Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 2. szám

„Tizenöt éves, nagyon szomorú lány vagyoK. Van kivel járnom, de az a baj, hogy kettő is yan belőle. Melyiket válasszam?“ Leveled elolvasása után Inkább az első fiút Javasolnám, vagy pedig egyiket sem. A másik fiú nem jó partner, mert túl sokat tudtok egy­másról. ö provokál téged, de csak azért, mert engeded. Miért hagyod, hogy mindenen neves­sen? Nem rendezted volna az ügyeit, ha nem lett volna szimpatikus számodra. Tehát te is le­hetőséget adtál neki a szellemeskedésre. Nem értem, hogy miért kérted meg elsimítani prob­lémáidat az első fiúval. Mire ment ez a játék, talán magadra akartad hívni a figyelmet? Most az a problémád, hogyan közöld, hogy nem a második, hanem az első fiú tetszik. A másodiknak határozottan add ki az útját. Az első fiú pedig ha még érdeklődik utánad, magától is rájön, hogy őt választottad. Mindkettőjükről „le­maradva“ is lehetőséged lesz Idővel más fiúval megismerkedned, és talán az lesz az igazi. „Nagyon tetszik egy fiú, de ő figyelembe sem vesz. Már próbáltam mással járni, de mindig as elsőhöz érzett vonzalom győz. Mit tehet ilyen­kor egy tizenkilenc éves lány?" Pórul jársz, ha Ilyen csökönyösen kitartasz ennél a piától vonzalomnál. Biztosan létezik olyan fiú, aki képes lenne kitörölni az első partner emlékét. Még nem éreztél erősebb vonzalmat, ezért van a ragaszkodásod. Van értelme más fiúval is ismerkedni, járni, de az felesleges, hogy olyan fiúhoz kösd majd magad, akit nem sze­retsz. Az elsőnél is jobbat kell magadnak talál­nod. Ha mindent visszautasítasz, s eleve nem adsz lehetőséget az ismerkedésre, rideg, ismer­kedni nem akarónak hisznek majd. Azért érzed magadat magányosnak társaságban, mert eleve nem veszed észre az ottlévőket. Folyton a vá­gyott fiút keresed, várod. Ha nyitott szemmel és szívvel jársz a világban, rádöbbensz, hogy van kikből választanod.^ „Tizenhat éves vagyok. Nagy bánatom, hogy megromlott a kapcsolatom a szüleimmel. Ogy érzem, hogy a „kedvenc“ szerepből a „megkímélt gyermek“ szerepébe tettek. Most a nővéreim ke­rültek előtérbe. Vajon miért?“ Nagyon tömören fogalmazva: e változás azért történt, mert te változtál. A konfliktusok zöme a te viselkedésed következménye, és javulást addig nem is várhatsz, míg ezt nem tudatosítod magadban. Nemigen akarod észrevenni, hogy nem igyekszel mérsékelni a konfliktusokat, azt tartod utóvégre ők a hibásak. Elég, ha kedvez­ményeket kapsz tőlük. Igen, de megfeledkezel a szüléidről. Állandóan bírálod őket, csak a sza­badságigényed hangoztatod, és féltékenykedsz a nővéreidre. Természetesen eddig te voltál elő­térben, mert élvezted a kivételes, a legkisebb szerepét. De amikor önállósodni kezdel (értsd a gondolati, érzelmi, szabadideji stb. önállósá­got) ördögi kör keletkezett. Szüleid mérgesek rád, mert így viselkedsz, te meg azért, mert nem engednek, és így megy körbe-körbe. Már nem Is tudjátok, ki, miért, mikor haragszik, csak foly­ton haragban vagytok. Nővéreid tizenkilenc évesen már lehlggadtak, valósabb az életről alkotott képük, mint neked, ezért a nagyobb egyezség köztük. Hidd el, ez nem kivételezés, ez fegyverletétel. Nincs köztük harci állapot, hanem megbékélés. Igyekezz te is higgadtabban, megegyezés alapon közelíteni hoz­zájuk, sokkal többet elérsz majd. Próbáld sze­retni őket és nem elítélni. Próbáld beleélni ma­gad az ő helyzetükbe, amikor döntésre kerül a sor. önző vagy, mikor azt írod, neked nincs is már szükséged rájuk. Ez nem igazi Téged zavar a jogi (hisz kiskorú vagy), erkölcsi, érzelmi füg­gőség. Más oldalon viszont ne feledd, ha baj van^ csakis hozzájuk szaladhatsz. Idáig az élet elkényeztetett, mert minden úgy sikerűit, ahogy szeretted volna, nem kellett ebbe az elvárásodba szüléidét is bevonnod. Most meg nem vagy rá képes — vagy talán mégis...? Nem engednek diszkóba, duzzogsz, miközben nem jut eszedbe, hogy mint fiatalkorú nem is ma­radhatsz el éjszakáig. Nem a korai kapcsolataid okozzák a bizalmatlanságot? Nem a te — sze­rintük — helytelen lépéseid miatt féltenek? Nem lenne hasznosabb kiépíteni a jó kapcsolatot a nővéreiddel, mert velük tarthatnál olyan helyre, ahová vágyódsz, és ők is szívesen mennek? Miért ne szórakozhatnátok hármasban? Miért kell még ott lé önállóságra törekedned, amit megoldhatnál egyszerű testvéri szeretettel, meg­egyezéssel? Ugye mennyi megválaszolatlan kér­dés? Igyekezz józan ésszel (nem elfogultan, ön­zőén, ellenszenvvel) válaszolni rájuk, meglásdj, ez is csak közelebb visz a szüléidhez Márpedig erre szükséged van! Szükséged van a családi ka­pocsra, kötelékre. Vedd észre, hogy ugyanúgy vágyód édesanyád simogatását, mint a baráto­dét, vagy ahogy vágysz a felrótt diszkói tündök­lésre. És ugyanúgy hiányoznak a nagy beszél­getések testvéreiddel, mint az internátusl titkok­kal teli esti suttogások... Akkor meg miért élez­ni a helyzetet?! Azt meg kell oldani — és meg is lehet oldani! Csupán akarni kell. VERONIKA o 1. Beszélgetőtársad az alábbi mon­datokkal fejezte be a mondanivaló- jáL Szerinted mi rejlik a szavak mögött? a) „Kezdetben minden rendben volt, de aztán felborult az egész, s én most már semmit sem értek.“ A) Gondterheltség, B) Csodálkozás, C) Rezignáltság b) „Minden elismerésem a tied! Én biztosan nem tudtam volna meg­csinálni!“ Aj Jóindulat, B) Csodálat, C) Irigy­ség c) „Az lenne a jó, ha egyszer min­dennek vége lenne.“ A) Tehetetlenség, B) Félelem, C) Türelmetlenség d) „A barátnőm állandóan szidja a férjét, de amikor az megjelenik, úgy tesz, mintha minden a leg­nagyobb rendben volna.“ A) Zavartság, B) Féltékenység, C) Harag 2. Együtt mentek vásárolni az isma- rösöddel. Az meg akar venni vala­mit, de az ára miatt egyelőre habo­zik. Mit mondsz neki? Aj EJ, hát vedd meg! B) Bizony, nem könnyű dönteni. 3. A barátnőd szomorú, mivel nd- varlója egy társaságban nem volt elég figyelmes hozzá, hanem más nőnek tette a szépet. Mit mondasz a barátnődnek? A) Ez bizony mindenkinek rosszul esne. B) Ez velem Is előfordult, de én rögtön tudtára adtam, mit gon­dolok. 'i. Beszélgetőtársad nagyon dühös valakire, alig tudja kordában tartani Indulatait. Mit tanácsolsz neki? A) Beszél] vele, s tisztázzátok a dol­gokat. B) Mégiscsak meg kellene egy kissé nyugodnod. 5. Ismerősöd kijelentette, hogy nem hajlandó többet veled beszélgetni, mert úgysem tudtok semmiben e- gyetérteni. Mit válaszolnál? A] Hát jól van, neked van igazad, B] Várj csak, tisztáznunk kell ezt az ügyet, hogy többet erről ne kelljen vitatkoznunk. 6. Azzal vádolnak, hogy nem vagy megértéssel mások iránt. Hogy rea­gálsz erre? Önismereti tesztjáték Milyen beszélgetőtárs vagy? A) Akkor Jobb, ha erről egyáltalán nem beszélünk. B) Feldühítesz ezzel, hisz én mindig Igyekeztem megérteni a problé­máidat. 7. Az alábbiak közül ml jellemző rád? Válaszolj igennel vagy nemmai a kérdésekre. Igen nem a) Ironikus vagy-«? 1 0 b) Harcias vagy-e? 0 1 c) Ismered-e barátaid gon­dolatait? 0 1 d) Szoktad-e dicsérni a part­nered? 0 1 e) A szemébe nézel-e annak, akivel beszélsz? 0 1 í) Gyakran félbeszakítanak-« beszéd közben? 1 0 g) Gyakran kézen fogod-« barátaidat? 0 1 h) Kézzel-lábbal szoktál-e magyarázni? 0 1 ÉRTÉKELÉS A B c la 2 3 0 Ib 2 0 3 le 2 0 3 Id 3 2 0 2 2 0 — 3 0 2 — 4 2 0 — 5 2 0 — 6 2 0 — A táblázatban kapott összeghez hozzá kell adni a' 7. kérdésekért já­ró pontokat. 0—5 pont: Tudsz beszélgetni, még a kimondatlan szavakat Is megérted, s megfelelő módon reagálsz. Ennek köszönhetően beszélgetőtársad kelle­mesen érzi magát veled. B—12 pont: Képes vagy felfogni, mit akarnak az emberek mondani, még ha azt nem utdják Is érthetően ki­fejezni. De egy kissé törekedhetnél arra, hogy te Is többször szólalj meg. Nem árt néha megdicsérni a mási­kat, s az Is csak használna, ha ezt- azt elárulnál önmagádról. 13—18 pont: Néha úgy viselkedsz, mintha egymás megértése csak a sze­rencsén múlna. Egyáltalán nem esik nehezedre, hogy beleéld magad abba, amit partnered mesél, képes vagy azonosulni, de azután minden eny- nylben Is marad. Vállalni kellene a felelősséget a beszélgetés alakulá­sáért. 19 pont fölött: A társalgás során túl­ságosan is visszahúzódó vagy. Ennek valószínűleg az önbizalom hiánya az oka. Próbáld leküzdeni ezt az érzést, ezzel nemcsak önmagadnak, beszél­getőtársadnak is örömet szerzel. Bállia kasziiliink A téli hónapok kedveznek a ruhadivatnak. Ünnep ünnep után követi egymást, baráti látogatások, szín­házi esték, koncertek, no meg a farsangi bálok mind megannyi alkalom, hogy ruhát vegyünk fel. Ml jel­lemzi a ruhákat ebben a szezonban? Az új divat sztár­jai egyrészesek, kétrészesek, sót többrészesek. Minden alkalomra, a nap minden szakára, minden alakra ké­szülhetnek. A fó cél: a nőiesség, vonzóerő kthang- súlyozása. Az elegáns alkalmi ruhák finom, selyme« anyagból készülnek. A divatos egy- és többrészes ruhák karcsú iziluettet mutatnak. A vállrész csak kissé megemelt. A több részből álló ruhák az egyéni variáció és kom­bináció lehetőségét nyújtják. Kacér fodrok, hatásos, lépcsőzetes, aszimetrikus megoldások, ötletes ujjak va­rázsolják slragadóvá e modelleket. A színek széles skálája vonul fel a megszokott fe­kete és fehér mellett, az összképet a fényes, ragyogó anyagok uralják.

Next

/
Thumbnails
Contents