Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-10 / 19. szám
Az átépítés indokai K I A GAZDA? j iQiifeőlklitbra A negyedszázados JAIK „Ti, akik megalapoztátok a magyar diákok e szellemi közösségének Intézményét, tudatában voltatok szükségességének, létjogosultságának. Az általatok létrehozott közösség jogutódjai vagyunk ml. Azé a közösségé, melynek Igénye ma Is a következetesség, az együttlét és az együttgondolkodás. Ti nagyon jól tudjátok, mit jelentett ez az 1960-as években. Tudjátok, hogy az együttlét és az együttgondolkodás alapvető követelménye a szabadság. Tudjátok, hogy a klub szabadságérzetét mennyiben korlátozták a hetvenes évek első évelnek különböző eszmei árnyalatai. A JAIK azonban bizonyos mértékig meg tudta őrizni szellemi függetlenségét. És ebben látom a következetesség elvének alkalmazását, melyet kezdettől fogva magunkénak vallunk.“ — ezeket a sorokat a József Attila Ifjúsági Klub jelenlegi elnökének. Vörös Péternek beszédéből Idéztem, mely a JAIK megalakulásának 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen hangzott el. Negyedszázada működik tehát a szlövák fővárosban tanuló egyetemisták és főiskolások művelődési klubja. A hatvanas évek közepének sok szempontból kedvező politikai légköre lehetőséget teremtett a monolitikus és monopolizált közösség és szabadidő-szervezés rendszerén kívül álló, alulról szerveződő közösségek létrejöttére. Ezt a lehetőséget ismerte fel a csehszlovákiai magyar - főiskolás diákság Is, amely szintén létrehozta akkor a maga közösségeit. Az úttörő a prágai magyar diákság volt (amelynek klubja még — 1957-ben jött létre, de az Ady Endre Diákkör elnevezést csak a J.AIK megalakulása után vette fel), majd ezt követte az Itteniek szerveződése. A József Attiláról elnevezett ifjúsági művelődési klub hivatalos megalakulásának dátumaként 1964. február 24-ét tartják számon, de természetes, hogy a szervezkedés már korábban megindult. Hogy a JAIK-ot annak idején pontosan milyen igény hozta létre, az mára már nem annyira világos, annyi azonban igen, hogy milyen igények, szükségletek és célok figyelembe vételével szerveződött az itt folyó munka. A legfontosabb — a közösség Iránti Igényen, az együttlét és -gondolkodás Igényén túl — a fővárosban tanuló nemzetiségi diákság magyarságtudásának kialakítása és fejlesztése. A JAlK-tagság az ott dolgozó, az előadásokat látogató diákság számára egy életre meghatározó volt, és ma is az. Elvégezve a főiskolát, az ország különböző pontjain letelepedve ezek a fiatalok nem vesztették el a művelődés, a nemzetiségi szellemiség és közösség Iránti igényüket, nagyon sokan közüUik lakóhelyükön váltak^ szervezőivé a nemzetiségi kulturális-társadalmi életnek. A prágai diákkör és a JAIK megalakulása nemcsak két Ifjúsági klub létrehozását jelenti, hanem egy mozgalom Indulását is, amely mára már annyira megizmosodott, hogy jelentős terepévé vált a csehszlovákiai ■ magyar kulturális életnek; ez a klubmozgalom. Már a kezdet kezdetén, az első ifjúsági klubok létrehozásakor is érezték a magyar diákság akkori vezetői az együttműködés szükségességét. Ennek az együttműködésnek eredményeként szerveződtek meg a klubok közös nyári művelődési táborai, az úgynevezett NYIT- -ek, vagyis Nyári Ifjúsági Táborok, a hatvanas és hetvenes években a csehszlovákiai magyar ifjúsági életnek jelentős eseményei. A klubmozgalom és a művelődési táborozások azonban az adott társadalmi-politikai keretek között el kellett hogy jussanak oda, amikor „spontán“ kezdeményezésként tovább már nem létezhettek. Sikerült azonban „átmenteni“ ezaket a már elért eredményeket a hivatalos keretek közé, azáltal, hogy a klubmozgalom és a nyári művelődési táborok szervezését átvette a Csemadok Központi Bizottsága. Időközben kiderült azonban, hogy ez a „legalizálás“ nem volt egyértelműen szerencsés. A hivatalos keretek között szinte törvényszerűen kezdett formálissá válni a klubmozgalom és az azt irányító — a Csemadok KB által létrehozott — központi klubtanács tevékenysége. A nyári művelődési táborok is eljutottak a mélypontra. Ez különösen az 1987-es jászól (Jasov) táborozáskor vált nyilvánvalóvá. Erre azért kerülhetett sor, mert a Csemadok apparátusa nem végzett kielégítő szervező munkát, a központi klubtanács félreállítása folytán pedig, ez szinte törvényszerű volt. A klubtanács tagjai az 1988-as somodi (Drienovec) központi művelődési táborban határozták el, hogy a helyzeten változtatnak s közös állásfoglalásban összegezik a klubmozgalom általuk kritikusnak tartott helyzetét. Az állásfoglalás 1988 novemberében elkészült, ezt eljuttatták. a Csemadok KB Titkárságának és Elnökségének tagjaihoz, azzal, hogy annak megtárgyalását az elnökség a legközelebbi ülésén tűzze napirendre. Az elnökség ezt a klubtanács m- nökénok részvételével idei januári ülésén meg is tárgyalta. Az ülést követően a klubtanács megvitatta a felvetődött kérdéseket és megszövegezte a klubtanács és a klubok működésének szabályozását, amely összhangban van a Csemadok alapszabályzatával. A működési szabályzat véglegesített változatát az 1989. június 2-—4-e között megtartandó abroncsosi (Obruőná) művelődési táborban a klubtanács jóvá kívánja hagyni. E működési szabályzat tervezetét a központi klubtanács éppen aznap délelőtt vitatta meg, amikor a JAIK ünnepi ülését tartotta. A vita erdményairöl beszélgettem Puntigán Józseffel, a klubtanács tagjával. — Az utóbbi két évtizedben ktterebé- lyesedett klubraozgalom, a fiatalok aktív művelődésre vágyó kezdeményezései azt kívánják, hogy e mozg.-.Imat bizonyos önállósággal kell Irányítani. Mindenképpen szükség van a klubtanács hatáskörének megáll,ipitésára, mert eddig ez a szerv valahogy a „levegőben lógva“ működött. Arra a csehszlovák állam jogi keretei nem adnak lehetőséget, ho,gy önálló jogkörrel rendelkező jog! személyként működjék, de a Csemadok al3pszabaiyz.ara bizonyos önállóságot lehetővé tesz. A klubtanács javaslata az, hogy e tanács működé-sének alapszabályzata sz.ógezze majd le; a klubtanács a Cscm.ídok KB klubtevékenységgel foglalkozó kisegítő szerve. Tájékoztatja a Csemadok szerveit és a tagságot a klub- mozgalom helyzetéről, annak Időszerű prob- lém,liról. Állandó kapcsolatot tart a hasonló érdeklődésű magyarországi és kárpátaljai klubokkal és szervezetekkel. Központi művelődési tábort és kerékpártúrát szervez, rendszeresen megjelenteti a klubtanács híradóját és évente országos klubsze- mináriumnt szervez, ezenkívül természetesen a legfontosabb feladata lesz, hogy megteremtse a klublevékenység „életfeltételeit“, közös műsorokat szervezzen és javaslatokat tegyen a problémák megoldására. — A klubtanács tehát a Csemadok KB szerva lesz. Hogyan valósulhat meg mégis az általatok fontosnak tartott relatív önállóság, llle've milyen beleszólása lesz a KE .oak a klubtanács tevékenységébe? — A központi bizottság jóváhagyja a klubí.snács összetételét és mindazokat a problémákat, amelyeket a klubtanács a saját erejéből és lehetőségéből kifolyólag nem tud megoldani, szükség esetén ülésén napirendre tűzi. Ezenkívül, mivel a klub- tanácsnak önálló külügyi kapcsolatai nem lehetnek, támogatja a klubtanácsnak a magyarországi, ill. a kárpátaljai