Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-24 / 21. szám
. 1989. MAlUS 2Í. Fészekrakók O gandlal bajai, mfg otthonukba kdltSzhetnek 3. oldal Könnyű pára és jó érzés O Csehszlovákia szápségkirálynő|e 4. oldal Az átépítés indokai 0 nyíltan, őszintén, együtt 5. oldal Csengő Énekszó 0 a verseny értékelése B. oldal Ű] Hajtások / 0 elbeszélés, versek, a rovatvezetfi üzenetei 7. oldal V Spartakíád-zsongás 0 készülünk a spartakiádra 12. oldal SZŰVŰNO % A nevelés kulcskérdés Szlovákia Kommunista Pái>t|ának Központi Bizottsága május 11-én tartott ülése megtárgyalta a CSKP Központi Bizottságának 13. ülésén a csehszlovák oktatásügyre a társadalmi átalakítás folyamán háruló feladattikról Jóváhagyott határozatát. Az SZLKP Központi Bizottságának ülésén felszólalt JuraJ Janošovský, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke. Felszólalását az alábbiakban ismertetjük. A SZISZ nemrégiben megtartott Járási konferenciáin, valamint az egyik Ilyen ke- ' rületl fórumon felmerült a nevelés és az önművelés kérdése, ugyanúgy szövetségünk belső átalakításának kérdése is. Széles körű támogatást kapott az a törekvés, hogy nagyobb teret adjunk az alapszervezeteknek. Nagy figyelmet keltettek a Programunk — az átalakítás és demokratizálás című, illetve az Ifjúságpolitikai törvény alapelveiről szóló dokumentumban közzétett Javaslatok. Spontán vita alakult ki a gazdasági mechanizmus átalakításáról Is. Hangsúlyozni kell, hogy magának az átalakításnak a folyamatai sem maradtak bírálat nélkül. A munkakollektívák tanácsaiban alacsony szintű a SZlSZ-képviselet, ez arról tanúskodik, hogy akcióképességünk és tekintélyünk nem megfelelő, de arról Is, hogy nem bíznak eléggé a fiatalok erejében és képességeiben. Figyelmeztető Jel, hogy nem ^y munkahelyen, Iskolában, városban vagy faluban csupán a megelőzésre szűkül le a fiatalok Iránti viszony: „nehogy bajt csináljanak a fiatalok“. Vajon tudtunk e mindenütt felelni -arra a kérdésre, tulajdonképpen kinek van szüksége aktív Ifjúságra. Éppen ezért becsüljük nagyra annak hangsúlyozását, amint az az SZLKP KB utóbbi üléseinek határozataiban Is megfogalmazódott, hogy nem beszélni kell az IN Jósághoz, hanem beszélgetni vele. A Ladls-. iav Adamec, Ignác Janák és Ivan Knotek elvtársakkal nemrégiben rendezett találkozók példák az Ifjúsággal folytatott hasznos párbeszédre. A fiataloknak minden szinten szükségük van efféle találkozókra, vitázni akarnak, objektív álláspontokat keresnek a múltról és jelenről, éppen azért, hogy ők a Jövőben már ne Ismételjék meg a hibákat, hogy tevékenyebben vegyenek részt a gazdasági és tórsadalml gondok leküzdésében. A csehszlovák és szlovák kormánnyal folytatott tanácskozások eredményei a SZISZ azon feladatainak és helyének megértéséről tanúskodnak, melyeket a szövetség tölt be a gyermekek, diákok, Ifjúmunkások és a fiatal családok problémáinak megoldásában. Az Ifjúság a saját szemével akarja látni a világot, annak minden pozitívumával és negatívumával együtt. Mint minden új nemzedék, a maiak is elégedetlenebbek és krltlkusabbak az eredmények, de a jelenségek és a történelmi események megítélésében Is, mint a felnőttek. Vajon milyen mértékben vesznek részt a fiatalok a SZISZ munkájában, Céljaink és szándékaink megvalósításában A többség, természetesen, részt vesz, hiszen a Jövőnkről van szó. De az Ifjúság nem minden esetben van felkészülve az életre, arra, hogy ami új, ami haladó, az nem valósítható meg könnyen és konfliktusok nélkül Következménye ez a nevelésnek, a család hatásának, valamint annak, hogy gyakran leegyszerűsítik a szocializmus