Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-28 / 26. szám

' új i^úság 10| „Tizennyolc éves lány vagyak, á fiúm most katona. Már négy éve járunk együtt. A fiú, ami­kor otthon volt, meghívott hoz­zájuk. Egy éjszaka náluk marad­tam. Ezért mindkettőnk szülei nagyon haragszanak. Édesanyám azt állítja, hogy ebből már nem lesz jó házasság. Igaza van?“ Ha édesanyád állítását kell mérlegelnem, akkor a történte­ket úgy kell megítélni, hogy nincs semmi kihatással a kap­csolatotokra. Ami megváltozott, az a szülők véleménye. És ebben ti követtétek el a hibát Meg kellett volna mondanod, hogy nern töltöd az éjszakát otthon. A fiú szüleitől pedig engedélyt kellett volna kérnetek (vagy a fiúnak kellett volna megtennie a te nevedben is), hogy ott ma­radhass. A szülői aggályokat, ag­godalmakat csupán tíz ilyen hoz­záállás tudja mérsékelni vagy fel­oldani. Legközelebb így gondol­kodjatok. Ha addig is szeretnétek csilla­pítani a kedélyeket, javaslom az eljegyzést A jegyesség már el­kötelezettség (habár erkölcsi, de ez nem elhanyagolható!), ez azt jelenti, hogy ti egymást válasz­tottátok, és előbb-utóbb házassá­got fogtok kötni. Az eljegyzés le­hetőséget ad mindkettőtök szülei­nek a találkozásra, véleménycse­rére. Megbeszélhetik kölcsönösen azt, ami most külön-külön bánt­ja őket. Szüléidét biztosan zavar­ja az, hogy most mit gondoinak róluk a fiú szülei, mi a vélemé­nyük nevelésükről, és a fiú szü­leiben Is ugyanez zajlik le. A fiúval értékeljétek a történteket, és döntsetek a legjobb megoldás­ról. „Húszéves lány vagyok, a fiúm tizenhét. Most jigy hónapja te­herbe estem. A szüleim nem tud­nak a kapcsolatunkról, a fiú szü­lei pedig eilenzik a kapcsoiatun- kat. Férjhez nem akarok menni, de szeretnék a fiúvai együtt éi- ni és váilalni kapcsolatunk kö- yetkezményeit.“ Sorsdöntő helyzetben vagy, és bár mindketten vállaljátok a fe­lelősséget, a konkrét megoldás­ban csupán magadra számíthatsz. Hogy miért? A fiú még nem nagykorú, tehát a további lépé­sek a szülei beleegyezésével tör­ténhetnek. A lakásprobléma is felvetődik. Nem kérhetsz egy fia­talkorú nevében lakást, aki az élettársad lesz majd. Neked olyan kapcsolatból kell kiindulnod, amelyet nem akarsz legalizálni, vagyis vállalod a lány­anya szerepét erkölcsi, érzelmi és anyagi hátterével együtt. _ És ehhez segítségre van szükséged, amelyet elsősorban a szüléidtől tudnál megkapni, és csak azután a fiútól. Próbálj velük beszélni először egyedül, majd a fiú je­lenlétében is. Ha társad vállalja is az apaságot, alkalmatlan a, családfenntartó szerepére. Előtte van az Iskola befejezése és a katonaság. Csupán ezek után vál­hat családfenntartó felnőtté. Ha úgy érzed, hogy egyedül nem vagy képes a gyermek vállalásá­ra, segítséget pedig nem kapsz, javaslom még egyszer átgondol­ni anyaságod kilátásait... Min­den gyermeknek Joga van az e- gészséges, érzelmi, harmonikus családi háttérre. Tudod biztosí­tani mindezt...? „Tizennyolc éves lány vagyok. Már hosszabb ideje járok egy ka­tonával, a másik fiúm pedig ott­hon van. 0 velem egyidős, és akkor megy katonának, amikor az első hazajön. Eddig nem tud­nak egymásról. Félek, hogy ki­tudódik a kapcsolatom. Segíts!“ A két kapcsolat érzelmi hátte­rét nézve az otthoni erősebb, mint a régebbi, a katonafiú iránti sze­relmed. A válasz egyszerű lenne: válaszd a nagyobb szerelmet. Hogy mégsem ezt tanácsolom, annak az az oka, hogy az ott­honi fiú is elmegy katonának, a másik pedig hazajön, tehát ki­cserélődnek. Te bizonytalan vagy mindkét fiú iránti szerelmedben. Ahhoz vonzódsz szorosabban, aki melletted áll, tehát mondjuk fél év múlva a mostani kép megvál­tozhat. Ezért ne biztasd az ottho­ni fiút, hogy te két évet várni fogsz rá hűségesen, hanem bará­ti levelezést ígérj, találkozást, ha megjön. Vagyis hagyj magadnak lehetőséget arra, hogy esetleg visszatérhess az első fiúhoz. A másiknak, ha nem muszáj, nem kell tudnia semmiről, nem követsz el bűnt, ha egy kissé az orránál fogva vezeted. Az iránta érzett zaklatott érzelmeidet, a leírt veszekedéseket én fenntar­tással venném. Hiszen most is Idegesít a jelenléte, mert félsz, hogy megtudja a másik, ha ha­zajön. Egyszerűbb levelezned ve­le. De ha egyedül leszel vele, ráadásul gyakrabban találkoztok. és a szüleid is megkedvelik, nem változik meg a kép? Ha nem, értelmesebb lesz lemondani ró­la. „Tizenöt éves szerelmes lány vagyok. Azt hiszem, hogy a fiú is szeret engem, de nagyon rit­kán találkozunk. Szerinted lehet ebből közelebbi kapcsolat?“ Négysoros leveledre csupán azt tudom válaszolni, hogy kérdezd meg a fiút. Ha meg nem akarsz egyenesen rákérdezni az érzel­meire, kérd meg, találkozzatok gyakrabban. Ha a válasz igen lesz, reménykedhetsz. Ha nem­mel válaszol, akkor csak hiszed, hogy tetszel neki, vonzalmad egyoldalú. Ebben az esetben pe­dig igyekezned kell minél előbb elfelejteni őt. „Húszéves lány vagyok, a ba­rátom harminc. Nagy közöttünk a megértés, együtt szórakozunk mindenhová együtt megyünk. En nek ellenére boldogtalan vagyak mert a fiút szeretem, de számá ra én csak barát vagyok. Szűk ségem van komoly kapcsolatra és benne látnám a közeli part nert. De hogyan, ha nem vesz észre?“ Leveledben részletezed barát­ságotokat. Véleményem szerint te csupán úgy tudsz változtatni helyzeteden, ha másképpen kez­desz viselkedni. Például próbál] visszautasítani egypár közös szó­rakozási lehetőséget, hivatkozz elfoglaltságodra, betegségre, rossz közérzetre stb. Ha a fiú jól érzi magát veled, rá kell döbbennie, hogy nélküled nem tud szórakoz­ni. Ahhoz, hogy jól érezze ma­gát, szüksége van rád. Ezzel a lépéseddel rákényszeríted őt a döntésre, s akkor őzslntén be­vallja, mit érez irántad. Vagy ké­rethetnéd magad, és ez alkalom­ból elmondanád neki, hogy ak­kor éreznéd jól magad Igazán, ha tisztában lennél érzelmeivel. A harmadik lehetőség és erre is fel kell készülnöd: a fiú visszauta­sít, közömbösen veszi elmaradá­sod, nem lesz szüksége a tár­saságodra. Ebben az esetben csendben tudomásul kell venned, hogy nincs nála esélyed. A to­vábbi kezdeményezésnek nincs értelme. A fiúnak barátja vagy, és e kapcsolatban nem veszi észre az érző nőt. Kár lenne elrontani ezt a kapcsolatot. Többet vesztenél, mint nyernél, ha azt akarnád, hogy mindenáron nyilatkozzék. VERONIKA .1 HÁZTARTÁSI ÁBÉCÉ © A mosogatás előtt távolítsuk el az ételmaradékot az edényekbőll Nagyszerűen alkalmas erre a célra a használt papírszalvéta — azt úgyis kidobjuk használat után. 0 A mosogatást mindig a poharakkal kezdjük. Ezután következnek a tányérok, majd az evőeszközök. A lábasok, fazekak mosogatását hagyjuk utoljára. 0 Mosogatáshoz meleg vizet és mosogatószert használ­junk. 0 Az edényeket szivaccsal vagy mosogatőronggyal mos­suk el alaposan. A felületes mosogatás eredménye a csé­szék fülénél, a tányérok alján és az evőeszközök nyelén látható. © A mosogatáshoz nyeles klskefét Is használhatunk, a makacs ráégett foltokat mosószerrel átitatott fémszivaccsal távolítsuk el. © A kukta fedeléről mindig vegyük le mosogatáskor a tömítőgyűrűt, és a helyét is gondosan tisztogassuk meg. Ugyanígy Járjunk el a leemelhető gőzszelepek tisztításakor isi © Az elmosott edényt folyó víz alatt alaposan le kell öblíteni, hogy a mosogatószer maradványait eltávolltsuk, mert a mosogatószer ártalmas az egészségre. © A forróvlzes öblítés után fölösleges az edépyek törül- getése. Az evőeszközöket azonban törölgessük el, különben foltosak maradnak. © A mosogatás befejező műveletei: a mosogatórongy, -szi­vacs kimosása, a mosogatótál, medence és a tűzhely le­tisztítása. © Ha nem folyó vízben mosogatunk, tartsuk szem előtt a használati tanácsokat. Családalapítás! tényezők A szexuális önme A szexuális önmeghatározás olyan folyamat, amely életünkön át tart, s a férfi. Illetve női nemhez való tartozás érzésében, a saját nemhez fűződő meghatá­rozott viszonyban, a nemek és a szex kérdésének „fi­lozófiájában“ fejeződik ki. Ezek a dolgok a tudatalattiban raktározódnak, a különböző megnyilvánulásokat rejtett módon