Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-03 / 18. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk A választott igazgatók megbízatásának határai A gazdasági mechanizmus átalakítása nem Járhat feszültségek nélkül. Az állami vállalatról szóló törvény azonban gondos­kodik arról Is, hogy e feszültségek és fel* oldásuk elvlselhetöek maradjanak. Kétség­telen, hogy a gazdaságirányítás ú] rendsze­rének leglátványosabb változása az új vál­lalatvezetési formákra való áttérés. Az utóbbi hónapokban több száz állami Ipar- vállalat tér át az ú] vezetési formára, ami a gyakorlatban számos problémát hozott magával. Nem kis gondot okoz az Igazga­tókkal szemben támasztandó követelmé­nyek megfogalmazása. Az előírások szerint ugyanis a megválasztáskor meg kall ha­tározni a vállalat gazdálkodásával kapcso­latos, hosszabb Időre, általában öt évre szó­ló legfontosabb követelményeket. Munkája értékelésekor meg kell vizsgálni, hogy mennyire tett eleget az Igazgató e köve­telményeknek. Ha nem teljesítette a meg­választáskor meghatározott feladatokat, megbízatási Idejének letelte előtt Is fel- menthetó. Az Igazgató feladatait a legtöbb helyen a vállalat legjobb szakembereiből alakított bizottság dolgozta ki és terjesztette elő. A vállalati tanács a követelményrendszert nem külső szerveknek, és nem is valami­lyen Irányelv, elvárás alapján, hanem a vál­lalat adottságait, lehetőségeit figyelembe véve saját maga és a vállalat érdekében fogalmazta meg. A követelmények Ily mó­don a dolgozó kollektíva középtávú céljai; a megoldandó problémákat, végsó soron a vállalat mozgásának várható tendenciáját tükrözik. A vállalatt tanácsok által megfogalma­zott követelmények többsége a munkaerő- helyzettel, az élet- és munkakörülmények Javításával, a műszaki fejlesztéssel, a ha­tékonyság és a Jövedelmezőség növelésével foglalkozik. A vállalati vezető testületek a káderhelyzet, az élet- és munkakörülmé­nyek Javításának kiemelt szerepet tulajdo­nítanak. A káderutánpótlás erősítése, az oktatás és képzés fejlesztése a legtöbb he­lyen már követelmény. Sok helyütt lefek­tetett elv, hogy az Igazgató a tervszerű kádermunka szilárdításával a Jövőben Is biztosítsa az utánpótlás kiválasztását. Ez a követelmény összhangban van a CSKP KB elnökségének március 10-én el­fogadott határozatával, amelyik kimondja, hogy a kádertartalék-állományba olyan dolgozókat kell kiválasztani, akiknél meg­vannak Jövendő tisztségük betöltéséhez a szükséges feltételek, és képesek arra, hogy alkotóan hajtsák végre társadalmunk szo­cialista fejlesztésének programját. Az állami vállalatokról szóló törvény be­vezetésekor ügyelni kell arra Is, hogy meg­őrizzük társadalmunk Jövőbe mutató vívmá­nyait. Ezért a szociális helyzet és a mun­kakörülmények Javítása mindenütt napiren­den levó feladat marad. Ugyancsak kiemelt feladat, amelyért szintén a megválasztott Igazgató felelős: a környezetvédelem. A társadalmi demokratizálódás elvei meg­kívánják az Igazgatóktól, hogy a dolgozók­kal közvetlenebb kapcsolatokat Igyekezze­nek kialakítani. E célból az Igazgató köte­les rendszeresen látogatni az üzemrészle­geket és kirendeltségeket, a fizikai és szel­lemi dolgozók munkahelyeit. Biztosítania kell a demokratikus fórumok működését, hogy ezzel Is erősítse az üzem dolgozóinak tulajdonosi tudatát. Strasser György A Szocialista írjéságt Szflvntség SzlovéMal Központi Bizottságénak lapja SZERKESZTOsEG; MartanoviCova 2S. >19 27 Bratislava Pöszerkasztö: CSIKMAK IMRE Helyottas fflszarkesztö: NESZMERI SÄNOOR Tslafon; föszorkesztO — 213744. 2104543, halystins löszsrkatzio — 213623. 2104541, titkárság — 2104542. 