Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-01 / 5. szám

Kommentárunk íl Helsinki szelleme Több mint kétesztendös megfeszített mun­ka után záródokumentumok elfogadásával ért véget 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada tanácskozá­sa, amely az 1975-ös helsinki megállapo­dás egyik Igen fontos utótalálkozója volt. Egyre világosabbá válik, hogy a Helsinki Záródokumentumban foglaltak fokozatos érvényesítése minőségi fejlődést hozott az európai földrész biztonságának és együtt­működésének feltételeiben. Az utóbbi két- három évben ez a fejlődés felgyorsult, mert a kapcsolatokban meghatározóvá vált az új gondolkodásmód. Egybehangzó volt Bécsben a vélemény, hogy a 35 állam képviselőjének fáradságos munkával, az eltérő álláspontok közelíté­sével sikerült tartalmas megegyezést ki­dolgozniuk, amely minden területen ki­egyensúlyozott előrelépést biztosít, és a helsinki folyamat eddigi legfontosabb do­kumentumává vált. A bécsi találkozón kö­zös vonásként jelentkezett az európai kö­zös ház megteremtésének gondolata. Az európai közös ház fogalma, amelyet Mlhall Gorbacsov használt 1985 óta, nem­csak jelszóvá vált, hanem a gyakorlati lé­pések egész sorát váltotta ki. A Szovjet­unió új külpolitikája emberi szempontok­ra épít, az értelemre Irányul és nyitott­ságával, kezdeményezéseivel, tevékenysé­gével mindinkább eloszlatja az Indokolat­lan gyanakvást. Leépíti a megkövesedett hamis ellenségképet. E politika, melyet a nukleáris korszak végzetes veszélyei kö­veteltek meg, a nagyhatalmi felelősség megnyilvánulása, amely az eddigi minden­oldalú szembenállásból a kiutat a világ­méretű tartós együttműködésben látja. E- gyüttműködés, pedig csakis a kölcsönös előnyök. Ideológiamentes államközi viszo­nyok mellett jöhet létre. A mostani bécsi utótalálkozó sikere le­hetőséget teremt ahhoz, hogy rövidesen tárgyalások kezdődjenek a hagyományos fegyveres erők csökkentéséről. E tárgya­lások eredményességében hazánk Is érde­kelt. Előrelépést jelent az Is, hogy a do­kumentum az emberi kapcsolatok és az Információ témakörére Is kiterjed, és a felek megegyeztek abban is, hogy két év múlva Moszkvában külön emberjogi kon­ferenciát tartanak. A Szovjetunió külügy­minisztere, Eduard Sevardnadze e problé­mát összekapcsolta a nemzetiségek jogai­val Is. A következőket mondotta: „Euró­pában nem kevés a soknemzetiségű ország.. Ezekben minden nemzetiségnek szüksége van kulturális kincsei törvényesített és ga­rantált védelmére.“ Majd egy további he­lyen így fogalmazott: „Az Államoknak és nekünk Is kötelességünk szavatolni az em­bereknek azt, hogy megmarad nyelvük, kulturális örökségük, hagyományuk és szo­kásaik.“ Végezetül elmondható, hogy az európai kapcsolatrendszer fejlődésének ígéretes sza­kaszába léptünk. Létrejöttek az Intézmé­nyes kapcsolatok a KGST- és az európai közösségek között. Párbeszéd bontakozik ki a Varsói Szerződés és a NATO között. Tudatosan a pozitívumokat emeltem ki. A bécsi utótalálkozónak persze voltak olyan momentumai Is, amelyekkel nem le­het egyetérteni, különösen ha az ameri­kai külügyminiszter és néhány kollégája hazánk elleni vádaskodásra gondolunk. De így Is a pozitívumok vannak túlsúlyban, és kétségtelenül egy új politikai kultúra kör­vonalai kezdenek kibontakozni. , Strasser György A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZT0s£O: MartanuviCova '>5 819 27 Bratislava Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE Helyettes lőszerkesztö: NESZMERI ‘ " DÓR Telefon: főszerkesztő — 213744, 20104S43, helyettes főszerkesztő — 213B23, 20104541. titkárság — 20104540, gazdasági és kultu­rális rovat — 20104546, szervezeti élet és sport — 20104545. Kiadja a Smena Kiadóvállalat 812 84 Brati­slava Pražská 11. Nyomja a Západosloven­ské tIaBiarne. 812 62 Bratislava. Odborárske nám. 3. i Előfizetési díj: egy évre 52 Kfis, fél évre I 28 KBs. I Terjeszti a Posta Hfriapszolgálata. Előfizet- I hető minden postahivatalnál vagy kézbesl- ! tőnél. A lap kfliföldre a PNS Ústredná expedícia a dovoz tlafie 813 61 Bratislava, Gnttwal- dovo nám 6 útján rendelhető meg. Kéziratokat nem Őrz6nk meg és nem kfll- dOnk vissza. Index: 498 02 Van miről tárgyalnunk # Van miről tárgyalnunk # Van miről tárgyalnunk # Van miről A Dunaszerdahelyl (Dunajská Stre­da) Agrostav közös vállalat az Idén ünnepli fennállásának 20. évforduló­ját. Az eltelt húsz év alatt nem kis munkát végzett a járás mezőgazdasá­gának fejlesztéséért. Számos farmot, istállót, tárolót, takarmánykeverőt, gé­pi központot épített, felújításokat, vil­lany- és csőszereléseket végzett, ezen­kívül olyan trágyatelepeket és sllógöd- röket kivitelezett, amelyek megfelel­nek a Csallóköz rendkívül szigorú kör­nyezetvédelmi előírásainak. Ehhez nem csekély mértékben hozzájárultak a fiatalok is, akik az egyes részlegeken túlsúlyban vannak. A fiatalok, az üze­mi SZISZ-alapszervezet munkájáról beszélgettünk az „ügyvezető“ elnökkel, Gányovlcs Gizellával. 9 ügyvezető elnök; hogy értsük ezt? — Úgy, hogy az elnöknő, Marczell Erika már két éve gyermekgondozási szabadságon van, s mivel nem mon­dott le, és időnként érdeklődik is a dolgaink iránt, addig mint alelnöknő vezetem a szervezet munkáját. 9 Miből áll ez a munka? — Nem sokból. Sajnos, a szervezet munkájával nemigen dicsekedhetünk. Egy két rendezvény, az Is maroknyi ember, lényegében a vezetőség jóvol­tából — ez minden. Hiába kísérletez­tünk, sok vállalkozásunk érdeklődés híjňn kudarcba fulladt. 9 Például, és mi az, ami vonzza a fiatalokat? — Az, egyik ilyen esemény a hagyo­mányos vállalati farsangi bál, amelyet a héten tizennegyedik alkalommal ren­dezünk meg (lezajlott — a szerk. megj.j. Általában mindig nagy az ér­deklődés Iránta, elmondhatom, hogy Vállalat a város szélén eddig mindig sikeres Is volt, de ezt Is addig pár ember szervezi, lényegében az alapszervezet vezetősége. Ha tudná, hogy mennyi gond van egy ilyen far­sangi bállal, D^ég szerencse, hogy a vállalat vezetősége és néhány más tö­megszervezet azért segít a szervezés­ben. De a fiatalok? .. 9 Miért? Tulajdonképpen miért hagyja ennyire hidegen a fiatalokat a mozgalmi élet? — A legnagyobb baj tplán az, hogy vállalatunk székháza a város szélén áll. A munka után Igyekszik mindenki eljutni legalább a városba, hogy aztán valamilyen módon hazapienjen, mert sokan vannak a környékbeli falvakból. Próbálkoztunk már sok mindennel, de jóformán egy sem járt sikerrel. Talán ez a farsangi bál mondható sikeres­nek vagy a novemberi szamovárest, amelyet a CSSZBSZ szervezetével együtt rendezünk. A vállalat biztosítja a közlekedéit. Értésünkre adták, hogy erről máskor is gondoskodnának, ha valamilyen nagyobb akciót szervez­nénk. De nem merünk belevágni, mert teljesen értelmetlennek tartom, hogy a vezetőség öt-hat tagja törje magát, és aztán a vállalkozásból nem lesz semmi. Valamikor nagyon jó vállalati asztalitenisz-tornát rendeztünk, de már tavaly elmaradt, mert egy évvel koráb­ban alig páran jelentkeztek Társas- utazást szerveztünk a vállalat vezető­ségének segítségével Budapestre szín­házba. Negyvenötén jelentkeztek, vé­gül húszán mentünk el. Hát gazdasá­gos ez vagy egyáltalán méltányos, hogy egy hosszú szervezésnek ilyen eredménye legyen? Vállailatunk szék­házának tőszomszédságában van egy új járulékos épület, ahol szauna áll az érdeklődők rendelkezésére, meg asz- llteniszeznl Is lehet ott. Ügy tudom, nagyon gyéren látogatják. 9 Hány tagja van tulajdonképpen «Z alapszervezetnek, hogy ilyen nagy az érdektelenség? — Hivatalosan 45,, ebből tizenhár­mán katonai szolgálatukat töltik, mert ml őket is vezetjük. Az állandó 32 tag közül 17 munkásfiatal, őket azonban szinte lehetetlen bevonni a munkába,^ mert az egész járás területén szét­szórva dolgoznak. Az az Igazság, hogy örülünk, ha a lakhelyükön bekapcso­lódnak a S?ISZ-munkába, ahol mégis­csak a szabadidejüket töltik. De erről is kevés a visszajelzésünk. Már azon is gondolkoztunk, hogy egy Időre fel­oszlatjuk az alapszervezetet. A fiúk mondták, hogy a futballban több or­szágban volt már erre példa, és aztán a labdarú'gó'k annál éhesebbek voltak a labdára. Gondoltuk, hogy Ifjúsági klubot szervezünk. Lehetőség lenne rá, a vállalat vezetősége támogatná az ügyet, helyiséget és berendezést Is kapnánk, de minek, ha mindenki ro­han munka után haza? 9 Az ügyvezető elnök szavaiból ítélve az Agrostav közös Vállalat SZISZ-alapszervezetében valóban len­ne miről tárgyalni. Többek között ar­ról, hogy élénk és tartalmas közösségi munka nélkül az eredmények senki­nek sem hullanak az ölébe. Fel kéne adni a kényelmet, és tenni is kellene valamit. PALAGYI LAJOS Hogy unokáink is lássák A Magas-Tátrát, a világ legkisebb hegy- óriását — ahogy néha nevezik — sok­felé irigylik tőlünk. Nem is alaptalanul, mert ezen az alig néhány négyzetkilomé­teren a természet csodálatos képződményt teremtett, amely évről évre egyre több lá­togatót vonz. Ennek azonban megvannak az árnyoldalai is. A sűrű látogatottság egy Idő óta alaposan kikezdte a Tátra eredeti természeti viszonyait, ezért nyilván min­denki számára világos, hogy a becses ős­természetnek ezt a kis részét óvni kell. Tudták ezt már eleink is, és úgy lát­szik, hogy a civilizáció már fél évszázad­dal ezelutt is veszélyeztette a Tátrát, mert mar 1931-ben megalakították Itt a Termé­szetvédők Ligáját, amely egy védett terü­let, a Tátrai Nemzeti Park létrehozását tűzte ki célul. Elképzeléseit a második vi­lágháború kitörése húzta keresztbe. A tátrai védett terület létrehozásának gondolata különösen a háború után vált Időszerűvé, amikor világos lett, hogy a műszaki fejlődés mekkora veszélyt hozhat a természeti környezetre. A védelmi In­40 éve együtt SZEMBENÉZÉS „A szocialista világrendszer a szo­cializmus és a kommunizmus útján haladó olyan szabad, szuverén népek társadalmi, gazdasági és politikai ba­ráti közössége, amelyeket a közös ér­dekek és célok egysége, a nemzetközi szocialista szolidaritás eltéphetetlen szálai fűznek össze. A szocialista or­szágoknak egységes rendszerben való szoros tömörülését a gazdasági és po­litikai fejlődés objektív törvényei te­szik szükségessé.“ Ezeket a gondola­tokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának általánosan elfogadott alapelvelbál idéztük. Január 25-én múlt ugyanis negyven éve, hogy nyil­vánosságra hozták a szocialista nem- Mtközl gazdasági szövetség létrehozá­sáról szóló jelentést. A KGST megalakulásának körülmé­nyei és fejlődése elválaszthatatlan a szocialista világrendszer létrejöttétől és világgazdasági szerepének növeke­désétől, emellett azonban szorosan be­illeszkedett a világgazdaság általános fejlődési folyomatába. Ezt időnként fi­gyelmen kívül hagyják, amikor a szo­cialista gazdasági Integráció eredmé­nyeit, helyét, helyzetét, kilátásait tag­lalják. Igaz, a pangás éveiben kötele­ző volt tagadni, hogy a szocialista gaz­dasági közösség fejlődése összefügg a világgazdaság fejlődésével, és a világ­gazdaságban vébemenő folyamatok ki­hatnak a KGST útjára Is. Ennek elle­nére e közösség kezdettől fogve ezer* tézkedéseket különösen a Krásy Slovenska című folyóirat igyekezett népszerűsíteni, és már egy évvel a háború után lándzsát tört a Tátrai Nemzeti Park létrehozása mellett. Az elképzelése törvényesltásére azonban csak a februári győzelem után, 1946. de­cember 18-án kerülhetett sor, amikor a Szlovák Nemzeti Tanács létrehozta a Tát­rai Némzéti Parkot (TANAP). összesen 51 ezer hektárt vont törvényes védelem alá a Magas-Tátrában, a Bélal-havasokban és a Nyugatl-Tátrában, További mérföldkő volt a Magas-Tátra védelmében az SZNT Meg­bízottal Testületének 1952. évi rendelete, amely védelem alá vonta az említett te­rületen található teljes növény- és állat­világot, egyúttal 70 ezer hektárra terjesz­tette ki a védelmet. Erre szükség Is volt, amit egyetlen a- dattal Is lég bizonyítanunk: 