Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-28 / 26. szám

új ifjíiságSl Ä legúlabb kutatások szerint az 1250 kSrül keletkezett Márla- siralom világos bizonyítéka az akkori magyar nyelv életképességé­nek, ám ezután csak a XV. század­ban (a ]6kal-kódexszel) kezdődik az irodalmi alkotások mindmáig tartó fejlődése. Megváltozik a kor, s vele együtt átalakul a magyar szellemi élet, amely öt évszázaddal ezelőtt az írás terén Is Európához kapcso­lódott ,.. A XVI—XVII. század udvari élete clterazenés lakomákkal és díszes fel­vonulásokkal telik. Az írott betű ép­pen csak felváltotta a lantkísérettel éneklő, vándor „hírközlőket“. Nem­zeti nyelvű zsoltárok, templom.I éne­kek csak itt-ott keletkeznek, hiszen az egyházi szertartások nyelve job­bára a latin. Az esem.ények hátte­rében pedig a kor összes fontos tör­ténésének mozgatórugója, a vallás áll. A reformáció hulláma vitaira­tok, episztolák, dicsőítő énekek és prédikációk tömegét indította, s en­nek a szellemi mozgásnak természe­lyeket ebben az Intézményben őriz­nek. Régi századok hangulatát á- rasztják ezek az emlékek, forgatá­suk közben megremeg az olvasó ke­ze... Az ébredező magyar nvelv akkor teszi meg első önálló lépéseit, ami­kor először jelennek meg a latin- magyar szótárak, 15fi0 táján. Ezek a kezdetleges szóösszeállítások kü­lönböző fogalmi körökbe csoportosí­tott szavakat tartalmaznak, amelyek a korra jellemzően tstenhittel kap­csolatosak. Vizsgálva a Rituale Strl- gontense 1682-es kiadását, ilyen szó­összeállításokra bukkanhatunk. A könyv a csak részben magyar ki­adványok közé sorolható, számunkra azért fontosak a vonatkozásai, mert tartalmaz 15 magyar nyelvű kérdés­feleletet, mégpedig a keresztelés ce­remóniájához kapcsolódva. A szöve­gek kezdetlegességét bizonyltja, hogy az Ismeretlen összeállító .,K1 ne- ved?“-nek fordítja a „Quls vocarls?“ magyar megfelelőjét, a „Hogy hív- nak?“-ot. nyerek azoktúl, kik valaha a nyom- tatás-koerruel forgolódtak.“. Érdeklődő vizsgálódásunk további alanyai lehetnek Káldi György kol­légiumi rektor vasárnapokra írt Pré­dikációi (Posony, 1631] és a Cantus catolici latino — hungarlci... című kétnyelvű énekeskönyv. .A Káldl- könyv azzal tűnik ki, hogy mind közül talán legjobban ennek tér el a nyelvezete a maitól. .A szövegbeli „kis Karachony“ és a ,.chak“ jelen­tését még csak értjük, de a „kedig“ szót már alig Ismerjük (el Ilyen formában — a szó mai p-je helyett akkoriban k-t írtak. Az énekesköny­vet, a Cantust, Kassát» (akkortájt; Cassovle) nyomtatták. 1674 ben. Az énekszövegek mellett kotta Is he­lyet kapott, így váltogatják egymást a magyar és latin zsoltárok, nagyjá­ból azonos arányban. És végül következzék a meglévő gyűjtemény egyik legértékesf bb da­rabja, a maga korában óriási jelen­tőséggel bíró Hármaskönyv. Dózsa halálos vastrónja még nem hült ki Könyves Kálmán utódai tesen nyoma maradt a könyvnyom­tatásban Is. Nehéz magyarázatot ta­lálni arra, hogy miért zárták be rö­vid működés után Mátyás király Ide­jében Hess András nyomdászműhe­lyét, hogy ezután gyakorlatilag az 1550-es évekig ne legyen rendszeres könyvnyomtatás Magyarországon. Tény azonban, hogy a XVI. század ebben Is újat hozott: sorra alapítják a nyomdákat, s ezek nagy része (a török hódítás elől menekülve) a mai Szlovákia területén volt. Hosz- szabb-rövidebb ideig működött nyom­da pl. Besztercebányán (Banská Bys­trica), Bratislavában (az akkori Pressburgban, Illetve Pozsonyban), Komjátiban (Komjatlce), Leutscho- vlában, azaz Lőcsén (LevoCa), Tej­faluban (Mliečno), valamint Som'or- ján (Samorín), amit akkoriban Sa­maria vagy Sanda Maria néven Is Ismertek, és végül Nagyszombatban (Trnava). Hess mester műhelyének ajtaján a lakat csak egyet bizonyít­hat: nem Igényelték munkáját. Bár talán az sem mellékes szempont, hogy akkoriban — s később a XVI. században Is — e mesterség űzése nem volt éppen olcsó mulatság. Egyegy kiadvány elkészítése sok Időt, de még több pénzt igényelt, nagyjából egy birtok órát. Az említett nyomdákból került ki az eddig ismert 659 darab, XVH. századra datált, magyar nyelvű könyv. E pontos számadat csak any- nylt ad vissza a valóságból, hogy ez a század — az előzőkhöz viszo­nyítva — örvendetesen sok kiad­vánnyal büszkélkedhet. Azt is lát­nunk kell azonban, hogy e könyvek nagy része örökre elveszett, sokuk­ról csak azt tudjuk biztosan, hogy voltk. Így a meglévők túlnyomó többsége manapság hozzáférhetetlen Szlovákiában, eredeti példányok (leg­gyakrabban a másolatok is). Buda­pesten vannak, további részük pe­dig szerteszét Európa könyvtáraiban, Berlintől, Prágán és Krakkón keresz­tül, Kolozsvárig mindenütt, vagy pe­dig magánkézben. A szerencsés bir­tokosok sorába illik bele a bratlsla- vai Egyetemi Könyvtár is. E sorok írója kezében volt az a fellapozható tucatnyi könyv, ame­Nagyon érdekes, s talán egyedül­álló is, hogy a tények alapján nem­csak magyarok tartották szívügyük­nek a nyelvi felemelkedést. Vajon ml ösztönözhette a Madeiráról szár­mazó Alvarez Manuelt, hogy Portu­gáliában működő egyetemi tanár lé­tére magyar-latin szótárt állítson össze? A könyvek szerzői között nem ki­sebb nevek vannak, mint Káldi Györ­gyé vagy Pázmány Péteré. (Bár ez utóbbi előszeretettel rövidítette ne­vét könyveiben is az S. T. D. P. P. betűsorral, ami a Sacre Theologiace Doctor Petrus Pázmány hangzatos címet takarja.) Pázmánynak 3 köny­ve is kézbe vehető ma az Egyetemi Könyvtárban. Hogy megmaradtak ép­ségben, szerzőjük általános népsze­rűségét bizonyítják. A sokáig „Nagy- Szombathban“ működő katolikus pap írott szövegelnek, prédikációinak gördülékeny hangnemével új irodal­mi stílust teremtett. Nem véletlen hát, hogy eretneküldöző hitvitázó könyvelt máig nagy becsben tartják. Sajnos, közülük az egyik (az 1636- ban megjelent A Római anyaszent- egyház szokásából... című) nagyon rossz állapotban van, és sürgős res­taurálást igényelne. Fedő- és hát­lapján kívül hiányzik a könyvből kb. félszáz lap. Az oldalak molyrágot- tak, s mivel a könyv kötése igen laza, egy barna kartondobozban tart­ják. Szerencsére több gondot fordí­tottak Pázmány további könyveire. Az Isteni Igazságra vezérlő Kalavz 1623-as és 1637-es kiadásai teljesen épek. Lapjaikat gondos kezek kisi­mították, a hiányzó helyeket pótol­ták. Az egyiken még az eredeti bőr­csat is megvan. Fellapozva, magas röptű eszmefuttatások, bibliai idéze­tek sokaságát olvashatjuk. A hitvitá­zó Pázmány nem válogatta meg sza­vait. „Mert Luther azt böfögi, hogy...“ — írja egy helyen, s ez csak egy a sok csípős kifejezés közül. A kál­vinisták hol „Rókák“, hol „férgek“, de sohasem méltók az igaz hit kö­zelébe férkőzni. Egyik Kalavza vé­gén korrektúrajegyzéket is közöl, feltüntetve az előforduló hibákat, s tudja, hogy „kuennyen botsánatot egészen, amikor a nemesség törvény­be iktatja a röghöz kötöttséget, sza­bályozzák a nemesi privilégiumokat, a nemesi perjogot, valamint új ala­pokra helyezik a jobbágyság jogvi­szonyait. A közvetlen Mohács előtt nádori székbe kerülő Werbőczy Ist­ván foglalta egységes műbe ezeket a rendelkezéseket. Bártfán (Barde­jov) jelent meg és ma is Triparti- tumként emlegetik. A 20X15 cm-es világosbarna könyvben az oldalak függőlegesen ketté vannak osztva, s így nyomtatták egymás mellett pár­huzamosan a latin, 111. magyar szö­veget. A vaskos könyv feltűnően sok széljegyzetet, ún. marginálist tartal­maz. Számuk meghaladja a százat. A lelkiismeretesen jegyzetelgető ol­vasó (valószínűleg jogi személy, aki vagy megjelölte, vagy a lap szélére ki is írta az általa fontosnak tar­tott gondolatokat) egy alkalomtól eltekintve, kizárólag a latin szöve­get vizsgálta. Csak a 323. oldalon jegyzett le 4 magyar szót, kimásol­va néhány sorral feljebbről. örven­detes a magyar történelemnek e na­gyon fontos híres dokumentumát ép­ségben látni, s nagyszerű érzés ol­vasgatni! Ennyi maradt ránk. Befejezve a rövid vizsgálódást, a kutató próbál feleletet adni a felmerült kérdések­re. Értékes örökségünk óvatos for­gatása közben arra gondol: mennyi könyv veszett el, semmisült meg em­beri gondatlanságból, különböző po­litikai célokból vagy tűz általi Meny­nyi elkallódott régi iratunk szolgál­hatna forrásul, történész számára kincsesbányául eleink korát tanul­mányozva, ha — a korábbi évszáza­dokban, de már századunkban is — úgy bántak volna velük, mint ma Szlovákia fővárosában! De térjünk még vissza egy pillanatra a már emlegetett külföldi Alvarez Manuel- hez, s válaszoljuk meg a nevéhez fűződő kérdést. Vajon miért írt ma­gyarul Is? Ml késztette őt erre? Aligha túlzunk, ha azt állítjuk; nem más, mint a latin nyelv gondolati egységének és tisztaságának népeket, nemzeteket összetartó ereje... Vajda Barnabás Mikro-inform Naponta változik az életünk, mondogatjuk, mégis amiatt bosszankodunk, hogy semmi sem változik. A számítástechnika, az elektronika al­kalmazása minden esetben egyet jelent életünk mindennapi változásával. Ezt bizonyítják a most következő híreink is. Az első kereskedelmi kábeltelevíziós hálózatot a Szovjetunióban Volgográdban állították fel. Mű­sora egyórás, és négyféle program szerepel ben­ne: film, sport, világesemények és helyi hírek. A sikere akkora, hogy mintájára most szervezik a moszkvai kábelhálózatot, amely több mint 2 millió háztartást lát majd el műsoraival. Ebbe már az angol Super Channel egyes adásainak a bevezetését is tervezik. Kerékpárra szerelhető komputer a Ciclomas- ter. Eredetileg angol találmány, de hamarosan nálunk is gyártani fogják. Súlya mindössze 5 dkg. Hatféle feladatot teljesít: mutatja a pontos időt, az aznapi megtett kilométerek számát, a pillanatnyi sebességet, az átlagsebességet, nyil­vántartja a használat kezdete óta megtett kilo­méterek számát, és méri a taposás erősségét. Oj típusú optikai hullámirányítású televízió- és rádióhálózatot épít ki Genfben a 022-Telegeneve SA cég. A város lakói ennek segítségével 30 he­lyi és külföldi rádióállomást, valamint 40 tele­víziócsatornát foghatnak. Többek között az ame­rikai CNN és a szovjet Gorlzont adásait is. Ügy tervezik, hogy a rendszert majd számítógép- há­lózattal kapcsolják össze, amely Európában a legsűrűbb. A szénsavas lézersugár kiválóan helyettesíti a szikét, mert könnyen és gyorsan vágja az izom­szöveteket, és a vágással egyidejűleg keletkező hő azonnal „betömi, hegeszt!“ az ereket, nincs tehát vérzés. Egyetlen hibája, hogy jelenleg csak a test felszínén használható késként ez a lézer­sugár. A számítástechnikusok közreműködésével azonban már, kutatják, hogy milyen anyagokból szerkesszék meg a belső operációhoz is használ­ható katéterszerű, lézersugaras sebészkést. Üj videókazetta-gyárat alapít még az Idén a japán Sony cég Olaszországban. Az üzem szoro­san együttműködik majd a franciaországi bayon- nebell Sonyval. Az olasz üzem havi 2 millió vl- deókazetta gyártásával indítja meg a termelést, de 1990-re ezt már meg is szeretné duplázni. Emberi beszéd megértésére és feldolgozására alkalmas készüléket szerkesztett a legnagyobb japán elektronikai cég, a Macushita. A készülék „meghallgatja“ a japánul elmondott szöveget, majd kis idő elteltével lefordítja angolra, és el is mondja. Ez a prototípus, amelyet az amerikai Carnegie Mellon Universityvel együtt fejlesztet­tek ki, az első olyan készülék, amely képes meg­érteni az emberi beszédet anélkül, hogy azt elő­ször átdolgozták volna. Oj típusú óriás képernyőt fejlesztett ki Japán­ban a Mitsubishi Electric cég. Átmérője 226, ill. a nagyobb változatnak 345 cm. A kép minősége hasonló az átlagos színes televíziókéhoz, de a kontraszt a háromszorosa, a kép tisztasága pe­dig a kétszerese. Előnye, hogy még nappali szo­bai fénynél is kitűnő minőségű képet ad, mert áttetsző folyékony kristályokból áll. Hajdú Endre Mesterséges gyémánt — robbantás útján Az Egyesült Államokban egy kutatócsoport, miközben szenet magában foglaló újfajta robbanó­szerrel kísérlete­zett, majd a rob­banás végén megvizsgálta a keletke­zett termékek összetételét, azt találta, hogy — valószínűleg a robbanás pil­lanatában beálló 25,5 gigapascalnyi nyomásnak és a 2750 Celslus-foknyi hőmérsékletnek a hatására — a rob­banóanyag szenének mintegy a 20 szá­zaléka gyémánttá alakult át. A mes­terséges gyémánt létrehozásának ez az újonnan fölfedezett eljárása azon­ban mégsem derítette jókedvre a ku­tatókat, mert az értékes kristályok 25 százezred milliméternél is kisebbek voltak, s így harmlncszorta keveseb­bet érnek, mint amennyibe a robba­nás került. A jelenségnek ennek elle­nére nagy a fontossága, mert megma­gyarázhatja, hogy miképp kerülhettek apró gyémántszemcsék a meteorltok­ba. Némelyek föltevése szerint a kris­tályokat létrehozó világűrben folyama­tok a kísérleti robbantásokkor kelet­kezőkhöz hasonlítanak. Egy köd, amely csakugyan a rákra emlékeztet A Rák-ködről nehéz elmondani, hogy miért kapta ezt a nevet. A földünk déli féltekéjéről most megfigyelt köd azonban szinte nem is nevezhető el más állatról. Ezt a He 2-104 jelű égi objektumot már 1967-ben fölfedezték, de akkor csak mint a Kentaur csillagképben lé­vő nagyon halvány, 15 fényrendű csil­lagot vették lajstromba. Nemrég azon­ban a Chilében lévő Európai Déli Csil­lagvizsgáló 2,2 méteres távcsövével, színszűrőket alkalmazva alaposan meg­vizsgálták. Ezekkel a színszűrőkkel külön-külön elemezhették az ottani hidrogén, kén, nitrogén és oxigén gá­zából érkező sugárzást. !gy a He 2-104- ről olyan képet kaptak, amely e gá­zok eloszlását mutatja. Az objektum közepén valószínűleg kettős csillag van: egy kicsiny, na­gyon forró csillag és egy vörös óriás. A kettős kicsiny tagja valószínűleg a- nyagot szívott magához a vörös óriás­tól, s az korongként veszi körül. A csillagászok szerint az ilyen — nagyon ritka — objektumok a bolygószerű kö­dök előfutárai. A törpe csillagból kiáramló szelet a korong anyaga a sarkok felé tereli, ahol azok úgy nyúlnak ki a csillag­közi térbe, hogy mindegyik „kar“ a szé­leken jóval fényesebb, mint középen, így keletkezhettek a rák „lábai“. Minthogy az égen már van egy Jlák- köd, a He 2-104-nek fölfedezői a Déli Rák-köd nevet adták. Másodpercenként 14 milliárd felvillanás! A japán Fujitshu cég laboratóriu­mában olyan félvezető lézert készítet­tek, amely másodpercenként 14 milli­árd fényfelvlllanást kelt, s mindegyik mindössze 15 billlomod másodpercig tart. A fényvezető lézer aktív övezete mindössze 300 mikrométer hosszú és 1 mikrométer széles, az általa kibo­csátott infravörös fény hullámhossza 1,4 mikrométer. (1 mikrométer a milli­méter ezredrésze.] Sajnos, nincsen olyan eszköz, amely- lyel ezt a lézert az említett sebesség­gel modulálni tudnák, így az nem is hordozhat információt, következéskép­pen a fénytávközlésben nem használ­ható fel. Pedig kár, mert ha e lézert megfelelő modulátorral működtetni tudnák, vele másodpercenként mintegy 200 ezer telefonbeszélgetést vagy egy­millió gépelt oldal tartalmát továbbít­hatnák. —hr—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents