Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-05 / 14. szám

é üi‘ifjúság 2 Van miről tárgyalnunk • Üdvözöljük a SZISZ járási konferenciáit • Van miről tárgyalnunk • Üdvözöljük a SZISZ A falusi közösségek életképesek MORVAY ZOL­TÁN, a SZISZ Ko­máromi (Komár­no) Járási Bizott­ságának elnöke ér­dekes jelenségre hívta fel a figyel­memet; a mozgal­mi élet egyre in­kább falura költö­zik. • Hogy értsük ezt? — Ogy, hogy az Ipari üzemekből lassan kiszorulunk. Az ú) gazdasági mechanizmus egyszerűen nem engedi, hogy munkaidő­ben bármilyen SZISZ-foglalkozásra sor ke­rüljön. Munkaidő után pedig rendszerint mindenki igyekszik haza. Ha még pendli­zik is, akkor különösen nem ér rá. Ezzel szemben faluhelyen szlyesen összejárnak a fiatalok, hogy szórakozzanak a szabad­idejükben. Innen már csak egy lépés, hogy szeryezetté formálódjanak. Az utóbbi Idő­ben több Ilyen helyi szervezet alakult, szám szerint négy és ezekben nagyon élénk közösségi élet folyik. Az összetartás Is na­gyobb, mint a más típusú szeryezetekben. Példaként Is említhetném azt a helyi szer­vezetet, amely Hurbanovóban alakult 43 taggal. Ezek a fialok olyan munkahelyek­ről verődtek össze, ahol nincs SZISZ-szer- vezet. Először csak spontán jártak össze a kultdrházban hurbanovól, bagotal (Bohatá) és Pál-majorl (Pavlov dvor) fiatalok. Aztán felmerült, hogy miért ne csoportosulnának szervezeti formában. Hát így jött létre ez a szervezet, amelyet most példaként állít­hatnám valamennyi szervezet elé. Két klub­juk Is van, Hurbanovóban és Bagotán. Ezekben csak úgy pezseg az élet. De más dologra Is vállalkoztak. Építettek például egy kis sportpályát, a bevásárlóközpontot pedig ifjúsági építkezéssé nyilvánították, és rengeteget dolgoztak rajta társadalmi mun­kában. Mára nagy elismerést vívtak ki ma­guknak. • Említetted a klubmozgalmat, sokak szerint ez a legjárhatébb útja annak, hogy a fiatalokat bevonjuk a mozgalmi életbe. Milyen a klubmunka színvonala a járás­ban? — Klubunk Is van épp elég, huszonötöt tartunk számon. Sajnos; a klubok felszere­lése, ellátottsága már semmiképpen sem te­lel nteg* a kor követelményeinek. Nem Is értem, miért olyan elérhetetlen álom egy színes televízió vagy ne adj Isten videó egy ifjúsági klub számára? Miért kell ezek­nek a megvásárlását minisztériumi enge­délyhez kötni? Érdekes, hogy egy magán­ember akkor vesz videóberendezést, ami­kor csak akar, és az embereknek van is rá pénzük. Sokszor' éppen azoknak, akik aztán olyasmire használják fel ezeket a be­rendezéseket, ami sehogy sincs összhang­ban a ml nevelési szándékainkkal. Ilyen körülmények között aztán hogyan hassunk ml a fiatalokra, ha Ilyen zugvldeósok be­folyása alá kerülnek? Sajnos, el kell mon­danom, hogy némely nemzeti bizottságon a felelős dolgozók körében is elég idejét múlt szemlélet uralkodik még. Tűzzel-vas- sal hadakoznak az ifjúsági klubok ellen, mondván, azokban ki tudja milyen erkölcs­telen mulatozás folyik, meg hogy a fiata­lok mindent összetörnek, ráadásul egy ilyen klub fenntartása sok pénzbe kerül, és a mai nehéz gazdasági helyzetben kétszer is A Sznclaliste Ifjftságf Száveiség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZTŐSÉG: Martanoviéova 2S. 819 27 Bratislava Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE HeIvRllR.s filszRrkRSztň; NESZMERI sANDDR Telefon; főszerkesztő — 213744, 2104543, helyettes (őszerkesztő — 213623. 2104541, titkárság — 2104542. 2104544. gazdasági és kulturális rovat — 2104546. szervezeti élet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadfa a SniRna Kiadévállalat B12 84 Brati­slava Pražská 11. Nyomja a Západosloven­ské tiaölarno. 812 62 Bratislava. Odborárska nám 3. Flőfizptési díj: egy évre 52 KCs, fél évre 28 Kés. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata Előfizet­hető minden postahivatalnál vagy kézbesí­tőnél. A lap külföldre a PNS Ostredná expedícia a dovoz tlaöe 813 61 Bratislava. Gottwal- dnvn nám R Atján rendelhető meg. Kézlratnkat nem őrzünk meg és nem kSI- dUnk vissza Index: 498 02 meg kell gondolni, mire költsük a pénzt, így volt például Izsán (Iža), ahol az egyik legjobb szervezetünk működik. Az Izslal fiatalok valóban mindenből kivették a ré­szüket, ahol csak kellett, segítettek, en­nek ellenére évekig hiába rlmánkodtak, hogy klubot nyithassanak. Tavaly éppen én voltam náluk az évzáró taggyűlésen. A vi­tában szóba hoztam a klub kérdését. A je­len levő hnb-elnök majdhogynem szemé­lyes támadásnak vette, de megmozdult va­lami, és Izsán ma van klub, amelyben nem törnek-zúznak a fiatalok, hanem nagyon tartalmas közösségi életet élnek. Ezt a kér­dést a járási nemzeti bizottság plénumán is felvetettem, és azóta általában minde­nütt jól alakulnak a dolgok. Csak azt nem értem, hogy miért kell ennek ekkora nyo- matékot adni? Miért nem jön rá egy hnb- tlsztségvlselő magától, hogy mindig Jobb, ha a fiatalok összejárnak, közösségbe for­málódnak, mintha az utca nevelné őket? • A klubmozgalom kapcsán és a tudo­mányos-műszaki forradalom korában felme­rült a tudományos-műszaki ifjúsági klub kérdése. Sikerült létrehozni a járásban, és hogy működik? — Hosszú időbe tellett, amíg sikerült létrehozni. Komáromban egyszerűen nem találtunk neki megfelelő helyet, Így Hur­banovóban nyitottuk meg egy évvel ezelőtt. Nem a legjobb, hogy a járási székhelytől meglehetősen távol van, de jó Is, mert a közelmúltban Komáromban is találtunk egy erre alkalmas épületet, így ha felújítjuk, akkor lesz két klubunk, mert a hurbano- vóit Is megtartjuk. Itt megint csak azt mondhatom, milyen jó, megfelelő emberek kerülnek a megfelelő helyre. Azt, hogy most egyszeriben találtunk klubházat, első­sorban a városi nemzeti bizottság fiatal új elnökének. Pásztor Istvánnak és a Járási Lakásgazdálkodási Vállalat dolgozójának. Hálák Pálnak köszönhetjük, aki valamikor a SZISZ apparátusában dolgozott. Meggyő­ződésem, jó munkával kivívjuk, hogy a Jövőben több ilyen szimpatizánsunk lesz, és segítségükkel még színvonalasabbá te­hetjük a mozgalmi munkát. Kettős jelölés - egy cél PETER HUDE- CeKKEL, a SZISZ Lévai Járási Bizott­ságának titkárával beszélgetek a kon­ferencia előkészí­téséről és azokról a gondolatokról, amelyek megtár­gyalását maguk elé jgllf \ \;" ... tűzték a tanácsko­..... V...Í zás összehívásakor. Előzőleg azon­ban el kell annyit mondanom, hogy ebben a járásban alkalmazták első'ként az, ami­ről egyébként gyakran hallunk a napjaink­ban: elnökválasztást az év végén kettős jelöléssel ejtették meg. A jelöltek esélyei ■ többé-kevésbé azonosak voltak, valójában két azonos képességű, kéthasonló kilátá­sokkal Induló vezető pályázta meg a tiszt­séget. Mind a ketten egyformán készültek a feladat ellátására, s majd a választások után a két vezető, az, aki „győzött“, és az, aki a „második helyre“ szorult, a járási szervezet érdekében összefogott, együtt lát­tak hozzá a munkához, ami a konferencia előkészítésében már meg is látszik. Nem akarnak semmit sem a véletlenre bízni, március végére összehívták a küldötteket, megbeszélik velük a teendőket, a felada­tokat, mert hiszen az egynaposra tervezett konferencián nem tudnák teljes egészében megoldani a problémákat, ha nem oszta­nák meg egymás között a feladatokat. — Először is számba akarjuk venni az elért eredményeket. Oj a járási szervezet elnöke, új a funkcionáriusgárda, így ter­mészetesen látnunk kell, hogy ml az, amit elvégeztünk, ml az, amit megoldottunk. Ko­rábban elég sok probléma volt. Nem dol­gozott a járási aktíva, nem működtek a bi­zottságok. Azóta mindez megváltozott. Lát­szik, hogy az elnök és ml is, teljes gőz­zel dolgozunk. A járási bizottság üléséről csak az hiányzik, aki beteg vagy elodázha­tatlan dolga, komoly oka van. — Hogyan hat ez az alapszervezetek munkájára? — Nagyon Jól. A munka kezdetén min­dent megbeszéltünk a párt- és a járási nemzeti bizottság képviselőivel, tisztáztuk a feladatokat és minden egyes alapszerve­zet kérdését külön kezeljük. így például ahol nincs az alapszervezetnek klubja, ott napirendre tűzzük létesítését, ahol pedig van, ott azt nézzük, hogyan javíthatnánk e klub munkáját. Az alapszervezetek éle­tében nagy szerepe van a társadalmi mun­kának, a sportnak, a ZENIT-mozgalomnak. Napjainkban rendkívül nagy jelentőséget kaptak az ökológiai kérdések. Ezért meg­beszéltük a szervezetek vezetőivel, hogy ki, melyik parkot vagy a természetnek melyik más részét veszi gondjaiba, hogyan kén^ megvlgyáznl, hogy ne pusztuljon el az, am* már megvan. — A közhasznú mnnka körül elég élénk a vita. Sokan mondják, hogy a hálálok belefáradtak, nem látják értelmét az örö­kös munkának. — Ez bizony így van. Még a kisebb kö­zösségekben, falvakon élő fiatalokra lehet számítani, s ml számítunk is rájuk nagyon, de az üzemekben, gyárakban, iskolákban lé­vő fiatalok nem mindig érzik szükségét annak, hogy ezt vagy azt elvégezzék. Igaz, sok múlik a vezetésen. Mert például na­gyon jól dolgozik a lévai gimnázium alap- szervezeet. Ezek a fiatalok védnökséget vállaltak a Horšlanska-vôlgy fölöitt. Vannak elképzeléseink, hogy járási Életfa-tábort szervezünk. A brhlovcel fiatalok vállalták a községben lévő kastély fölötti gondnok­ságot, s ha elkészülnek a tervek, szeret­nénk kivenni a lévai vár tatarozásából Is a részünket. Tervezzük, hogy ml Is létre­hozzuk a fiatalok járási környezetvédelmi számláját, így nemcsak a saját eszközeiket, hanem a nagyobb, több lehetőséget nyújtó egyesített alapot Is be tudjuk vetni egy-egy probléma megoldására. Az erdészeti válla­lat ifjúsági szervezete megtervezi és létre­hozza a fesztlválerdöt. Szóval úgy érezzük, lesz, van miről tárgyalni a konferencián. Ml, fiatalok tudunk és akarunk is dolgoz­ni, és feladat is van elég, hogy másról ne szóljak, az új lakótelepekkel kapcsolatban nemcsak a tizenéves fiatalok gondjaival, hanem a fiatal családokéival is foglalkoz­nunk kell. Az év végén, amikor megválasz­tottuk az új vezetőséget, elindultunk az át-, építés útján, és ezen az úton akarunk to­vábbra Is haladni. A javulás jelei mutatkoznak A Nagykiirtösi (Velký KrtišJ járás Szlovákia legfiatalabb közigazgatási teriiietei közé tartozik. Kevés ipari lé­tesítménnyel rendelkezik, inkább me­zőgazdasági jellege domborodik ki, meg a szénbányái azok, amelyek rá­nyomták bélyegüket a járás életére. A SZISZ járási bizottságán az alel- nök, DUŠAN KLADIVlK társaságában a konferenciára készüit beszámoiót tal­lózom. A járásban négyezer SZISZ-ta- got és ötezer pionírt tartanak nyilván — olvashatom —, főleg a munkásfia­talok s a földművelésben dolgozók szervezettsége tekinthető kielégítőnek. Az viszont már kevésbé, hogy a párt­tagoknak nem sikerül teljes mérték­ben megvalósítaniuk azokat a feladato­kat, amelyeket a SZISZ tevékenységé­nek a javítása végett szabtak ki rá­juk. A tapasztalt szervezeti tisztségvi­selők gyakran más jelentős posztokat is betöltenek, ami nem kis megter- heltséggel jár, s inkább a SZISZ-ben végzett munkát adják fel. — Hosszú ideig stagnált a szerve­zeti élet, de ez nemcsak a mi járá­sunkra volt jellemző — mondja Dušan Kladivík. — így is sok mindent elvé­geztünk, előbbre léptünk, ám mindez főleg a felülről jövő intézkedések, nem pedig az alulról jövő kezdeményezések eredménye. Egy jdőre valahogy elfe­ledkeztünk az alapszervezeteinkről, sok esetben nem volt meg a közvetlen kap­csolat. Ezen változtatni sürgős fela­dat. Nálunk is szükséges a káderfrls- sítés, s a járási bizottság munkastílu­sának alapvető megváltoztatása. Ez el­sősorban az adminisztratív — Irányí­tási módszerek leépítését jelenti, el­érni azt, hogy az alapszervezetek fő­leg annak szenteljék Idejüket, ami kö­zelről érinti, és érdekli is őket. Ebben mindenképpen a segítségükre leszünk. Ehhez viszont az kell, hogy az alap- szervezetek tagsága nagyobb mérték­ben aktivizálódjon, ne csak a diszkó és a fogyasztói életmód érdekelje őket. De hát amikor az a kétezer diákunk, aki a járáson kívül tanul, hétvégére hazaérkezik, inkább felhőtlen szórako­zásra vágyik, mint komolyabb szerve­zeti életre. Meg a szervezetek vezetői sem rendelkeznek még kellő tapaszta­latokkal. Átlagéletkoruk tizennyolc év, és néha hiába vannak jó ötleteik, a megvalósítás a szervezési járatlansá­guk miatt elmarad. Nehezíti a helyze­tüket, hogy nincs elég klubhelyiség, s a meglévők többségének felszereltsé­ge is igencsak hiányos. Ennek ellené­re javulni látszik a szervezetek tevé­kenysége, s javul a SZISZ-hez való vi­szonyuk is. Egyre többen akadnak o- lyanok, akik a közös gondokat a szö­vetségen keresztül próbálják orvosol­ni. Az elmúlt időszakhoz képest ez már fejlődésnek tekinthető. Legvitatottabb kérdés; a szabadidő Beszélgetés JAN CEŠKOVICCSAL, a SZISZ Kassa-vidé- ki (Košice-vidiek) Járási Bizottsága elnökéTel. — Véleményed szerint mi lesz az a kérdés, amelyről a legtöbbet vitáz­nak majd a járási konferencián? — Szerintem ez egyértelműen a szabadidő eltöltésének kér­dése lesz. A küldöttek közül bizonyára sokan felvetik majd, miért nincsenek ki­használva a kultúrházak. Iskolai és egyéb sportpályák, tornatermek illetve miért nem lehet őket kellőképpen kihasználni. Miért nincs a járás negyvenhárom ifjúsági klub­ja jól, modern technikával felszerelve? Mivel úgy gondolom, hogy a SZISZ-tevé- kenység súlypontját a jövőben nem a mun­kaidőre, hanem éppen a szabadidőre kell helyeznünk, a kérdés megvitatását jogos­nak tartom. Az éremnek azonban két ol­dala van. Mert Igaz ugyan, hogy a kul- túrházaknak, ifjúsági kluboknak és más hasonló létesítményeknek a művelődni, szórakozni, kikapcsolódni vágyókat