Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-06-14 / 24. szám

„L.---------- ————--------------------------------------------------^-------------------------------[újífeígS Fejezetek a VIT történetéből • Fejezetek a VIT történetéből • Fejezetek a VIT történetéből • Fejezetek a VIT történetéből M oszkva, 1985. Július 27., a luzsniki Le- nln-stadionbnn a XII. VllágUJúsági és Oláktalálkozú megnyitó ünnepségé­nek színhelye. A lelátókon sokezer fiatal a világ 157 országából, munkások, diákok, pa­rasztok, fiatal értelmiségiek. A díszpáholy­ban a fesztivál vendégel, élükön Mlhall Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkáréval. Moszkvai idő szerint 19. óra 20 porckor két fiatal meggyújtja a fesztlvállángot, tíz­ezren, ki tudná megmondani, vajon hány nyelven éneklik a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség himnuszát: „Egy a jelszónk, a béke!“ Tízezrek itt a stadionban és mil­liók a televízió képernyői előtt, a fesztivál eszméire gondolnak: a békére és barátságra; az ajitllmperiallsta szolidaritásra; bolygónk, a Föld jövőjére; gyerekeinkre, a békés alkotó munkára. Igen, ott abban a pillanatban megértettük egymást szavak nélkül ^Is, és a meghatódás pillanatát még teljesebbé tette az llnnep- ség hatalmas „színpadán“ megelevenedő kép: iskolásgyerekek a Puszty vszegda bu- gyet szolnce kezdetű dalocskára tánc- és tornagyakorlátokkal nyilvánították ki, hogy az ö nemzedékük nem Ismeri a komorsá­got, szenvedést, ínséget, mert életük játé­kos tanulásból, csupa vidám napokból áll. ..Köszöntünk, fesztivál! — olvashattuk a ■stadion hatalmas eredményhirdető tábláján. Köszöntünk és kívánjuk, hogy sikeresen teljesítsd küldetésed, és az előző fesztivá­lokhoz hasonlóan gazdagítsd a fesztivál eszmélt!“ : - , Nehéz lett volna megmondani, hogy hány évet fiatalodott Moszkva a VIT nyolc nap­jára. Tény, hogy felkészülve, őszinte sze­retettel és a fiatalok meghitt barátjaként látta el a vendéglátó szerepét. A szovjet fővárosban megnyíltak a fesztlválklubok, amelyekben sokrétű kulturális- és sportte­vékenység, viták, beszélgetések zajlottak. A csehszlovák fiatalok klubja Moszkva leg­nagyobb üzemi klubjában, a Llhacsev üzem kultúrpalotájában kapott helyet. Itt már a fesztivál első két napján telt ház előtt szerepelt a LúCnlca, az Elán, Peter Nagy,, valamint Marian Lapšanský zongoraművész. A csehszlovák fesztlválklub első emeletén ezrek tekintették meg a fiatal csehszlovák képzőművészek kiállítását, egy másik te­remben hazánk fiataljainak a Zenit-mozga­lomban elért eredményeiről kaphattak íze­lítőt a látogatók. A XII. VIT túlnőtt a nemzetközi Ifjúsági mozgalom keretein, és nagy visszhangot váltott ki a világ közvéleményében, A ta­nácskozások programjában tükröződött a hitleri fasizmus és a japán militarizmus fölött aratott győzelem •íO évfordulója, a helsinki európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia Záróokmánya aláírásának 10. évfordulója és az a tény Is, hogy ežt ez esztendőt az Egyesült Nemzetek Szer­vezete az Ifjúság nemzetközi évévé nyil­vánította. A legek VIT-je A moszkvai fesztivál a tanácskozás té­máit, valamint a fesztivál előkészítésébe és lebonyolításába bekapcsolódott ifjúsági és békeszervezetek számát tekintve minden addigit f^űlmúlt. Több mint ötvenezer kül­dött, vendég- és turista vett rajta részt, akik háromezernél több különböző politikai és Ideológiai irányzatú szervezetet képvi­seltek. Naponta