Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-10 / 19. szám

ój ifjúság 2 Van miről tárgyalnunk # Van miről tárgyalnunk 9 Van miről tárgyalnunk 9 Van mifői tál Kommentárunk Készül az űj alkotmány Nagy érdeklődést keltett Marian Calfa miniszter interjúja, amelyet az Oj Sző is közölt. Ebből megtudhatjuk, hogy politi­kusokból és szakemberekből álló húsztagű munkacsoport — az említett miniszterrel az élén — dolgozza ki az új alkotmány alapelveit. A csoport a CSKP és a Nemzeti Front alkotmány-előkészítő bizottságának január elején elfogadott Irányelvei szerint dolgozik. Az alkotmány jogi értelemben vett alap­törvény, ami azt jelenti, hogy az ország legmagasabb fokú logszabálya, és vele egyetlen Jogszabály sem ellenkezhet. Maga jelöli a jogforrások rendszerét és felépí­tését, azok létrehozásának rendjét, a leg­lényegesebb törvényhozási tárgyak tekinte­tében pedig a jogalkotás kereteit. Az al­kotmány jogi funkcióján kívül ideológiai küldetést Is betölt. Kifejezi ugyanis a ve­zető társadalmi osztály elképzeléseit, sza­bályozza a politikai viszonyokat és Intéz­ményeket, ezáltal átfogó Ideológiai képet Is ad a társadalom és az állam szervezéséről, Calfa miniszter elmondta azt is, hogy az al­kotmány szorosan összekapcsolódik a tár­sadalom és az állam fejlődésével, és rög­zíti azokat a bevált elveket, amelyek a szocialista típusú alkotmány alapját képe­zik. Az új alkotmány kidolgozására azért van szükség, mert az 1960-ban elfogadott és mindmáig érvényes alkotmány ki lett bő­vítve 1968-ban a föderációról szóló tör­vénnyel és a nemzetiségekről szóló alkot­mánytörvénnyel is. Az új alkotmány mind­ezeket magába foglalná és figyfelembe ven­né az elmúlt két évtized további fejlődését Is. Ebben az Időszakban az államjogi vi­szonyok új minősége többek között abban Is megnyilvánul, hogy megoldódott a két köztársaság közti szociális és gazdasági kü­lönbségek kiegyenlítésének kérdése. Igen fontosak lesznek azok a kérdések Is, amelyeket az új alkotmány a nemzeti­ségi jogok kodifikálása terén rögzít majd Sldó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, aki tagja az alkotmányelőkészítő bizottságnak, az idén január 10-én megtartott ülésen el­mondta: bár törvényhozásunk a nemzetisé­gek jogainak szavatolásában megelőzte Eu­rópa számos országát, szükséges, hogy az új alkotmány pontosabb és ellenőrizhetőbb cikkelyekben rögzítse mindazt, amit a le­nini nemzetiségi politika valójában tartal­maz. Az 1969. január 1-től létező és a nemzetiségek helyzetét rendező alkotmány­törvény a cseh és a szlovák nemzeten kí­vül a hazánkban élő magyar, ukrán, német és lengyel nemzetiséget Is államalkotó egy­ségként értelmezi. Fontos, hogy ezt az ér­telmezést az új alkotmány Is átvegye. Mivel az alkotmány előkészítése most még szakértői síkon folyik, később, amikor a politikai szervek Is foglalkoznak majd vele, a részletkérdésekre is kitérhetünk. A tervek szerint jövőre májusban a CSKP XVIII. kongresszusa jóváhagyja majd az al­kotmánytervezet alapelveit, és ezután szé­lesebb körű társadalmi vitára kerül sor. Csak a vita lezárása után foglalkozik majd a legfelsőbb törvényhozó szerv az alkot­mánytervezet paragrafusokban megfogal­mazott változatával. Politikai rendszerünk demokratizálása el­képzelhetetlen anélkül, hogy a lakosság közvetlenül részt ne vegyen a legjelentő­sebb feladatok meghatározásában. Az ilyen hozzáállás gazdagíthatja a szocialista al­kotmányosság biztosítékainak rendszerét Is. Strasser György A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZTŰSEG: Martanoviöova 25, 819 27 Bratislava Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE Helyettes főszerkesztő: NESZMÉRI sANDOR Telefon: főszerkesztő — 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213623, 2104541, titkárság — 2104542, 2104544, gazdasági és kulturális rovat — 2104546, szervezeti élet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat, 812 84 Brati­slava, Pražská 11. Nyomja a Západosloven­ské tlačiarne, 812 62 Bratislava, Odborárske nám. 3. Előfizetési díj: egy évre 52 Kčs, fél évre 26 Kčs. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizet­hető minden postahivatalnál vagy kézbesí­tőnél. A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tlače, 813 61 Bratislava, Gottwal- dovo nám. 6 útján rendelhető meg. Kéziratokat nem őrziink meg és nem kül­dünk vissza. Index: 498 02. Megtettük az első lépéseket Juraj Plesníkkel, a SZISZ Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnökével Palágyi Lajos beszélgetett • Nagy változá­sok korában élünk, feltartóztathatat­lanul folyik gazda­sági és társadalmi életünk átalakítá­sa. Mindez az ifjú­ságot is élénken foglalkoztatja, de hogyan tükröződött vissza ez a folya­mat a minap lezaj­lott járási konfe­renciákon? — Bár az Idő rövidsége miatt még nem végeztünk teljes ssámadást a járási kon­ferenciákról, egészen egyértelműen elmond­hatom, megteltük az első lépéseket abba sz irányba, hogy szövetségünk Is együtt ha­ladjon a társadalmunkban végbemenő át­alakítással, a korral. Ugyanakkor e! kell azt Is mondani, hogy s tanácskozások le­folyása az egyes helyeken meglehetősen eltért egymástól. Amíg a trenőíni, gaiántai, senlcai, nitrai, érsekújvári (Nové Zámky) és komáromi járási konferenciának kimon­dottan munkajellege volt. a küldöttek élén­ken vitatkoztak szövetségünk időszerű fel­adatairól, követendő útjának a meghatá­rozásáról, Léván (Levice), Dunaszerdahe- lyen (Dunajská Streda) és a Bratislava- vidéki járási konferencián megint csak az elvégzett feladatok vagy inkább nyilván­tartási adatok felsorolására szoritkozt.ek. Következésképpen vita sem alakuibatott ki, a küldöttek a régi rossz szokás szerint vé­gighallgatták a beszámolót, a néhány előre elkészített felszólalást, ezek pedig úgyszin­tén csak felsorolásból álltak, és ez volt minden. A résztvevők aztán szétszéledtek. Nagyra értékelem, hogy a legtöbb konfe­rencián szekciókban folyt a munka, így többen szólhattak hozzá az őket közvetle­nül érintő kérdésekhez, és nem kellett végig­hallgatniuk mindent, ami egy ilyen sokré­tű szervezet konferenciáján, mint a miénk, óhatatlanul felmerül. Előszűr tartottuk kö­zösen tanácskozásunkat a pionírok vezetői­vel, és el kell mondanom, hogy ez bevál­totta a hozzá fűzött reményeket. Végre si­került elérnünk azt, hogy ne csak ki-ki a saját háza táján söpörgessen, hanem igye­keztünk keresni az együttműködés lehető­ségeit. Mert akárhogy is vesszük, felelősek vagyunk a pionírszervezetért. Nem utolsó­sorban említem, hogy szövetségünk törté­netében előszö'r fogadtunk el minden já­rási konferencián programot, nem pedig mint eddig feladatokat, amelyeknek a tel­jesítése már az elfogadás pillanatában meg­lehetősen kéltségbevonható volt. A konfe­renciákon kritikus hangvételű észrevételek és kiegészítések hangzottak el szövetségünk programjáról, amelyet a SZISZ IV. kong­resszusán fogadtunk el, és az ún. ifjúsági törvényjavaslat alapelveivel kapcsolatban is, • Ifjúságunk nagy reményeket fűz a ké­szülő ifjúsági törvényhez. Milyen észrevé­telek és kiegészítések merültek fel ezzel kapcsolatban? — Szövetségünk tagjai egyhangúlag ked­vezően fogadták a nyilvánosságra hozott alapelveket. A legtöbb észrevétel és javas­lat a fiatalok szociális helyzetével, munka- és életkörülményeivel foglalkozott. A kon­ferenciák részvevői jogosan bírálták, hogy a vállalatok eddig nem sok figyelmet szen­teltek a pályakezdő fiatalok életkörülmé­nyeinek, anyagi helyzetének, lakásviszonyai­nak, munkabeosztásának, vezető beosztások­ba való méltányos képviseletüknek Nagy reményeket tűzünk az Ifjúsági törvényhez, hogy nagy áttörést hoz e téren. Különösen megelégedéssel fogadták mindenütt, hogy pénzügyi alapot teremtünk a fiatalok lakás- helyzetének megoldására, bár sokan még nincsenek tisztában azzal, miként vehetik ezt Igénybe, de ez érthető. Az Ifjúsági tör­vényjavaslat alapelveiről általában megálla­pítható, a legtöbben még nincsenek, tisztá­ban azzal, hogy miről is van sző, de egy biztosr mindenütt kitörő lelkesedéssel fo­gadták az e jogszabály készüléséről szólő hírt. • A legtöbb járási konferencián megál­lapították, hogy csökkent a tagállomány. Azt jelentené ez, hogy csökken a SZISZ népszerűsége, befolyása? — A SZISZ IV. kongresszusán leszögez­tük, hogy semmi szükségünk sincs olyan fiatalokra, akik csak névleg tagjai a szer­vezetünknek, valójában egyáltalán nem vesznek részt a munkájában. A létszám- csökkenés sem olyan mértékű, hogy aggód­nunk kellene miatta. Ha valami nyugtala­nít bennünket, az az, hogy a fiatalok egy része semmilyen érdeklődést nem mutat az ifjúsági szövetség Iránt. Kutatjuk ennek okát, és meg Is kell találnunk. Már mond­tam, hogy nincsenek hurráfeladatok, hanem programunk van, amelyben mindenki meg­találja a maga feladatait. Számtalan jő pél­da bizonyítja, hogy ahol jól szervezik a munkát, helyesen értelmezik a SZISZ kül­detését, a fiatalok özönlenek a szervezetbe. Hát akkor hol a hiba? Sehol! Csak máshol is fel kell tárni a tartalékokat, szakítani kell a rossz munkamódszerekkel és gyakor­lattal, és akkor növekszik a SZISZ nép- szerdsége. Egyébként szervezetünknek a Nyugat-szlovákiai kerületben jelenleg 130 ezer tagja van, az ő nevükben 560 küldött keresi majd annak a lehetőségét, hogy még vonzóbbá tegyük szövetségünk mun­káját. Eiso helyen az önmegvalósítás Ma.rian Boldižárral, a SZISZ Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkárával D. Kovács József beszélgetett — A kerületi konferencia tartal­mát befolyásolják a korábban lezaj­lott évzárók és já­rási konferenciák. Kérem, foglalja össze azok tapasz­talatait. Milyen légkörben zajlot­tak, mennyire hoz­tak új szellemisé­get, esetleg gyöke­res változásokat a mozgalomba, történt-e valamilyen lényeges előrelépés, s milyen meglepetéseket tartogat a május 12—13-án zajló kerületi konferencia? — Már a járási konferenciákra készülőd­ve s azoknak lefolyása alatt is Igyekez­tünk egy új szemlélet, hozzáállás jegyében dolgozni. Ez egyaránt érvényesült tartal­mi, szervezési és káderpolitikái viszonyla­tokban is. Először került sor a SZISZ és Pionírszervezete közös konferenciájára, elő­ször választották szét a konferenciát plé- numra és vitaközpontokra. Ezek a közpon­tok egy-egy szűk problémakör megvitatá­sára „szakosodtak“, keresték a gondok megoldását, s