klubokkal és szervezetekkel való kapcsolatát. Rendszeresen ellenőrzi és jóváhagyja az előadások és műsorok listáját, segíti a klubmozga-' lommal kapcsolatos írások megjelentetését, jóváhagyja a központi művelődési tábor műsorát. Mindezekből kiviláglik, hogy a klubtanácsnak valóban elég.gé szűkek a lehetőségei, mi mégis fontosnak tartjuk e szabályzat elfogadását, mert mint már mondtam, eddig a jogkörünk nem volt tisztázva. Az Is fontos, hogy a szabályzat értelmében a kluhtanácsot maguk a klubok választanák, beleértve a vezetőjét Is. Ezen kívül e szabályzat kimondaná, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyekben a klubtanács önállóan dönthet, önállóan is döntene. Ez utóbbit persze még pontosítani kell. Hangsúlyozom, hogy a klubtanács ülésén elfogadott alapszabályzati javaslathoz még a klubtagság Is hozzászól, s csak úgy terjesztjük a központi bizottság elé, hogy azt elfogadják. A tanács mai összejövetelén jelen volt a Csemadok KB két titkára is, akik úgy nyilatkoztak, hogy javaslatunk a Csemadok KB vezetésének egyetértésével találkozhat. Ilyennek látják tehát a klubtanács tagjai a klubmozgalom további útját. Nem mindegy azonban az sem, hogy hogyan fejlődnek majd tovább a klubmozgalom láncszemei, vagyis maguk a művelődési klubok. S közülük is az egyik legnagyobb múltú és a legjelentősebb, a József Attila Ifjúsági Klub. Hogyan képzeli a továbblépést a JAIK jelenlegi vezetése? — A legfontosabb a nagyobb belső szervezettség, a klubnak vltaköíponttá és valódi közösségalakltó tényezővé formálása — mondják. — Mindezt úgy képzeljük el, hogy a klubon belül kisebb csoportokat, közösségeket, ún. műhelyeket alakítunk majd ki. A kővetkező tanévtől három új műhelyt kívánunk létrehozni: egy irodalmit, egy művészeti-kulturálist és egy politológiai műhelyt. Szeretnénk továbbfejleszteni baráti kapcsolatainkat a magyar- országi főiskolás diáksággal, azok szervezeteivel, s a klub egész tevékenységét úgy Irányítani, hogy az segítse a fővárosban tanuló magyar diákság nemzeti öntudatának megőrzését. A JAIK ajtaja természetesen nyitva áll minden olyan fiatal előtt, aki közösségünket kívánja választani cselekvése színteréül. A tervek, az elképzelések szépek A negyedszázados múlt gazdag, van mit továbbfejleszteni. Csak legyen erő hozzá, na meg tér a gondolkodáshoz, cselekvéshez! Klialia Ml»rt A termelésben dolgozó vezetők, de még az Ipart és a mezőgazdaságot irányító központi szervek dolgozói is hajlamosak a társadalmunkban végbemenő tolyamaíok;at csak gazdasági kérdésekként kezelni. Abból a marxi elvből indulnak kt, hogy az alap határozza meg a felépítményt. Mi tagadás, sok ebben az Igazság, tőként ha figyeiera- be vesszük ferdüléseinket — az anyagia- sodő világnézetet, az önzőén kommersz világszemléletet, amely mára olyan régiókba jutott, hogy népmondásként Idézik a tételt: aki nem lop, saját családját károsítja —, mégsem szabadna engednünk a uidou.iá- nyosságból, abból, hogy Marx dialektikusán gondolkodott, értelmezése szerint tehát a felépítmény közvetlenül visszahat az alapra. Ennélfogva egyértelműen téves az a szemlélet, hogy az egész változás lényege a gazdaság átépítése, az anyagi j.avak iránt megnyilvánuló Igények kíelé.gííése, ami elfed minden problémát. Igaz, a rejlett kapitalista országokban is csökkent a ko.n- munlsta és munkáspártok vonzereje azáltal, hogy az életszínvonal magasabb szinten mozog, mint a „reális szocializmust“ építő országokban, de nem lehet t’syeimen kívül hagyni azokat a tényezőket sem, amelyek viszont a további elégedetlenségeket, a sztrájkokat és tüntetéseket szülik. Ezek arra vezethetők vissza, hogy a dolgozók nem érzik Igazán szabadságjogaikat, nem érzik fontos elemnek közvetlen viszonyukat munkahelyükön, a társadalomhoz, amelyben élnek. A társadalmak koi.u- merclalizálása — ezt tudnunk kell — éppen azért indult ki a nyugati világból, hogy a nem egészen konkrétan anyagi érdekeltség — tehát a felépítmény — háttérbe szoruljon, s elterelje a flgyelmst a társadalmi viszonyokról, amelyek sok bonyolult kérdést hordoznak, sokkal bonyolultabbakat, mint amilyeneket Ismereteink eddig feltártak. Persze, nem kétséges, hogy ezen ismereteink, világszemléletünk alapja az a gazdasági jólét lehetne, amelyhez sokkal közelebb állnak a fejlet* nyugati társadalmak, mint a szocialista országok. De ha a bajok okait vizsgálgatjuk, ha a gyakorlati konfliktusok gyökeréig akarunk eljutni, törvényszerűen a felépítmény szférájába jutunk, mert azt sem szabad elfelednünk eszmefuttatásunk során, hogy a marxizmus a társadalmi-gazdasági rendszerek változása alapjaként a felépítmény fejlettségét kezeli, vagyis a rendszerek változását úgy értelmezi, hogy az a társadalmi alap és a felépítmény konfliktusa, amelyben a felépítmény meghaladja az alap fejlettségi szintjét, amely ezáltal kerékkötője a társadalom komplex fejlődésének. Ezért téves az a szemlélet, mely szerint elégséges az átépítés folyamatában a hatékonyabb munkát, a kezdeményezést szorgalmazni, s minden fényre derül. Végeredményben nem véletlen, hogy a gorbacsovl politikában eleddig sokkal nagyobb szerepet kapott a felépítmény átépítése, ha ügy tetszik, a politikai-társadalmi közhangulat megváltoztatása, a politikai rendszer megreformálása, a társadalmi élet aktivizálása a demokrácia megteremtésével, mint a gazdas.lgl életbe bevezetett változások megvalósításának a konkretizálása, mint ahogy az sem véleHan, hogy hazai viszonylatainkban Is együtt szorgalmazzák a gazdasági élet átépítését a társadalmi élet demokratizálásával. Akadnak persze olyanok, akik ezzel kapcsolatban azt hangoztatják, hogy egyszerűbb demokratizálni a közhangulatot, mintsem megreformálni a gazdaságot, de ennek annyi minden ellentmond, hogy szükségtelennek tartom a példák sorolását. Csak annyit hoznék fel érvként, hogy a mai napig nem tartja mindenki szükség- és törvényszerűnek — az írás első mondatára utalok — megvalósítani a nyíltságot, a nyilvánosságot, a közösségi felelösség- váltíiiás alkotó munkára, kezdeményező hozzáállására serkentő alapelveit! Vagyis ellentmond az, hogy a demokratizálási fo- lyam.ttót nem mindenki támogatja, s azok közül is, akik támogatják, sokan csak szavakban, hangzatos kijelentésekkel, a gyakorlatban azonban semmit nem valósítanak meg abból, amit nyíltságnak, őszinteségnek nevezünk, a nézetek szabad ütköztetését, a dialógun pedig úgy képzelik el, hogy az tulajdonképpen monológ, mert a velük nem azonos nézetet vallókat megbélyegzik, ellenségnek kiáltják ki. Tehát az a közgon- dnikoiás hat, amely gazdaságunk stagnálását Is okozta, s amelynek következtében az eml erek — ha úgy tetszik, a dolgozó tömegek — elvesztették bizalmukat, s főként semmilyen viszonyt nem éreznek ahhoz, amit nekik tulajdonítottak; a termelőeszközökhöz, a közös vagyonhoz, a társadalomhoz. S ne feledjük, ez nem gazdasági kérdés, hanem társadalmi, azaz a felépítmény szférája. A dialektika alapján tehát ezen kell változtatni az átépítés folyamán elsősorban, hiszen a közgondolkodás megváltoztatása — azáltal, hogy teret kap — hat majd vissza a cselekvésre úgy, hogy megváltozik a gazdaság mint társadalmi alap. Mert — ha már Marxot Idéztük, emlft- sünk fel még egy gondolatát — az objektív gazdasági törvényszerűségek s az erre épülő okos törvények Is csak akkor hatnak, ha a megfelelő politikai légkör teret enged működésüknek. Az átépítés sikeressége érdekében tehát először olyan politikai-szervezési feltételeket kell teremteni a gazdaság működéséhez, amelyekre a demokratizmus a jellemző, s amelyek során egyértelműen kiderül, ki az ország gazdája, s a gazda élhet Is „uralkodói“ jogaival. (Folytatjuk) N. t. Mikro-inform Naponta halljuk, olvastuk, hogy új gondolkodásmódra van szükség, mert holnap már cselekedni is másként keit, mint tegnap, mégpedig jobban. Vagyis nem egyszerűen csak másként a szokottnál, hanem jobban. Az elektronikában és a számítástechnikában egyébként is vezérelv: csak akkor alkalmazzunk új raegoldést, új múd- szert, ha az jobb, eredményesebb, mint a régebbi. Most kbvetkezű híreink is erről szóinak. Aquarius XT az elnevezése annak a számítógépnek, amelyet az eddig alig ismert tajvani számítógépgyártó cég kezdett forgalmazni. Érdekessége, hogy súlya mlndősz- szc 4 kg. Az első megítélés szerint ez sok, de ha a gép teljesítményét Is figyelembe vesszük, ez a súly elenyésző. Memóriája 720 kB-os, a gép IBM kompabllls, és hozzátartozik még két colos floppy disc lemezmeghajtó egység. Különlegességnek számit, hogy a gyártó digitális órát is épített a gépbe. Zsebadatbanknak is nevezhetnénk a japán Casio cég nemrégen forgalomba hozott számológép alakú készülékét. Képernyőjén nyolc sorban, tizenhat betű, szám vagy karakter jeleníthető meg, amelyeket a gép billentyűzetéről adhatunk be. Az adatbankban elraktározhatök szövegek, telefonszámok vagy előre meghatározott Időpontok egészen 2099-lg. Érdekessége, hogy akár rajzokat vagy vázlatokat is meg tud jegyezni. Nagy teljesítményű erősítőt kínál a Blaupunkt NSZK-bell hangtechnikai készülékeket gyártó cég. A készülék tlpusjelzé- se; BSA 247. Kiviteli teljesítménye 240 watt. A cég eredetileg autóba építhető erősítőnek szánta. A biztonságos repülés végett állították ^el már több hazai repülőtéren az angol Marconi cég legújabb, számítógépes vezérlésű mérőkészülékét. Ezzel elengedhetetlenül fontos adatokat tudnak megállapítani, többek között például a maximális látótávolságot vagy a szél sebességét. A mérő- készüléket a fel- és leszállópálya mellett helyezték el. Erről az adatok a központi számítógépbe jutnak, amelyek akár görbe alakjában Is megjeleníthetők. Szuperszámltógépnek Is nevezhetjük a»t a legújabb Japán szerkezeteit, amelyet a híres NEC cég fejlesztett ki. Ez a gép a világon az első olyan, amelyikben egyszerre több mikroprocesszor is működik. Ez a 44-es modell az SX 3 típusjelzésű sorozat legújabb változata, és egy másodperc alatt 22 milliárd számítást és feladatot tud elvégezni. Hasonló számítógéppel már az USA-bell Gray Research cég Is próbálkozott, de gépük „csak“ 16 milliárd feladatra volt képes. A középiskolások tudományos versenyének idei városkerületi fordulóján a számítógépes tagozaton a Bratislava! Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium két tanulója Is részt vett. Suszter Zalán egy számítógépes programot készített, amely a Commodore 64-es gépet valóságos elektromos orgonává alakítja át. A zene mellett a hangokat akár meg is jelenítheti vagy a zene adatait kazettára, esetleg mágneses lemezre rögzítheti. A másik versenyző, Záhon Péter egy számítógéppel vezérelhető Ipari robot kicsinyített mását készítette el. A robot egy PMD 85-ös géppel vezérelhető, hat Irányba mozgatható. Karjával kisebb tárgyak fel Is emelhetők. Gratulálunk jeles Iskolánk két kévlselőjének! Hajdú Endre