kell szolgálniuk, de az is igaz, hogy a fia­talok nem becsülik kellőképpen a közva­gyont, gyakori eset a kultúrházak, ifjúsági klubok rongálása, — Gyakran beszélünk manapság az át­alakításról a SZISZ tevékenységével kap­csolatban is. Hogyan vélekedtek a meg­újulásról itt, a Kassa-vidéki járásban? — Mint már mondtam, fontosnak tar­tom, hogy tevékenységünk súlypontja a fiatalok szabadidejére essék, s a munka­idő a különféle munkavállalások szerve­zését hagyjuk inkább a vezetőkre. Oj mun­kamódszerekre, -formákra Is szükség van, melyek bevezetésének alapköve, hogy a SZISZ választott járási vezetősége és az apparátus valóban feladata magaslatán áll­jon. Időt és teret kell biztosítanunk arra, hogy a járási bizottság apparátusának tag­jai mind szorosabb kapcsolatokat építsenek ki az alapszervezetekkel, .mind gyakrabban találkozzanak velük. E célt szolgálja az az intézkedésünk, hogy jb-Oléseinket járá­sunk két körzetében tartjuk, külön az e- gylk, külön a másik körzetnek, és ezeken csak a területileg közel eső alapszerve­zetek elnökei vesznek részt. így több idő marad az alapszervezetek gondjainak meg­vitatására. — Székhelyetek Kassán van, de maga a város mégsem tartozik a hatáskörötök­be, hiszen a kassai SZISZ-tagságnak külön — járási jogkörű — vezetése van. Jónak, indokoltnak tartjátok ezt a felosztást? — Való igaz, hogy a ml SZISZ-tagsá- gunknak harminc százaléka valamelyik vá­rosi alapszervezetnek is regisztrált tagja. Az is igaz, hogy a Kassa-vldékl járás te­rületéről naponta legalább 6700 fiatal In­gázik szülőfaluja és Kassa között. Az Is tény, hogy ennek ellenére szinte minden akció, rendezvény így van kategorizálva: ez a városé, ez meg a járásé. Én mégis Indokoltnak tartom ezt a felosztást. Egy­részt azért, mert a városban valóban na­gyon sok a SZISZ-alapszervezet, másrészt azért, mert a fiatalok szabadidejüket, a hétvégét azért otthon töltik, alkalmuk van tehát összehasonlítani a vidéki és a vá­rosi SZISZ-tevékenységet, és azt az alap­szervezetet választani, amelyet vonzóbb­nak éreznek. — A Szocialista Ifjúsági Szövetség te­vékenységének egyik legprogresszívebb ré­sze sokak szerint a környezetvédelem, hi­szen a fiataloknak nem lehet mindegy, hogy életüket milyen körülmények között élik majd le. Igaz ugyan, hogy a nagy­mértékben szennyezett Kassa nem tartozik a hatáskörötökbe, de a városnak bizonyá­ra vannak hatásai a környékre is, az egyéb gondokról nem is beszélve... — Tény, hogy Kassán a környezetbe került szennyeződés, por, füst a vidék éle­tét is megkeseríti, és az is tény, hogy környezetünk szebbé, tisztábbá tételéért já­rásunk fiataljai is tehetnek valamit. Hogy ha a nagy kérdéseket nem tudják is meg­oldani, azért közvetlen környékükön akad tennivaló bőven. Hogy mire gondolok? A közterek, parkok, hegyi és községi pa­takok tisztítására, a kutak és források fel­újítására, fák és díszcserjék ültetésére. Já­rásunk valamennyi alapszervezete bekap­csolódik az Életfa-mozgalomba, valamint Az Ifjúság falujáért, városáért elnevezésű mozgalomba is. Nagyon örülünk annak, hogy idén végre Életfa-tábort is szervezünk Nagyidán (Vef- ká Ida). Azt hiszem, az nagymértékben elősegíti majd a fiatalok környezetvédő tudatának kialakítását. ' Van miről tárgyalnunk • Üdvözöljük a SZISZ járási konferenciáit • Van miről tárgyal 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents