Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-12-07 / 49. szám

/ új ifjúság 5 Mámor és valóság A kábítószer Itatása a szervezetre A természetes eredetű kábítószereket a kábító hatású anyagokat tartalmazó nö­vényekből nyerik. Ilyen növény a mák, a kender és a kokacserje. A mák több mint 4000 éve Ismert kul­túrnövény, amelyből ópiumot lehet elő­állítani. Az ősi egyiptomi hieroglifák bi­zonyítják, hogy vallási szertartások, gyó­gyítás, jóslás céljából használták az ópiu­mot. Több kutató véleménye szerint az ókor legfontosabb gyógyszere az ópium volt. Mint kábítószert valószínűleg Török­országban használták először, mert Moha­med próféta megtiltotta a bor fogyasztá­sát, és így a mámort keresők az ópium­hoz menekültek. Európában először Paracelsus állított elő ópiumtartalraú gyógyszereket a XV. szá­zadban, és Laudanumnak nevezte el, mert még a haldokló szenvedéseit is enyhíteni tudta. Hippokratész még nem ismerte az ópiumot, de az őt követő évszázadok gö­rög római orvosai már használták. Az ópium szó görög eredetű, jelentése: nedv. Az ópium bénítólag hat a központi ideg- rendszerre, akadályozza a normális agyi funkciókat. Zavarttá válik az emlékezés, a figyelem, az ítélőképesség, a különféle ingereket nem tudatosítja az ember. Az ópiumra és származékaira jellemző, hogy minden esetben kialakul a szervezet füg­gősége, és elhagyása esetén súlyos elvo­nási tünetek jelentkeznek. Az ópiumot többféle módon alkalmazzák, pl. más a- nyagokba keverik (teába, ételbe), és úgy fogyasztják, vagy speciális pipából szív­ják (többnyire Ázsiában), illetve vénába fecskendezik (főleg az Egyesült Államok­ban és az NSZK-ban). A morfiumot mint ópiumszármazékot az 1800-as évek elején állították elő először, nevét Morpheusról, a jó álom • istenéről kapta. A krími háború alatt a sebesültek ezrei kaptak morfiumot fájdalmuk csilla­pítására. Később az ópiumból további gyó­gyászati anyagot vontak ki, mégpedig a kodeint, de az állatkísérletek során fel­figyeltek a szer káros és romboló hatá­sára, ezért további használatát és a ku­tatásokat leállították. Később morfiumból újabb gyógyszert állítottak elő, amely he­roin néven vált ismertté. Bár a heroin is csillapította a köhögést és enyhítette a fájdalmat, mégis főleg azért terjedt el, mert- olyan erős kábulatot idézett elő, a- mely az orvosokat is meglepte. Csak hu­szonöt évvel később, amikor felismerték a heroin egészségkárosító hatását, kezdték korlátozni az anyag gyártását. A heroin- gyártást azután illegálisan folytatták, de továbbra is virágzott A heroinfogyasztó gyorsan eléri az eufö- riás állapotot. Ez az állapot viszonylag rö­vid Ideig tart, amelyet szinte elviselhetet­len rosszullét követ. Az óplumszármazékok nagy veszélye a tolerancia. A szervezet­nek azok a sejtjei, amelyekre a kábító­szerek hatnak, egyre kevésbé érzékenyek, ezért a kívárít hatás elérése végett az adagokat állandóan növelni kell. Az ópium­származékok másik súlyos veszélye a már említett fizikai függőség viszonylag gyors kialakulása, amely egy bizonyos felszívó­dási idő után jön létre. Függ az alkal­mazott adagtól és nem utolsósorban a fel­használó személyiségétől és környezetétől. A leggyorsabban az érbe fecskendezve váltják ki a fizikai függőséget, főleg a heroin, amely olykor már 2—3 Injekció után is kialakul. Ezután az akarat már háttérbe szorul, az ember rabjává válik a kábítószernek, amely szinte elemi erő­vel kényszeríti őt, hogy bármely áron, akár súlyosabb bűncselekmény elkövetésével is megszerezze az áhított drogot, A heroin, a morfium, az ópium nagyobb adagban súlyos mérgezési tüneteket, légzésbénulást okozhat,' erőteljesen gátolja a központi idegrendszer normális működését. Heroi- nistákná] a halál oka általában a túlada­golás vagy a sterilitás hiánya miatt fel­lépő betegségek (pl. májgyulladás). Az ópium- (morfin ) származékok gyógyászati alkalmazását szigorú rendeletek szabályoz­zák. A kokacserje két-három méter magasra növő, elbokrosodó növény, amelyet Dél- Amerika nyugati vidékein, az Andokban termesztenek. A keleti fekvésű lejtőket, az 1500—2000 méter magasságot kedveli ez a növény. Állítólag az inkák ősei a perui Andok lejtőin bukkantak rá vélet­lenül kb. 3000 évvel ezelőtt. Ezt a fel­tevést az újabb kutatások is megerősítik. Egy XVI. századi spanyol természetvizsgáló számol be arról, hogy az indiánok egy bizonyos fa leveleit rágják, ettől élénkeb- bek, vidámabbak, munkabírók lesznek, s alig alszanak, fogaik pedig zöldre szine- ződnek. A levelekből összegyúrt 2—3 cm átmé­rőjű galacsint a száj egyik oldalára he­lyezik. A hatóanyag alkaloidjának gyor­sabb, hatékonyabb kivonása végett a koka- rágó egy kevés mésztartalmú anyagot is vesz a szájába. Kb. 12 grammnyi levél kivonata elegendő ahhoz, hogy a vegetatív működések megváltozásával az elfogyasztó „megsokszorozza“ erejét. Emelkedik a vér­nyomása, testhőmérséklete, szívműködése, légzése gyorsabb lesz, majd szédülés, fül­zúgás lép fel. A kokain a központi ideg- rendszer erős izgatószere. Az agykéregre gyakorolt káros befolyása miatt fokozód­nak az érzékcsalódások. A fáradtság- és éhségérzet csökkenése csuk átmeneti, a fizikai erő növekedése pedig látszólagos. Egy Idő után csökken a kokarágó kon­centrálóképessége, ébersége, ügyessége. Képtelen felelős munkát elvállalni, s nem ismeri fel a veszélyt. A növény rendsze­res, tartós fogyasztása depresszióhoz vezet. A kokalevél alapalkaloidját az 1800-as évek közepén vonták ki először a levél­ből, s ezt a kivonatot kokainnak nevez­ték el. Nem sokkal később felfedezték a kokain fájdalomcsillapító hatását. Érzéste­lenítő hatása miatt a kokaint ma fogá­szati és szemészeti beavatkozásoknál hasz­nálják. A kokainport általában orrba szippantva használják. Nőknél nagymértékben fokozza a nemi vágyat, férfiaknál bár nő a sze­xuális vágy, csökkenti a potenciát, sőt gyakran impotenciát vált ki. A kokainistát orrcsöpögéséről, a későb­biekben az orr válaszfalán kialakuló fe­kélyről, gyakori orrvérzésről ismerjük fel. A kender (CannabisJ haslstartalmát nagy­mértékben befolyásolja az éghajlat, az, hogy milyen időjárási és éghajlati körül­mények között termesztik. Az Indiai és a dál-amertkal kender jelentős mennyiségű hasist tartalmaz. Ha valaki felénk pró­bálkozna termesztésével, csalódás érné, mert a mi éghajlati viszonyaink között a kendernek nincs hasistartalma. A hasis hatáséról Hérodotosz írt először az 1. e. V. században. Egy arab botanikus a II. században a hasisról ezt írja: „A hasis szedése követ­keztében az emberek megkavarodnak, gör­csös rohamokat kapnak, és még korbécs- csal sem lehet őket munkára kényszerí­teni. Amit tesznek, abban nincs köszönet, mindent összezagyválnak.“ A kenderszármazékok Európába az 1800- as évek elején kerültek, valószínű, hogy Napóleon egyiptomi hadjáraténak tisztjei hozták be. Kezdetben gyógyszerként hasz­nálták reuma, asztma ellen, de köhögés és fájdalomcsillapítő gyanánt Is. Az 1800-as évek közepe táján kezdett kábítószerként terjedni. A kender gyantája nagy mennyiségben pszichoaktív, toxikus anyagokat tartalmaz. A leveleket és a virágzó ágvégződéseket tartalmazó keveréket marihuánának, a ki­zárólag felső virágzatot tartalmazó növé­nyi anyagot ganzsannak nevezik, amely a hasis alapanyaga] A virágzat a benne ta­lálható gyantaszerü anyagot a meleg ha­tására „kiizzadja“, amelyet alkohollal mos­nak le. Az elpárologtatott oldószer után visszamaradt barnás színű anyag a hasis. ENSZ-adatok szerint az Egyesült Államok­ban 20 millió ember szív marihuánaturtal- mú cigarettát. A marihuánát nemcsak ci­garettába töltve szívják, hanem sütemé­nyekbe keverve eszik vagy koktélokba ada­golva is fogyasztják. Főleg a központi Ideg- rendszerre, az agykéregre hat, de egyen­súlyi zavarokat is előidéz, ezért valószínű, hogy hatása a kisagyra is kiterjed. Egy két cigaretta elegendő a kívánt hatás eléré­sére. Kezdetben a testi-lelki nyugalom ér­zetét kelti, majd zavarossá válnak a