Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-15 / 11. szám

1 Kommentárunk A honvédelem időszerűsége A szocialista orszígok — így hazánk — fegyvercsOkkentésl bejelentései kedvezO visszhangra találtak. Hazánk esetében ez a csökkentés valóban Igen jelentős. Az, hogy 15 százalékkal kisebbek lesznek a honvé­delmi kiadások, hogy 12 ezer tővel csökken a sorkatonák száma, hogy 20 ezer katonát az épitőalakulatokba vagy a vasúti csapa­tokhoz sorolnak át, mind olyan tény, ame­lyek megerősítik a tartós béke megőrzésé­nek lehetőségébe vetett bizalmunkat. Ezzel egyidejűleg azonban a védelemhez szükséges és elégséges szintű katonai erő­ről sem mondhatunk le. Hazánkban a hon­védelmi politika szilárd országos és nem­zetközi érdekeket hordozó elvi alapokon nyugszik. Többek között Ilyen érdek a füg­getlenség biztosítása, a szocializmus építé­sének védelme és a béke megtartásában való egyetemes érdekeltség. Csak ha ezek az alapok megvannak, tudunk azonosulni azzal, hogy a haza védelme és biztonsága az egész nép ügye. Erre épült, ebbe Illeszkedik bele hazánk­ban a hadsereg szervezése, fenntartása, mű­ködése, beleértve az általános hadkötele­zettség törvényes elvét is. A katonaság: fegyverrel bánás, de más Is. A katonai szolgálat nálunk egyben az Ifjú­ság nevelésének fontos eszköze, ami béké­ben társadalmi szempontból Is Igen nagy jelentőségű. A tudatos rendre és fegyelem­re szokás, az egymásra utaltság kényszeré­nek és örömének nehéz helyzetekben való megismerése, átélése jő emberi tulajdonsá­gokat fejleszt. Közismert, hogy a leszerelő fiatalok érettebbek, edzettebbek, és felké­szültebben folytathatják a munkát a nép­gazdaság különböző területein. Nem vélet­len, hogy a katonaság alatt szerzett élmé­nyek mélyen beépülnek a magánélet törté­néseibe. A hadiszolgálat korszerű tartalma más Irányokban Is hasznosul. Az építő katona társadalmunk szerves része. Számos beru- házásos építkezésen megtaláljuk katonáink keze nyomát. Ott vannak, ha vasutat kell építeni, s külön szólni kell gyors és meg­bízható segítségükről a rendkívüli helyze­tekben vagy a katasztrófák elhárítása so­rán. A béke védőinek ezek a nagyon Is bé­kés rendeltetésű tevékenységei önmaguk­ban Is tiszteletet és elismerést érdemelnek. A hadseregbeli élet békében nemcsak anya­gi erőt fogyasztó hadi gyakorlás és hadi készenlét, hanem mindennapos alkotó mun­ka is. Voltak és vannak ezen a területen gond­jaink. Ogy is mondhatnánk, nincs már a katonai hivatásnak és szolgálatnak olyan társadalmi rangja, mint régen. Minden év­ben nagy felvilágosító munkát kell végez­ni, hogy az érettségiző fiatalok közül kellő számban jelentkezzenek katonai főiskolára. Szükséges annak bemutatása és bizonyítá­sa, hogy a hadsereg is a tiszta és tisztes­séges emberi hajtóerőket használja fel fel­adatai megoldásához; ez a foglalkozás Is megfelel a mai ember életérzését tükröző követelményeknek; hogy ez a foglalkozás Is életeszmévé válhat. Strasser György A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja SZERKESZTOSEG; MartanoviSova 25 819 27 Bratislava Főszerkesztő: CSIKMÄK IMRE Helvettes főszerkesztő- NES7MERI sAMDOR Telefon: főszerkesztő — 213744, 2104543, helyettes főszerkesztő — 213823, 2104541, titkárság — 2104542, 2104544, gazdasági és kuituráiis rovat — 2104546, szervezeti élet és sport — 2104545, műszaki részleg — 2104540. Kiadja a Smena Kiadóvállalat 812 84 Brati­slava Pralská 11. Nyomja a Západosloven­ské tlačiarne, 812 62 Bratislava. Odborárska nám 3. Előfizetési díj: egy évre 52 KCs, fél évre 26 KCs. Terjeszt! a Posta Hfrlapszolgálata. Előfizat- hető minden postahivatalnál vagy kézbesí­tőnél. A lap külföldre a PNS Ústredná expedícia a dovoz tlaCe 813 61 Bratislava, Gottwal- dnvn nSm 6 fttián rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzOnk meg és nem kOI- dOnk vissza Index: 498 02 Van miről tárgyalnunk # Van miről tárgyalnunk # Van miről tárgyalnunk # Van miről Ki kell érdemelni a bizalmat A Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) Jednota Fogyasztási Szövetkezet mellett működő SZISZ-alapszervezet el­nökével, Stefan Lux mérnökkel a tet­szetős jednota-székházban találkozom. Februárban tartotta évzáróját a 37 ta­got számláló alapszervezet, s akik részt vettek rajta, értékeltek, válasz­tottak, terveztek. — Az elmúlt esztendő részűnkről sikeresnek mondható. Jó eredményeket értünk el főleg sportban és társadalmi munkában, javult az együttműködé­sünk a szövetkezet vezetőségével és a SZISZ városi bizottságával is, amellyel számos rendezvényt közösen szervez­tünk. Ezelőtt ezt valahogy elhanyagol­tuk. Társadalmi munkával, hulladék- gyűjtéssel sikerült jelentősebb anyagi hátteret kialakítanunk, meg a szövet­kezet vezetősége sem bánik velünk mostohaként. Zöld utat adtak a fia­taloknak, sokoldalúan támogatnak ben­nünket. Ezt, persze, ki kellett érde­melni. Elmondhatom, ha a veztőség megkért valamire, mi nem szabódtunk. Azért még nálunk is van min javíta­ni. Idáig az volt a gyakorlat, hogy a szervezett tevékenység jórészt a bizott­ság tagjaira korlátozódott, a többi ta­got még nem sikerült teljes egészében bevonni munkánkba. Mint újdonsült el­nök, ezen szeretnék elsősorban változ­tatni. Stefan Lux a szövetkezet*, főellenőre- ként dolgozik, emellett mint aspiráns folytatja tanulmányait az egyik moszk­vai egyetemen. A februári évzárón őt választották a szervezet élére, s ő vál­lalta a megbízatást. — A szabadidőmből is kénytelen va­gyok lopni, hogy szervezetünk ered­ményesen dolgozhasson, de vállaltam, mert a munkám és a tanulmányaim mellett szükségét érzem a társadalmi folyamatokba való bekapcsolódásnak is. A SZISZ erre jó lehetőség. Mint említettem, a jövőben a hangsúly a tagság aktivizálásán lesz. Tudjuk, hogy az elmúlt években hol követtünk el hibákat, nem differenciáltunk kellőkép­pen, nem emeltük ki a tényleg jól dol­gozó tagjainkat, s nem bíráltuk a gyengébbeket. Azt viszont meg kell je­gyeznem, hogy a mi alapszervezetünk sajátos helyzetben van. A tagság nagy részét családos emberek alkotják, akik adminisztratív munkaerőként vagy a vezetésben dolgoznak. Ebből adódik, hogy kevés idejük jut a szervezeti é- letre. Másrészt viszont kivétel nélkül középiskolai vagy főiskolai végzettség­gel rendelkeznek, s nem kell őket kü­lön győzködni a SZISZ jelentőségéről, tevékenységének fontoságáról. Ez egy­értelműen előnyünkre válik. De még a ml helyzetünkben is hallani bátor­talan hangokat, kritizálják ugyan a szervezet működését, de nem a gyű­léseken, ahol megtehetnék, hanem ba* rátl beszélgetéseken, kávézás közben. — Milyen feladatokat tűztetek ki 1989-re? — Hogy csak a legfontosabbakat említsem: vállaltuk, hogy az átadás előtt rendbe hozzuk, kitakarítjuk a Bi­hari borozót, védnökei leszünk a ha­gyományos nyári balatoni pionírtábor­nak, ami azt jelenti, hogy felépítjük, s aztán le is bontjuk a sátortábort, s ha már a sátraknál tartunk, megem­lítem, hogy minden évben ml takarít'* juk a csallóközi vásár alkalmi eláru­sítóhelyeinek nyolcvanöt százalékát, Aztán szervezünk egypár vetélkedőt isj amelyek játékos formában részben a politikai oktatás szerepét is betöltik. Az idén is megrendezzük a fiatal szö­vetkezeti dolgozók fórumát, amelynek célja, hogy a falusi SZlSZ-szervezetek- ben nyilvántartott alkalmazottainkkal, eladókkal, szakmunkásokkal véleményt cseréljünk, motiváljuk őket a szerve­zeti életbe való nagyobb fokú bekap­csolódásra. A Jednota szaktanlntézeté- nek külön alapszervezete van, de ez nem jelenti azt, hogy ne kísérjük fi­gyelemmel a tevékenységüket. Sőt, a vidéki végzősök esetében figyelmeztet­jük az illető falu SZISZ-szervezetét^ hogy új tagra tehetnek szert. — A fogyasztási szövetkezetekről szóló új törvény értelmében ml nün- den változott meg nálatok, hogyan fo­gadták ezt a fiatalok, s egyáltalán^ hogyan érzik magukat a munkahelyü­kön? — Nem értek a változások váratla­nul bennünket, hiszen szövetkezetünk egyrészt már hosszú évek óta az ön­elszámolás alapelvein működik, más­részt már tavaly mint kísérleti egy­ség az új törvény szellemében gazdál­kodtunk, s Szlovákiában a legjobb Jed- notaként lettünk értékelve. Sikeres évet zártunk hát ebből a szempontból is, s ebben a SZISZ-tagok oroszlán- részt vállaltak. Számos vezető funkciót betöltő tagunk van, hogy mást ne em­lítsek, közéjük tartozik az új szövet­kezeti elnök Is. Fiataljaink őszintén örültek az új törvény életbe lépésé­nek, bár még jelentős változások vár­hatók az e havi szövetkezeti konfe­renciákon. Konkrétan munkahelyi és munkaköri átszervezések lesznek. Fia­taljaink jól érzik magukat nálunk, kel­lemes munkakörnyezetben dolgozhat­nak, a fizetések se a legrosszabbak, de most a konferencia előtt egy kicsit vegyes érzelmekkel várják, hogy mi­lyen eredményekkel is zárul ez a ta­nácskozás. Ez, azt hiszem, természe­tes velejárója minden változásnak. (dékj; Oj, de patinás szállodával gazdagodik a közeljövőben Dunaszerdahely város- központja. A régi bank átalakított épületében megnyílik a Bihari Szálló. A szisz-tagok vállalták a takarítást. Falágyl felvétele A csapatvezetővel. Kovács Tündével és a csapattanács elnökével, Kósa Gab­riellával arról beszélgettünk a Perbe­tel (Pribeta) Alapiskolában, hogy ml a legfőbb feladatuk a közeljövőben, milyen kötelességek várnak a csapat- és rajvezetőkre, valamint a pionírok­ra a Csehszlovák Pionírszervezet negy­venedik évfordulója alkalmából. — Nagyon sokat beszélünk a peda­gógusokkal meg a gyerekekkel arról, hogy mint az élet minden területén, a pionírmozgalomban is változásokra van szükség. Amióta csapatvezető va­gyok, mélyebben látom, ml az, ami a gyerekekhez közelálló, ml az, ami tel­jesen felesleges a munkájukban. Az utóbbi időben pedig már ők is egyre nyíltabban szólnak arról, milyenné kel­lene tenni a csapatok életét, munká­ját — magyarázta a csapatvezető. S hogy milyenné, azt rögtön el is mondta Kósa Gabriella osapatelnök, aki sokat beszél erről társaival, s így az ő véleményüket is hangoztatta, amikor erről szólt. Például több versenyt, ve­télkedőt, kellene szervezni, a körzeti és járási versenyeken legyen kevesebb az elméleti feladat, és több a gyakor­lat. Nagy hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy a gyerekek megismerjék la­kóhelyüket és környékét, s kapjanak több lehetőséget az országjárásra. — Változásokra lenne szükség a csa­patvezetők és munkájuk megítélésében Ha jó a kapcsolat is. Rengeteg a papírmunka, mindenről jelentést kell írni. Sokszor Mvetődik az emberben a kérdés: talán csak az a fontos, hogy jő hosszan leírjuk, mi­ként zajlott le ez vagy az a rendez­vény, nem pedig az, hogy a tanulók­nak mennyi hasznuk volt belőle. Ezek a haszontalan cselekedetek annyi Időt elvesznek tőlünk, hogyha azt mind a munkára fordítanánk, annak több ér­telme lenne — mondta Kovács Tünde. így hát mindketten úgy igyekeznek szervezni a diákok délutáni tevékeny­ségét, hogy a régi, jól bevált módsze­rek mellett ^ új gondolkodás meg a tizenévesek kívánságai is teret kap­janak. — A legközelebbi feladatunk a plo- nírszervezet negyvenedik évfordulójá­nak méltó megünneplése. Erre nagyon készülünk, és több rendezvény Is ter­vünkben szerepel. Beszélgetésre, talál­kozóra hívjuk meg az elsőként felava­tott pionírokat, köztük Stefik Józsefet, a szövetkezet könyvelőjét, Szetel Er­nőt, a hnb elnökét és Dlkácz Erzsé­betet, az Alsópéterl (Dolný Peter) A- laplskola csapatvezetőjét. Kíváncsian várjuk, mit mondanak majd a kezde­tekről, az első pionírok munkájáról, célkitűzéseiről. Megrendezzük a há­rom nemzedék találkozóját, amelynek keretében a pionírok, a SZISZ-tagok és a kommunisták beszélnek életüfcrőlj terveikről. Ml, alapiskolások természe­tesen kultúrműsorral is készülünk er­re az eseményre. Kiállítást rendezünk „Pionírcsapatunk múltja és jelene“ címmel, amelyen fényképeken mutat­juk be csapatunk történetét, a kezde­tektől napjainkig. Vetélkedőn adunk számot arról, mennyire ismerjük a Csehszlovák Pionírszervezet negyven­éves útját. S a legfőbb célunk, hogy addigra elkészüljön pionírparkunk. A hnb-től ugyanis kaptunk a faluban egy területet, amely ezentúl a ml parkunk lesz, a gyerekek rendezik el a tere­pet, s ők is gondoskodnak majd a rendben tartásáról is — sorolta a ren­dezvényeket a csapattanács elnöke. — Talán soknak tűnik a felsorolás, de hozzá kell tennem, hogy mindezek megvalósításában a község tömegszer­vezeteinek tagjai is segítenek nekünk. Mindenekelőtt a SZISZ helyi szerveze­tének tagjai, akikkel közösen munkál­kodunk azon, hogy a gyerekek közös­ségi élete színes legyen. Olyan, ami­lyen megfelel nekik — vélekedett a csapatvezető. Perbetén a jó kapcsolatnak, a pio­nírok és a SZISZ-tagok összefogásának is köszönhető, hogy a gyerekek vál­tozatos pionírmunkáról adhatnak szá­mot. Benyák Mária I >

Next

/
Thumbnails
Contents