Új Ifjúság, 1989. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-01 / 9. szám
Negyven éve Vraiilii» a iDunder toäletšéri Ülünk a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Gpítfiipari Vállalat igazgatójának. Kuicsár jnnőnek (a képen) az irodájában, és arról beszélgetünk, hogy ez a szakma, mármint az építő szakma mindennapos küzdelem a mundér becsületéért. Az építők munkája ugyanis folytonosan a figyelem és a közitélet előterében áll. Szinte nincs ember, aki egy iakóház, középiiiet vagy ipari létesítmény láttán ne alkotna, sőt, ne nyilvánítana véleményt, amely a legtöbb esetben nem éppen hízelgő az építőkre, az építőiparra nézve. Nézzük, mennyire vonatkozik ez a Dunaszerdahelyi j£V-re, amely idestova negyven éve éli versenyben a mundér becsületéért. Nincs miért szégyenkezniük Az Igazgató harmincegy éve dolgozik a vállalat kötelékélDen — 1986- -tól igazgatót minőségben —de az alapítás okaira és körülményeire természetesen ö sem emlékezhet. Sőt, lassan már alig ét valaki az egykori alkalmazottak közül, akt ott volt a vállalat bölcsőjénél. Kézenfekvő lenne most egy látványos összehasonlítás, csakhogy ez lehetetlen, mert a mai vállalat Jogelődje három építő- vállalat, s csak miután területi-politikai átszervezéssel 1960-ban egyesült az akkor Dunakzerdahelyi. Kagvme- gyeri [Galovo] és Somorjai [Samo- rfn) járás, jött létre a mai Dunaszerdahelyi járási Építőipari Vállalat. Ez az újságoldal is kevés lenne arra. hogy felsoroljuk mindazokat az épületeket, felújításokat, közműveket és egyebeket, amelyek a JÉV munkáját dicsérik, de egész biztos a járás területén nincs egyetlen település, a- hol dolgozói ne hagyták volna ott kezük nyomát. Sőt, még a járás határain túl, nevezetesen Szlovákia fővárosában Is jó nevet szereztek maguknak. Többek közön ök vésjezték el az SZSZK kormányépületén a külső felújítási munkálatokat, a Szlovák Nöszövetség székházának felújítását. Akik Ismerik a várost, nyilván igazat adnak nekünk abban, hogv ezek a műemlék értékű épületek ma szebbek, mint valaha. És magában a járásban? Megannyi iskola, szálloda, egészségügyi Intézet, ipartelep, kultúr-, üzlet-, - iroda-, és lakóház épült a |ÉV k1viteleré''ében, hogy a számtalan felújításról és a közmüvekről ne is beszéljünk. Csak kevesen tudják, hogy a JÉV építette a Duna SzáHót, a. bútoriizietet, a járási kórház rendelőintézetét, a so- morjat kullúrházat. a dunaszerdahelyi, a nagvmegyeri és a somnrtai szol- gáltalóházakat. iskoliíkat, óvodákat úgyszólván a járás minden egyes településén Nevéhez fűződik a közelmúltban megnyílI l.örincz Gvula Galéria énülelének a felújílása, a városközpontban a régi banképület tatarozása, ahol hamarosan megnyílik a Bi- hary Szálló, s most folyik a járásbíróság épületének, a nagylégi fLeh- nice) kastélynak a helyréit izatala. Nagy részt vállal a folyamatban levő gázprogram megvalósftásábói, a vízvezetékek, közmüvek és ökotógiai létesítmények kivitelezéséből Valójában a járás fejlesztésén munkálkodik lassan negyven éve. Lényegében ezért jött télre, és feladatát igyekszik a nehéz gazriasá,si feltételek közepette Is liibátianul ellátni. Mert az építőipar minden más Iparágnál nehezebb helyzetben van a megváltozott körülmények között. A Dunaszerdahelyi |ÉV fejlődése ennek ellenére — attól a pangástól eltekintve, amely a nyolcvanas évek elején állt be — töretlenül felfelé ível. Ezt bizonyítják a tavalyi gazdasági eredmények is. A vállalat minden egyes mutatóban teljesítette, sőt túlteljesítette a tervét: 173 millió 415 ezer korona teljesítmény mellett 19 millió 942 ezer korona nyereséggel zárta az évet, 783 ezer koronával szárnyalták túl a tervezett nyereséget. Nagy szó ez a mai körülmények között. Egyedül az