Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-02-24 / 8. szám

A piramisok árnyékában Asszuán az Egyesült Arab Köztársaság 221 500 lakosú városa. Történelmi múltját már az óegyiptomi Időkben Ismerték. Bá­nyáiból szállították az óriási méretű kő­tömböket a piramisok és műemlékek épí­téséhez. A Nílus partja közelében épült Kalabscha Szálloda előtt várakozó Jármüvünkből ki­nézve a műút bal oldalán zöldellő parkot látunk. Magasba nyúló pálmáival, buja nö­vényzetével a sétáló turisták kedvelt és kellemes pihenőhelye. Alig negyedórás utazás után a város peremén leparkol autóbuszunk. Atellenben az enyhén emelkedő domboldalon Irdat­lan nagy kőtömbök pihennek. Szerény he­venyészett lépcsőzet vezet a hajdani kül­fejtést! bányához. A hosszanti Irányban fekvő kőkolosszuson állva látjuk a mély próbafúrásokat, valamennyi az emberi akaraterő, szorgalom bizonyítékaként áll előttünk. A kettéhasadt, fekvő, befejezet­len obellszket, talán mintadarabnak hagy­ta meg a természet az utókor számára. Felületét ezernyi áttüzesltett téglával a kívánt hőfokra melegítették, majd vízzel locsolták, aminek következtében megrepe­deztek a felső rétegek. Utána primitív vas- és réztárgyakkal csiszolták, de mivel ezek az anyagok puhának bizonyultak, silíclum- fémmel próbálkoztak. Ennek már engedel­meskedett a márványgerenda. A kőtömbö­ket 2—3 tonnás darabokra vágták a tíz­ezrével dolgozó munkások, majd görgőkön a Nílus partjához hengergették. A munka tökéletes megszervezése a mai modern kornak Is dicséretére válna. Egyik csapat a követ véste, munkálta, a másik a to­vábbi kőrengeteget görgette, mások meg az úszóra helyezték a hatalmas tömböket. A fáradságos munkát részint önkéntesek, részint rabszolgák végezték. A sivár és egyhangú szlklablrodalom látványától megszabadulva türelmetlenül várakozunk a kikötőnél. Felszállunk a mo­toros klrándulóhajő fedélzetére. A meleg szellő pajkosan játszadozik a távoli vi­torlások, szörfök kifeszített vásznával. Eze­ket az úszóalkalmatosságokat zsonglőrként kormányozza a gazdájuk. Sétahajónk las­san halad a sziklákkal tarkított zöldöve­zet szomszédságában húzódó 'Elefantlne- szlgetecske körül. A természet csodálatos elefántfigurákat, elefántokra emlékeztető alakokat varázsolt a kövekből, sziklákból, s meglepő pontossággal utánozta a lomha testű állatok Idomait. Míg az utasok 41- mélkodnak a kőalakok láttán, hajóskapi­tányunk a parthoz tereli járművét. Kitschener szigetének nevezik az egzo­tikus növényekkel, pálmafákkal és Illatozó virágokkal teli kísérleti növénynemesftö telepet. Közben óvatlanul közénk vegyül­nek a mindenhol megjelenő utcai árusok. Szantálfából készített sárga és Illa nyak­éket kínálgatnak elfogadható áron. A sarki asztalnál kőlát, emléktárgyakat, ké­peslapokat árusít az alkalmi utcai árus. A botanikus kertben a turisták figyel­mét megragadja a „Buddha ágya“ nevű sudár pálmafa, amelynek vastag törzséből vöröses színű, kőrószárra emlékeztető vi­rágok csüngenek. Betelve a látvánnyal, el­hagyjuk a kellemes zöld terepet, az Íbisz madarakkal büszkélkedő parkot, a széles járdák mentén kacérkodó sudár pálmaer­dőt. Tekintetünk már a magaslaton épült Aga kán síremléke felé Irányul. Meredek lépcsők vezetnek fel a mau­zóleumhoz, Az aga szó nem jelent főúri méltóságot, hanem a mohamedán Izmaeli­ta szekta örökletes vezetőjét hívják így. Az angol uralom gyarmatosító törekvései­nek Indiában hathatós és befolyásos tá­mogatója volt III. Aga kán (1877 — 1957). A mohamedán vallás hirdeti a napi öt­szőri Imádkozást, míg a szekta a vallásos élet mellett a munkát Is megköveteli. A vallási vezető életének utolsó éveiben Asszuánba vonult vissza, és Itt építtetett magának mauzóleumot. A szokásokhoz hí­ven Itt Is kötelező a lábbeli levétele az emlékmű bejáratánál. A templomatya Óva­tosan figyelmezteti a jelenlévőket, hogy csendben csoszogjanak a márvánnyal fe­dett kriptában, ahol örök álmát alussza az egyházfő. Hívői 25., 50. és 75. évfordu­lójára 25 kiló ezüstöt, 50 kilő aranyat és 75 kilő platinát ajándékoztak az ünnepek­nek. Felesége, Begune, Franciaország szép­ségkirálynője volt. Jelenleg 82 éves. Na­ponta egy szál frissen vágott piros rózsát helyeztet férje sírjára, és évente két hő­napot tölt Asszuánban. Két fiuk közül az Idősebbik a filmrendezői pályát választotta hivatásul, és a filmvilág Ismert művésze, testvére pedig édesapja után örökölte az Aga kán tisztet. Tekintélyes egyházi sze­mélyiség. A mauzóleum-templomot arabesz. kék díszítik, és két márványtáblába vésett szöveg örökíti meg az elhunyt lényege­sebb adatait. Este Ízletes vacsorával várja vendégeit a Kalabscha Hotel személyzete. A nagy teremben hosszú, díszes asztalon gázláng­gal fűtött négyszögletes rézüstök, ezek körül forgolódtak a felszolgálásra várako­zó szakácsok. Étvágygerjesztő az ételek Illata. Az ínyencfalatok közül nagy a ke­letje a kebabnak, a nyárson sült borjú­húsnak, meg a kottának, ami nem más, mint nyílt tűzön készült borjúhús, de fi­nom a különféle sült csirke és hal, a sonkás tészta és a tortaszeletek. A gerez­dekre szedett narancs nagy ovális tálcák­ra helyezve látványnak is lenyűgöző. A svédasztalon sorakozó finomságból azt ve­hetnek a vendégek, amire leginkább étvá­gyuk van. A turistacsoport elhelyezkedik a busz­ban, és már türelmetlenül figyelik a duz­zasztógáthoz vezető utat. Az 1902-ben fel- épített vízmű és tároló a Nílus vizének csekély hányadát hasznosította öntözésre. A lakosság szaporulatának gyors növeke­dése további lépéseket követelt a népgaz­daság fellendítésére. így elkezdődött annak a duzzasztógátnak az építése, amelyet szovjet segítséggel és szakembergárdával 400 millió rubel ráfordítással 1972-ben fe­jeztek be. Felötlik bennünk a kérdés, hogy miért választották a mérnökök és terve­zők éppen Asszuán környékét a víztároló építéséhez. A lassan hömpölygő Nílusnak ebben a körzetben tizenegy kilométernyi távolságban húsz méterrel esik a vlzszint- je, és óriási energiatartalékot halmoz fel a víz ebben a tizenegy kilométerben. Le­hetővé válik a víznek a tárolóból való ará­nyos elosztása, márpedig erre az egyip­tomi gazdaságnak égető szüksége van. A nasszerl lemezváltás révén a földhöz ju­tottak száma kétmillió fellahot érintett, s az ö segítségükkel az állam a mezőgaz­dasági vetésterületet kb. harminc száza­lékkal növelheti. A víztároló mögött új hldrooentrálé működik. Évi termelése tíz- mllllárd kilowattóra, és ez az energia szá­mos Ipari üzem létesítését teszi lehetővé. Ennek szemléltetésére épült n lótuszvirá­got ábrázoló kb. harminc méter ipagas monumentális emlékmű. Hérodotosz görög bölcselő szerint Egyiptom a Nílus aján­déka. A víznek minden csöppje érték, a megélhetést Jelenti. A gyárak építése ré­vén az ország lakosságának nagy hánya­da állandó foglalkozáshoz Jut. A hosszú híd alatt a végeláthatatlan té vize kék színben tükröződik. Délután négy órakor a helyi röptér vá­róterméből szemléljük a csomagjaikkal sie­tő utasokat. Elfoglaljuk helyünket a nyolc­vanszemélyes repülőgépben. Bamásszürke lakatlan terület felett széliünk. Alattunk húzódik a homok birodalma. Keskeny út vezet úticélunk végállomá­sához, a víztárolóhoz. Mi az omló homokot taposva megizzadva érkezünk Abu Szim- belhez, II. Ramszesz templomához. A be­járatot négy monumentális, húsz méter magas szobor díszíti, melyet az uralkodó Amon Isten és saját maga tiszteletére épít­tetett. A homlokzat méretei szinte félel­metesek: szélessége harmincnyolc, a ma­gassága pedig harminchárom méter. A négy Ramszesz-szobor közül az egyik már megrongálódott Micsoda gigászi erő, el­határozás kellett, hogy a művész huszon­két tonnás kőőrlásokből az uralkodónak ilyen hatalmas, amellett tetszetős szobro­kat formáljon! A monumentális emlékmű lábánál II. Ramszesz fáraó családjának kő- szobral sorakoznak, A templom bejáratán áthaladva pillérek­kel aládúcolt helyiségbe jutunk, amelyet négy szemközt elhelyezett Ozirísz-szobor díszít. A nagyteremben a kőfalra vésett képek II. Ramszesz győzelmes csatáit je­lenítik meg. Látjuk a hajlongó generáli­sokat, kiknek Jelentéseit ülő helyzetben fogadja az uralkodó. A szemközti falon a vágtató lovas négy lábbal emelkedik a levegőben, szinte úszva, mint a lassí­tott filmen. Ez az ábrázolásmód a gyor­saságot, határozottságot szimbolizálja. Az egyiptomi rajzokon, képeken i. e. 1500 év­vel kezdték a lovakat megörökíteni. (A paripák núblal területről jutottak Egyip­tomba.) A szik la templom utolső részében II. Ramszesz néhány ülőszobrét látjuk. Kár, hogy meg vannak csonkítva. A sír- rablók a termet feltörték és kifosztották, miközben semmit sem kíméltek. II. Ramszesz nagytemplomától északabb­ra megtekintjük a felesége, Nefertári és Hathor Istennő tiszteletére épített, kisebb sziklába vésett szentélyt. Este a bejárat előtt állő hat kökolosszus és a tizenkét gyeímekszobor a reflektorfényben fenséges látványt nyújt. A kétszáz feleség közül Nefertári volt a legkedvesebb, akinek sza­bályos, kissé hosszúkás arca a női szép­séget és bájt egyesíti magában. A már­ványba vésett képek II. Ramszesz felesé­gét ábrázolják kecses testtartással, kezé­ben lótuszvirágot tartva. Máshol Hathor mellett állva fogja annak kezét, és bi­zonyítja, hogy egyenjogú a legfőbb Isten­nel. Ezáltal nemcsak mint a fáraó neje jelénik meg, hanem isteni magasabbrendű- ségét Is igazolja. A sziklateremben a Ne- fertárl-szobrokról és reliefekről árad a le­heletfinom gyöngédség, erre nagy hang­súlyt fektetett a hajdani alkotó művész. Az asszuáni gát megemelte a Nílus vi­zének szintjét, így II. Ramszesz szikla­templomát a megsemmisülés fenyegette. Az UNESCO segítségével és a művelt világ összefogásával — a svédek javaslatára, és ez volt a legolcsóbb — az építményt „át­költöztették “ száznyolcvan méterre az ere­deti helyétől és hatvannégy méterrel ma­gasabbra. Az egész templomkomplexumot feldarabolták, és e darabokból újra fel­építették a lehető legtökéletesebben. Az emberi eszme csúcsteljesítménye ez, így •megmentve az antik világ csodálatos al­kotását. E. Résö Zoltán „Az Adriai-tenger gyöngyszeméhez sok várost szokás hasonlítani szerte a világon. Talán kicsit túl sokat ts... Egy új kezdeményezés viszont az utasra bízza a döntést, hogy a saját élményei alapján határozzon: a Balti- tenger környékén melyik város hason­lít inkább a lagúnák királynőjére. Először Leningrád következik a sor­ban. Nagy Péter cár, a városalapítő lovasszobra ugyanúgy hozzátartozik a városhoz és a városképhez, mint az Ermitázs, az Izsák-székesegyház vagy a Néva, a Fontanka és a többi csator­na. Leningrád központjának egységes barokk jellege, a folyó és a csatornák partjának képe már meggyőzi az utast: ez#a város valóban hasonlít Velencé­hez ... Az Iljics hajó minden kényelemmel felszerelt kabinjaiban, éttermében, bár­jában szinte csak kipihente az utas a lentngrádi barangolás fáradalmait, a- mikor másfél nap múlva feltűnik Stock­holm, a svéd főváros Szigetelt részben a Balti-tenger, részben a Málar-tó vi­ze öleli körül Viszonylag kis belváro­sa és jelképe, a városháza a modern A Balti-tenger Velencéi Egy Leningrád — Stockholm hajóút élményei Az Izsák-székesegyház ■ Néva felfii dózsepalota képét idézi a barangoló­ban. , Szomorú aktualitás, figyelmeztető látnivaló ebben a másik „Észak Velen­céjében“ a meggyilkolt miniszterelnök, Sven Olof Joachim Palme két emlék­helye. A tragikus és felháborító ese­mény színhelyére, a Sveavagenre, ma is mindennap friss vörös rózsahalom kerül. Kőhajításnyira innen, egy temp­lom, az Adolf Fredrik kyrka kertjében egyszerű márványtömb magasodik. Sír­kő. Rajta egyetlen aláírás. Az, amelyi­ket a svéd miniszterelnök az 1975-ös Zárónyilatkozatra adott Helsinkiben. Az európai együttműködési értekezleten. A békéért, a megértésért, a jobb, em­beribb életért... A tetthelyről az Olof Palme vSgen vezet a belvárosba. Észak Velencéjében először öltek dőzsét... Az út élményekkel teli, a. két város látványos, a hajó luxusszinvonalon ké­nyelmes, az utas életreszóló emlékek­kel gazdagodik. Legfeljebb azt nem tudja eldönteni, melyik város hasonlít jobban Velencére ... De kötelező mindig minden kérdést eldönteni

Next

/
Thumbnails
Contents