Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-26 / 17. szám
t új ifjiiság 10 „Hárman vagyunk lányok otthon, ^ekem nagyon rossz kapcsolatom van testvéreimmel, amin szeretnék változtatni, de nem tudom, hogyan. Segítesz, ugye!?“ Nagyon nehéz válaszolnom a leveledre, mert elfelejtetted leírni, hogy ml okozza ezt a feszültséget köztelek, így csak feltételezni tudom. Nem értem hogyan lehetséges az, hogy annyi Jóakarat mellett, ami benned van. Illetve amiről a leveledben írsz, miért nem sikerül megoldani a problémát. Különböző típusú emberek • közt nem kell törvényszerűen ellentétnek lennie. Inkább házsártosságra gondolok, amit fokoz a történtek utáni érzékenység vagy talán túlérzékenység. Átmeneti megoldás lehetne például, hogy különköltöröl (albérletbe, internátusba). Ha majd ritkábban látjátok egymást, értékesebbek lesztek egymásnak, és tudatosan kerülni fogjátok a feszültséget. Tanuljatok meg egymással beszélgetni, nem pedig lekezelően parancsolgatni egymásnak. Ajánlom olvasd el, Ranschburg könyvét (Személyiségünk titkai), habár az övodáskorúakról ír, sok megállapítását magunkra Is vonatkoztathatunk. Ebben a könyvben részletesen foglalkozik a szerző az embertípusokkal, a rokonszenves, ellenszenves vonzásokkal. Leveledben egy másik problémáról is írsz. Nem tudod, leszölíthatod-e vagy sem azt a fiút, akibe szerelmes vagy. Mivel először érzed ezt a bódl- tő érzést, és a fiú nem ismer, lebeszéllek a megszólításról. Ha nem sikerül spontán megismerkedni vele, ne erőltesd, mert a megismerkedés után Is előfordulna, hogy sután viselkedsz (ami a tapasztalatlanságod, a bizonytalanságod), és ez rontana az esélyeken. „Tizenhét éves lány létemre már hat fiúval Jártam, és mindegyiket én hagytam el. Nagyon félek, hogy sohasem lészek igazán szerelmes. Fogok még valakit komolyan szeretni?“ Mindig meglep az olyan levél, amilyet te is küldtél, amikor az írójának eszébe sem Jut, hogy tizenhat-tizenhét évesen valaki még egyedül Is lehet. Te részben attól tartasz, hogy elitéinek az emberek, hogy ennyi fiúval Jártál már, miközben a fiúkról nem Is akarsz lemondani. Ne feledd, könnyen előfordul, hogy addlg-addlg hagyod ott a partnereidet, míg egyszer veled is ez történik. Miért? Azért, mert nagyon fáj a szakítás, elhagyottnak lenni. Te azon siránkozol, hogy képtelen vagy szeretni (remélem, nem azért, mert csak önmagadat szereted), de eszedbe sem Jut, hogy fájdalmat okoztál azoknak a fiúknak, .akik őszintén közeledtek hozzád, és te három hónapnál tovább nem bírtad ki velük. Miért fogadtad el közeledésüket? Unalomból, megszokásból (mert valakivel 'kell járni), hiúságból (hogy megmutasd, nekem mindig akad valaki}? Gondolkozz el rajta! Ha úgy érzed, a fiú nem hozzád való, mindjárt az elején tudomására kell hozni, mint lehetőséget adni neki. Ennyire önző nem lehetsz. Igazán szeretni csak akkor tanulsz meg, ha képes leszel tisztelni a másik érzelmeit, és viszonozni Is. Megnyugtatlak, Ilyen fiúk is vannak, és egyszer te Is találkozol Ilyennel. Remélem,, nem kell majd csalódnod. „Nagyon szeretjük egymást a fiúmmal. Kérdezhetnél!, akkor mi a baj. K fiúm még nem vette észre, de engem nagyon kínoz a féltékenység. Hogyan tudnám legyőzni?“ A féltékenység általában olyan típusú embereknél Jelentkezik, akik szoronganak, hiányzik beiőlük az öri- bizaiom, kisebbségi érzésük van, és persze azoknál, akiknek erre a partner okot adott. Ezt az utolsó feltételezést esetedben kizárhatjuk. Neked megingatta az önbizalmadat az, hogy rádöbbentél: mások szemében a fiú szebb, mint te. No, és aztán? Ez csupán a külsőre vonatkozik. Téged széppé tehet az, hogy jobb, megértőbb, segítőkészebb, háziasabb, hűségeseb vagy, és még sorolhatnám azt a sok tulajdonságot, amelyek szintén elengedhetetlenek az együtt- járásnál. A fiúd dolga eldönteni, hogy ezeknek a tulajdonságoknak milyen fontossági sorrendet ad. És ö döintött Is: az ö értékrendjének. Ideáljának te felelsz meg legjobban. Nehogy elkövesd azt a hibát, hogy másmilyen akarsz lenni! Maradj meg ugyanolyan mosolygósnak, kiegyensúlyozottnak, mint eddig. Továbbra se add jelét a féltékenységnek, sőt Igyekezz legyőzni. Sportoljál, köss magadnak divatos holmikat, gyűjtsd a Jó Jegyeket, tehát válassz olyan területet, ahol sikereket tudsz elérni, ahol kitűnhetsz, s így bizonyítsd be, hogy nem vagy eldobnívaló. Egyet azonban ne feledj: erre nem a fiúdnak, a környezetednek van szüksége, hanem neked. Játssz egy Játékot a fiúddal: írjátok le, hogy kinek milyen tulajdonságok, ml tetszik legjobban a másikon. Majd utána írjátok le azt, hogy mit szeretnétek megváltoztatni egymáson, min kéne javítani. A leírtakat cseréljétek ki, és beszéljétek meg. Ez Is önbizalmat önthet beléd,. Illetve megtudod, miben Javíthatsz még önmagadon. Ha azonban nem leszel képes változtatni magadon, előbb-utóbb s^kí- tás lesz a vége, mert kellemaílenné, feszültté válsz. Akkor pedjg helyesen teszed, ha csúnyább pertnert választasz, hadd féltékenykedjen ő! „Szeretnék olyan munkahelyet találni, ahol embereken segíthetek. Érettségim van, és legnagyobb vágyam, hogy egészségügyi nővér legyek.“ Legreálisabb megoldás az lenne, ha valamelyik szociális intézetben helyezkednél el. Lehet ez öregek otthona, fogyatékosok, magatehetetlenek intézete vagy bennlakásos kisegítő Iskola, gyermekotthon. Tehát érdeklődj a Járási székhely szociális és Iskolaügyi osztályán. A másik megoldás az volna, ha a telefonkönyvben kikeresnéd a lakhelyedhez legközelebbi ilyen Intézmények címét, és kérvényt írnál, amelyben az elhelyezkedés lehetősége Iránt érdeklődnél, ne feledd azt is megírni, hogy szeretnél szakképesítést Is szerezni. Ha egészségügyi nővérként nem alkalmaznak is, de mint képesítés nélküli nevelő dolgozhatnál. Továbbtanulási lehetőségként a kétéves nevelői tagozat marad, melyet a pedagógiai szakközépiskolák nyitnak, vagy főiskolai szinten a gyógypedagógiai kar. Ez utóbbin a tanulmányi idő öt év. „Tetszik egy fiú, de biztos nem tetszik neki az alakom, mert nagyon sovány vagyok. Adj tanácsot, hogyan hízzak meg!“ Próbálj találni egy veled egyidős molett lányt, és együtt döntsétek el, hogy ml rosszabb, soványnak, vagy kövérnek lenni. Kemény vita leszl A fiúnak biztosán nem számít az alakod, mert vannak olyan fiúk, akiknek a deszkavékony lányok tetszenek. Ha mindenáron meg akarsz hízni, legjobb egy szakácskönyvet venni, és kiválasztani a legkalórladúsabb ételek receptjét, és gyakran fogyassz Ilyen ételeket. Öltözködésedben részesítsd előnyben a húzott, bő ruhákat, blúzokat, hadd erősítsenek. VERONIKA TÁPLÁLKOZÁSRA, SZÉPÍTKEZÉSRE A háziasszonyok többsége csak akkor vásárol sárgarépát, ha húslevest, ■ vadast vagy zöldséglevest készít. Pedig felhasználásának rengeteg fortélya van, amit érdemes elsajátítani. Nemcsak az étrend változatossá tétele miatt, hanem azért is, mert értékes a- nyaga a karotín, amelyből a szervezetben A-vltamin keletkezik. Az egészséges ember napi A- vitaminszükséglete 2500 NE, vagy 4—5000 NE karotín (3 mg), mert az utóbbinak csak kb. a fele alakul át A-vitaminná. Terhesség, szoptatás, betegség, erős fizikai munka, rendszeres sportolás, idősebbkor! rossz felszívódás esetén nagyobb a szervezt A-vitamln- igénye. A szoptatós anyák tejükkel jelentős mennyiségű A-vlta- mint adnak át a babának, amelyre zavartalan fejlődése szempontjából nagy szüksége van. A táplálékkal elfogyasztott A- vitamin elsősorban a szervezet ideális életfunkcióját segíti elő, a felesleget pedig a máj tárolja, így gondoskodik a szervezetünk arról, hogy szükség esetén vagyis amikor a táplálékból nem jut elegendő mennyiségű A-vitaminhoz — a máj raktárából lássa el magát. Az A-vitamin a S7«m, a nyálkahártyák, a bőr védelmezője. E rövid Ismertetésből is kitűnik, milyen fontos dolog, hogy a család minden tagja elegendő A- vitaminhoz jusson. Mielőtt a sárgarépa változatos felhasználására adunk néhány tanácsot. Ismerjük meg a .„személyi adatait“. A sárgarépa legrégibb kultúrnövényeink egyike. A korai fajták általában kisebb mennyiségű ka- rotlnt tartalmaznak, mint a későbbiek. Étvágygerjesztő sárga színét karotlntartalmának köszönr heti. A növény kellemes aromáját Illóolaj adja. A karotín nem egyenletesen helyezkedik el a gyökérben. Legkevesebb belül található, legtöbb a külső részekben. Ezért felhasználás előtt ne hámozzuk, hanem csak kaparjuk le a külső réteget. Kedvelt fajta a zömök karolta. amely csecsemők és betegek élelmezésében különösen jól felhasználható. A sárgárépagyökér jól tárolható egész éven át, értékes karotlntartalma nem csökken. A mirelit készítmények megtartják eredeti tápértéküket. Érdemes azt is megjegyezni a sárgarépáról, hogy lüO g gyökér 35 kalóriát (146 kJ) tartalmaz, továbbá 1,2 gr fehérjét, 02 gr zsírt, 8,1 gr szénhidrátot, 1,0 gr rostanyagot, 7,0 mg karotlnt, Bl, B2 és C- vltamint, nikotinsavat, kalciumot, vasat, foszfort, káliumot, nátriumot, magnéziumot. A legtöbb családban csak a gyerek kap nyers sárgarépát rágni (ha kap), pedig a felnőtteknek is Igen hasznos dolog lenne nyersen fgyasztanl, pl. tízórai mellé. A sárgarépa rendszeres fagyasztása kettős egészségügyi célt szolgál: karotlnt juttat a szervezetbe és jól megdolgoztatja a fogakat. Az erőteljes rágás segíti az egészséges fogazat kifejlődését, Idősebbeknél fékezi a fogínysorvadást. Családalapítási tényezők Kultúrtörténeti meghatározó A kultúrtörténeti meghatározók a pszlchoszexuálls fejlődés folyamatában némileg más szerepet játszanak, mint a családi Jellegűek. Ez utóbbiak a családtagok között bonyolult, általában averbális, erős érzelmi töltésű kapcsolatok során jutnak érvényre. Így alakul ki többek között a más emberekhez fűződő érzelmi kapcsolatok mintája. A kultúrtörténeti tényezők érzelmi töltése kisebb, erősebben érvényesülnek ugyanakkor a különböző eszmék, nézetek, amelyek többsége az ember tudatalattijára gyakorol hatást. Az egyén tudatában és tudatalattijában található kultúrtörténeti taralmak sajátos „szűrőt“ képeznek, ez szűri meg szükségleteit és elvárásait. A kultúrtörténeti meghatározók fogalma tehát egy olyan „szűrőt“ Jelent, amely beépült személyiségünk struktúrájába. Nagyon gyakran nem is vagyunk tisztában azzal, milyen „szűrőkkel“ van dolgunk, hogy szexuális viselkedésünk, a testhez, a nemiséghez, a másik személyéhez fűződő viszonyunk milyen mélyen gyökeredzik a régmúlt hagyományaiban. A pszichikai ,,szűrők“ a nemzet kulturális hagyományainak megfelelően alakulnak ki. de kapcsolatban állnak az adott közeg kultúrájával is (munkáskörnyezet, falusi és értelmiségi közeg) és érezteti hatását a tömegkommunikáció és a közlekedési eszközök elterjedése Is. A különböző, egymásra rakódő kulturális hagyományok nyomán kialakulnak a szexuális minták, modellek, az értékrendszer, a nemiséghez, szexualitáshoz, a partnerhez fűződő viszony. A két fél szexuális kapcsolatában tehát az egyéni ÉN és a család, a társadalom, a kultúrtörténet által meghatározott Én egyszerre vesz részt. A találkozás, a szexuális partnerkapcsolat sikere többek között attól függ, hogy az említett meghatározók nem állnak-e ellentétben egymással, nem alakul-e ki konfliktus közöttük, hogy a partnerek mennyiben rendelkeznek tudatos elképzelésekkel a szexualitásról, az együttélésről és magáról a kapcsolatról. A kultúrtörténeti befolyásoló tényezők egyeseknél a korábbi modellek másolásával érvényesülnek, míg mások tudatosan törekednek ezek átalakítására, sőt legyőzésére. Számos konfliktus oka lehet a partnerek között az, hogy eltérő, egymással ellentétes elvárásokat ék szükségleteket hoztak magukkal a kultürtörténetileg eltérő háttérfl környezetükből. A kultúrtörténet! meghatározóknak szerepük lehet a különböző szexuálpatolöglal Jelenségek kialakulásában Is. Egyes kultúrákhoz Jellegzetes tünetcsoportok kapcsolódnak. A férfiak gyakori szexuális problémájának, a merevedési zavarnak az eredete, lefolyása és az egyén reakciói Is eltérnek attól függően, hogy az Illető milyen kultúrkörből, milyen közegből származik. A kultúrtörténeti tényezők Jobb megértése érdekében néhány szexuálpatolöglal példát mutatunk be. Délkelet-Azsiában élő kínaiaknál figyelték meg a Koro tünetcsoportot. A betegséget gyors ütemben egészen a pánikig fokozódó félelem Jellemzi. Általában férfiaknál fordul elő. A betegnek az az érzése, hogy nemi szervei (a hímvessző, sőt néha a herék Isi beszfvódnak a hasüregbe, a félelem hátterében az a meggyőződés áll. hogy a teljes mértékű beszívődés halált okoz. Nők esetében a Koro tünetcsoport ritkábban figyelhető meg. Ilyenkor a beteg arról számol be, hogy vagy a mellbimbók vagy a nagyajkak szívódnak befelé. Mexikóban „félelembetegség“ néven Ismeretes'a Susto tünetcsoport, jellemzője az egyre fokozódó rettegés, álmatlanság, étvágytalanság, a végtagok remegése, hányás, hasmenés. Azoknál Jelentkezik, akik nem feleltek meg partnerük szexuális elvárásainak. Latln-Amerikában a sikertelen közösülés egyenértékű a becsület elvesztésével, s ez igen fájdalmas élményt Jelent. Számos más esetben az adott kultúrkörre jellemző akut félelml állapotok a szexuális kielégülés pótlólagos formált Jelentik. A nyugati kultúra tipikus szexuális megnyilvánulásai között szintén megfigyelhetők kultúrtörténetlleg meghatározott akut féléim! állapotok. Az Impotencia számos esetében kultúrtörténeti tényezőkben kell keresni az okot. A hisztéria mögött sokszor állnak szexuális zavarok. A nyugati kultúrában a közösülés gyakran feladat Jelleget ölt, az egyén úgy érzi, hogy partnere előtt szexuális ügyességéről „JÔ“ ingerelhetőségéről és megfelelően átélt orgazmusáról kell feltétlenül tanúbizonyságot tennie. Ezért tetteti sok nó az orgazmust, sok férfi pedig azt a látszatot kelti, hogy gazdag szexuális tapasztalatokkal rendelkezik. Jellegzetesek az egyik szélsőségből a másikba való áthajlások Is. Így például a viktoriánus kor asszonyai leplezték szexuális élményeiket, erotikus lendületüket, hiszen egy „rendes“ nőnek abban a korban szerénynek és némiképp aszexuállsnak Illett lennie. Forradalmi változások révén a nőiességnek teljesen ellentétes modellje alakult ki, melyre Jellemző a szexuális izgalom és az orgazmus nyomatékos kifejezése. A feminista mozgalmak ugyanakkor a nók szexuális „önellátása“ mellett foglalnak állást, autoerotizmust, önklelégftést hirdetnek. A kultúrtörténet! meghatározottság tehát egyrészt az adott kultúrkörre lellemző hagyományok egymásra ra- kédását, másrészt azokat a nézeteket Jelentik, amelyek napjaink szokásaiból fakadnak. i
