Új Ifjúság, 1989. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-06 / 36. szám
„Az építőtáborban megismerkedtem közelebbről a vezetőmmel, aki huszonkét éves, én meg tizenöt éves vagyok. Azóta levelezünk egymással. A másik fiú, akivel leveleztem, már nem ir. Mit tanácsolsz, folytassam a levelezést?“ Nagyon egyoldalúan ítéled meg a kapcsolataidat. Az a fiú, aki már nem válaszol leveleidre, másképpen érez Irántad, mint a másik. Te szeretnél mindkettőjükkel levelezni, de ez még nem elég ahhoz, hogy kapj is választ tőlük. El kell fogadnod, hogy a veled egyidős fiú megszakította a kapcsolatot, nem vagy annyira fontos számára, hogy írjon neked. Ne írj már neki, esetleg névnapra, ünnepre egy lapot küldhetsz, hogy lássa, még mindig nem felejtetted őt el. A másik fiúval folytasd a levelezést, de igyekezz a barátság mellett maradni. Nem fűz hozzá ugyanis erős érzelmi szál. Nincs értelme tehát a kezdeményezésnek. Ha kezdeményeznél, megint az az érzésed támadhatna, hogy cserben hagytak, mert megint te akarsz valamit, nem pedig mindkettőtök. Próbál] meg többes számban gondolkodni, meglátni előre a helyzeteket. Ezt a készséget hívja a szakirodalom empátiának (átélőkészségnek). Akiben megvan ez a készség, képesebb partnerkapcsolatra. „Tizennégy éves lány vagyok. Megtetszett egy fiú, aki tudja, hogy szeretem, de rám sem néz. Mit tegyek?“ Csupán türelemre tudlak inteni. Nincs értelme kezdeményezned, mert egy csalódással végződhet. Megítélésem szerint a te korodban még van elég idő kivárni a fejleményeket, nem kell azt sürgetni. Még nem vagytok egy hullámhosszra hangolva, a fiú ezért nem nyilatkozik. Ha majd annyira fogja őt érdekelni személyed, mint ő téged, jelentkezik. „Tizenhat éves lány vagyok, és nagyon szeretek egy tizennyolc éves fiút. Naponta szoktunk találkozni. Most úgy érzem, elhagyott, mert már több mint egy hónapja nem találkoztunk. Én már üzentem neki többször, de ő nem üzent semmit. Mitévő legyek?“ Lehet, hogy eseted hasonló, mint az előző levélíróé. Sokan a szakítást elhagyással intézik el, mivel nincs lelki erejük szóban elmondani az igazságot. Ezért nincs értelme kiszolgáltatni magad az üzengetésekkel. Ha úgy érzed, beszélned kell vele, akkor írj neki egy levelet, de ez minden. A levélben írd meg érzelmelr- det, elvárásaidat vele szemben, kérj magyarázatot viselkedésére, minek időpontját, helyét te szabod meg. A többi már tőle függ. Abból kitűnik, mennyire vagy ér tékes vagy közömbös számára. Te nagyon ragaszkodtál hozzá, így elfogultságodban észre sem vehetted, hogy ő másképp érzett. Erre joga van mindenkinek, hogy másképp' érezzen, mint ahogy elvárják tőle. A történtekből arra lehet következtetni, hogy ő másképp érez. Ha oka lett volna hallgatásának, már jelentkezett volna. Hogy nem így tesz, ez szakításra enged következtetni. Igyekezz uralkodni érzelmeiden, megőrizni emberi méltóságod. Ha jelentkezik, természetesen folytathatjátok a kapcsolatot. De így is le kell vonnod a tanúságot a történtekből és az érzelmek mellett az értelemnek is helyt adni. „Tizenöt éves nagyon szerelmes lány vagyok. A fiúm egy évvel fiatalabb nálam. Tetszik, csak nem tudom, hogyan tudassam vele. Voltunk már kettesben, de nem tudtam megmondani neki, hogy szeretem. Mit tanácsolsz?“ Fiatal vagy, a fiú még fiatalabb. Ha csak a biológiai érés törvényeit vesszzk figyelembe, a fiúknál az érés később kezdődik. A lelki érésre ugyanez vonatkozik. Ritka, hogy egy tizennégy éves fiú ugyanolyan fokon tudjon szeretni, érezni, mint a vele egykorú lány. Tehát a fiú pajtásának, barátjának tart, gondtalanul ta- , lálkozik veled, szórakozik, társalog. Ha szólnál neki érzelmeidről, elbizonytalanodna a fiú, mert olyan valamivel kéne megbirkóznia, ami még távoli tőle. Ez elronthatná a barátságotokat és akkor te még jobban szenvednél, mint így, hogy titkolnod kell az érzelmeidet. Egy kis önuralommal túlteszed magad a gondon. A közeledést bízd a fiúra. Ne rontsd el azt, ami most jó! „Sokat vitatkoztunk barátnőimmel, hogy lehetséges-e elveszteni a szüzességet, ha a fiú ujjal közeledik? Szeretném megtudni az igazságot.“ A petting egyik változatára u- talsz leveledben, vagyis a szüzesség elvesztése a szűzhártya átszakadását jelenti. Ez függ a szűzhártya rugalmasságától, vastagságától és az ujj behatolásának mélységétől is. Egy igényesebb gimnasztikái gyakorlattal, egy rossz mozdulattal is elveszthető a szüzesség. Általában enyhe fájdalom, vérzés követi azt. Ha nem tapasztaltál ilyet, kicsi az esélye, hogy megtörtént a szűzhártya átszakítása. Tizenhat évesen a közeledés leírt módja elfogadhatóbb, mint a közvetlen nemi érintkezés. A petting előkészíti az egyént a közösüiésre, fokozza az orgazmuskészséget, és nincs káros következménye. „Olvastam valahol, hogy az infravörös besugárzás növeli a mellet. Igaz ez? És még mire használ az infravörös besugárzás?“ A leírt hatást nem tudom igazolni, így csupán arra támaszkodhatsz, amit olvastál. Főleg a felső légúti gyulladásoknál, a homlok- és orrüreg gyulladásnál javallatos a használata. A készülék előtt ülve felhevíti az orrgarat üregeket és kiváltja a váladékozást. Szintén javasolt a csecsemőkorban bizonyos megfázásoknál. VERONIKA KIS PETTYES, NAGY PETTYES Játékos megoldások, lezser elegancia, aszimmetrikus, meghökkentő formájú részletek, rokokó színek, a püs- pökllla és a piros kombinációja, kiegészítve feketével — ez a divat. Sok a vlrágmlnta és a pettyes minden mennyiségben: a töpettyestöl az óriás pettyesig. KAPROS SERTÉSAPRÚLÉK-LEVES Hozzávalók 4 személy részére: 30 deka sertéslapocka, 30 deka csont, egy kis csomag kapor, 1 csomag vegyes zöldség, 2 deka vaj, liszt, 2 darab tojássárga, 1 deci tejföl, só, bors, gyömbér, ételízesítő. — A csontot leforrázzuk, majd körülbelül 1,2 liter vizet töltve rá, feltesszük főni. Közben hozzáadjuk a kis kockákra vágott sertéshúst. A zöldségeket megtisztítjuk, kis hasábokra vágjuk, és a leveshez adjuk. Sóval, borssal, gyömbérrel fűszerezzük. Lassú forrással az egészet puhára főzzük. Kiemeljük a csontokat. A kaprot finomra vágjuk, és egy kevés vajon liszttel együtt megpirítjuk. Felengedjük a hús levével, és a levesbe töltjük. Kiforraljuk, és ételízesítővel utánaízesítjük. Végül közvetlenül tálalás előtt belekeverjük a tojássárgával elhabart tejfölt. KAPROS HDSGOMBOCLEVES összegyúrunk 20 deka sovány derált sertéshúst négy deka félig főtt rizzsel, egy tojással, sóval, törött borssal, és apró gombócokat formázunk belőle. Három deka vajból egy púpos evőkanál liszttel világos rántást készítünk, beleteszünk egy nagy csokor finomra vágott kaprot, és másfél liter vízzel felengedjük, felforraljuk. Ekkor rakjuk bele a húsgombócokat, és megfőzzük. Közben sóval, törött borssal megpárolunk 20 deka felszeletelt gombát, és a kész leveshez adjuk. Tálalás előtt egy kevés citromlével és egy deci tejföllel ízesítjük a levest. ROSTON SÜLT HÜS KAPROS BURGONYÁVAL Hozzávalók: 4 személy részére: 60 dkg sertésszelet, 1 kiló burgonya, 5 deka vaj, 1 evőkanál liszt, 1 csomag kapor, só, szerencsendió, grill-fűszerkeverék, egy csipet cukor. A húst előző este felszeleteljük, sóval, fOszerkeve rékkel meghintjük, és egy kevés mustárral megkenjük (Fóliával betakarva — hűtőben — tároljuk.) A héjá ban főtt burgonyát meghámozzuk és felkarlkázzuk. Köz ben a vajból és a lisztből világos rántást készítünk Hozzáadjuk a finomra vágott kaprot, sóval, borssal szerecsendióval fűszerezzük. Felengedjük annyi tejjel hogy mártás sűrűségű legyen. Jól kiforraljuk, és eset leg kevés cukorral, citromlevével ízesítjük. A húst — hirtelen, roston megsütve — a burgonyát egy kevés zsírban megpirítva, a mártással leöntve tálaljuk. Családalapítási tényezők A nő és a férfi közötti tér A férfi és nő közötti térben zajló kommunikáció mellett fontos szerepe van annak is, hogy az egyén hogyan nyilvánítja ki a másik nemhez fűződő viszonyát, klalakul-e olyan helyzet, amely elvezet az elSö találkozáshoz. Soroljunk fel néhány lehetőséget! . Színház. Ez a típus a másik nemmel szemben szerepet játszik, álarcot visel, ez lehet drámai, romantikus, titokzatos, melodramatikus stb. Elrejti a másikkal szembeni tényleges viszonyt, meghatározott célok érdekében látszatokat teremt. Az úgynevezett polgári erkölcsök idején a férfi és a nő között teljesen általános volt a bókokkal, játékkal, taktikával teli színház. Függetlenül attól, hogy ki miért választja ezt a módszert, ebben mindig lesz valami mesterkélt. A játék eredménye többek között az egyén színészi tehetségétől függ, így aztán egyesek sikert aratnak, mások nevetségessé válnak. A színházjelenség meglehetősen tipikus a házasságot megelőző Időszakban. Főleg azoknál, akik „meg akarják fogni“ a másikat. Felbukkanhat a színház,^ akadályokkal küzdő kapcsolatban is. A gyakorlat \ azt mutatja, hogy a nők általában jobb színészek. Egyik gyakran játszott szerepük az orgazmus tettetése. Félelem. Az én és a másik nem világa között kialakulhat a félelem, a szorongás mezője. Az én korlátáinak átlépése megnehezül, a másik fél minden jelzése fenyegetésnek tűnik, az önértékelés is elbizonytalanodik. A félelemben az is kifejeződhet, hogy nem tudjuk, a másik miként fogad minket. Az a férfi, aki számos sikertelen közösülést tud maga mögött, félni kezd a nőktől, már a közösülés lehetőségtől is, és bármilyen kacér megnyilvánulást, vele szemben kinyilvánított szexuális igényt fenyegetésnek fog fel. Másoknál a félelem elsődleges jellegű, azaz már eleve megakadályozza a másik nemmel való kapcsolatteremtést. A találkozásnak — úgy tűnik — áthatolhatatlan korlátái vannak. A félelmet le kell küzdeni, függetlenül attól, hogy komplexusok, lelki problémák, otthoni elkényeztetés vagy gátlások vannak mögötte. Bíróság. Az ide tartozó típus a másik nemmel szemben vádlóként lép fel, védő ugyanakkor nincs. E magatartásforma rendkívül tipikusnak tekinthető, általában csalódás, kiábrándulás áll mögötte. Ilyenkor nem nehéz a másik nem minden képviselőjét közös nevezőre hozni: például „minden férfi gazember“. Vannak, akik a vádlói pulpitust szónoklatok megtartására használják, csak úgy dobálóznak a filozófusok, irodalmárok Idézeteivel, amelyek a másik nem nem alacso- nyabbrendűségét hivatottak igazolni. Ezek a szónoklatok inkább a férfiak világára jellemzők. A nők „vádbeszédeikben“ inkább az életből vett példákat alkalmazzák, szívesen térnek ki önmaguk, anyjuk, szomszéd- nőik, barátnőik élményeire. Ez a helyzet, függetlenül kialakulásának okától, korlátot teremt a partnerek között, a két fél Idegennek, egyenlőtlennek érzi egymást, így megnehezül az igazi, teljes értékű találkozás. Játék. A játékos magatartás a két nem közötti tér soron következő példája. Ebben a térben „karnevál“ zajlik, a találkozás, a szórakozás, a kellemesség igényének kifejezője. A másik nem világában az az érdekes, ami a játékot szolgálja, elősegíti. Ha a két ember között az „ágyban zajló vidám játék“ a partnerek közötti sokszínű kapcsolat egyik összetevője, akkor az feltétlenül a szerelem művészetének, az ars amandi megnyilvánulási formájának tekinthető, ha viszont e játék kizárólagos egzisztenciális útmutatóvá válik, az egyén megreked az örömök, a kellemesség világában, és nem lesz képes összetettebb kapcsolatok kialakítására. Laboratórium. Vannak olyanok, akik hajlamosak arra, hogy a nemek, a szex és a szerelem világát tudományosan megmagyarázzák. Számukra a másik nem, a velük való találkozás elsősorban új ismereteket jelent, az együttlét fő célja a megismert elméletek felülvizsgálata. Szélsőséges esetben még a közösülés is „tudományos“ laboratóriummá válhat, ahol „tudományos“ közösülésl technikákat alkalmaznak. Sok olyan ember van, aki a nemi élet megkezdése előtt annyi tudományos kiadványt olvasott el, hogy kiveszett belőle az eredetiség, az improvizálásra való képesség, olyan „tudóssá“ lett, aki magán és partnerein végez kísérleteket. Partnerkapcsolat. Az egyén a másik nem világát a sajátjával egyenértékűnek, egyenrangúnak tekinti. A pszichoszexuálls különbségek lekötik. Spontán alakul ki a bizalmon alapuló megértés. Az egyén a partnerben elsősorban a másik embert, a személyiséget látja, és csak ezután a* másik nemet. E magatartás lehetővé teszi a nyitottságot és őszinteséget, megszűnnek az előítéletek, a sztereotípiák, minden feltétel jelen van a szerelem továbbfejlődéséhez. Rejtekhelyről előbújik az ÉN, új, közös világ alakul ki. A férfi és a nő közötti tér felsorolt típusai nem merítik ki az összes lehetőséget, nem esett szó többek között a neurotikus, lelki zavarokkal terhes, társadalmi normáktól eltérő térről. Egyelőre még nem tudunk mindent arról, hogy mi is zajlik ebben a térben, az intuícióról (ösztönös megérzésekről), a különböző észlelésekről. Nem ismerjük még elég pontosan e „teret“ irányító törvényszerűségeket, a benne megnyilvánuló ellentmondásokat, változásokat, vonzó és taszító tényezőket. Dp. Z. L.-S.
