Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-02-24 / 8. szám

A poptarisznyás B. Tóth László B. Tóth László nem szorul különös­képpen bemutatásra, pedig se nem is­mert színész, se nem zenész. „Egysze­rű“ zenei szerkesztő, akinek neve ösz- szeforrott a hetente Jelentkező vasár­napi rádióműsorral, a Poptarisznyával. — Mikor jegyezted el magad a ze­nével? — Gyermekkoromban. Ügy kezdő­dött, hogy a szüleimtől kaptam egy biciklit, és nagyon messzire elkalan­doztam a bringával, amiből aztán ál­lati balhék támadtak. Aztán kaptam ajándékba egy magnetofont, és ezzel kezdődött az egész. Ettől kezdve ér­dekelt komolyabban a zene. — Zenei szerkesztő vagy a rádióban. Hosszú volt az út idáig? — Ha az ember valamit nagyon akar, azt elöbb-utóbb eléri, valóra vált­ja. Én akartam ezt a rádiózást, és bor­zasztóan szerettem a zenét. Némi ka­landozás után, amin különböző iskolát, szakmát, foglalkozást értek, jutottam el idáig. Nem nyugodtam, míg nem lehettem zenei szerkesztő. Meggyőző­désem, hogy minden ilyen csak akarat kérdése. — A Poptarlsznya ötlete a tiéd? — Igen. Szerettem volna olyan ma­gazin jellegű . műsort létrehozni, ahol a főszereplő a zene. Én mindig is fel­vállaltam a műsor bulvárságát, vagyis azt, hogy nem elsősorban oktatni, ha­nem szórakoztatni szerettem volna. Ezért nem igazán szaklap a Poptarisz­nya, nem az a küldetése, hogy kriti­záljon, értékeljen, elemezzen. Nekem pedig az a feladatom, hogy szórakoz­tassak. Semmi többet nem szeretnék, csak azt, hogy kellemesebben érezze magát az, aki hallgatja a rádiót, le­gyen bár autóban, lakásban, házibulin vagy épp kaja közben. Az a fontos, hogy a háttérből olyan zene szóljon, amire érdemes odafigyelni. — Milyen felkészülés kell a Popta­risznya adásához? — Igazából a Poptarisznyára felké­szülés nincsen. Azért nincsen, mert hetente Jelentkezik öt órában, s alkal­manként póttarisznya meg egyéb más műsor Is kapcsolódik hozzá, így állan­dóan benne kell lenni. Különösebb fel­készülés tehát nincsen. Eljön a vasár­nap, hónom alá vágom a lemezeket, és megyek a stüdióba. Hétközben az újságokból meg más helyekről jönnek a popinformációk. — A közelmúltban olvastam egy kri­tikát, amelyben az állt, hogy a magyar popzene válságban van. Te hogy lá­tod? — Ez nem Igaz. A magyar popzene Jobb, mint valaha. Másban keresendő a hiba. Itt nem zenét kell összehason­lítani zenével. Ha egy élvonalbeli ma­gyar együttest, egy V’Moto Rock-ot vagy a Bikinit összehasonlítasz egy an­gol élvonalbeli együttessel, zeneileg semmivel sem jobb a másik. A ma­gyar ugyanolyan jó, ha nem jobb. Csak ez egy nagy üzleti vállalkozás, amihez pénz kell. Nem véletlen az sem, hogy egy nyugatnémet együttes sem tud Angiiéban karriert csinálni, mert nem él ott. Angliában kell lenni, a tűz kel­lős közepén, vagy legalábbis környé­kén, és az Is kell, hogy olyan ember is higgyen a sikerben, akinek pénze van. Nemcsak magyar együttesekről vallom, Jó néhány külföldi ország e- gyütteseít is ismerem és kedvelem, de tudom, hogy soha az életben nem le­hetnek világsztárok. Nem azért, mert rosszabbak, hanem mert nem vagyunk ott, ahol ezt kitalálták és csinálják. — Maradjunk Magyarországon. Meny­nyi lehetősége van egy vidéki rock­zenekarnak betörnie a magyar * pop­piacra? Egyesek szerint kevés, mert túlságosan elöregedett a szakma, és nem adnak utat a kezdőknek. Erről szó sincs. Egyáltalán nem öregedett el. Inkább fiatal tehetségek hiányában vagyunk. Itt nem akar meg­gátolni senki senkit. Ha valaki iga­zából tehetséges, és a szájtépésen kí­vül mást is tud tenni, ha tehát tehet­séges zenészről van szó, annak bor­zasztóan egyszerű betörnie. Pontosan azért, mert mindenki tárt karokkal várja a tehetséges, valamit felmutató zenészeket. Nem a síró, zokogó, hozzá nem értő butákat, akik semmit nem tudnak produkálni, csak nyavalyogni. Azért van jó néhány zenekar, amely be tudott Jutni az élvonalba. Például a Napoleon BLD. S azért az sem kétsé­ges, hogy a világ könnyűzenéjét a mai napig is a „nagy öregek“ kormányoz­zák. Természetesen mellettük ott van­nak az új nevek. És ha meghallgatod a Poptarisznya slágerlistáját, az is ezt tükrözi. Balázs Zsuzsa A lejtőn = Emma és Zsanett a szakmunkásképző ben ismerkedtek meg. Szinte azonnal ba­rátnők lettek, hiszen minden közös volt bennük: a tánc, a diszkó, a divatosnál di­vatosabb holmik iránti mérhetetlen rajon­gás, és a választóit szakmájuk iránti tel­jes közöny. így aztán nehezen ment a ta­nulás a két lánynak, miközben folyton azt hajtogatták, milyen kegyetlenek is az ő szüleik, hogy nem látják el őket ele­gendő zsebpénzzel, ráadásul a divathoz sem értenek. De hát mit is várhat a sze­gény fiatal olyan szülőktől, akik egy isten háta mögötti faluban élnek, s látástól- vakulásig gürcölnek. Csak ritkán mozdul­nak ki otthonról, és egyáltalán nem tud­ják, mi az élet. A két lányban nagy volt a megvetés a falujukban élő emberek iránt, de ez egyáltalán nem akadályozta meg őket abban, hogy hétvégeken, ha hazautaznak falujukba, el ne menjenek bál­ba szórakozni. Az egyik ilyen bálban ismerkedett meg Emma Mirőval, a helyi szövetkezet állat­gondozójával. Az egyszerű, jóhiszemű fiú­nak nagyon Imponált a városban tanuló lány magabiztossága, s odáig volt az öröm­től, amikor Emma közölte, hogy hajlandó vele járni, barátkozni. Ebből az együttfá- rásból hamarosan szerelem lett, legalábbis Miro részéről. Ami Emmát illeti, neki csak a fiú pénze volt a fontos. Jóhiszeműségén, balgaságán órákig mulattak Zsanettel, mi­közben gátlástalanul költötték a pénzét. Hanem egyszer Mlro megmakacsolta ma­gét. Kijelentette, hogy ad Emmának egy bizonyos kis összeget havonta, a többit pedig félreteszi, mert komolyan gondolja kapcsolatukat a lánnyal. Ügy tervezte, hogy egy év múlva, ha Emmácska végez, fele­ségül veszi, s közös életüket mégsem kezd­hetik egy fillér nélkül. Emmának először legvezgette a hiúsá­gát az, hogy feleségül kérték, de amikor visszatért a városba, s elmesélte Zsanett­nak a fejleményeket, az jót nevetett. Ki­jelentette, hogy reméli, Emma nem bolon­dult meg, és nem megy feleségül egy fa­ragatlan tuskőhoz. Emma Is azonnal be­látta, hogy Ilyet mégsem tehet, viszont A8 árnyékában akkor megint pénz nélkül maradnak. E- gész éjjel azon 'töprengtek, mit is kéne tenniük, amikor Zsanett agyában megszü­letett a nagy ötlet, hogyan Juthatnak pénz­hez. Mirőt Emma a városba csalja azzal az ürüggyel, hogy gyereket vár tőle, s mivel még tanulnia kell, nem tarthatja meg. Az abortuszhoz pénzre -van szüksé­ge, ezért Miro hozzon magával annyit, a- mennyije csak van. Nagy vihogások közepette meg is Írták a levelet. Találkahelyül a közeli parkot választották, s egy esti időpontot adtak meg. Oda este Emma ki tud szökni, mert az internátusba Mirót úgysem engedik be. A szerencsétlen fiú meg is jelent a meg­adott időpontban, és helyen, ahol Emma nyájasan fogadta őt. Leültek a padra és beszélgettek. Közben Zsanett előbújt a pad mögötti bokorból és Mirót egy tuskőval hátulról fejbe vágta. A fiú meglepetten felé fordult, s akkor kapta a következő ütést a halántékára, amitől elveszítette az eszméletét. A két lány csak erre várt. Gyorsan kiforgatták a zsebeit, s elszedték nemcsak a pénzét, hanem az óráját Is. Azután loholtak az internátus felé. Üt­közően egy kutyáját sétáltató öreg em­berrel ' találkoztak. A nagy rohanásban majd fellökték őt. Az öregúr fejcsóválva nézett a két lány után, s meglepetésében felkiáltott, amikor majdnem belebotlott a pár méterrel odébb heverő mozdulatlan testbe. Ezután már gyorsan követték egymást az események. A kihívott mentők a fiatalem­bert kórházba szállították. Több, mint egy hónapig kellett őt gyógyítani. A két tá­madó kilétét az öregúr segítségével ha­marosan felfedték a közbiztonsági szervek emberei, s most egy végtelenül szerény, „divatjamúlt“, csíkos egyenruhában várnak arra, hogyan dönt sorsukról a bíróság. Kiss Mária Hazai viszonylatban elég ícevés az olyan rockcsapat, amely azon gondol­kodott volna, hogy jó lenne mondjuk egy musicalt írni. Most azonban mégis sikerült találni egy olyan főiskolások­ból álló prágai csapatot, amely az idén megpróbálkozik összeállítani egy rock­operát Gogol Az orr című művét ala­pul véve. A prágai zenekar nevét ál­talában három betű jelzi: E. A. P., ami ezt Jelenti: Edgar Allan Poe. Az iro­dalomban jártasak pedig tudják, ki volt Poe. A csapat tagjai: Jaromír Sléha, Slávek Boura, Martin Dont, Milan Bo- huslavicky, Sergej Chotas és Petr Ksá- da. Az E. A. P. együttes nem választott magának zenei példaképet, nem sze­retne csak egyfajta stílust Játszani, s még csak arra sem törekszik, hogy profivá váljék. Vallomásuk szerint azért alakultak, hogy főiskolásokként hozzájuk közelálló zenét játsszanak. Szerintük mindegyik stílusban, mind­egyik zenei zsánerben van valami szép, éppen ezért csak az elfogultak mond­HAZAI £S MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Banket: Tlaková vys 2. Robo Grigoror: Chcem fa nájsf 3. Michal David: Discopfíbeh 4. Marika Gombitová: Koloseum 5. Turbo: Hráő 6. Beáta Dubasová: DlevCa z reklamy 7. Dalibor janda: Vüdycky jsern to Já 8. Madam: Nemő2em zá to, íe som taká 9. Peter Nagy: Podme sa zachránlf 10. Stromboli: Ó, hory, ó, hory 1. Step: Lépj 2. Zoltán Erika: Madonna 3. Neoton Família: Latin szerenád 4. V’Moto Rock: Miért? 5. Első Emelet: Csakazértis szerelem 8. Modern Hungária: Csók x csók 7. Romár László: Reszket a hold 8. Fan Fan: Hé, várj, kimaradtam a szerelemből 9. Bikini: Adj helyet 10. Csepregi — Mándokl: Korea VILÁGLISTA 1. Pet Shop Boys: Ez bfln 2. Samantha Fox: Érints meg 3. George Michael: Hit 4. Black: Gyönyörű élet 5. Modern Talking: Száz év múlva 8. Gaorga Harrison: Rád erőltetem a gondolataim 7. Mandy: Pozitív hozzáállás 8. Los Lobos: La Bamba 9. Sabrina: Fiúk 10. C. C. Catch: A Jő fiúk csak a fil­mekben nyertesek ZSÁKBAMACSKA Színes posztert nyert: Bélán Anikó kolárovót, Karovics Tibor nagycétényi (Veik? Cetin), Lajőiak Zdenka Banská Bystrica-1, Kónya Márta rimaszombati (Rimavská Sobota) és Nagy Piroska magyarországi olvasónk. AZ OLVASÖ KÉRDEZ Talán az Edda jelenlegi sikerének köszönhető, hogy egyre többen szeret­nének megismerkedni a zenekar múlt­jával. Az Edda, ez a viking nevű együttes az 1979-es év egyik felfedezettje. Tag­jai miskolciak, és hogy milyen nehéz egy vidéki városból elindulva karriert csinálni, amikor a tömegkommuniká­ciós Intézmények Budapesten székel­nek, erről Pataky Attila, a zenekar ve­ják egy-egy stílusról, hogy csak az Jő, vagy csak rossz. Lelkesedésüket, munkakedvüket 6 valódi profik is megirigyelhetnék, hi­szen egy-egy fellépésükre alaposan fel­készülnek (ez természetesen nem megy náluk a tanulás rovására), így ennek tulajdonítható népszerűségük a prágai fiatalok körében. A zenekar nem csu­pán a pop, illetve rock műfajában mo­zog otthonosan, hanem a dzsesszben is. Egy-egy programjukban, reperto­árjukban mindig mindenki talál ked­vére való, neki tetsző zenét. Kitűnő a zenekar összjátéka. Sike­rült jól összehangolniuk a különféle hangszereket, s meg kell említenünk az éneklést is, valamint a vokális hang­zás szerepét, hiszen a csapat zenei arculatát ez is meghatározza. Az E.*A. P. együttes tagjainak sikerült elérniük céljukat: színvonalas zenét akartak játszani az igényes főiskolai hallgatók­nak. Prágában a főiskolai klubok pe­dig mindig megtelnek, ha a plakátok az ő fellépésüket hirdetik. Koller Sándor retője ezt mondotta: „Vonattal, ország» úton, lehet, hogy Miskolc csak 250 kilo­méterre van Pesttől, de sokszor úgy, éreztük, hogy ez a távolság 25 000 ki­lométer a fővárostól.“ Az Edda 1974 áprilisában alakult, éá 1978 nyara óta zenél az alábbi felál­lásban: Csapó György, dobos (55. jún. 17), Barta Alfonz, billentyűs (57. máj, 26), Slamovlts István, gitáros, szerző 53. jún. 12.), Zselencz László, basszus- gitáros (53. Júl. 4.) és Pataky Attila énekes, zenekarvezető (51. júl. 7.J. Az együttes gyakran megteszi az említett „25 000“ kilométeres utat, fellép rock­zenei rendezvényeken, a Rockreflektor* műsorban, a Budai Ifjúsági Parkban« ahol előbb csak háromszáz, majd né­hány hónap múlva már vagy ötezer fiatal énekelte velük együtt a dalaikat. Ugyanitt vették fel első, koncert-kis­lemezeik anyagát (a Piramis együttes baráti segítségével). A kemény fém- zenét játszó, a hátrányos helyzetét szi­lárd elhatározással legyűrő együttes számára 1980 az első nagylemez évs lett. Azóta kiderült, hogy ez az eszten­dő egyenest az Edda-nagylemez éve lett, ugyanis bemutatkozó lemezükből vagy 200 000 példányt adtak el. Erre még nem volt, és ki tudja, mikor lesa példa. Feljön Pestre öt vidéki srác, érthető elfogódottsággal (amit aztán a stúdió­ban levetkőznek) , és a lemezvásárló If­júság kedvencei lesznek. A válasz ma­gától adódik: az Edda színvonalas slá­gerzenét játszik, hangszerelései átgon­doltak, és énekesük, Pataky Attila ma- gávalragadó egyéniség. Ismét bebizo­nyosodott, hogy az énekes a legfonto­sabb személyiség. Más népszerű zene­karok is, elsősorban énekeseik mágne­ses vonzásának köszönhetik sikerei^ Javát. Az Edda életében jelentős feje­zet a Ballagás című film — Almási Tamás első önálló rendezése. Témája az érettségiző fiatalok problémái. A film zenéjét, betétszámait a zenekar készítette, és egy koncertjelenetben szerepelnek Is. A rockzene további tér­hódítása a film. Többnyire akad egy- egy zenekaron belül olyan képzett muzsikus, aki képes vállalni ezt a fel­adatot. —PP—1 Dalibor Janda

Next

/
Thumbnails
Contents