fejlődéséről alkotott elképzeléseket. Vannak Jő képességű, harcos szellemű fiataljaink, eredményesen működő,. aktív SZlSZ-szervezetelnk. Az Ifjúság egy része azonban azt vallja, hogy: „Nem nyerni,, de veszíteni sem“. Ez nyugtalanít bennünket. Ez éreznitő a szövetség tevékenységében Is, a tagság egy része eléggé személytelennek mutatja magát. A fiatalok hatvan százaléka nem tagja a SZlSZ-nek, Jóllehet nem mindegyik él közülük a ml hatásunk nélkül, sokan tevékenykednek más társadalmi szervezetekben. Mégsem hunyhatunk szemet a jelenség fölött. Törekednünk kell arra, hogy megismerjük a fiatalok nézeteit, párbeszédet folytassunk velük, megnyerjük őket céljainknak és szándékainknak. Ezért a ml programunknak is nyitottnak kell lennie, állandóan fejleszteni kell mint olyan alapot, amelyre épülhet az Ifjúság egyesítésének befejezetlen folyamata. Mai és holnapi tevékenységünket a Plo- nlrszervezetben, valamint az Ifjúsági szövetségben nem tudjuk elképzelni az iskola és a pedagógusok nélkül, azok között az új feltételek között, melyeket az átalakítás hoz magával. Köszönetét szeretnék mondani az oktatásügy dolgozóinak a nem köny- nyű és felelősségteljes munkájukért, az együttműködésért Is, és szeretném megígérni, hogy a SZISZ segít mindenütt ott, ahol a szocialista iskolának erre szüksége lesz. Mindenekelőtt: abban, hogy a pedagógus és az Iskola nyerje vissza társadalmi rangját. Nagyra értékeljük a csehszlovák nevelési-oktatási rendszerről készült analízist. Ha a művelődés valóban „stratégiai beruházás“ a népgazdaság számára, akkor a , nevelés kulcskérdés a társadalom, jövője Varga Zsolt felvétele szempontjából. Tudjuk, milyen nehéz megbirkózni a helytelen leegyszerűsítésekkel, ezért síkraszállnnk a pedagógusok, a nevelők, a plonirvezetök, az ifjúsági szövetség tisztségviselői iránti bizalomért. Azért a bizalomért, amely helyeit még mindig kimutatásokat követelnek meg. Nem művelünk és nem nevelünk így, hanem óraszámokat mutatunk ki, például idegen nyelvekből, történelemből, polgári nevelésből, vagy a nevelő jellegű rendezvények számát soroljuk föl a jól nevelt és művelt gyerekek, diákok' számbavétele helyett. Az eredményekkel alátámasztott bizalom lehet a nyilvános ellenőrzés tárgya. És a nyilvános ellenőrzés, az közéleti élkötele- zettséget is jelent. Itt elkerülhetetlenül jelentkezik az a követelmény, hogy tovább demokratizáljuk az Iskola Irányítási és döntési rendszerét. Helyénvaló a nyilvánosság részvételének kérdése Is, a gyakorlati szakemberek, szülők, tanulók, diákok részvétele a tanulás, az iskola vagy a kollégium irányításában. Számos főiskolán, középiskolában és szakmunkásképzőben küzdenek szövetségünk szervezetei az önállóságért. Az aktivizálódásra elég tér nyílik a kollégiumok Ifjúsági önigazgatási alapelveinek érvényesítése során Is. Úgyszintén elgondolkozunk a diákok nézeteiről. A diákok ugyanis azt vallják, a SZISZ tevékenységét elkerülhetetlenül szükséges megszabadítani a kötelező pedagógiai felügyelettől, az Időhatároktól vagý az úgynevezett engedélyezett tevékenységi formáktól. Ezek, úgymond, szerkezeti teltételek, amelyek csak a kölcsönös tisztelet és bizalom légkörében tudnak érvényesülni. Az Ifjúsági szövetség számára sem lesz ez könnyű, hiszen nagyob személyi felelősséget követel meg a szövetség tisztségviselőitől. De nemcsak ezekről a problémákról akarunk beszélni, teljes mértékben részt akarunk venni az alap-, közép- és főiskolákról szóló törvény novellizálásának széles körű vitájában, ugyanígy a különböző Irányelvek, előírások, alapelvek előkészítésében. (Folytatás a 2. oldalon) * (