gon­dolatok. Elmosódnak az idő és a tér reális dimenziói, végül a transzállapot Jelentke­zik, vonaglás, szédülés, fülzúgás, nagyobb adagok esetében a kábítószer-élvező elvesz­ti tájékozódóképességét, szorongásos félel­met érez. Felgyorsul a anyagcsere-folya­mat, vizelési inger, szájszárazság, köhögé­si rohamok keletkeznek. A vércukorszint esése miatt édesség-éhség jelentkezik. Abban, hogy valaki először kábítószer­hez nyúl, tő szerepe van a kíváncsiság­nak, a szenzációs élmények hajszolásénak, a zenei és szexuális élmények fokozása utáni vágynak, a vallási motivációnak. A mesterségesen előállított kábítószerek közül a legelterjedtebb az LSD (lizergsav- dietllamis). Fálszintetlkusnak is mondhat­juk, mert nemcsak mesterségesen, hanem az anyarozsból is elő lehet állítani. A kö­zépkorban jelentkezett egy betegség, g- melynek tünete a kéz és a láb ujjainak bénulásában nyilvánult meg. Ezt a rozs kalászain élősködő gomba, az anyarozs okozta. A kábítószer-élvezők az őhajtott hatás eléréséhez 100—250 mg-os dózisokat alkal­maznak. A hallucinációk csak részben je­lentkeznek azonnal, az idő- és térérzék elvesztése egyszerre következik be a szer bevétele után, az akarat gyengülése, az önfegyelem lazulása, a hipnózissal határos hiperszuggesztló, a gyilkolást, megsemmi­sítési ösztön csak később, pár óra eltel­tével jelentkezik. A terhesség első hónap­jaiban a szer torzszülött képződését idézi elő. A kábítószerek hatására a legváltozato­sabb tünetek léphetnek fel, a depresszió­tól egészen a fokozottan Izgatott agresszív megnyilvánulásokig. Agresszív magatartás mellett csökkenhet a fizikai és szellemi teljesítőképesség is. Mindkét eset bűncse­lekmények elkövetéséhez vezethet. Az ópium és származékainak hatása euforlzá- ló. A hatás függ az egyén pszichés és fizikai állapotától, vagy attól, hogy a sze­mélyiség egészségesen vagy kórosan fej­lődött-e. Ezek a kábítószerek akadályoz­nak. mindenféle fizikai cselekedetet. Az egyéb hatások kellemesek lehetnek, vissza­tartják még az agresszív személyiséget is az erőszakos bűncselekmények elkövetésé­től. mivel elegendő számukra a pillanat­nyi „édes semmittevés“. A morfium vagy az ópium 10—12 óráig is hat, a heroin alig 3 óráig. A lelki és testi függőség miatt a heroin utáni vágy az ópiátok közül a legerősebb. A herolnls- tánál a hiányt kínzó tünetek kísérik. Visz­ketés, hasmenés, orrcsöpögés, fájdalmas görcsök, elviselhetetlen testi szenvedés. Az ember másra nem is tud gondolni, csak a heroinra, egyedüli célja minél előbb megszerezni, hogy megszabaduljon a kelle­metlen megvonási tünetektől. így nemcsak a heroin rabjává válik, hanem a kábító­szer-kereskedőknek Is kiszolgáltatottjává, akik hihetetlen módon kifosztják áldozatai­kat. A heroin drága' kábítószer, fogyasztó­jától a legnagyobb anyagi áldozatot kö­veteli, ebben rejlik súlyos kriminológiai veszélye is. A konkrét esetek sorozata mu­tatja, hogy a heroin rabja képes minden­fajta bűncselekményt elkövetni, hogy napi adagjához hozzájusson. A kábítószer-élvező önkontrollja általá­ban csökken, konfliktusai feloldódnak, kö­zömbösség alakul ki, a kábulatban lévő ember hatalmat, könnyedséget érez, amit normális körülmények között el sem tud­na képzelni. Régi megfigyelés, hogy az ópium és származékainak fogyasztói köny- nyen befolyásolhatók. Befelé-fordulás, visz- szahúződás jellemzi őket. A függőség ki­alakulása után szinte egész életüket a ká­bítószer megszerzésének szentelik, ezért bűncselekményeket is elkövetnek, de soha­sem a szer hatása alatt. Az erőszakos bűncselekményekre inkább a kokaintól, a marihuánától és a pszlchotrőp anyagoktól való függőség kényszeríti az embert. A szocialista országokban nem beszél­hetünk szervezett kábítószer-kereskedelem­ről és -fogyasztásról. Bár különböző okok itt Is jelentkeznek és szerepet játszanak a toxikománia kialakulásában, főleg a „pót­szerek“ vonatkozásában, ilyen ok a csa­ládi környezeti ártalom, az antiszociális csoportokhoz való kötődés, a kíváncsiság a sajátos életfelfogás és az élvezetek haj- ■ szólása, a különleges szexuális élményekre való törekvés, szembenállás a közösség követelményeivel, a konfliktusokkal szem­beni kisebb pszichés tűrőképesség, éretlen személyiség, pszichopatológiai elváltozá­sok, felelőtlen életvezetés, túl Jó anyagi körülmények, egyéni hajlam. A felsorolt ismeretek birtokában könnyebben kiszűr­hetjük környezetünkből a „pótszerekre“ szorulókat, és talán még idejében segíthe­tünk rajtuk. Dr. Bordás Sándor / j}& Mikro-inform Közeleg a karácsony, amelynek han­gulatához hozzátartozik a vásárlási láz, a vidám zene, a szórakozás és a játék Is. Ez pedig elképzelhető elek­tronika, számítástechnika nélkül? Aligha. A most következő hírek is azt bizonyítják, hogy a jő és kellemes karácsonyi hangulat megteremtéséhez szükségünk van elektronikára is és számítástechnikára is. A legelőnyösebb bevásárlás megter­vezéséhez bizonyára jól felhasználható a CONNECTION számítógép, melynek 85536 jelzésű processzoré egy perc alatt közel egymllliárd művelet elvég­zésére képes. A világon 180 féle ilyen szuperteljesítményű számítógépet egy­idejűleg 150 cég gyártott tavaly. Ezek­ből választottak ki ötöt az amerikaiak, kettőt a japánok, hogy megpróbálkoz­zanak az embert megközelítő, gépi In­telligencia megszerkesztésével. Ügy­szólván a lehetetlennel kísérleteznek, mert az ember idegrendszerének 14 milliárd sejtje van, és azok mindegyi­ke képes arra, hogy egy perc alatt más idegsejtekkel 30 000 kapcsolatot teremtsen. Kellemes hangulatvilágítás létesíthe­tő azokkal a díszégőkkel!, amelyeket a TESLA érsekújvári (Nővé Zámky) vállalata gyártott. A Lamtn elnevezé­sű gépsort, amelyen ezeket az égőket gyártják, számítógép vezérli, és ennek köszönhető, hogy az égők minősége jobb, mint régebben volt, ugyanakkor a gépsor üzemeltetése évi 240 000 ko­rona megtakarítást Is eredményez. A színek meghatározására kétféle, Logipal elnevezésű elektronikus készü­léket szerkesztettek a nyugatnémet AEG cég kutatói. Az olcsóbb két szín felismerésére szolgál. A drágább, a- meiy számítógéphez is kapcsolható, 8 szín pontos meghatározására képes. A kutatók és gépszerkesztők tájékozta­tása szerint rendkívül rövid idő alatt (3 és 5 másodperc). Mindenkihez szélé üzenetet fogal­mazott meg prágai kongresszusán az idén ősszel. a mérnöki szervezetek vi­lágszövetsége, a WFEO: „Minden erőd­del, a legjobb képességeidet hasznosít­va, okos mérlegeléssel arra törekedj, hogy lépten-nyomon mutatkozó műsza­ki problémákat az emberek javára, e- gészsógük oltalmára, a kellemesebb környezet érdekében oldd meg. Mun­kád akkor lesz igazán hasznos, ha úgy adsz valamit, hogy ahhoz kevesebb anyag, kevesebb áram kell, és a hul­ladék, a 9zemét is kevesebb lesz.“ Kiváló minőségű zenét szolgáltat a SANYO japán cég legújabb hordoz­ható audiocentruma, amely eddig a legkisebb méretű a világon. Jelzése: MCD-45. Méretei 545X156X190 mm. E- rősítővel ellátott rádiója az összes hul­lámhosszon sugárzott adók vételére képes, és magnón kívül CD lemezját­szót is építettek bele. Ezenkívül úgy­nevezett Surround-Sound rendszere is van, amely tökéletes hangminőséget szavatol. Ha valakinek az Ilyen mi­nőségű zene nem elég, hanem kvadro hangminőségre vágyik, akkor elég két hangszórót csatlakoztatni hozzá, és a készülék automatikusan átvált. Termé­szetesen nem hiányzik a készülékből a digitális ébresztőóra és a távirányítás sem. Meglepetésnek minősülő ajándék a legújabb hordozható 8,7 kg súlyú, 13,8 X 18,5 cm-es képernyőjű, színes vé­telre is alkalmas, szovjet tévékészülék, az Elektronika C-430. Távirányítással üzemeltethető 127 vagy 220 voltos há­lózati árammal, illetve 10,5 és 14,5 V közötti feszültségű egyenárammal. A mi ajándékunk pedig az, hogy két olvasónknak, Farkas Csabának és Gál Igornak levélben elküldjük az ATARI számítógép magnójának átépítéséhez alkalmazható eljárás leírását és váz­latát. Hajdú Endre I /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents