Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-06 / 1. szám

————»—WTlllWMi'» *y r új ifjúság 8 -----------------------------­>«■ JUBILEUM ELŐTT A MATESZ VALLOMÁSOK A SZÍNHÁZRÓL Horváth Lajos rendező Prágában végzett a Szépművészeti Akadémia színházrendezői szakán trásban tettem tel neki kérdései­met, amelyekre az alábbi válaszokat adta azzal a kéréssel, hogy kihagyások nélkül közöljük gondolatait. „Kérdezni és kérdezettnek lenni, avagy Interjú a Matesz 35. évfordulója apropó­jából: Ez a jubileumi szezon szinte vala­mennyi Matesz tagot aktivitásra sarkall. Sőt, az ügyesebbje még pénzt is kovácsol e tényből, és hírnevét öregbiti Lapjaink telis-tele vannak riportokkal, beszélgeté­sekkel Többször leirt közhelyek jelennek meg, ismételten ugyanazon toliból, és ugyanabban a lapban Mintha nem vennénk észre vagy nem akarnánk tudomást venni arról, mi történik körülöttünk a világbanl Milyen változásokon megy ál a színház vi­lága valamennyi környező országban és nem kevésbé nálunk! Sajnos, az új színházi szellemnek nincs úttörője a Mateszban. Egy barátom és kollégám négy papírra vetett kérdést nyomott a kezembe Vála­szoljak rá. Félreértés ne essék, nem is a forma ellen van kifogásom Inkább a tar­talom ellen Hiszen a feltett kérdésekre három-négy mondatban nem lehet, nem is illik válaszolni Ezért úgy döntöttem, hogy én kérem kölcsön barátomtól a kérdéseit, és „kanyarítok“ egy cikket. (Az alábbiak­ban tehát ez következik.) Mert szerintem az egynéhány mondatos riport csak' forma­litás. A kérdések legalább ennyit, ilyen terjedelmes válaszokat) érdemelnek. Csak azon múlik, lesz e lap, amely megjelente­ti, biztosit-e részemre teret, nyilvánossá­got.“ Most nézzük hát a kérdéseket és a vá­laszokat. — Prágában végzett, következésképpen a cseh színházkultúra határozza meg, vagy legalábbis határozhatja meg rendezői-szin- házi eszményét. A Matesz helyzete más, tulajdonképpen egy másik, ettől elütő szin- házkultúra vonzásának jegyeit is magán viseli. Hogyan látja ezt a kérdést? „Hát igen... Színházkultúra... (teszem azt). Volt egy évfolyamtársam, aki Mexi­kóból jött Prágába. Nem hiszem, hogy ilyen vagy hasonló kérdéseket tesznek fel neki odahaza. Ha például portugál színhá­zat nézek, nem feltétel, hogy értsem a portugál nyelvet vagy a portugál színház- kultúrát. A színpad nem elsődlegesen a szó színtere. A cselekvéséi A szó csupán segédeszköz. Fontosabb, hogy mit és ho­gyan cselekszik a .színész. Egy színház vagy akár egyetlen ' színházi produkció megértéséhez az a fontos, hogy úgy és olyan témákat feszegessen, amelyek az al­kotót és a befogadót egyformán érdeklik; hogy újabb és újabb oldalát fedjék fel az égető problémáknak. A színészi átélés, cse­lekvési mód tud olyan energiákat felszaba­dítani a befogadóban, hogy ráérezzen a közös problémákra. Ha a színpadi tolmá­csolás érdekes, akkor tudunk hatni. Mind­egy, hogy milyen színházkultúrához tarto­zunk.“ — Szinte természetes, és a közönség már el is várja, hogy az ön rendezéseiben mindig jelen legyen — megjelenjen — va­lamilyen szimbólumrendszer, színpadi jel­kép vagy jelzés, amely a mondanivaló, ha tetszik, az üzenet közvetítője. Megvallom, e számomra nagyon is szimpatikus alkotói módszer az ön rendezéseiben nem mindig úgy bukkan fel, hogy a közönség is egyet tudott volna vele érteni... „Mindig kettőn áll a vásár... Ha csak egyetlen ember megértett valamit abból, amit mondani akartunk, ha csupán egy élménnyel lett gazdagabb, ha legalább azt elértük, hogy elkezdett gondolkodni azon, mit akartunk mondani, ill. mit nem ér­tett meg és miért, már az is eredmény. Különben sem az egyetértés a színpadi alkotás célja és feladata Legyen vélemé­nye a nézőnek! Mert a »tetszik- nem tet­szik« még nem vélemény. Bár kavartunk volna legalább egyszer óriási nagy vitát valamely produkciónkkal! De sajnos, mi még nem vagyunk a szakma olyan magas­latán, hogy botrányt tudtunk volna kivál­tani és azt elviselni. MI csupán »szolidan« tehetségtelen művészeket, minden ízükben silány műveket tudtunk produkálni! Balázs Béla szerint ez elviselhetetlenebb, mint a botrány “ — Gyurkó László Szerelmem, Elektra cí­mű műve elég „kemény dió“, szép fela­dat ... Van olyan drámai szöveg, amelyet feltétlenül színpadra akar állítani? Miért? „A Szerelmem, Elektra több mint kemény dió... Gesztenye, amelyet a tűzből kell kikakárnl. Véleményem szerint sose volt annyira aktuális, mint ma. Mert ez a dráma nem á bosszú drámája. Ez tragikus drá­mai példázat a hatalomról, az Önkényről és a zsarnokságról. A szabad társadalom esélyeiről, annak jelenéről és még inkább a jövendő esélyeiről. Oresztész nem egy­szerűen apját megbosszulni tér haza, hi­szen Egisztosz az egész országra rátelep­szik zsarnoki hatalmával, uralmával. Ezt felszámolni jön Oresztész. Ezért érzi, hogy küldetést kell vállalnia. Elektrában mind­ezek mellett erősen él a személyes bosz- szú vágya. Totális leszámolást kíván. Bűn­hődjék mindenki, aki bűnös, pusztuljon mind, aki hazug! Oresztész hajlik a komp­romisszumra: megöli szerelmét, Elektrát, hogy mást ne kelljen elpusztítania, és a békés, szabad, nyugodt élet csakugyan megvalósuljon. Mi a lehetőség a zsarnok­ság megdöntése után? A véres forradalom folytatása, vagy pedig az okos, megbéké­lésre, megnyugvásra vezető kompromisz- szum? Ez is, az is, vagy egyik sem? Elekt­ra elpusztul, s ez Oresztész erkölcsi Igazát is megkérdőjelezi. Két Igazság iszonyú összecsapása ez a dráma. Valamenyien egy-egy magatartásfor­mával lépnek a cselekménybe. Kemények, félreérthetetlenek abban, amit tesznek és mondanak. összecsapásaik tüze olyan mélységekig ér, ahol könnyen tehet téves lépést az is, aki csak egyetlen pillanatra veszíti el kapcsolatát önmaga belső világá­val. Nos, ettől olyan nehéz eljátszani Gyurkó Szerelmem, Elektráját.“ — Felesége, kisfia Prágában élnek, ön az év egy jelentős részét Komáromban (Ko- márno) tölti. Összejöttek a dolgok... „Hát a dolgok összejöttek... Nagyonl Néha magam is csodálkozom, hogyan lehet így élni és alkotni. A XXI. század küszö­bén ... Család ... jog... Színház... Mű­vészet (?)...“ KISS PÉNTEK JÓZSEF LÁNYOK ÉS FIÚK! ........ - : A Kiváló munkáért és Az építésben szerzett érdemekért kitüntetett IFJÚ SZIVEK Magyar Dal- és Táncegyüttes felvételi megbeszélésre hív benneteket! A felvételi megbeszélések helye és időpontja — a tánckarba: 1988. január 11-én és 12-én, 17.00—20.00 óráig, Bratislava, nám. 1. mája 10. sz. (balett-terem)- az énekkarba: 1988. január 11 én és 14-én, 18.00—21.00 éráig, a magyar tanítási nyelvű gimnázium épületében, Bratislava, Dunajská 13., 67-es teremben. Részletes felvilágosítást az érdeklődők az együttes irodájában az alábbi el­men kaphatnak: Bratislava, Mostova 8., tel.: 33 11 87. Inz. 88 Miért romlik el minden? Ami el tud romlani, az el is romlik. So­kan idézik ezt a törvényt, sőt azt Is tudják, kitől származik. Igen, ez Murphy törvénye. De ki is volt egyáltalán ez a Murphy? A név helyesírása angolos, ezért sokan angol vagy amerikai származásúnak "Vélték, de pontos eredetét sem a törvénynek, sem pedig megalkotójának sokáig nem sikerült kideríteni. Még a Funk-Wagnalls-féle Egye­temi értelmező szótár is, amely New York­ban jelent meg, így írja le: Murphy törvé­nye az az elv, hogy ha valami egyáltalán elromolhat, az el Is romlik (ismeretlen eredetű). Ha autóbuszra várakozunk, az épp akkor jelenik meg, mikor rágyújtunk egy cigaret­tára. Ha megmossuk az autónkat, és épp aznap kezd el esni az eső, ha toalettre megyünk, és épp akkor csörög a telefon — rávágjuk: ez Murphy törvénye, amely­nek több alaptétele is ismert, gyakran idé­zik. Lassan-lassan egész „murphológla“ (morfológia) alakult ki, amelyről Artur Bloch írt könyvet „Murphy törvénykönyve, avagy miért romlik el minden?“ címmel. A könyv 1982-ben Los Angelesben meg is jelent, de volt egy előjátéka, amely végül is fényt derített a rejtélyes törvény szár­mazására, mégpedig úgy, hogy Artur Bloch egy napon levelet kapott George E. Nl- cholstól, aki a következőket írta: „1949-ben történt, az Edwards-légitámasz- ponton, a kaliforniai Murocban, a Légierők MY981 számú kutatási programja során, amikor Is ). P. Stapp ezredes vezetésével becsapódási kísérletek folytak az északi támaszponton. A Wright Field-i légi-orvos- tudományi laboratórium megbízásából a kísérletek .anyagszükségletét a Nortrop-re- pülőgépgyár szállította, amelynek akkor én kutatási igazgatója voltam. A törvény Ed Murphy (olv, Mörfj) száza­dostól, a labor fejlesztési mérnökéről nyerte a nevét. Egy rezgésátalakitő ken­gyel .sehogy sem akart szuperéin!, mert a terhelésmérő áthidalásokat hibásan huza- lozták. A százados kifakadt: — Ha el lehet szúrni, biztos, hogy elszúrja — ti. az a szerelő, aki az áthidalásokat huzalozta a laborban. A kijelentésre és változataira én ragasztottam a Murphy-törvény elneve­zést ..........A törvényre azután néhány hó­nap elteltével, tömegesen kezdtek hivatkoz­ni a gyártó cégek hirdetései — a Murphy- -törvény így indult el világhódító útjá­ra.“ Megoldódott tehát a rejtély, fény derült a titokzatos Murphy-törvény eredetére. Ar­tur Bloch könyve a már említett címen a Gondolat Könyvkiadó jóvoltából magyar nyelven is megjelent. Hogy érdemes-e el­olvasni? Talán választ ad ez a kis ízelő: A Murphy-törvény Ami el tud romlani, az el Is romlik. Folyamányok: 1. Semmi sem olyan egyszerű, mint ami­lyennek látszik. 2. Minden több időt vesz igénybe, mint gon­dolnád. 3. Ha többféle dolog is elromolhat, biztos, hogy az romlik el közülük, amelyik a legnagyobb kárt okozza. 4. Ha rájöttél, hogy egy művelet négyféle módon mondhat csődöt, s mindegyiket kivéded, menten föllép az ötödik. 5. Külső hatáson kívül a dolgok rosszab­bodnak. 6. Ha végre nekilátsz valaminek, előbb még valami mást kell csinálnod. 7. Minden megoldás új problémákat köly­kezik. 8. Semmit sem lehet a kétbalkezesek ellen biztosítani, mert a kétbalkezesek rend­kívül találékonyak. 9. A természet mindig a rejtett hibák párt­ján áll. Alkalmazott murphológia: — Zárlatöientes vezetékek más vezetékben okoznak zárlatot. — A motorok forgásiránya fordítottja a yártnak. — Á gyorsbiztosítékkal védett tranzisztor saját szétdurranásával óvja meg a biz­tosítékot. — A borítólemez tizenhat rögzltőcsavarja közül mindet ki kell oldani ahhoz, hogy kiderüljön, másik borítólemezt kell le­szerelni. — A borítólemez tizenhat rögzltőcsavarja közül mindet meg kell húzni ahhoz, hogy kiderüljön: kifelejtették a tömítést. i— Bármelyik készülék összeszerelése után maradék alkatrészek kerülnek elő. H bán Abbado ismét a fiatalok élén Másfél év leforgása alatt Claudio Abbado elhozta és bemutatta harmadik zenekarát Is, s ezzel újabb élménnyel gazdagította a Szlovák Filharmónia hangversenytermét most is zsúfolásig megtöltő közönséget. Már első ittléte, 1986 nyarán, az Európai Közösség Ifjúsági Zenekarának élén Is él­mény volt, és élményszámba ment tavasszal a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar bemutat­kozása Is. Most az Európai Kamarazene- kart, azaz a The Chamber Orchestra of Europet vezényelte. És ezzel a kör tulaj­donképpen be Is zárult, hiszen az Európai Kamarazenekar nem más, mint az Európai Közösség Ifjúsági Zenekarának „kiörege­dett“ tagjaiból verbuválódott társaság. Mint Ismeretes, az előbbiben a játszási lehetőség életkorral van behatárolva. Ez a társulás pedig éppen a kiöregedett tagoknak, tehát azoknak a javaslatára jött létre 1981-ben, akik még tovább akartak meríteni az Abba- dőval való együttműködésből. A zenekar pillanatnyilag — a névsorból ítélve — Nyugat-Eurőpa 10—12 országából toboro- ződott 45 lelkes fiatal muzsikusbői áll. Az év egyik felében együtt dolgoznak, s tény­kedésük koncertfellépésekből és hangle­mezfelvételekből áll, az év második felé­ben pedig már mint profi művészek kü­lönböző zenekarok tagjaiként működnek. És éppen az ebből a professzionális mu­zsikálásbői eredő plusz és már a másik két ifjúsági zenekarban is megmutatkozó lelkesedés és muzsikálni akarás az a több­let, amely teljesítményüket olyan magas színvonalra emeli. Claudio Abbado részéről pedig egyenesen csodálatos az az önfelál­dozó pedagógiai elkötelezettség, ahogyan napi teendői mellett — hiszen ma Bécs ze­nei életének irányítója — a huszonévesek nevelésével foglalkozik. Műsoruk két számát — amely egyben a CBS és az Opus hanglemezkiadók ko­produkciójában készülő lemezek anyaga is a bécsi klasszicizmus remekeiből vá­lasztotta. Amellett, hogy a két mü, Schu­bert VII., h-moll szimfóniája és Mozart c- mol'l miséje Bécsben keletkezett, van még további közös vonásuk is: mindkettő tor­zóként maradt az utókorra. Schubert szim­fóniája csupán két tételből áll, márpedig a szimfonikus alkotások klasszikus formá­ját négy különböző hangulatú tétel alkotja. Ez Befejezetlen szimfónia címen honoso­dott meg a zenei köztudatban. Mozart alkotásának jellegzetessége pedig az, hogy a miseszöveg klasszikus részeit nem zenésítette meg mind a szerző- Mozart, amikor menyasszonya, Weber Constanze súlyos beteg volt, megfogadta, hogy Con- tanza felgyógyulása emlékére misét kom­ponál. Eleget is tett fogadalmának, de nem maradéktalanul. A hiányzó részeket ugyan­is Időhiány miatt sohasem zenésítette meg. Abbado és védencei tolmácsolásában mindkét mü szépségükkel arányosan szó­lalt meg. Mozart műve tolmácsolásakor a fiatal hangszeres gárdához a Szlovák Fil­harmónia Énekkara és négy csúcsszínvo­nalat képviselő szólista, Patrlzia Pace, Gab­riela Beftaőková-Cápová, Hans Peter Bloch­witz és Robert Holl is csatlakozott. Telje­sítményüket a technika a mai legmoder­nebb digitális rendszerrel rögzítette. VARGA JÓZSEF Horváth Lajos legutóbbi rendezése Gyurkó László: Szerelmem, Elektra című alkotása volt. Nagy Teodor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents