének látványát, sikítá- sát. A terhesség alatt a kokain használata elképesztő károsodást okozhat a magzat szervezetében: agyvérzést, idegbénulást, deformálódott szívet és tüdőt, abnormális nemi szervek kialakulását. Az okok természetesen nagyon szerteágazóak, hogy miért kábítószerezik valaki: végül is főként az anya felelőssége, hogy gyermeke egészségesen jöjjön a világra. Azt pedig már végképp nehéz megérteni, hogy valaki hogyan szülheti meg második, harmadik vagy akár negyedik kokaingyermeket. Pedig Ilyenre is szép számmal akad már példa. A The Washington Post szerint az amerikai társadalom legszegényebb, legkétségbeesettebb rétegei számára ez a probléma nemcsak a mára, a jövőre nézve is fenyegetést jelent — de sajnos kábítószert nemcsak az Egyesült Államokban fogyasztanak. A Nemzetközi Olimpiai Akadémia udvarának pálmái. Ahonnan elindul az olimpiai láng Ha a turista Görögországban délebbre is merészkedik, mint Athén, akkor a Pelopónnlszoszon csodálatos élmények, látnivalók várják. Csak néhányat említünk; Epidavrosz, Spárta. Akik a sportot is szeretik, azok úticéljából természetesen nem hiányozhat Olümpla. Magától a községtől nem messze fekszik az ókori Olümpia, Zeusz szent helye, az olimpiai Játékok bölcsője. Az 1. e. VII. sz. végétől — 776-tóI — rendszeressé váltak a Zeusz tiszteletére négyévenként megrendezett versenyek, vagyis az olümpiászok. Kezdetben csak a peloponnészoszi poliszok vettek részt, később, az i. e. VI. századtól kezdve a többi görög város polgárai is bekapcsolódtak a játékokba. Az i. e. V. sz.-ra az olümplai játékok már általános görög jelentőségűvé váltak. A szentélyt vezető és az olümplai játékokat rendező éllszlek hírnökei négyévenként útra keltek, és az egész görög földön kihirdették az egyhónapos szent fegyverszünetet. Amikor a csatazaj elhallgatott, mindenfelől zarándokok vonultak Olümpla felé, hogy a nyár közepi holdtöltére — ekkor nyitották riieg a játékokat — odaérjenek, és megtekinthessék az öt napig tartó látványosságot. Az olümpia rommező, az Altiszt, annak közvetlen környékét, valamint á stadiont foglalja magába. Egyik legfontosabb épülete, kultuszhelye a Zeusz- -templom volt. A földrengés miatt lezuhant hatalmas dór oszlopok, a tufa alépítmény szabályos kváderkövel is sejtetik a templom hajdani szépségét, monumentalitását. A templom 68 m hosszú, 27 m széles és 25 m magas volt. Tetejét márványból faragott cserepek díszítették. Itt állt hajdan a Pheldiász alkotta Zeusz-szobor, melyet az ókor hét csodája között emlegetnek. Boltíves bejáraton keresztül jutunk a stadionhoz, melyet csak az ötvenes évek végén tártak fel a régészek. A stadion hossza 192,27 m volt, amelyet egyszer vagy kétszer kellett teljesítenie a starthoz álló futóknak. A többi látványosságról is sokat írnak az útikönyvek, de most egy olyan helyre kalauzoljuk el az olvasót, ahol kevesebben jártak és járnak — a Nemzetközi Olimpiai Akadémiára, amely megalakulása óta a modern olimpiák szolgálatában áll. lehetővé téve a világ Ifjúságának, hogy a helyszínen — az ókori Olümpia mellett — tanulmányozhassák az ókori és az újkori olimpiák történetét. A központ létrehozásának ötlete a modern olimpiák megalkotójától, a francia Pierre de Coubertin bárótól származik. Coubertin azon a véleményen volt, hogy egy speciális kutató- intézet, amely alá van rendelve a NOB- nak, tanulmányozhatná, vizsgálhatná az olimpiai eszme helyzetét, a játékokat, az adott társadalmi világrendben. Coubertin, pedagógus lévén, hitt a testi nevelés jó hatásában, mint a modern pedagógia nélkülözhetetlen eszközében. A Nemzetközi Olimpiai Akadémia 1961- től működik, ez a dátum megegyezik a feltárt, felújított ősi Olümpiai Stadion avatási ünnepségével. Bár a természetjárás nem tartozik az olimpiai sportágak közé, mégis a nevelés fontos eszközének tekintik, mert jól szolgálja a test és szellem fejlődését. A rövid séta, míg eljuthatunk a stadiontól az akadémiáig, módot ad arra, hogy tisztelegjünk Coubertin emlékének annál az obellszknél. mely végakaratának megfelelően a szívét őrzi. Az akadémia területén egyszerre több százan tartózkodhatnak, sportolhatnak, tanulhatnak — luxus körülmények között. A létesítményhez tartozik egy 350 személyes konferenciaterem, étterem, könyvtár. Aki aktívan akar sportolni, az a 25 m-es uszodától, a teniszpályától a kosárlabdapályáig, az atlétikai pályától a labdarúgópályáig mindent megtalál. Itt nemcsak hirdetik az „Ép testben ép lélek“ eszméjét. N. M. Itt gyújtják meg az olimpiai lángot. HITED Pedagógushiány A kellő megbecsülés hiánya miatt Nagy Britanniában is számos pedagógus hagyja el a pályát. Emiatt máris aggasztó a hiány szakképzett tanítókból. tanárokból. Szakértők szerint 400 ezer pedagógus oktat jelenleg az állami iskolákban, és 350 ezren hagyták el a pályát, 1994-ig. ha a helyzet nem javul, kémiatanárból háromezer, matematikusból négyezer, nyelvtanárból két és fél ezer, zeneoktatóból pedig kétezer tesz várhatóan a hiány London Tower Hamlets kerületében az alapfokú iskolákban hetente négy napot oktatnak, s ötszáz gyermek részére nincs hely. A város Hackney kerületében 320 pedagógus kellene még. Islingtonban 140, Lewlshamban 112 pedagógusállás nincs betöltve Essex grófságban 12 000 a pedagógusállások száma, ezek közül ezerben van üresedés. A helyzeten az illetékesek úgy próbálnak enyhíteni, hogy külföldről szerződtetnek pedagógusokat, elsősorban Ausztráliából és Űj-Zélandról, továbbá Franciaországból és az NSZK-ból Az Egyesült Államok azért nem jön szóba, mert Angliában viszonylag alacsony a javadalmazás és magasak a megélhetési költségek. Meghosszabbodott életkor Az amúgy sem munkakerülő németekre 1992-től az eddiginél hosszabb időn át tartó életpálya vár. Egy, a munkaügyi minisztériumban kidolgozott törvénytervezet az 1952 után születettektől a teljes nyugdíjjogosultsághoz a jelenlegi harminc munkaév helyett, már 35 esztendőt követel. A miniszteri magyarázat azzal érvel, hogy — hála az előrehaladott orvostudománynak —az NSZK-ban az átlagos életkor olyannyira meghosszabbodott, hogy 1992-től egy dolgozónak három nyugállományban levőt kell eltartania. Ez az „örvendetes“ állapot követeli meg, hogy az aktív polgár a jelzett esztendőtől kezdve nem 60, hanem 65 éves korában mehet majd csak nyugdíjba. Megjegyezzük, hogy számos más nyugati államban Is hasonló gondok foglalkoztatják az Illetékes hatóságokat, Belgiumban például már régóta 65 év a nyugdíjkorhatár. A függőkért titka Az iraki kormány nagy összegű jutalmat ajánlott fel annak, aki megfejti az ősi babiloni függőkertek titkát. A tudósok a mai napig sem tudtak rájönni arra. miként oldották meg az ókori mesteremberek a korabeli hét világcsoda egyikének számító építmény vízellátását. Az iraki hatóságok a babiloni romváros renoválásával együtt eredeti formájában szeretnék helyreállítani Nebukadnécár (Nabukodonozor) király által feleségének emelt — maradványaiban még ma is látható — kastélyt és a hozzá tartozó függőkerteket is, a- nélkül, hogy felhasználnák a modern szlvattyútechnikát. A bagdadi illetékesek felszólították az iraki mérnököket: legyenek legalább olyan leleményesek, mint mesterségük ősi művelői, és oldják meg a kertek eredeti módszer szerinti öntözését. A legjobb megoldás szellemi atyja (1,6 millió dollár) díjban részesül. A babiloni romváros további nevezetessége: nemzetközi kulturális fesztiválnak a színhelye. Suttyomban elinalt „Nevada“ királynője Tapsifüles Playboy-nyuszlként kezdte rögös karrierjét a 30 évesen is igen szexi Sybille Rauch. A kitűnő papírminőségéről is híres magazin lapjairól a nyugatnémet szőke bombázó a filmek világába kalandozott. A másfél tucat alkotásban, amelyben kisebb-nagyobb szerepeket játszott, bájait (93—65—90) sem takargatva, sikert-sikerre, férfiakat férfiakra halmozott. S jött az első pornó! Mi kellhet még az érosz királynőjének? Személyes találkozás a nézőkkel! Hát ez is megszületett a hamburgi „Nevada“ Peep-Showban, ahol 5 nyugatnémet márkáért tekinthették meg a 800 éves kikötővel büszkélkedő metropolisz polgárai és turistái Sybille forgó porondon vonagló, érzéki testét. A látvány a hatóságokat is felizgatta, mert a prostituáltak fészkének kikiáltott „húsboltot“ megrohamozták. Későn! Az extap- sifüles megneszelhette a rendőröket, mert elmenekült munkahelyéről. Szemtanúk aznap éjjel egy expresszvonaton látták. Hogy merre tart? Azt mi is szeretnénk tudni!