Irányít­ják, ezért aztán az énre vonatkozó nemi, szexuális jellegű kérdésekre sokan csak nehezen tudnak vála­szolni. Ha valaki hajlandó elgondolkodni önmagán, meg tudja úgy válaszolni ezeket kérdéseket, hogy az kifejezze önismeretét. A szexuális önmeghatározás a nemek, a szexus bio­lógiai meghatározottságának, a nevelés folyamatának, az erotikus tapasztalatoknak és a szexuális öntudat­nak az eredője. Különböző utak vezetnek a szexuális önmeghatározás felé. Kétségkívül legfontosabb azon­ban az azonosulás és az utánzás. A szexuális csökkentértékűség érzetének elterjedt­sége, férfi vagy női szereppel kapcsolatos bizonyta­lanságok, szexuális zavarok arra utalnak, hogy so­kaknál a szexuális önmeghatározás folyamata problé­mákkal terhes, amelyek okai a serdülőkorban vagy a gyermekkorban keresendők. A szexuális önmeghatározás folyamatát zavaró leggyakoribb okok Az ideális és reális nemi kép közötti eltérés. Mln- •tien ember rendelkezik önmaga ideális énképével, a- mely nemcsak a szexusra terjed ki. Kialakulhat azon­ban olyan helyzet, hogy az Ideális énkép annyira irreális, annyira megvalósíthatatlan az adott személy számára, hogy az ideális és reális elképzelések kö­zött szakadék alakul ki, ami kihat a partnerkapcso­latokra is. így az egyén vagy visszavonul vagy olyan lehetet­len kívánalmakat támaszt partnerkapcsolataiban, hogy a partner lép vissza. Kialakulhat olyan helyzet is, hogy az illető állandóan elégedetlen lesz önmagával vagy partnerével. Az egyénnek önmagával kapcsola­tos, s a környezet felé kivetített jelzései ellentmon­dásossá válnak vagy érthetetlenek lesznek. Tekintsünk át néhány példát. Egy adott személynél az ideális én magas követelményeket támaszt a part­ner külső vonzóerejével, megragadó személyiségével és szexuális képességeivel szemben, önmaga ugyan­akkor nem képes hasonló elvárások kielégítésére. Ilyenkor nehézségbe ütközik a megfelelő partnerkap­csolat kialakítása, hiszen a reális jelöltet elutasítja, az elérhetetlenek Iránt pedig egyre erősebb a vágya­kozása. Egy másik eset: az Ideális én igényli a hű­séget, a nyugodt, stabil kapcsolatot, a reális én (az Igazi én) ugyanakkor állandóan cseréli partnereit, tele van nyugtalansággal, változó hangulatokkal. A cél megvan, de a választott út egyre messzebb visz tőle. Részleges szexuális azonosulás. Számos szexuális probléma mögött a részleges szexuális identifikáció keresendő. Elősegíti a félelem kialakulását: a nők gyakran félnek az anyaszereptől; a férfiak a férfi­szereptől. A részleges szexuális azonosulás általában a neve­lési nehézségek, az apa és anya családon belüli hely­zetében megnyilvánuló egyensúlyhiány következmé­nye. A fiú érezhet lelki és testi hasonlóságot az anyá­val, ugyanakkor tudatában van saját nemi hovatar­tozásának. Szexuális magatartásában ekkor ténylege­sen jelentkezik a „ki vagyok“ és a „kinek kell len­nem“ közötti ellentét. De az Is előfordulhat, hogy valaki a szüleitől gyökeresen eltérő életstílust vá­laszt magának, ha péládul a fiú teljesen más akar lenni, mint az apa, minden hasonlóságot elnyom ma­gában, így tehát férfiassága az apa férfiasságának ellentétjére épül fel. A szexuális felvilágosítás célja a szexuális önmeg­határozás folyamatának fejlesztése, a folyamaton be­lül működő tényezők feltárásával. Meg kell mutatni a nemek kultúrtörténeti hátterét, hangsúlyozni kell az egyén személyiségének meglsmételhetetlenségét. A szexuális önmeghatározást a partnerkapcsolat általá­ban elmélyíti, fejleszti. Nem egy olyan partner van, aki képes mobilizálni énünket a nemi szerepünk be­töltésére. Dr. Z. L S. Lezser, sportos elegancia Nőiesség, könnyed elegancia, (le a sportos, lezser változat Is ellemző a kosztümdlvatra. A ra­finált szabásvonalak nemcsak dí­szítenek, hangsúlyozzák is az o- lakot. A modelleket a legváltoza­tosabb tűzések, hólok, szabásvo­nalak, szép gallérmegoldások te­szik egyedivé. Az elegáns model­lekhez szinte kötelező a kesztyű, a kalap és a bizsu.

Next

/
Thumbnails
Contents