a- nyagfelhasználás tervét lépték túl 4 millió 327 ezer koronával. Hogy miért, annak nagyon egyszerű, prózai magyarázata van. E magyarázattal pedig Kulcsár Jenő vállalati Igazgató szolgál; — Vállalatunk gazdája a Járási nemzeti bizottság, az ö dolga a termelési program feltöltése. Eredeti statútumunk szerint fele-fele arányban kellene végeznünk felújítási és beruházási építkezést. Az utóbbi Időben azonban egyre nagyobb az eltolódás a beruházásos építkezések felé. Tavaly például az eredeti terv szerint 49,97 százalékban kellett volna beruházásos építkezést folytatnunk, helyette az arány 62,89 százalékos volt a beruházás javára. Nyilván nem kell különösebben bizonygatni, hogy az új épületekhez mennyi tégla, beton, betonelem, vasanyag, csöszerelvény stb. kell. mtg a felújításoknál ennek csak az elenyésző részét használjuk fel. Az eredeti és a módosított terv szerinti anyagfelhasználás közötti különbség ugrott ki. De emiatt egy csöppet sem fáj a fejünk,' sőt, egyenesen büszkék vagyunk rá, hogy az építőanyag-piacon uralkodó óriási hiány ellenére még Így Is sikerült teljesítenünk tervünket. S ha már az anyagellátásnál tartok, el kel! mondanom, hogy majdnem katasztrofális. Sohasem volt jó, de tavaly pattanásig feszült a helyzet. Úgyszólván semmiből sem volt elég, és még a szükséges mennyiséget Is csak nagy utánjárással tudtuk felhajtani. Tizenöt évvel ezelőtt öt anyagbeszerzőnk volt, ma tizenöten végzik ugyanezt a munkát. Széltében- -hosszában járják az országot, hogy előteremtsék a szükséges anyagot, de még így Is csak azt mondhatom, hogy ha ma találnánk az összes építkezésünkön egy kocsideréknyi téglát, akkor az sok. Csak egy példa: a nagy- megyeri részlegünkön tavalv kétmillió-kétszázezer téglát használtunk fel. Mivel az idén felfuttattuk a tervet, kétmillió-hétszázezer téglát Igényeltünk, de csak egymillió-hétszázezerre kaptunk fedezetet. Lényegében úgy fest, hogy annyi téglánk sem lesz, mint tavaly. És ez így megy évről évre. De tudják, hogy mi az érdekes? Hogy végül Is mindig felha|tjuk a szükséges anyagmennyiséget, persze más kérdés, hogy mennyi feszültség és utánajárás árán. Kész csoda, hogy Ilyen körülmények között eddig mindig hoztuk a tervünket. lúniustól állami vállalat Hozták, de vajon hozzák-e majd e- zentúl Is? A közeljövőben nagy változások állanak be a vállalat életében. Júniustól áttér az állami vállalatokról szóló törvény szerinti gazdálkodásra, tehát állami vállalattá válik. Aki csak valamelyest is ismeri a törvényt, tudja, nagy kihívás ez minden vállalattal szemben, hiszen lényegesen szigorúbb feltételek mellett és szabályozók szerint kell gazdálkodniuk. Az igazgatóval, helyettesével, Antal Barnabással és Koczó Józseffel, az üzemi pártszervezet elnökével arról beszélünk, vajon felkészültek-e erre a kihívásra. Hamarosan meggyőződünk róla, hogy fel. Az Igazgató egy számokkal sűrűn telefirkált füzetet vesz elő. — Unalmas perceinkben, amelyek természetesen nincsenek, ml már százszor, sőt ezerszer átszámítottuk a dolgokat az eddig rendelkedésre álló ű| szabályzók és árak szerint. Elég baj, hogy amíg egyre több vállalat, üzem tér át az új gazdasági mechanizmusra. a gazdasági szabályzók és az árak még nem véglegesek és nem teljesen Ismertek. Szóval annak az alapján, ami egyelőre rendelkezésünkre áll, kiszámítottuk, hogy már tavaly is 357 ezer korona tiszta nyereséggel zárunk, ha az ÚJ szabályzók szerint gazdálkodtunk volna, természetesen az összes alapok feltőltése, az adó és egyéb elvonások megfizetése után. Sok múlik majd azon, hogy végre tisztán lássunk a szabályzók rendszerében. Már az eddigi beszélgetésből Is kitűnik, hogy az anyagellátás az építőipar útvesztője. Beszélgetőpartnereink szavaiból azt vettük ki, hogy az építőipar vagy a JÉV többre Is képes lenne, ha nem akadozna folyton az anyagellátás. Nálunk történetesen kisebb létszámmal is sikerült teljesíteni a tervet, mert akárcsak az öszes többi építőipari üzemben, nálunk is hiány van jó szakemberekből az építő- szakmában. De mint kiderült Antal Barnabás szavaiból, nem is nagyon erőltették, .hogy feltöltsék az állományt. — Nem, mert semmi értelme, hogy az emberek ácsorogjanak, ha íjincs elég építőanyag, csőszerelvény vagy egyéb. Sok még a bizonytalanság az ÚJ gazdasági mechanizmus körül. Ml máig sem tudjuk, hogy milyen mechanizmus biztosítja majd a megrendeléseket. Eddig tudtuk, hogy a fő megrendelőnk és gazdánk a nemzeti bizottság. De vajon ezentúl a nemzett bizottság megrendelése állami megrendelésnek számlt-e, amelyet kötelezően akceptálnunk kell? Voltam egy eligazító tanfolyamon, és t)tt azt hallottam, hogy például a Z-akcl6 nem számít majd állami megrendelésnek, pedig mi tavaly majdnem 12 millió korona értékű munkát végeztünk a nemzeti bizottságok Z-akció- ja keretében. Teljesítményünk 80 százalékát tette ki a nemzeti bizottságok számára, tehát végeredményben a települések és a lakosság számára végzett munka. Ml számit tehát ezentúl állami megrendelésnek? A közművesítés Is? Mi vállaljuk a gázvezetékek építését, mert társadalmi érdek. Tavaly például összesen 8170 méter gázvezetéket építettünk Dunaszerdahe- lyen, Nagymegyeren és Nagyszarván (Rohovce), pedig ez a munka nekünk szinte ráfizetéses. Ezentúl még úgysem lesz kifizetődő, mert nagyot zuhan a földmunkák ára, pedig ml többnyire városban építünk, ahol nagyon ügyelni kell a földben húzódó vezetékekre, s legtöbbször csak kétkezi erővel dolgozhatunk. Tehát ml számít majd állami megrendelésnek, amit akceptálnunk kell? Hogyan alakulnak a szerződéses kapcsolatok? Nem foly- tatődik-e az a folyamat; amely szinte „elidegeníti“ egymástól a partnereket? Vegyük például, hogy tizenöt évvel ezelőtt egy portáldarut 350 ezer koronáért szállítottak nekünk, ma u- gyanolyat egymtlllö-ötszázezerért. Miért? Szóval rendet kell teremteni a szerződéses kapcsolatokban, és akkor nem lesz baj, mert ml a saját dolgozóinkban bízunk. Az eddigi nehéz feltételek között Is helytálltak, s helytállnak ezután is. Problémák mindig vannak, de ... Idestova tizenhatodik éve Kórost György áll a nagymegyerl [Galovo) Ozemrészleg élén. A 131 dolgozót Irányító tapasztalt építész fölöttébb „kemény“ múlt évre emlékszik, jóllehet termelési tervüket vagy félmillió koronával sikerült túlszárnyalniuk. — Fennakadások voltak az anyag- ellátásban, különösen a falazóanyagok, a habbetonos körítöelemek szállításában, a cementről és mészről már nem is beszélve. Az utóbbi Időben dívik az építőipar bírálása. Errö'l nekem az a véleményem, hogy sok esetben Jogos az elmarasztalás, de nem mindig bennünk van a hiba. — A tervet végül is a nehézségek ellenére nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Az érdekelne, hogyan sikerült. — Csodákra ugyan nem vagyunk képesek, de jó munkaszervezésre Igen. Mindig abból Indulunk ki, hogy a problémákat nekünk kell megoldanunk. Vannak már tapasztalataink abban, mit kell tennünk, hogyan kell felkészülnünk az akadozó a- nyagellátásra. Mindig tartalékolunk olyan munkálatokat, amelyeket holt szezonban, esetleg rossz Idő esetén Is elvégezhetünk; Ilyenek például a belső vakolások, a csempézés, pa- nelutak építése stb. Idén az első negyedévre visszaigazolt 700 tonna cementből még egy dekát sem kaptunk, de a munka így Is jó ütemben folyik. Minket úgy Ismernek itt helyben és a környéken mint határidőre építő vállalatot, így presztízskérdéssé vált, hogy Idejében és jó minőségben adjuk át az épületeket. Sok múlik a dolgozókon, az építőmestereken és az építésvezető- kin Is. Nálunk aránylag fiatal a gárda, harmincöt év körül mozog az átlagéletkor, és örömmel mondhatom, egységes Is a csapat. A terv- teljesítés másik oldala már amolyan kulisszatitoknak Is nevezhető. Nagyon jó, őszinte és baráti az együttműködés a város többi üzemével, ami a kölcsönös segítségnyújtásban nyilvánul meg. Idén a kedvező Időjárásnak köszönhetően szinte megszakítás nélkül dolgoznak, még a külső vakolásokat sem kellett elodázniuk, így kérték a negyedéves terv utólagos emelését. Fiatalok és építkezés A két tantermes óvoda és a hozzá kőhajltásnylra levő gyermekotthon építkezésén javában folyik a munka. Az elsőt bővítik, a második önálló épülettömbként emelkedik a magasba. A fiatal építésvezető. Domonkos Arpád mérnök kalauzol. Hamarosan kiderül, hogy ő még az újak közé tartozik a vállalatnál, így , először benyomásairól, a gyakorlattal történt első találkozásáról faggatom. — Brnóban végeztem a főiskolát, s mivel utolsó évben már ösztöndíjat kaptam a vállalattól, ötéves szerződés köt Ide. Tavaly októberben kezdtem dolgozni, de csak január elsejétől vagyok a nagymegyeri részlegen. Hidd el, nem könnyű egy kezdő építészmérnök helyzete, különösen nem a gyakorlatban, az építkezésen. Rájöttem, az Iskolában sok mindent nem tanultunk, amire pedig Itt szükségünk van, viszont sok fölösleget megköveteltek tőlünk. Például a munkalapok kitöltése vagy a számlázás elemi tudnivalók, és még mindig nem jöttem teljesen bele. Szerencsére az elődöm, a nyugdíjas Beke Laci bácsi Igyekszik beavatni a szakmai titkokba. A másik, amit említenék, az az, hogy a kezdő mérnök fizetése Igen alacsony. Egygyermekes családapa vagyok, és bizony 1900 koronás kezdőfizetésből manapság megélni nagyon nehéz. Azért is Jöttem át a termelésbe, mert Itt több és nagyobb felelősséggel járó munkával ugyan, de többet lehet keresni. Katonaság előtt a tervrajzkészltő osztályon voltam, aztán Dunaszerda- helyen [Dunajská Streda) építésvezető-asszisztens, és most itt építésvezető. Jelenleg 2250 korona a fizetésem, aminél egy munkás Is többet kap, de azt ígérték, hogy Itt, az „első vonalban“ gyorsabb az előrejutás. Az óvoda építkezésén két fiatal. Vas Ottó segédmunkás és Németh Lajos kőműves éppen csempéznek, amikor belépünk. Válaszaikból kiderül, hogy Ottó tizenhét éves, és abbahagyta tanulmányait a szakmunkásképzőben, Lajos viszont decembertől már kitanult kőműves lesz. Elmondják, hogy mindketten elégedettek a munkájukkal és a fizetésükkel, kétezren felül keresnek. A kollektíva ellen sincs kifogásuk, de van olyan, amivel nem elégedettek. — Szerintem még jobban mehetne a munka, és még többet kereshetnénk, ha nem romlana el egyszer a daru, egyszer a keverőgép, ha lenne elég szerszám és építőanyag — kesereg Ottó. Palágyi Lajos és Polgári László A Lőrincz Gyula Galéria A Dunaszerdahelyi Járási Építőipari Vállalat mindhárom termelési részlegére (Dunaszerdahely, Nagyme- gyer, Somorja) azonnali belépéssel felvesz: A dunaiiardahelyl rendalOlntézat — ácsokat — vasbetonszerelőket — épületlakatosokat [épületelemhegesztőket — állami szakvizs gáva) rendelkezők előnyben) — talajgépkezelöket — üvegezőt — gyakorlattal rendelkező építészeti technikusokat az előkészítő osztályra, valamint az árképző osztályra Fizetési feltételek az új bérezés! rendszer szerint. Vállalatunk lehetővé teszi a szakmai továbbképzést. A lakásépítőket stabilizációs és kamatmentes kölcsönökkel segíti. Lehetővé teszi a hazat és külföldi üdülést. Dolgozóit salát autóbusszal szállítja a munkába és haza, étkezésüket üzemi konyhán biztosítja Az érdeklődők a vállalat személyzeti osztályán jelentkezhetnek: Okresný stavebný podnik. Dunajská Streda, odd. KaPP. Telefon: 232 03.