2104544. gasdasági és koltorilis rovat — 2I04S4R. szervezeti élet ét sport — 2104545, műszaki részleg 2104540. Kiadja a Smena KiadAvállalat Bt2 84 Brati­slava Pražská 11. Nyomja a Západosloven­ské tlačiarne. 812 62 Bratislava. Odborárske nám. 1 Előfizetési dt|: egy évre 52 KCs. (él évre 28 KCt. Terjeszti a Posta HIrlapszolgélala. Elöflzet- heté minden postahivatalnál vagy kézbesí­tőnél. A lap kiilföldra a PNS Ostredná expedícia a dnvnz tleCe 813 61 Bratislava. Gotlwal- dnvo ném 8 étién rendelhető meg. Kéziratokét nem érzünk meg és nem kül­dünk vissza Index; 488 02 40 éve alakult meg a CSISZ és Pionírszervezete EGYSÉGBEN Hazánk felszabadításának első perceitől országszerte spontán alakultak meg az Ifjú­sági szervezetek, amelyekben világnézeti vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül szervezkedtek a fiatalok. E,gyetlen közös céljuk az ország újjáépítése volt. Az eg'’ík oldalon elkezdődött az erek polari­zálódása, a másikon erősödött az ©gy.ségre törekvés. Nemzeti és demokratikus forra­dalmunk első szakaszában sz ifjúsági moz­galomban híven tükröződik a politikai pártok küzdelme a felszabadított köztársa­ság Jellegéért. Szinte valamennyi politikai pártnak me,gvolt a maga Ifjúsá.gl szervezete vagy frakciója. Az eg5"6é,ges ifjúsági szövet­ség létrehozására irányuló Igyekezet a bur­zsoázia ellenállásába ütközött. Akié az If­júság, azé a Jövő — ebből a felismerésből Igyekeztek a maguk befolyása alá vonni a fiatalokat. Ennek ellenére még 1945-ben létrejött Csehországban a Cseh Ifjúsági Szövetség, Szlovákiában a Szlovák Ifjúsági Szövetség. Mindkét szervezet Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja befolyása alatt állt, s az összes Ifjúsági szervezet közül a legerősebb, leg­számottevőbb és legütftképesebb erőt kép­viselte. Szinte veülk egyidős az a gondolat, hogy az egész ország területére kiterjedő egységes Ifjúsági szövetséget kéne létrehoz­ni, s már 1945 augusztusában életre hívták a két nemzeti szervezet koordináló szervét, Csehszlovákia Ifjúságának Központját. Ez egész fennállása alatt az Ifjúsági mozga­lom egységének megteremtésén munkálko­dott. Dolgozó népünk februári győzelme meg­gyorsította az egységtörekvést a csehszlo­vák Ifjúsági mozgalomban. Az ifjúság kltörö lelkesedéssel fogadta a reakció fölött ara­tott győzelmet, de nemcsak passzív szem­lélője volt az eseményeknek, hancmi a néppel és a párttal együtt ott volt minden tüntetésen, figyelmeztető sztrájkban, s nagy szerepet vállalt az üzemi bizottságok és a megújhodott Nemzeti Front akcióbizottsá­gainak munkájában. Tette ezt azért, mert érdeke volt az, hogy az ország ne térjen vissza a háború előtti viszonyokhoz. Az If­júság túlnyomó része mind világosabban tudatosította, hogy csupán a CSKP-val együtt ezolgálhatja közvetlen érdekelt. A Cseh, Illetve a Szlovák Ifjúsági Szö­vetség fokozatosan kezébe vette a kezde­ményezés. A Központi Szakszervezeti Ta­náccsal kötött megegyezés értelmében a gyárakban és üzemekben megalakultak az elsó Ifjúsági alapszervezetek, s az Iskola­ügyi szervek beleegyezésével az Iskolákban Is megalakultak a szervezetek. Ugyanakkor Ismét Időszerű lett az ifjúság egységének még szorosabbra fűzése. 1948. augusztus 29-én, a szlovák nem­zeti felkelés 4. évfordulóján a Cseh ifjúsá­gi Szövetség és a Szlovák Ifjúsági Szövet­ség KB együttes ülésén a szlovák képvi­selők az egységes országos Ifjúsági szö­vetség létrehozásának Javaslatával álltak elő. Ebben többek között a kővetkezők áll­tak: „A szlovák Ifjúság akaraté és törté­nelmi szükségszerűség, hogy Csehszlovákiá­ban egyetlen, egységes, országos, valóban szocialista Ifjúsági szervezet legyen... Vé­leményünk szerint fontos, hogy egész mun­kánkat, egész őszi fellépésünket áthassa az Ifjúság országos agységének nagyszerű perspektívája. Mindennél fontosabb, hogy Csehszlovákia Ifjúságának Központja a le­hető legrövidebb Idő alatt tökéletesen koordinálja az összes tagszervezet munká­ját, és egységes akcióeljárást dolgozzon ki. Központi Bizottságaink legközelebbi, őszi együttes ülésén el kell gondolöodnl az új szervezet egységes szervezeti és program- elvein. Egy kicsit szimbolikus, hogy ezzel a Javaslattal éppen a szlovák nemzeti fel­kelés évfordulójának napján állunk elő.“ A javaslatot nagy lelkesedéssel elfogad­ták, s ettől kezdve felgyorsultak az ese­mények. Egy hónappal később a két köz­ponti bizottság és Csehszlovákia Ifjúságá­nak Központja megvitatta az egyesítési Ja­vaslóitól. Október 3—4-én Prágában meg­tartották a munkásifjúság I. országos kom- ferencláját, amely szintén egyértelműen az egységes Ifjúsági szervezet mellett szállt síkra. Több, mint Jelkép, hogy az egységtö­rekvés élén a munkásifjúság haladt, amely­nek addigra már meglehetősen erős és ak­cióképes szervezetet voltak a gyárakban és üzemekben. A CSKP KB 1948. november 17—18-1 ülé­sén foglalkozott a kérdésekkel, és meg­állapította, hogy a nép egységével létrejöt­tek az egységes Ifjúsági szervezet létreho­zásának feltételei. December 11—12-én Bra- tlslavában ismét- együttes ülést tartott a két nemzeti Ifjúsági szövetség központi bizottsága. Ezen kidolgozták és ©líogadtátf a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapsza­bályzat-tervezetét, amelyet aztán vitára bo­csátottak, Három pontban foglalták Ossza az Ifjúságra háruló feladatokat az egyesítő konferenciáig. Az elsó és legfontosabb fel­adat az országépltő munka, a másodlki újabb, legalább 150 ezer tag toborzása a konferenciáig. A harmadik feladat: ünnepi gyűlések, értekezletek megtartása, amelye­ken békeharcra, a haladó Ifjúsággal való szolidaritásra mozgósítják az Ifjúságot Ezeken vitatták meg az alapszabályzat­tervezetet, és magyarázták meg az egysé­ges Ifjúsági szövetség céljait Óriási érdeklődés kísérte a helyt gyűlé­seket, s az Ifjúság naigy lelkesedéssel vett részt az ország építésében. Ez Jó feltétele­ket teremtett az egység megvalósításához. Alig négy hónap alatt 240 ezer fiatal lé­pett be a nemzeti szövetségekbe. Az egye­sítő konferenciát negyven évvel ezel^, 1949. április 23—24-én tartották meg Prá­gában. A két ifjúsági szervezetnek ekkof már több mint 600 ezer tagja volt. Az egyesítő konferencián a Cseh Ifjúsági Szövetség, a Szlovák Ifjúsági Szövetség, a Kárpáti Ifjúsági Szövetség és a Lengyel Ifjúsági Szövetség 700 küldötte vett részt. Az egyhangúlag elfogadott határozat értel­mében a négy ifjúsági szervezet egységes ifjúsági szövetségben egyesült, amelynek a neve: Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ). A szervezeti felépítés alapelveként a demokratikus centralizmust Jelölte meg. A konferencia egyúttal nyilatkozatot fo­gadott el, amelyben a CSISZ a kapitalizmus és a fasizmus elleni harc Idejében alakult haladó Ifjúsági szervezetek követőjének ne­vezte magát. A szövetség legfontosabb fel­adatát a következőképpen fogalmazta megt a szocializmus építésére, a tanulmányi kö­telességek példás teljesítésére nevelni és vezetni az Ifjúságot. Idézünk az egyesítő konfreencla nyilatko­zatából: „Ogy, ahogy az Ifjúságnak fejlődé­séhez szüksége van a szocializmusra, e szocializmusnak is szüksége van az Újú- ságra. Szüksége van a hazaszeretettől fű­tött, az éber és a haza védelmére minden ellenséggel szemben kész Ifjúságra, azért a népért odaadó Ifjúságra, amelyből fakadt, olyan ifjúságra, amely szolidáris a világ összes népének harcával. Szüksége van a művelődésre vágyó, sokoldalúan képzett, kulturált, a szakmájában magasan képzett, a nemzeti vagyont védő és gyarapító lljn-i Ságra.