Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-12-28 / 52. szám

új ifjúság 10

Nem lehetek olyan merész, hogy ezt az évszázadok óta tartó vitát egyáltalán csak meg Is kíséreljem eldönteni. Egyébként sem lenne értelme semmilyen konklúziónak, hiszen a társadalom — öntörvényű — fejlődése úgysem e következtetések szerint folyna. Mire volt hát jó lapunkban is felvetni az emancipáció kérdését?

Volt-e értelme a vitának?

Ha a nézetek felsorakoztatása, és a nőkérdésre vonatkozó vélemények nyilvánossággal való megismertetése volt a cél, akkor mindenképpen. S most, vitazáróként, én sem tehetek mást, mint hogy az eddigiekhez hozzáfűzöm saját véleményemet is, mivelhogy a vitaindító szándékoltan provokatív hangneme némiképpen meghatározta és elferdítette gondolataimat.

A nőkérdéssel foglalkozó szakemberek — szociológusok, statisztikusok stb. — szerint Csehszlovákiában a nők foglalkoztatottsága napjainkra elérte a maximális szintet, ennek további e- melése már lehetetlen. Egy 1985- ös adat szerint országunkban a gazdaságilag aktív dolgozók 46,2 °/o-a nő, s ebben még nincs benne az a 351 ezer asszony és lány, aki gyermekgondozási szabadságát töltötte abban az időszakban, s az az 55—59 éves korosztály sem, amelyik a férfiak nyugdíj- korhatárát figyelembe véve még hiányzik. Ez a 46,2 %-a világméretekben is nagyon magas, hiszen ugyanebben az időben Franciaországban és az NSZK-ban 39 °/o-os, Svájcban, Olaszországban, Hollandiában 35 %-os, Spanyol- országban pedig 30 %-os volt a nők aránya a foglalkoztatottak összlétszámához viszonyítva. Ebben az időben a nők foglalkoztatottsága tekintetében Csehszlovákiát a világon csak három állam előzte meg: az NDK (52 %), a Szovjetunió (51 %) és Bulgária (49 %). A Csehszlovák SzóEmancipáció

Vitazáró (helyett)

cialista Köztársaságban nőtt a közép- és főiskolát végzett nőknek a száma is: 1958-tól — mióta létezik ennek statisztikai nyilvántartása — 1983-ig ez a szám a hatszorosára növekedett. Folytathatnánk még statisztikával, de ennyi is elég ahhoz, hogy fölvetődjék bennünk a kérdés:

Nem anakronizmus-e

manapság hazánkban a nők e- mancipációjáról beszélni? Hiszen a férfiakhoz hasonlóan keresőkké váltak, sok esetben család- fenntartókká, és olyan szakmákban is, találkozni velük, amelyekben azelőtt csak férfiak dolgoztak.

Csakhogy a nőknek e magas fokú foglalkoztatottsága, amely Csehszlovákiára jellemző, nem mondható egyértelműen pozitívnak. A gazdaságilag aktív, tehát a dolgozó nőknek manapság körülbelül 70 %-a családanya, gyermekről vagy gyermekekről kell gondoskodnia. A nők nagy többsége a szociológusok felmérései szerint azért vállal munkát, mert a család csupán a férj keresetéből nem tudna megélni. Ez azt jelenti, hogy ha anyagi körülményeik ezt lehetővé tennék, akkor inkább otthon maradnának a gyermekiek) mellett. Ilyen szempontból nem fölösleges tehát az emancipációról beszélnünk, de ezen a fogalmon nem azt kell értenünk, hogy a nők is dolgozhassanak s végezhessék ugyanazt a munkát, mint a férfiak. Nem is csak a nehezen körülírható e- gyenjogúságot, hanem

a szabad választás lehetőségét,

tehát azt, hogy ha egy családanya úgy döntene, hogy otthon marad a gyermekei mellett, akTESZT

Az álmok világában élsz-e?

1. Kedvenc színed a:

a) piros bj fehér c] kék

2. Szereted, ha:

a) tanácsokat adhatsz

b) tanácsot kapsz

c) csak akkor kapsz tanácsot, amikor kérsz

3. Kiknek a véleményére adsz?

a) rokonokéra

b) barátaidéra

c) az új ismerőseidére

4. Gyakran kerülsz olyan helyzetbe, hogy:

a) mások bizalmasan közölnek veled valamit

b) neked kell ítélkezni bizonyos dolgokban

c) nem mondod el a véleményedet

5. Ha valami fontos dolgot kell

megcsinálnod:

a) nem kérsz senkitől tanácsot

b) előbb alaposan átgondolod, hogyan is kezdj hozzá

c) csak az első nehézségek után kezdesz gondolkodni, miként csináld tovább

6. Mikor érzed legjobban magadat?

a) rögtön ébredés után

b) dél körül

c) sohase vagy valami fényes formában

7. Miről szoktál legtöbbet gondolkodni?

a) az otthonodról

b) a munkádról

c) hogy mivel töltsed a szabadidődet

8. A szünidő vagy a szabadság számodra:

a) minden évben egyforma

b) tele van új élményekkel

ej arra törekszel, hogy minél jobban kihasználd

9. Levelet kaptál:

a) aggódsz, mi lehet benne

b) kíváncsian bontod fel ej nem vártad

10. Megszólalt a telefon, de mire felvetted, már megszakadt a vonal:

a) arra gondolsz, hogy valószínűleg sohasem tudod meg, ki keresett

b) akinek fontos, majd jelentkezik újra

c) később mindenképpen kideríted, ki telefonált

11. Barátod bejelenti, hogy föltétlenül beszélni akar veled:

a) arra gondolsz, hogy biztosan valami szívességet, szolgálatot akar kérni

b) abban reménykedsz, hogy majd meghív valahova szórakozni

c) már előre tudod, hogy tiltakozni fogsz az ellen, amit barátod mondani fog

12. A horoszkópot:

a) kíváncsiságból olvasod

b) aggódsz, ha valami rosszat helyez kilátásba

c) mindent, az utolsó betűig elhiszel

13. Az elmúlt év számodra:

a) csálódást hozott bj az eredményeket csak ezután lehet fölmérni

c) új tevékenység, elfoglaltság kezdete volt

14. A 2000. évről úgy véled, hogy:

a) nagyon közel van bj korai még erről gondolkozni ej rendkívül fontos történelmi dátum

15. Az eltelt időszak számodra:

kor ezt meg is tehesse. Ehhez azonban az lenne szükséges, hogy megváltozzék a társadalom felfogása a női munkáról. Tehát nemcsak a nők munkahelyi tevékenységét kell hasznosnak tartanunk, hanem a gyermeknevelést és a családról való gondoskodást Is, mert nemcsak annak a munkának van haszna, amelynek kézzelfogható eredménye van. Az egészséges társadalom alapeleme a harmonikus család, a jó családi légkörben nevelkedett gyermekek. Az államnak anyagilag Is értékelnie kellene a gyermeknevelést, s talán nem abszurd az az elvárás sem, hogy az anyaságot foglalkozásként kezeljék, s valami fizetésszerű Is járjon érte. Itt persze még nem tartunk, de addig is tenni kellene valamit, mert a jelenlegi helyzet nem mondható ideálisnak. Csak néhány javaslat: csökkenteni kellene a nők munkaidejét napi hat érára, s ez vonatkozna a műszakban dolgozó nőkre is. A gyermekes anyáknak hosszabb fizetett szabadságot adni, mindaddig, míg gyermekük el nem éri az iskoláskort. A műszakban dolgozó családos asszonyoknak minden gyermekre (a családi pótlékhoz) külön pótlékot kellene fizetni. Azokban a gyárakban, aboil a nők munkaerőkiesése problémákat okoz, lehetővé tenni a még munkaképes nyugdíjasoknak, hogy pótolhassák a hiányzó munkaerőt.

Természetesen nem csak a munkahelyi körülményeket kéne megváltoztatni. Emelni kellene például a szolgáltatások színvonalát, és csökkenteni azok árát, hogy a nőknek, akik még ma is a házi munka oroszlánrészét végzik, több idejük maradjon a szórakozásra, művelődésre és a pihenésre.

S egyszer talán elérjük, azt, hogy a nők foglalkoztatottsága nem lesz „teljes“, azaz maximális.

Kiinka Róbert

a) megerősített abban, hogy jók voltak az elképzeléseid

b) a jobb jövőben való reménykedést ...

c) a vágyaid teljesülését hozta.

£rt£kel£S

a

b

c

1

7

4

1

2

7

1

4

3

1

4

7

4

7

4

1

5

7

4

1

6

7

4

1

7

1

4

7

8

1

7

4

9

1

7

4

10

1

7

4

11

1

7

4

12

1

7

4

13

4

1

7

14

7

1

4

15

4

1

7

40

pont

alatt:

Ne veszítsd el

a bátorságod, nincs minden veszve.

Félénk

vagy,

s emiatt nem

mersz lelkesedni, nem jut kifejezésre cselekvőképességed. Ügy érzed, nem vagy képes elérni a kitűzött óéit. Ne szorítsd vágyaidat az álmok világába, egy kis önbizalommal mindemen változtathatsz.

41—80 pont: Realista vagy, nem szédülsz bele az álmok világába. Ha nem Is tudod mindig előre ki te rvezni a dol gok alakulását, semmi sem ér váratlanul, s nem térit le a biztos útról. Becsüld a javító szándékú kritikát! Tisztában vagy a képességeiddel, nem léped túl ezek határait, de bízol önmagadban.

80 pont fölött: Nagy optimista vagy, minden új nap kihívás számodra. Ha valamit akarsz, minden erővel Igyekszel megkapni, elérni. Semmi sem esik nehezedre, mégis vigyázz, ne fecséreld energiádat haszontalan dolgokra. Meg kell tanulnod megkülönböztetni a fontosat a lényegtelentől.

„Húszéves lány vagyok, a fiú, akivel megismerkedtem, katona, még tavaszig szolgál. Egyszer találkoztunk csak, és utána levelezni kezdtünk. £n az utolsó két levelére nem válaszoltam, mert úgy érzem, felesleges. Mi erről a véleményed?“

Sajnálom, hogy nem részletezted, miért nincs értelme barátokként levelezni egy olyan fiúval, akivel csupán egyszer találkoztál, lehet, hogy módod lenne őt jobban megismerni. Megijedtél talán a ragaszkodásétól? Ha igen, elég. ha őszintén megírod, hogy te nem úgy érzel, mint ő, és szeretné] a barátságnál maradni. Becsületesebb az egyenes beszéd, mint hallgatással megszakítani egy olyan kapcsolatot, amelyet még lehetne folytatni. Várd meg, hogy a fiú leszereljen, lehet, személyes találkozással kedvesebbé válhat számodra.

„Vagy öt éve kapcsolatom van egy lánnyal, és most terhes tőlem. Félek, hogy csak ezért venném feleségül, és a mi házasságunk nem fog sikerülni. Nem látok kiutat. Te mit tanácsolsz?“

Az udvarlást is túlzásba lehet vinni, amit a te eseted is igazol. A sok kibékülés végződhetett volna már házassággal, akkor még tudtatok volna egymásnak örülni. A mostani helyzetben már nemcsak egymásnak, hanem a gyermeknek is kéne örülni, és nemcsak örülni, hanem megteremteni mindhármotok számára a legoptimálisabb feltételeket.

A mostani lelkiállapotodra kihat a felelősség vállalása. Tűlérzékeny vagy és határozatlan. A kapcsolatban felváltva voltatok erősek és gyengék, amit bizonyítanak a nagy lelki törések és újrakezdések. Érzed, hogy rád hárulnak a családalapításnak nemcsak az örömei, hanem a gondjai is, ezért menekülnél inkább, mintsem cselekednél.

Nincs mit felrónod a lánynak, hiszen te sohasem ígértél neki házasságot. A lény nem érezte magát biztonságban a jövőt illetőéin, így nem mindig úgy viselkedett, ahogy azt elvártad. A féltékenységedet ezzel a bizonytalanságával váltotta ki. Te pedig amikor bizonyíthatnál, kiállhatnál már nemcsak a lány, hanem leendő gyermekeid mellett is, megfutamodnál?! Ne tedd!

Leveledből az tűnik ki, hogy te eddig a házasságot nem akartad, de ha annyira szereted a lányt, miért nem? Hiszen nem tudsz nélküle élni, ezt bizonyítják az újrakezdések.

Jó szexuális partnerek vagytok, ami igaz, nem minden, de a jő házassághoz lényeges ez az összhang. Közös érdeklődési körről, szórakozásról, célokról nem írsz, de ezt meg lehet beszélni, fokozatosan ki lehet alakítani. Feltételezem, hogy a világra készülő gyermekek sorsa már megpecsételődött: meg fognak születni. Akkor meg vállald az apa szerepét — nemesebb feladat, mint a férj szerepköre! Vállalni viszont csak akkor tudod, ha képes vagy a gyermekek édesanyját is szeretni, tisztelni, becsülni. Ugyanis abban a családban nevelnek jól, ahol megvan a szülők között a kölcsönös szeretet!

És végül: idegeidet ne gyógyszerrel nyugtasd, hanem megoldással. Ha erre nem vagy képes egyedül, igyekezz a lánnyal mindent megbeszélni, és keressétek fel a házassági tanácsadót. Nem megfutamodni kell, hanem keresni a lehetőségeket, ezekből pedig több is van. Korodat mégha- zudtolóan éretlen vagy a házasságra, de előbb- utóbb úgy is be kell érned ...

„Tizenhat éves lány vagyok, megismerkedtem egy fiúval, de csak néhány adatat tudok róla. Nem tudom, hogyan találkozhatnánk, mert nagyon hiányzik. Mit tanácsolsz?“

Szerintem elég lényeges adatokat tudsz a fiúról, így nem probléma felvenni vele a kapcsolatot. Ha olyannyira hiányzik, mint írod, akkor miért nem Írsz neki levelet? Tudod a nevét, a lakhelyét, így nincs akadálya, hogy közeledj. Ismeritek már egymást, s ez elég alap arra, hogy jelentkezhess nála. Igaz, ugyanezt megtehetné ő is, mert ő is tud rólad annyit, iftint te őróla, de ha nincs türelmed kivárni, előzd meg.

VERONIKA