elmondható, hogy a legtöbb esetben hasznos munkát végeztek. Sok ér­demleges javaslat hangzott el, főleg a tar­talmasabb szabadidő-kihasználás végett. Az új járási bizottsági vezetőket először vá­lasztották titkosan, most először érvénye­sült a többesjel-olés az elnökválasztáskor. A vitafelszólalők nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a környezetvédelemnek, a jelenlegi állapotokat kritikusnak, már-már tartha­tatlannak minősítették. Éles bírálatok hang­zottak el a rozsnyói (Rožňava) és a nagy- mihályi (Michalovce) konferencián, hiszen főleg az elsőként említett járásban a Jols- vai (Jelšava) Magnezitművek' szinte képesztöen rombolják a természetet. És még mindig Rozsnyói A szabadidő ésszerű eltöltésével kapcsolatban hangzott el hogy ezen a járási székhelyen nincs Ifjúsági klub. — Az önök kerülete arról is híres, hogy az utóbbi időben gyorsan fejlődött ipara. Ezzel kapcsolatban milyen jellegűek gond­jaik, miről beszéltek a járási konferenciá­kon a küldöttek? — Sok minden szóba került e kérdéskör­ben is a konferenciákon. Elhangzott, hogy a fiatalok lehetőségei az üzemek, Intéz­mények Irányításában való részvételben igencsak korlátozottak. Baj van a munka­bérekkel is. A fiatal munkás hiába dolgo­zik kitűnően, hiába ér el átlagon felüli eredményeket, ez a bérezésben nem tükrö­ződik. A legtöbb helyen még mindig a kor szerepel meghatározó tényezőként az elosz­tásnál. Erkölcsi megbecsülésük sem ará­nyos a termelésben való részvételükkel. Csalódást okozott viszont, hogy kevésbé volt vita tárgya az Ifjúsági törvény alap­elveinek javaslata és a központi bizottság­nak a demokráciáról és az átalakításról szőlő programja. — Ennek tükrében ml várható a kerü­leti konferencán, miben nyilvánul majd meg az új szellem? — A kerületi konferencia programterve­zete már elkészült. A küldöittekkel munka­találkozókon Ismertettük meg a tartalmát, vitattuk meg a lényeges kérdéseket. Ez a konferenciánk nem tukmálja rá alsóbb szerveire a program megvalósítása érdeké­ben elvégzendő munkát és annak arányait. Egyedül irányt szeretne szabni, elérni azt, hogy a fiatalok magukhoz közel állónak érezzék. Célunk a szervezeti élet megújho­dása, amely csak úgy érhető el, ha minél több embert tudunk megmozgatni, beleértve a nem szervezett fiatalokat Is. El kell ér­nünk, hogy az alapszervezetek vonzóbb, népszerűbb munkát fejtsenek ki. Lényeges, hogy megszűnjenek a fiatalok kezdeménye­zéseit gyakran gúzsba kötő korlátok. Első helyen kell szerepelnie az önmegvalósítás­nak! „Végre nekünk kell lépnünk...“ Dr. Boris Cupkával, a SZISZ Közép-szlovákiai Kerületi Bizottságának elnökével Polgári László beszélgetett — A járási kon­ferenciák személjd változásokat is hoztak. Ezek meny­nyire voltak indo­koltak, és milyen hatással vannak, illetve lesznek a járási szervezetek munkájára? — A SZISZ KB- nek a- választások demokratizálódá­sára tett kezdeményezéseit sikeresnek tar­tom. Egy járást kivéve, mindenütt éltek a titkos választás lehetőségével. Két járás­ban, a nagykürtöslben (Vefký Krtíš) ég a zvoleniben a már megválasztott plénumon belül is két-két jelölt volt az elnöki funk­cióra. A múltban valóban egyének, a moz­galmi munkában „megcsontosodott“ veze­tők miatt teneklett meg egy-egy járási szer­vezet tevékenységének a hajója. Többen a harmincadik évüket is betöltötték már, de még mindig maradtak az elnöki poszton, a múlt eredményeinek árnyékába húzódva. Ez ma már nem elég. A konferenciákon megújhodott, megfiatalodott apparátust olyan emberek alkotják, akik népszerűek, és posztjuk betöltésére a tagság őket tart­ja érdemesnek, nem pedig a ml megítélé­sünk szerint kerültek oda. Hogy a jövőben mennyire lesznek aktívak, mennyire váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, az majd elválik. — A kerület tizenhárom járásában, gon­dolom, sok minden elhangzott a vitafelszá- lalásokban. Mi az, ami a felszínre került, és ami a kerületi bizottság szempontjából is tanulságokkal jár? — A vitában valóban sok minden el­hangzott, de sok mindent hiányolok Is. Ért­hetetlen például, hogy miért nem foglal­koztak többet a szerintem „történelmi“ je­lentőségű Ifjúsági törvénnyel. Ötleteket, Javaslatokat, kiegészítéseket, megjegyzése­ket vártunk, de ezek, sajnos, elmaradtak. Igaz, hogy a pionirvezetőkkel közösen folyt a vita, de ez sok esetben csak ténymegál­lapításokra, beszámolókra szűkült, hiány­zott a hibák orvoslására Irányuló közös ja­vaslat, a kiútkeresés szándéka. A Nemzeti Fronttal való együttműködésről, ennek új formáiról is kevés sző esett. Pozitív jelen­ség viszont, hogy a középiskolások bátran kiálltak, és őszintén elmondták észrevéte­leiket. A szakmunkások még nyíltabban mutattak rá azokra a fonákságokra, melyek sajnos napjainkig keserítik életüket és fékezik kibontakozásukat. Az ts örvende­tes fejlemény, hogy többen a társadalmi problémákra is kitértek, és attól sem riad­tak vissza, hogy véleményt mondjanak ró­luk, ami ugyan a múltban nem volt Jel­lemző, de felszínre hozta a fiatalok véle­ményét, a körükben uralkodó hangulatot. A vltafelszélalásokból sok tanulság Is le­vonható. Továbbra se mentes munkánk a formalizmustól, sokakból hiányzik a mersz, a kockázatvállalás, az önállóság, az az el­szántság, hogy rendezni kell közö's dol­gainkat a gazdasági vezetőkkel, a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel és így tovább. — A helyzetelemzésből, amelyet a kerü­leti konferencia végez majd el teljes hite­lességgel, a levont tanulságokból a köz­ponti határozatokból és társadalmi szük­ségletekből adódnak számotokra is a fel­adatok. Ezek szabnak irányt az elkövet­kező években munkátoknak. Melyek a Kö­zép-szlovákiai kerület SZISZ-szervezeténék fő és halaszthatatlan tennivalói? — A gyorsuló élőt követelményei minket is munkamódszereink újraértékelésére kész­tetnek. Sok mindenen szeretnénk változ­tatni, de hogy konkrétabb legyek: ki akar­juk küszöbölni azt a hagyományt, hogy mi szervezzük és az utolsó részletekig bizto­sítjuk az akciók többségét, mert csak Időnket és energiánkat fecséreljük. A jövő­ben nagyobb bizalmat és önállóságot adunk majd a járási szervezeteknek. A tevékeny­ségnek szabad áramlást hagyunk, hogy senki se mondhassa: „Ez föntről jött, ne­künk ezt kell csinálni!“ Hatékonyabbá kell tenni módszertani és ellenőrző mun­kánkat, a munkatársakat, a járási szervek képviselőit, funkcionáriusait jobban meg kell válogatnunk. A káderek döntenek min­denről. Éppen ezért olyan emberekre van szükségünk, akik valóban képviselik a fia­talokat, akik nem képmutatók, részrehajlók, és nyíltan meg merik mondani véleményü­ket. Mind a klubélet, mind az Ifjúsági kez­deményezés számlája és más területen is saját érdekünkben végre nekünk kell lép­nünk, nem toporoghatunk tovább egy hely­ben. Van miről tárgyalnunk • Van miről tárgyalnunk • Van miről tárgyalnunk • Van miről tál

Next

/
Thumbnails
Contents