1945-ben csak alig húszezer látogató kereste fel a Ma­gas-Tátrát, tavaly a vendégek száma el­érte az ötmilliót. És amíg az egyik olda­lon örülünk annak, hogy a Magas-Tátra A VILÁGGAL vés része az egyetemes világgazdaság­nak, és bekapcsolódik a benne végbe­menő folyamatokba. Ennek köszönhe­tő, hogy már az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka, 1974-ben határozatot hozott arra, hogy a KGST megfigyelői státus­ban vehet részt a közgyűlésen. Ez az aktus meggyőzően bizonyította, milyen nagy tekintélye volt a KGST-nek a nemzetközi küzdőtéren. Ezen időszak alatt a másik nagy tömb, az Európai Gazdasági Közösség Is jelentős fejlődésen ment át, s mára hosszú és bonyolult tárgyalások után, létrejöttek a világ két legnagyobb gaz­dasági közössége közötti kapcsolatok normalizálásának feltételei. Az első tárgyalások a hetvenes évek elején még hoztak eredményt. A megbeszélé­sek második fordulója a KGST kezde­ményezésére csak a nyolcvanas évek telében kezdődött el. A politikai lég­kör és a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének szükségessége egyre erő­teljesebben kikényszerítette a nemzet­közi gazdasági és tudományos-műsza­ki együttműködés szélesebb kapcsola­tainak megteremtését. Tűrhetetlenné vált az a helyzet, hogy míg a KGST és az EGK együttvéve a világ Ipari termelésének töb mint a felét adja, addig a közöttük folyó árucsere-forga­lom csak a világkereskedelem 4 szá­zalékát teszt ki. A két közösség kap­csolatainak fejlődése abból az egysze­egyre több embert vonz, a másik oldalon a sok látogató miatt aggódunk Is a sor­sáért. Ezért mindenképpen nagy szerepe van a Tátrai Nemzeti Parknak, Farah Valéria Egy rendhagyó klub Az utóbbi ' Időben örvendetesen szapo­rodnak a különféle Ifjúsági klubok te, de az, amelyik a közelmúltban nyílt meg Lé­ván (Levice), egyedülálló és első a maga nemében a Nyugat-szlováklal kerületben. Az Ivan Krasko utcában megnyílt a rok­kant fiatalok klubja, amely küldetésének megfelelően van berendezve. Az új ifjúsági klubban sokrétű szórakozási lehetőség vár­ja a fiatalokat; tanfolyamokat és különféle kulturális eseményeket szerveznek a szá­mukra. Csak Idő kérdése, és megkezdik benne működésüket a szakkörök. A klub megnyitása mindenképpen a Lévai Városi Nemzeti Bizottságot dicsért, amely egy csa­ládi házat vásárolt meg és alakíttatott át • célra. Reméljük, hogy követőkre talál. Ivan Hanko rű tényből Indul ki, hogy Európában a földrajzi és történelmi adottságok kedvező feltételeket teremtenek a köl­csönösen előnyös gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködéshez. A KGST és az EGK hivatalos kap­csolatainak felvételéről szóló nyilatko­zatni 1988 június végén írták alá. Bár a' nyilatkozat szövege a lehetséges együttműködés szempont)ábóH meglehe­tősen általános, aláírását a szocialista közösség kitartó kezdeményezése sike­rének kell tekinteni. Megtörtént egy további fontos lépés a valóban közös európai házunk megteremtéséhez. A már korábban bevált ipari kooperációt fokozatosan a közös vállálkozások fej­lesztése váltja fel. A közös vállalko­zások már nemcsak az Ipari termelést érintik, hanem a kutatást, a tudomá­nyos-műszaki Információk, a technoló­giák cseréjét és a gazdasági együtt­működés további magasabb szféráit. Csehszlovákia elsők között nyilvání­totta ki, hogy kész a hivatalos kap­csolatok felvételére az Európai Gazda­sági Közösséggel, és erre a közelmúlt­ban sor Is került. Egész sor közös vál­lalat — mint az Avex vagy a TESSEL — fejlődik ígéretesen nyugati tőke- részvétellel. jelenleg a két gazdasági közösség közötti kapcsolatok normali­zálásának még csak a kezdetén va­gyunk, de törekvéseink olyan Irányúak, hogy a kiterjedéshez minél hamarabb jogi alapot szolgáltassunk, amivel el­érhető lenne a rugalmas termékszer­kezet-váltás, a magas színvonalú irá­nyítás, s mindezek által a hatékony munka. KAMOCSAI MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents