Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-08 / 6. szám
Télidőben-féUdőben Viharos ősz után Détári újra válogatott lesz A magyar labdarúgásban támadt újabb bundabotrány alaposan felborzolta a kedélyeket, s különösen nehéz helyzetbe hozta a világbajnoki selejtezők után és előtt amúgy is nyakig pácban álló válogatottat. Idegen szolgálatban Játszó legjpbb embereit elveszítette, a hazaiakról nem 1$ beszélve. De a bundaügyben hozott első bírósági ítéletek, majd Détári Lajos — s később Fitos József — váratlan magyarországi villámlátogatása után mintha tisztázódna a heiyzet. Küiönösen Détári sorsa foglalkoztatja a szurkolókat. Nézzük, hogyan is történt minden. Ügy történt, hogy Török Péter, az MLSZ főtitkára a lehető legnagyobb titokban a görög fővárosba utazott, s onnan — u- gyancsak titokban — Détárival tért haza. Általános meglepetést keltett, amikor a legjobbnak tartott magyar labdarúgó Budapestre érkezéséről szállingózni kezdtek a hírek. Bizonyos fokig nem értette a közvélemény és a sajtó sem, ha már elmegy a szövetség Illetékese a híres Játékosért, akkor azt miért kell titokban tartant Ezután következett az újabb hidegzuhany az Információra éhes szurkolótábor és a ' sajtó számára. Détári ugyanis alig 24 órás budapesti tartózkodása alatt nem nyilatkozott. Mindössze annyit lehetett megtudni, hogy bent Járt a rendőrségen, felvették vele a Jegyzőkönyvet, s Détárin a rendőrségről való távozás után az izgalom legkisebb Jele sem látszott. Közben visszautazott a görög fővárosba, és ment a nyomozás a sajtó részéről, ki tiltotta meg, hogy Détári nyilatkozzék, mert a népszerű Játékos ezt biztosan nem önszántából tette. A szövetség illetékese úgy nyilatkozott, hogy nem mondtak ilyet Détárinak, csak a rendőrség figyelmeztette őt, hogy a felvett Jegyzőkönyv tartalmáról na beszéljen. A magyar belügyminisztérium sajtóosztályán viszont azt mondták, hogy a rendőrség nem tiltotta még, és nem is kérte Détárit, hogy ne nyilatkozzék. A várva várt Détárl-nyllatkozat azért mégis meglett — Athénból. A görög lapok azt megírták (éjfélkor nagy csapat újságíró várta őt az athéni repülőtéren), hogy valósággal felszabadultan érkezett Détári vissza. Arcára volt írva, megköny- nyebbUlt. Nyilatkozatában ezt nem is titkolta: — Megmondom őszintén, utólag nagy kő esett le a szívemről. Egy kicsit tartottam a budapesti látogatástól, a görögök is féltek egy kissé, hogy nem térek vagy nem térhetek vissza. Erről azonban szó sem volt. A lényeg az, hogy tisztázódtak a régóta vitás kérdések. Különféle kérdésekre válaszolva a görög újságíróknak azt Is elmondta, hogy Budapesten közös nevezőre Jutottak, s ô ott nem vádlottként, hanem tanúként Irta alá a Jegyzőkönyvet. — Most már semmi akadálya sem Iehe<t annak, hogy visszatérjek a magyar válogatottba — mondta Détári Lajos. — Ha Bicskei Bertalan szövetségi kapitány is számit rám, akkor március 8-án ott leszek a Népstadionban az írek elleni világbajnoki selejtezőn. Szavait látszik Igazolni a szövetségi kapitány, aki találkozott és beszélt vele: — Beszéltem Détári Lajossal. Megmondtam neki, örülök, hogy hazajött, s ezt Javaslom valamennyi Idegenlégiósunknak. Döme azt fejtegette, hogy szeretne mielőbb visszakerülni a válogatottba. Ehhez annyit tettem hozzá, én Is nagyon várom, hogy megint a legjobbak között legyen. Ha minden úgy folytatódik, ahogy most elindult, akkor március 8-án már Játszhat Budapesten, az Írország elleni világbajnoki selejtezőn. Magyarországon úgy tudják, hogy Détári hazalátogatása és gond nélküli visszautazása amolyan Jeladás Is lehet a többi külföldön Játszó labdarúgó számára. Ezt Igazolja, hogy Időközben hazalátogatott a szintén Görögországban tartózkodó Fitos József is, persze ős is a legnagyobb titoktartás mellett. (pl). Helyreigazítás Azt tartják, hogy akinek halálhírét hozzák, az sokáig fog élni. Valószínűleg ez lesz a sorsa az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit labdarúgóinak iS, #iert a nyomda ördöge megváltoztatta a róluk írt beszámoló címét. „Az Elektrosvit labdarúgói elindultak a lejtón felfelé“ helyett lefelé lett, ami ugyebár lényeges különbség. Az érdekeltek szíves elnézését kérjük. A kOlső szemlélő bizonyára nem értesült arról, amit a rimaszombatiak (Rimavská Sobota) és a környékbeliek egy felháborodott „Ideje volt"-kijelentéssel nyugtáztak. Az történt, hogy az SZNL Il-ben Játszó Slovan labdarúgócsapata az őszi idény kellős közepén, pontosabban a nyolcadik forduló után megvált az edzőtől. Oldfloh Bfl-^ za a tizenharmadik helyen hagyta a c»a-‘ I>atot, ami joggal váltott ki felháborodást a jő focihoz és előkelő helyezéshez szokott nézőben. A hullámvölgybe került csapat teljesítménye kevésbé vonzotta a közönséget, s a nézők számának csökkenése miatt a szakvezetők sürgős változásokat követeltek. A csapat irányítását az ugyancsak ligát játszó. Ificsapat edzője, dr. Szántó István vette át, és egyszeriben új szelek kezdjek tújdogálni. Az utolsó öt fordulóban már nem talált legyözőro a kék-fehér legénység, és nyolc pontot szerzett. A táblázat hatodik helyén végezte az őszi idényt, ami egy kicsit megnyugtatta a felborzolt kedélyeket. A bajok ott kezdődnek, amikor a csapatban egyre lazult a fegyelem — mondja az edző, dr. Szántő István, aki azelőtt mindig csak másodhegedűs volt az edzői kispadon. A feljebbjutáskor Vas Ferenc, majd a négy eredményes évet Itt töltő Nagy Sándor oldalán pályaedzöskö- dött. — A gyengébb edzésekhez még kellemetlen sérülések Is társultak, így olyan kulcsjátékosok, mint Mihók, Špaček, Cho- delka kényszerpihenőre vonultak. Egyszóval nem ment a csapatnak. A szakvezetés, amely szintén átalakulóban volt, gyökeres változásokat követelt, s ezeknek az elődöm, Bfiza mester már nem tudott eleget tenni. Távozása körül pletykák terjengtek, de tény, hogy önként távozott, és a szakvezetés engem szemelt ki utódjául. Nem voltunk könnyű helyzetben, de szerencsére ismertem a csapatot, hiszen egyesekkel annak Idején még Játszottam Is. Az erőnlét növelésére, az egész pályás támadás begyakorlására helyeztem a hangsúlyt. Fordulópont volt a Kysucké Nové Mesto ellen Idegenben elért 4:l-es győzelmünk, ami sokakkal feledtette az Itthon Martin ellen elvesztett meccsünket. Az utolsó fordulóban Fülekről (Filakovo) hoztunk el egy értékes pontot, Így az Igazságtáblázaton Is 0 ponttal végeztünk, örülünk a hatodik helynek, de tudjuk, tavasszal egy pillanatig sem szabad meg- inganunk. Most a legfontosabb teendőnek a csapatfia talltást tartom. Boros Duna- szerdahelyre (Dunajská Streda] készül, AugustoviC szögre akasztotta a cipőjét, a csapatkapitány, Pápista Aladár is benne van már a korban. Egy Játékost Igazolunk csak át; Fülekről Ružvoňt várjuk a csapatba, az Ifiből pedig Nóta, Kocsis és Pl- szár szereplésével számolok. A csapatot .... 6* a bronz 4s csak hajszálon múlott. Ha az Is megvan, olyan sikert könyvelhetett volna el magának a csehszlovák terepkerékpározás, hogy párját ritkítja. S a telhetetlenek bizonyára sokáig emlegetni Is fogják, hogy egy kis szerencsével Ondrej Glajza és Šimúnek mögött Hrlc kerekezhetett volna át harmadikként a célvonalon, aki végül a negyedik lett, de akár KvasnlCka Is érmet szerezhetett volna, hiszen a győztessel azonos idővel végzett a nyolcadik helyen. De hagyjuk a telhetetleneket, mert akkor sok mindent el lehetne még mondani az Idei terepkerékpáros-világbajnokságról, amelyre ezúttal Pont-Chateau-ban, egy hétezer lelket számláló francia városkában került sor. Azt például, hogy a sportágat kevésbé Ismerő, túlzott optimisták Így búcsúztatták a csehszlovák felnőtt és Ifjúsági válogatott kilenc tagját: „Fiúk, csak hat érem van, minek mentek hát kilencen?“ Vagy azt, hogy a hivatásos versenyzők között szerepelt Miloš Flšera Is, így akár hét éremmel is gazdagodhatott volna terepkerékpérosalnk gyfijteménye. Ennél többet aztán már valóban nem lehetett volna nyerni, ás ex legfeljebb álomnak felel meg. Az viszont valóság, hogy a nyolcvanas években a terepkerékpározás a csehszlovákok slkersportja lett. A már említett Miloš Flšera kezdte a sort, őt az Idei ezüstérmes Símének követte. Tavaly Karel Camrda nyakába akasztották az aranyat, az idei Jubileumi, 40. világbajnokságon pedig Ondre] Glajza Iratkozott fal a győztesek listájára. Eközben Slmfinek és Glajza, szintén a nyolcvanas években, a Juniorok között is világbajnok lett, s többen dicsekedhetnek ezüst- és bronzéremmel; például a mostani negyedik helyezett Hrlc is volt Ifjúsági harmadik. Lenne tehát mit sorolni, és bizony Jé néhány, sokkal tömegesebb és népszerűbb sportág megirigyelhetné a terepkerékpárosok éremgyűjteményét. most így, ahogy van, fónalt tartom, egy picit a gyorsaságon ás a helyzetek értékesítésén kell még javItanL Tervem, hogy tavasszal az elsó öt között végezzünk, és ősztől a feljebbjutásért kezdünk barcolnL Mindehhez persze a szakvezetéstől több megértést és támogatást várok. Volt egy bizonyos holtidőszak a szakvezetés tevékenységében Is, mégpedig azért, mert a labdarúgó-szakosztály elnöki posztja csak névleg volt betöltve — mondja dr. Harnöcz Zoltán titkár. — Gondolom, ez Is közrejátszott az edző sikertelenségében, a csapat pedig eléggé szár- nýaszegetten vette az őszi rajtot. Én csak tavaly ősszel vettem át a titkári teendők Intézését, de már azelőtt Is figyelemmel kísértem a csapat és az edző munkáját. A konszolidációt valahogy el kellett kezdeni, hogy Javítsunk az elheinyagolt állapotokon. Ennek első megnyilvánulása volt az edzőcsere. Másik, amire nagyon oda kell figyelnie a most már újjáalakult szakvezetésnek, ez a nézők bizalmának a vlssza- hédltása. Csökkent a nézőszám, ami nálunk mindenkori barométere a csapat teljesítményének. Lehet, magasra tettük a mércét, de az első három hely valamelyikére várjuk a csapatot. Sajnos, évek óta nem sikerült ütőképes B csapatot kialakítani, hiszen még mindig csak a járási bajnokságban játszanak. Szeretnénk, ha végre ők is a kerületi bajnokság réglölha kerülnének. Ificsapatunkat pedig az SZNL II ötödik helye körül várjuk. Az Is bosz- szantja a szakvezetést, hogy összesen hat csapatunkban folyik állandó Jelleggel a munka, és nem kis összeget fordítunk az Az ájdonsült edző, dr. Szántő István Az eredmények azonban nem születtek maguktól. Már csak azért sem, mert mint említettem, a terepkerékpározás nem tartozik a túlságosan népszerű tömegsportok közé, ezáltal a támogatás sem különösebben nagy. Igaz, az elmúlt évek nagy sikerei egyre több fiatalt csábítanak az út- tálán utakra, de ezt a sportot nem lehet kiváló gépek nélkül magas szinten fizni. Az alkalmas kerékpárok beszerzése pedig nagyon bonyolult, a hazai piacon Ilyeneket nem lehet kapni, másrészt pedig tetemes anyagi befektetést Igényel, amit a szülők nem nagyon tudnak vállalni, de még a sportközpontok is örülnek, ha versenyzőiket el tudják látni megfelelő felszereléssel. Nem csoda tehát, ha a sportágnak nincs tömegbázisa, ami még nehezebbé teszi az edzők munkáját, egyúttal a sikerek annál inkább kiemelik hozzáértésüket, kitartásukat és kiváló érzéküket, amellyel a legtehetségesebb fiatalokat kiválasztják, felkarolják, hogy aztán nagyon kemény munkával eljuttassák őket a csúcsra. E könyörtelen keménységnek meg a kitartásnak és szorgalomnak szinte iskolapéldája lehet a világbajnok Ondrej Glajza. igaz, tehetségéről még 1984-ben meggyőződhetett a sportvllág, amlkbr a hollandiai világbajnokságon az Ifjúságiak között lett első, de pályafutása nem úgy folytatódott, ahogy 6 és edzője-édesapja, Ján Glajza elképzelte. Ondrej ugyanis nemcsak a terepkerékpározásnak volt a szerelmese, hanem az országútié Is, és ez a „terepesek“ szakvezetőinek nem nagyon tetszett. (A mai napig érthetetlen, miért csináltak „ügyet“ az ő esetéből, hiszen konfliktusainak Idejében ugyanezt a „kettős szerelmet“ Kreuzigernek és Fortnak olyannyira elnézték, hogy mindketten érmesek tudtak lenni a terepkerékpáros- világbajnokságon, és tagjai lehettek az országúti válogatottnak Is. (Még tavaly, 1988- ban Is tartalőksorban tartották őt mindaddig, míg meg nem nyerte a csehszlovák utánpótlás nevelésére, ennek ellenére min-« dig idegeneket kell szerződtetnünk a csapatba, erősítés végett. Az űj edzőtől pontosan azt várjuk, hogy mtat volt Játékos, csapataink Jé Ismerője, volt edzője hidat teremtsen az Ifik, a B és az A csapat között. Bízunk benne, hogy azt a munkát, amit elkezdett, sikerrel fogja végezni és ehhez a szakvezetés és a csapat Idősebb, tapasztaltabb Játékosai is hozzásegítik majd. Könn3fű utólag bölcsnek lenni a hibákról meditálni, bűnbakokat keresni, de hagyjuk a múltat, végül is minden jól végződött — ad hangot véleményének a csapatkapitány. Pápista Aladár. — Ördögien hasonlított ez a kezdet az elmúlt évadhoz: akkor Is gyengén kezdtünk, rossz volt a csapatjáték, de végül a tavaszi hajrában negyedikek lettünk. Most Is legalább így szeretnénk végezni. Drasztikus változtatásnak tartom az edzőcserét, de most bejött, és ez segített hozzá a tempóváltáshoz. Javult a csapatszellem és az egyént teljesítmények Is. Nekem főleg Novák, a kapus, a hátvéd Deák, a csatársorban pedig a Kudllk fivérek Játéka tetszett. Ez a csapat többre Is képes, főleg egy formában lévő Vojtkóval, egy egészséges Müiók* kai és Chodelkával. Az átlagéletkor 27,6 év, így ránk fér a fiatalítás, örülünk hát a friss, fiatal erőknek. Igyekszünk majd felkarolni a három Iflst, csak hát velük mindig az a haj, hogy alig melegednek meg, már be Is vonulnak katonának. Nem kell szavamon fogni, de lehet, a tavaszi szezon után én is visszavonulok. Ezért Is szeretnék a csapattal együtt mindent beleadni, hogy a viharos ősz után sikeres tavasszal zárjam labdarúgó-pályafutásom legszebb évelt, a Slovan pedig Jó kiindulópontot szerezzen a további felemelkedéshez. polgári LÁSZLÓ (A szerző és Hrivüák felvételei) A szakvezetés tengelyében most dr. Har- nócz Zoltán dolgozik bajnokságot, azt megelőzően pedig egy Időre el Is tiltották a versenyzéstől.) De ezek az Idők most már — remélhetőleg — végérvényesen elmúltak, s a fiatal, 22 éves Ondre] útja akadályoktól mentes lesz. A friss bajnok ugyanis nem tett le korábbi terveiről. Közvetlenül a világbajnoki dm megszerzése után azt nyilatkozta: Az aranyéremnek nagyon örülök, bízom benne, hogy hozzá tudtam járulni vele a csehszlovák terepkerékpározás nemzetközi hírnevének öregbítéséhez. Az aranyérem számomra azonban nemcsak motiváció, hanem kötelezettség Is. Az egész következő évad bizonyítással fog eltelni: be kell majd bizonyítanom, hogy a mostani siker nem a véletlen műve volt. Joggal lettem világbajnok. Szívesen Indulnék az 1990-es vb-n is Spanyolországban, ahol szintén bizonyítani szeretnék. De mindez még nagyon messze van. Addig helyt akarok állni az országúti versenyeken, s ha lehet, kiharcolni a válogatottságot ott Is. Nagyon bízom, hogy ez sikerülni fog. Ismerve a poprádi fiú szorgalmát és kitartását, nem tűnik elérhetetlennek a cél. A Január 28—29-én rendezett világbajnokság tehát szép sikert hozott a csehszlovák kerékpársportnak. Nem a telhe- tetlenség mondatja velünk, hogy lehetett volna még szebb ez a siker. A felnőttekhez mérten, de Idei eredményeikhez — tehát önmagukhoz képest is csalódás volt az Ifjúságiak eredménye. Mindenekelőtt a világbajnok öccsétől, Robert Glajzától vártak többet. Nemcsak a csehszlovák vezetők emlegették őt az éremesélyesek között, hanem a nemzetközi szakvélemény Is, Végül csak a 18. helyet tudta megszerezni, s közben két hazai társa, Juflcky és KremnlCan Is megelőzte. S míg a felnőttek nem hivatalos csapatversenyét (a legjobb három versenyző eredményét-helyezését számítják) hatalmas fölénnyel nyerte a csehszlovák válogatott, a juniorok csupán az ötödik helyet tudták megszerezni. Mindenesetre az év első jelentős világ- bajnokságán kitettek magukért a csehszlovák színek képviselői. Most már a tömegesebb, népszerűbb sportágakon a sor. Petficz Károly Arany, ezüst...