átlag kétszáz találkozóra, valamint egyéb politikai, kulturális és sportrendezvényre került sor. Tizenöt tema­tikai központban vitáztak a küldöttek ko­runk égető problémáiról, elsősorban a béke megőrzésének és a lázas' fegyverkezés megállításának problémájáról. A tanácskozások arról tanúskodtak, hogy a fesztivál eszmél a kontinens összes fia­taljai számára vonzóak. A fesztivál teljes mértékben teljesítette feladatát, eleget tett jelmondatának, mely így hangzott: „Az an- tllmperlalista szolidaritásért, a békéért és barátságért! “ A nyílt párbeszéd eredménye volt a XII. VIT felhívása, melyből világo­san kiderült, hogy az Ifjú nemzedék min­den erejét a béke megőrzésére, a nemze­tek közötti együttműködés megszilárdítá­sára kívánja fordítani. A moszkvai talál­kozó sikeréhez nagymértékben hozzájárult a vendéglátó szervezet, a Komszomol, amely remek feltételeket és szívélyes légkört te­remtett. A csehszlovák VIT-küldöttség tagjai ma­radéktalanul teljesítették fogadalmukat, amelyet a fesztivál megkezdése előtt egy héttel a Rysyn tettek. A csehszlovák kül­döttek aktívan bekapcsolódtak az összes vitába. A találkozó alkalmából megismer­kedtek a világ számos ifjúsági és diák- szervezetének képviselőivel, összesen száz­négy találkozót tartottak, s ezeken tizenöt megállapítást írtak alá. A csehszlovák küldöttség kulturális mű­sorral Is színesítette a Világifjúsági Talál­kozót. Olyan műsort készítettek, amely a taláfkozó résztvevőit megismertette fiatal­jaink életével és munkájával, illetve Ifjú­sági szervezetünk tevékenységével. Nagy sikere volt a „Ma ebben a pillanatban* A megnyitó napján Kulturális küldöttségek fellépése Onnepi felvonulás című gálaműsornak, amelyet a Rosszlja Szálló koncerttermében tartottak. Ugyan­csak nagy visszhangot keltett „A barátság dalát énekelje mindenki“ című műsor. A moszkvai találkozó a leg-ek VIT-je volt. A gálaműsorokon több mint húszezer hi­vatásos művész. Illetve műkedvelő népltán- cos, énekes lépett színpadra. Otvenhét köz­ponti nagygyűlést szerveztek a fesztivál alatt, s ezeken egymillió ember vett részt. Az egyes vitaközpontokban, kerekasztal-pe- szélgetéseken ötezer küldött és vendég szólalt fel. A nyolcmUllós Moszkva nyolc napon át együtt élt, együtt örült az öt világrész Ifjúságával, ezzel Is erősítve a fesztlválmozgalom eszméjét. A XII. Vllágifjúságl és Diáktalálkozó Is fontos politikai demonstráció volt az antl- , Imperialista szolidaritás, a béke és barát- ^ Ság ápolása érdekében. A? abban az Időben I növekvő világpolitikai feszültség az Ifjú­sági mozgalmakat sem kímélte. Ezért volt [ hatalmas jelentősége annak, hogy a pár­beszéd jegyében sikerült a világ Ifjúságá­nak Ilyen széles körű részvételét blztosí- , tani a moszkvai fesztiválon. A különböző világnézet, politikai vélemény dacára Is, az ■' öt kontinens ifjúsága azt kereste, ami ösz- szekötl őket nem pedig azt, ami szétvá- i lasztja. Az egyes vitaközpontokban szinte , véget nem érő szócsaták folytak. Egy do- 1 logban azonban mindnyájan megegyeztek, éspedig abban a jelmondatban, amelyet a szovjet Ifjúság tűzStt a zászlajára: Mlru mir — Békét a világnak! CSIKMAK IMRE A szerző felvételei Fejezetek a VIT történetéből • Fejezetek a VIT történetéből 0 Fejezetek a VIT történetéből # Fejezetek a VIT történetéből BARDOT OjRA KAMERÄK ELŐTT — BB új­ra kamerák elé áll. A hatvanas évek film­bálványa, aki 40 éves korában búcsút mon- • dott a celluloidszalagnak, mert nem akar­ta, hogy nézőinek 100 milliói lássák rán­cosodó arcát, most, 15 év múltán mégis meg­gondolta magát Az állatok védelme Iránti olthatatlan szenvedélye vitte rá, hogy le­szerződjön a televízióval egy filmsorozatra, amely a veszélyeztetett állatfajokra akarja felhívni a figyelmet. Mióta abbahagyta a filmezést, és Párizs fényei elöl tengerparti magányába, villája és hatalmas parkja, mint valami Noé bárkája, állatokkal telt meg. jelenleg 150 állatról gondoskodik, van köztük 80 macska. 15 kutya, kecskék, bir­kák, egy vágóhídról megmentett tehén és egy szamár. Húst régót nem eszik, nyilat­kozta, mert minduntalan a vágóhíd iszonya- ' tos látványa jutna eszébe. Most viszont felutazott Párizsba, és egyszerű szürke kosztümben beült a szenátus nézőterére, hogy meghallgassa az állatvédelmi törvény módosításáról folyó vitát. Nemigen volt elégedett a kormány tervezetével, „Töröl­ni kellene belőle azt a paragrafust, amely lehetővé teszi a kóbor állatok Irtását“ — dohogott. A politikusokat jó esetben gyá­vának, rosszabb esetben felelőtlennek tart­ja. „Az állatok —- magyarázta filozófiáját az egykori szexbomba — az egész világon betegek az emberektől. Ha az emberek ke­vésbé kegyetlenkednének az állatokkal, egymás közt Is jobbak lennének. De hát nagy ragadozó az ember.“ BB mindenesetre megteszi amit lehet: három éve alapítványt hozott létre, s ennek már 3500 tagja van. Ahol csak a sintér vagy vágóhíd fenyeget egy kutyát, lovat, tehenet, ők közbelépnek. „Ez életem egyetlen sikere — mélázik az 55 éves Bardot. — A mozi csak ugródeszka volt, nevet szereztem vple, ami most arra jó, hogy a legmagasabb szinten műveljem az állatvédelmet. 55 évesen keserves dolog a kamera elé állni. Áldozat ez, és csak az állatokért teszem.“ A PAKISZTÁNI RENDŐRÜKNEK LE KELL FOGYNIUK — Pakisztánban rendeletet ad­tak ki, hogy a túl kövér rendőröknek hat héten belül le kell fogyniuk, vagy elveszí­tik állásukat. Erre azért került sor, mert a pakisztáni belügyminiszter bejelentés nélkül ellátogatott egy Iszlámábád! rendőr­állomásra, és ott nagyon elégedetlen volt a helyzettel. A főnök nem volt a munka­helyén, helyettese bóbiskolt. A rendőrök nem voltak valami Intelligensek, és sokan közülük túl kövérek voltak. A rendelet szerint minden olyan rendőrnek le kell fogynia, akinek derékbősége meghaladja a 86 cm-t. KÍNAI ADÓSSÁG. — Megközelítőleg 20 mil­liárd dollár kölcsönt vett fel Kína az el­múlt tfz év alatt. A kínai sajtó közlése szerint a kölcsönöket 20 országtól vették fel, és a gazdaság fejlesztésére, főképp a nagy beruházások megvalósítására fordítot­ták. Kína fő hitelezője japán volt, A távol­keleti szigetországot Olaszország, Kanada, Nagy-Brltannal és Franciaország követi. ITTASAN VEZETNEK AUTÖT AZ AMERI­KAI PILÓTÁK. — Az Egyesült Államokban több mint tízezer olyan pilótát tartanak nyilván, akiket a rendőrség rajtakapott, hogy Ittas állapotban vezették gépkocsiju­kat. Most rendeletet hoztak, hogy azoktól, akiket másodszor Ij rajtakapnak, megvon­ják a repülési engedélyt. OrahamisItványok ezreit semmisítet­ték MEG. — A bangkoki rendőrség a na­pokban egy gözhengerrel több mint hat­ezer órahamlsltványt semmisített meg. Vol­tak köztük egyebek között Rolex-, Omega- és Selko-hamlsltványok. Bangkok utcáin nevetséges összegekért árulják az órákat: egy Rolex-hamlsltvány mindössze 35 dol­lárba kerül, az eredeti Rolex viszont 1000 dollár.

Next

/
Thumbnails
Contents