Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-22 / 8. szám

S'orog.aleméz Szörényi - Koncz: BALLADÁK A cseh Viszockij A közelmúltban érdekes válogatást Jelentetett meg a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat azokból a balladákból, amelyek íelvétele 1975 és 1987 között készült a Hungaroton P, Illetve a Főnix stúdiójában. A lemez címéből Is kiderül, hogy az előadók a magyar popzene két kiemelkedő egyénisége: Koncz Zsuzsa és Szörényi Levente. Mindketten több évtizede képviselik a manapság egyre inkább a rétegműfaj kategóriába tartozó igé­nyes muzsikát. A megzenésített művek nép- és mO- balladák. Az utóbbiak zenéjét Szöré­nyi Levente írta, míg a népballadák „szövegelésében“ Bródy Jánosé volt a főszerep. A hangszerelésben a ma már nem létező Fonográf tagjai (Bródy János, Móricz Mihály, Németh Oszkár, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Tolcsvay László) segédkeztek. Sajnos, a hangtechnikai utómunkálatok elle­nére is egyik-másik felvételen érez­hető a korosság. Arany Jánostól a Vörös Rébék és a Szondi két apródja. Juhász Gyulától pedig a Ballada című művet adják elő, népi elemekkel tarkítva. A gyűj­tők bizonyára igyekeznek beszerezni ezt a korongot, hiszen az eddig szét­szórt mintegy nyolc ballada most így együtt egy kis családot alkot, amely­nek legifjabb tagja a most először kiadott „Fehér Anna“. A jelenkor íté­lete“ a régebben bemutatott és nagy sikert aratott István, a király című rockoperából került ide, de a szer­kesztők gondos alapossággal válogat­tak Koncz Zsuzsa és Szörényi Leven­te szólóalbumainak anyagából is. Rit­ka, értékes hanganyagot élvezhet az, aki megvásárolja e balladagyűjte­ményt, hiszen negyvenkét percen és harminckét másodpercen keresztül merülhet bele a modern zenei világ­tól távol eső szférába, az emberi egy­szerűség és tökéletesség közegébe. (rr) A jelenlegi cseh kultúra legnagyobb­jai között tartják számon. A neve: Vladimír Merta, aki énekes, költő és filmrendező egy személyben, bár ere­detileg építőművészetet hallgatott a prágai műegyetemen. Időközben azon­ban rájött, hogy a fényképezés és a filmművészet jobban érdekli, s har­mincéves korára már a filmakadémia rendezői szakát is maga mögött tud­hatta. Diplomával a zsebében mégis a vizsgafilmje az eddigi utolsó alko­tása. Inkább ír és énekel. A hatvanas évek közepétől saját dalokkal jelenik meg a pódiumon, s őszinteségével hamar népszerűvé válik. 1968 hozza meg számára a külföldi sikert: Prágai balladák címmel (Ballades de Pra­gue) Párizsban kiadják élete első nagylemezét. A hazai lemezkiadók fi­gyelmét azonban csak 1977-ben sike­rül magára vonnia, amikor tiz napra bérbe vehette a prágai Mozarteum stúdiót. Az eredmény egy nagylemez, a Vladimír Merta P. S., amely tulaj­donképpen reprezentatív válogatás a szerző legsikeresebb koncertdalaiból. A prágai zenészek legjobbjaival köz­reműködve egy olyan 10 dalos lemez született, amely hűen tükrözi Merta sajátos világnézetét. Egyik kritikusa így vélekedett erről: ,.Merta művésze­tének lényege az ember és a társada­lom közti kapcsolat állandó keresésé­ben, s annak hitelessé tételében nyil­vánul meg. Egy olyan kapcsolatban, amelyet a gyakori fájdalmak és meg­aláztatások ellenére sem lehet meg­szakítani." Mertát elsősorban folkénekesként ismerik, de azért a filmhez sem lett egészen hűtlen. Számtalan forgató- könyvet írt, közülük az „Opera a sző­lőben“ hozta meg a legnagyobb si­kert, JaromlI Jireš rendezett belőle kitűnő filmet. Gyakran szervez impro­vizált esteket, ahol dalai, szellemes eszmefuttatásai mellett alternatív ha­zai és külföldi filmeket vetít. Merta sokoldalú, nagyszerű művész. Zene- pedagógusként is csillogtatta erényeit, kidolgozta a folk gitáriskoláját, amely a zenélni tanuló fiataloknak szolgál módszertani anyagul, s idén könyve jelenik meg a dalszövegek írásáról. Merta dalait a folk kategóriájába szokás sorolni, pedig zenei stílusának meghatározása nem ilyen egyértelmű. Igaz, hogy zenei nyelvezete főleg a morva (a Haná-vidékről származik a szerző) és a szlovák folklórból táp­lálkozik, de ugyanúgy fellelhetők benne a cigányzene, a blues és a rock jegyei is. Ez az utóbbi kitétel főleg legújabb dalaira jellemző, hisz Dobrá úroda zenekarával elektromos hang­szerek kíséretében adja őket 'elő. A' nyolcvanas évek vége felé járva jól cseng a Merta név, külföldön. A világ egyik legnagyobb folkfesztiválján Dá­niában, Roskildeben olyan világsztá­rok társaságában lépett fel, mint Sting és John Hlatt. Érthetetlen okokból ez az egyedi művész eddig még nem nagyon örül­hetett a hivatalos elismerésnek. Ügy tűnik azonban, hogy olvadozlk a köré fagyasztott jégpáncél. Idén több mint tíz év után két albuma megjelenteté­sét tervezik a prágai lemezkiadók. Eddigi legnagyobb elismerése az Arany Porta díj, amelyet évente osztanak ki az ország legendás folkfesztiválján, a Plzenben megrendezett Portán. Bár Merta ezt fenntartásokkal fogadja, mondván, hogy már a Porta se a régi, egyre inkább a sznobok seregszemlé­jévé válik. Ennek egyik dalában han­got is adott: „Mit keresek én itt / hisz már haldoklóm, / ezért kérek tőletek / egy percnyi néma csendet.“ JAN KOSCÖ 'Ä Japán popzenével kapcso­latban még a kuriózumokra va­dászó rajongók Is felszisszennek, mondván, nem ez az a kategó­ria, amely jellemezné a felkelő nap országának zenei világát. Aki "'látta a Tokió pop című filmet, megbizonyosodhatott a japán könnyűzene létezéséről, mert ez a műfaj japánban is minden stí­lusban képviselteti magát. Nem­zetközi hírvnévre csak azok a japán szólisták és együttesek tet­tek szert, akik, illetve amelyek angol nyelven adták elő szerze­ményeiket. E rövid körképünk­ben bemutatunk néhány popelő­adót a szigetországból, hiszen a japán rockról igencsak keveset olvashatnak fiataljaink. Már öt éve dolgozik London­ban a Frank Chickens duett, s ez idő alatt három nagylemezt készített. A japán népzene jel­legzetes dallamait kitűnően ele­gyítették a nyugatias hangzásvi­lággal. Első szerzeményük, amely tavaly több hónapig szerepelt a tokiói slágerlistákon, nemcsak ta- flnált ritmusával, hanem a címé­vel is kitűnt az átlagból. A legutóbbi tokiói klslemezsl- kert egy fiatalokból á.lló csapat aratta. A héttagú Hikaru Genji csoportról van szó, melyben a zenészek átlagéletkora tizenhét év! Dalaik nem a csábító flútrük- kökről meg a szerelemről szól­nak, hanem az élet egyéb mozza­natairól. Megjelenésük is jelleg­zetes — mindig csak fehér ru­hában lépnek színpadra és a ka­merák elé, videoklipjeikben pe­dig görkorcsolyán „közlekednek“, hancűroznak. Az együttes a ja­pán középiskolások százezrei kö­rében elért sikerével kedvező a- nyagl támogatást biztosít a gom­baszám növekedő japán tinicsa- patoknak. Most szóljunk egy régebbi, 1981-ben népszerűvé váló zene­karról, amely sajnos azóta már feloszlott. A kizárólag instrumen­tális zenét játszó Logic System volt az egyik első olyan japán csapat, amely tudatosan alkal­mazta az országban kifejlesztett elektronikus csúcstechnológiát. Programozott zene, szintetizátor- hangzás jellemezte zenei arcula­tukat. Ebben valódi úttörőnek mondhatta magát az együttes ve­zetője, Hidekl Macutake, aki a korszak másik nagy japán zene­karának, a Yellow Magic Or- chestralnak is komputerprogra­mokat állított össze. A Japán előadók zenéje Igen széles skálán mozog. Ebből a felsorolásból sem hagyhatjuk ki a népszerű, gitárcentrikus zenét játszó Bowyt. Legsikeresebb al­bumukból mintegy félmillió kelt el a japán lemezpiacon. Bár az énekes és a szólógitáros kivált a csapatból, s nemrég az egész társaság feloszlott, „Az évszak csak téged változtat meg" című szerzeményük. 1988 nagy slágere volt. Sajnos, a hagyományos japán ének- és dallamvilág már csak ritkán szólal meg a tömegtájé­koztató eszközök műsoraiban. Ta­valy e műfajban mindössze egy énekesnő került a csúcsra, még­pedig Yamato Szakura, akinek slkerdala a japán természetről, a szigetországi esőzésekről meg a vénasszonyok nyaráról szól. Ma már a világ popzenéjében sem ismeretlen a kitűnő billen­tyűs, Sakamoto neve, a legutóbbi tíz év jeles vállalkozásaiból jócs­kán kivette részét. Pontosan tíz évvel ezelőtt mutatkozott be a már említett Yellow Magic Or- cliestralban, majd Angliában dol­gozott tovább a Japan vagy az Iggy Pop együttes tagjaival. Hang­lemezein mindig megtalálni a ha­gyományos japán zenét, aminek legújabb bizonyítéka az alig fél évvel ezelőtt megjelent Nlou Gio korong, amely Japánon kívül a világ több országában a nagyle­mezlisták élére került Japánban is vannak érdekes, gyakran mosolyra késztető együt­tesnevek. Ilyen a Melon zenekar is, mely 1987-ben alakult, s el­szakadva a hagyományos keleti dallamvilágtól otthonosan mozog más területen is. Az együttes nagylemezén egyaránt találni funky, soul, rock számokat, át­ütő sikert viszont a Hawaii break című dallal arattak még 1988 ele­jén. Koller Sándor 1. Modus: Ked sa ráz oči dohodnú 2. Zenit: Ked ta nechá dievča 3. Cézár: Vizitka 4. Richard Ball: Magická flétna 5. Iveta Bartošová: Tichá píseň 6. Výbér: Výbér 7. Alice Hálóvá: Bratfíčku müj 8. Michal David: Chcem žít bez obáv 9. Petra Janfl: S láskou 10. Hana Hegerová: Potméšilý host 1. Edda: Mindig veletek 2. East: A szél, az álom és a tündér 3. Step; Igen 4. Klam: Szép új világ 5. Ossián: Gonosz asszonyok' 6. Kabalababa: Te vagy a mennyor­szág 7. Pap Rita: Hét forró éjszakán 8. Lord; Szemedben a csllilagok 9. Krokodyl: Számolj el tízig 10. Pataky — Slamovits: Engedjetek VILÄGLISTA 1. Bananarama: Szerelem, igazság, becsület 2. Willie Nelson: Hold folyó 3. Pét Shop Boys: Nem vagyok meg­őrülve 4. Stevie Winnwod: Tarts ki 5. Bad Boys Blue: A világ nélküled 8. Blue System: A bőröm alatt 7. Bobby McFerrin: Ne aggódj,; légy boldog 8. Greg Allman Band: Démonok 9. Sam Brown: Stop 10. Four Tops és Aretha Fraklin: Ha létezett valaha is szerelem ZSÁKBAMACSKA Színes posztert nyert: Gál Mária ga- lántai. Juhos Ildikó pelsőcl (Plešivec), Monyók Olga szepsi (Moldava n. Bod- vou), Kollár Éva kassal (Košice) és Szeges Aranka dunaszerdahelyl (Du­najská Streda j olvasónk. AZ OLVASÓ KÉRDEZ Molnár Mártinak: Szikora Róbert 1953. december 16-án született. Fát Boys jeligére: Az együttesről kb. líárom hónappal ezelőtt már írtunk. A hír, hogy az együttes felbomlott, nem igaz. A „kövérek“ nem adják fel a harcot. Ez a mottója egyébként a Fát Boys trió videoklipjének, amelyet Darren „Human Beat Box“ Robinson, Mark „Prince Markié Dee“ Morales és Damon „Kool Rock“ Wimbley forgatott New York egyik negyedében. A három húscipó szívpanaszai ellenére vállalta a klip elkészítését. Hangulatuk töret­len, és úgy tűnik, dalaikkal a hely­színen vásárlókat is magukkal tudják ragadni. Hogy tetszik Rick Astley? — kér­dezi H. Éva olvasónk, aki még arra is kíváncsi, miért nem szerepel töb­bet a listán. A kérdés második felére a válasz a szokásos: kevés szavazatot kap. Ami pedig a kérdés első felét érinti, tetszik. Sőt! Turbót a gyere­keknek! — adta ki a jelszót Rick Ast­ley, aki a windsorl safarlparkban ren­dezett jótékonysági koncert sztárven­dége volt. A mozgássérült gyerekeknek speciális turbó tolókocsit adományoz­tak. Kajagoogoo jeligére: A 80-es évek sikercsapata ismét lázba hozta rajon­góit. A külföldi szaklapok azt írják, hogy a medve végre kibújt a barlang­jából. Nick Beggs a zenekarvezető basszusgitáros új társaival soul-zene- kart alakított. Michael Jackson jeligére: Áz a hír, hogy Michael Jackson feleségül veszi Diana Rosst, nem igaz, habár barátsá­gukért többen ezzel gyanúsítják őket. Duran Duran jeligére: A Duran Du­ran trió valóban visszatér a könnyű­zenére. Legutolsó videoklip] ükön sze­replő Skin Trade című daluk még most is siker. Állítólag muzsikájukat új hangzás gazdagítja majd. Legfrissebb lemezükön két közismert dalukat új köntösben dolgozták fel. Készül továb­bi LP-jük is, amely próbára teszi a triót, mert legutóbbi lemezük óta so­kat változott a zenei világ. Hogy si­kerül-e a Duran Durannek helytállni, rövidesen kiderül. Lukács Andreának: Anita, aki egy­re nagyobb sikereket ér el, 165 cm magas, s egyáltalán nem nevezhető a legalacsonyabb popénekesnek, hiszen Szűcs Judit csak 162 cm, Vlncze Lilla 161, Bődi Magdi pedig mindössze 150 cm magas. De végül is nem az énekes magasságán múlik a siker. Papp Sándor I r JAPÁN ROCK

Next

/
Thumbnails
Contents