“ Végül az egyesítő konferencia egyik leg­fontosabb döntése az volt, hogy a CSISZ egységes és tömeges gyermekszervezete­ként létrehozta a Plonirszervezetet. Ezzel kicsúcsosodott ifjúsági mozgalmunkban az egységre való törekvés. K. M. Április 14—15-én tartotta meg kongresz- tzusát a Szlovák Nőszövetség, mely az utób­bi években több figyelmet szentelt tevé­kenységében a fiataloknak, a fiatal csalá­doknak. Tevékenységei közé besorolta az Ifjúság nevelését; problémáinak megoldását segítendő, több akciót Is szervezett. Kis csa­ládi Iskoláinak előadássorozatait gyakorta használták fel az alapszervezetek arra, hogy megbeszéljék a tizenévesekkel gond­jaikat, szakemberek tartsanak nekik Isme­retterjesztő előadásokat a partnerkapcso­latról, a szexuális életről, a családról, a szúlői hivatásról, a gyermeknevelésről. Az SZNSZ KB az elmúlt két-három évben több tudományos tanácskozást szervezett, ahol az ország legtekintélyesebb szakem­berét tartottak előadásokat, beszámolókat kutatómunkájuk eredményeiről, komplex módon értékelve a mai családok és nők gondjait, kiemelve: a legrosszabb helyzet­ben nálunk a fiatal családok vannak, me­lyekben a csáládfenntartő harmincöt éven aluli. A családalapitó fiatalok életének át­fogó felmérésére törekedtek — a család­teremtés minden gondjával —, vizsgálták anyagi helyzetüket, élet- és munkakörül- ményelket. Kiderült e tudományos tanács­kozások során, hogy a nők fiatalabb nem­zedékeinek — a jelenlegi szülőképes ko- rúaknak — többségében megvan az Igény, hogy anyaként Is kiteljesedjék. Legtöbbjük él a most már két évre kiterjesztett szülési, Illetve gyermekgondozási szabadsággal, so­kan használják ki a hároméves szabadság­lehetőséget, annak ellenére Is, hogy ez tekintélyes anyagi hátránnyal Jár. Elhang­zottak a tanácskozások torán olyan véle­TÖBB EUSMERÉST AZ ANYASÄ6NAK mények Is, hogy társadalmunknak meg kell teremtenie a feltételeket arra, hogy a böil- csödékre ne legyen szükség, hogy három­éves koráig minden gyermek családban, anyai gondozás mellett növekedjék. Ez fel­tétele a Jövő erkölcsileg és fizikailag egészséges nemzedékei nevelésének. Ugyan­akkor meg kell teremteni a valós feltétele­ket ahhoz Is, hogy egyre több nő lehes­sen részmunkaidős foglalkoztatásban, mert legtöbbjük azért Ilyen tormában la érvénye­sülni szeretne. Ez az utóbbi gondolatkör került legtöbbször terítékre a kongresszusi vitában Is. A felszólalók, köztük a szociá­lis és munkaügyi kutatóintézet munkatársai kitértek arra, hogy amíg ennyi teher hárul a családokra, addig Inkább büntetésnek hat a gyereknevelés. A részmunkaidős fog­lalkoztatás lehetővé tenné, hogy a szülők szükség esetén gyermekük tlz-tlzenöt éves koráig több figyelmet fordítsanak a család­ra, s kevésbé lennének túlterheltek, jobb családi légkört tudnának kialakítani. Tudvalévő, hogy sok házasság bomlik fel nálunk különböző okokból. A válások sza­porodásában nagy szerepet Játszanak az ál­landó anyagi gondok, a túlhajszoltság, a partnerek túterheltsége. Ha csökkenteni szeretnénk a válások számát, társadalmi­lag is kedvezőbb feltételeket kell terem­teni a családok életéhez, nem elég csak megnehezíteni a válás kimondásának fel­tételeit, mert az nem megoldás. Olyan tá­mogatási rendszert kell kialakítani a fia-' tál családo'k esetében, mely értékarányos, tehát felül kell vizsgálni a családi pótlé­kok rendszerét. A fiatal nők élet- és munkakörülményei­nek átfogó Javítása azért is fontos, mert egészségi állapotukra jellemző, hogy szinte nincs la hazánkban olyan harminc éven felüli asszony, aki nem küszködne Idült betegséggel. Lényeges kérdésként vetődött fel ezúttal Is a nők vezető beosztásának témája, ám mintha békülékenyebb hangnemben nyert volna megfogalmazást a természetes tény; a teljes életre törekvő nők életének kez­deti szakaszában az Ilyen választások e család Javára dőlnek el. Igaz, a gazdasági mechanizmus átalakításának új feltételeiben benne rejlik a veszély, először majd a gyermekes — főleg a kisgyermekes, tehát fiatal — nőket ért munkahelyükön hátrá­nyos bánásmód, megkülönböztetés. Ezért is fontos, hogy a nőszervezet, bár utcai szer­vezet, odafigyeljen a munkahelyekre, jó kapcsolatban legyen más munkahelyi tö- megszervazetekkel, köztük a SZISZ-szel. Mert végeredményben sok a közös céljuk. A kongresszuson személyt változásokra Is sor került, az SZNSZ KB új elnöke Da­rina Kullnová lett, s létrehozták a KB öt­venegy tagú tanácsadói testületét is, mely­nek vezetőjét, Elena LItvaJovát az SZNSZ tiszteletbeli elnökévé Is megválasztották. N. Gyurkovitt Róza MINDENNÉL ELŐBBRE VALÓ Volt Idö, amikor a környezetvédelmet teljesen figyelmen kívül hagytuk. A nagy­szabású Iparosítás éviben egymás után szü­lettek a nagyobbnál nagyobb ipartelepek, és szinte korlátlanul szennyezhették a le­vegőt, a környező talajt, vizeket. így volt ez a Kelet-szlovákiai kebleiben Is. Mára a környezetvédelem a gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője lett, de még így sem mondhatjuk el, hogy minden a legnagyobb rendben van. Először is: még hosszú Idóbe telik, amíg a múlt hanyagságait helyrehozzuk, másodszor: a környezetvédelmi építkezések, a megkülön­böztetett figyelem és az Illetékes szervek sürgetése ellenére, elég lassan haladnak a Kelet-szlovákiai kerületben. Jelenleg tizenkilenc nagy környezetvé­delmi építkezés folyik a kerületben állami beruházással, együttvéve másfél milllérd korona ráfordítással. További hat nagyobb ökológiai beavatkozás folyik Z-akclóban 73 millió koronáért. Míg emezek aránylag megnyugtató ütemben folynak, addig a nagy állami beruházásoknál aggasztó a helyzet. A tizenkilenc vállalkozás Itözül tavaly tíz építkezésen nem teljesítették a tervfeladatokat. A lemaradás estenként szá­mottevő, több mint ötvenszázalékos. Nem teljesítették az éves feladatokat többek kö­zött a kassal (Košice) szenyvízderltő és a szemétégető állomás építői. Nagy a lema­radás a tornai (Turňa nad Bodvou) ce­mentgyár forgókemencéinek portalanitő be­rendezései építésén. Lassan halad a Csor- ba-tó környéki, a prešovl, a rudabányal (Rudfiany) és a Vyšné Ružbachy-1 szenny- vízderltö építése. Hat ökológiai építkezésnek már el kel­lett volna készülnie, de a munka eddigi menete szerint a befejezés még sokat várat magára. Agcsernyőben (Čierna nad Tisou] már 1986-ban be kellett volna fejezni a folyékony anyagok biztonságos elvezetését és tárolását szolgáló berendezést, a munka Jelenleg áll. Ugyancsak ki kellett volna tavaly cserélni a vajánl (Vojany) és a kassal vlllanyerömű légszűrő berendezését, erre azonban nem került sor, továbbá nem készült el a stószl (Stós) és a kézsmárkl (Kežmarok) szennyvlzderítő sem. És akkor még csak a nagyobb építkezéseket említet­tük. Az üzemekben és kisebb településeken számos helyt Jellegű ökológiai építkezés munkálatai is késnek. Természetesen vannak Jó példák Is. A strážskél Chemko üzemben például nem kezdték el a gyorsítók termelőüzemének az építését. Jóllehet államilag szigorúan el­lenőrzött tervfeladatról van szó. Az építést mindaddig felfüggesztették, amíg nem ol­dódik meg a hulladéktlsztltás kérdése. A (elsorolt környezetvédelmi építkezések esetében sem ártana a nagyobb fokú társa­dalmi ellenőrzés és felelösségrevonás, Farah Valéria

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents