Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-30 / 48. szám

új ifjúság 10 A különféle Zenit-versenyek állan­dó vendéglogot kaptak a Szocialista Ifjúsági Szövetség életében. Módot nyújtanak a fiataloknak arra, hogy ország-világ előtt bizonyítsák' ügyes­ségüket, lendületüket, ötletességüket, kezdeményezésüket és alkotóképessé­güket. Tulajdonképpen e fogalmak szlovák megfelelőjének kezdőbetűi­ből ered a mozaikszó, annak a moz­galomnak az elnevezése, amely ok­tóber utolsó napjaiban is bizonyítot­ta létjogosultságát és életképességét. Preäovban ezúttal a fiatal divatter­vezők mutatkoztak be a Zenit or­szágos döntőjében. A legkisebb feltűnés nélkül kezdő­dött ez a rendezvény tizenhét évvel ezelőtt, 1971-ben, Liberecben, s egé­szen 1986-ig ez a város adott ott­hont az Ifjú Divattervező elnevezésű versenynek. Évek múlásával a kez­deti helyi Jellegű versenyből orszá­gos érdekeltségű esemény lett. Mind több fiatal divattervező nevezett be, de már nemcsak Csehországból, Szlo­vákiából is. Sőt, az utóbbi években már megjelentek rajta a ruha- és kötöttárugyárak, a cipőgyárak, a köz­szükségleti ipar és a kereskedelem képviselői is, mind élénkebb érdek­lődést mutatva a fiatalok tervezte ruhák iránt. A verseny a libereci árumintavásár A pavilonjából átköl­tözött a művelődési otthonba, ahol sokkal nagyobb helyet kapott. Tavaly rendeztek először külön szlovákiai versenyt Preäovban, amely fejlett ruhaiparával alkalmasnak bi­zonyult arra, hogy házigazdája le­gyen ennek a népszerű eseménynek, idén pedig először, az országos dön­tő résztvevőinek adott otthont e vá­ros. A szlovákiai tervezőknek, főleg azoknak, akik amatőrként foglalkoz­nak divattervezéssel, igencsak igye­kezniük kellett, hogy lépést tudjanak tartani a tapasztalt cseh tervezők­kel. A verseny helyezési listája bi­zonyltja, hogy tiem vallottak szé­gyent. Éppen ezért megegyezés született, hogy ezentúl minden évben külön- külön megrendezik a két köztársa­ságban a versenyt, majd kétévente felváltva hol Preäovban, hol Liberec­ben az országos döntőt is. A ver­seny társszervezői azok az állami szervek és szervezetek, amelyek ér­dekeltek a közszükségleti cikkek gyártásában és kereskedelmében, de az idei rendezvény kapcsán külön ki kell emelni a Szlovák Állami Biz­tosító és a Szlovák Állami Takarék- pénztár segítségét. Az ő anyagi hoz­zájárulásuk nélkül nehéz lett volna tető alá hozni egy ilyen költséges rendezvényt. A preäovi sportcsarnokban október 26—30-a között csak azok mutatkoz­hattak be, akik erre Jogot szereztek a kerületi fordulókban, illetve a cseh nemzeti fordulóban. Szlovákiában -4 elődöntőt rendeztek, mégpedig Bra- tislavában, Topolöanyban, Banská Bystricában és Vranovban. Preäovban több kategóriában versenyeztek a tervezők: az A kategóriában szere­peltek a szabadon választott ruha­darabok tervezői, a B-ben az öltö­nyökéi, a C-ben a cipőtervezők, a D-ben a bőrdíszműáruk és kellékek tervezői," az E kategóriában pedig a bizsutervezők. Idén a ruhatervezők kategóriájában másodszor díjazták azokat az öltözékeket, amelyek növe­lik a közúti biztonságot, vagy elő­segítik a munkabiztonsági előírások megtartásét. Első ízben értékelte a zsűri azokat a terveket, amelyek a Párizs-Dakar Rali csehszlovák részt­vevőinek egyenruhájára készültek. Preäovban a modellekkel együtt a tervezők is megjelentek a poron­don, viszont a zsűri most először titkos szavazást alkalmazott. Az ér­tékelés kritériumai nem változtak, a bíráló bizottságban a hivatásos ter­Szlovák Állami Takarékpénztár különdíjával jutalmazták ezeket a 7—14 eve* gyerekeknek tervezett modelleket. vezőkön kívül amatőrök, újságírók és egy pedagógus is helyet kapott. A legfontosabb szempont az ötlet ere­detisége volt, majd következett az, hogy a tervező hogyan hangolta ösz- sze a modellt a felhasznált anyag­gal, illetve színével, s csak utolsó­sorban volt tekintettel arra, hogy textiliparunk gyártani fogja-e a mo­dellt. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert nem mindig az a mérvadó, hogy az ipar termelési programjába iktatja-e az ötletet vagy sem. Elég baj az, hogy sok-spk na­gyon érdekes modell csak egyedi da­rab marad, mert a gyártók nem mu­tatnak iránta érdeklődést. Viszont a fiatal tervezők Zenit-versenye éppen azért van, hogy kibontakoztathassák fantáziájukat, teret kapjanak ötletes­ségük, ügyességük és kezdeményezé­sük bizonyítására, s tapasztalatokat szerezhessenek, és nem utolsó szem­pont a fiatalok ízlésének formálása. Még egy újdonság jellemezte az ifjú tervezők idei versenyét. A bra- tislavai T-klub kezdeményezésére a sportcsarnok egyik helyiségében áru­sítással egybekötött tanácsadó szol­gálatot nyitottak. Itt az érdeklődők megvásárolhatták —az alkotó bele­egyezésével — a modelleket, s ezen túl szakmai tanácsokat is kaptak. Szakmai szeminárium, sajtóértekez­let, esténként kultúrműsor és diszkó egészítette ki a rendezvényt. Nem sikerült azonban a kereske­delem és az ipar képviselőinek a találkozója a verseny szervezőivel, ami várható is volt, mert — minde­nekelőtt a kereskedelem — úgyszól­ván semmilyen érdeklődést sem mu­tat a verseny iránt. Kár, mert ese­tenként olyan modelleket láthatná­nak, amelyek keresettek a piacon, legfőképpen azonban kifejezik a mai fiatalok ízlését. Elvégre mindegyik ruhadarab fiataloktól származik fia­taloknak. Egy alapos piackutatás is előre lendíthetné az ifjú divatterve­zők versenyét. De mint ahogy azt a preäovi szem­le is bizonyította, a fiatalok így sem vesznek el. Különféle klubokba, di­vatstúdiókba tömörülnek, hogy elkép­zeléseiket megvalósítsák, és az íz­lésüknek leginkább megfelelő módon öltözködjenek akkor is, amikor az ipar és a kereskedelem alig van te­kintettel igényeikre. Sokan úgy vé­lekedtek, hogy a bemutatott model­lek konkurálnának a jelenlegi ter­melésnek, és elő is fordulhat, hogy a fiatal tervezők kisipari szövetke­zetbe tömörülve „megszorítják a kon­zervatív“ ipart. Csehországban, ahol ennek a versenynek már gazdagabb hagyományai vannak, ehhez igencsak közel állnak. Szlovákiában máris nagy népszerűségnek örvend a fia­talok körében a Banská Bystricában működő Fiatalok Divatstúdiója és a hasonló preäovi intézmény. Remél­jük, hogy rövid időn belül továb­biak is Jelentkeznek Szlovákia más városaiban. Az ifjú divattervezők országos Ze­nit-versenyében aranyérmet nyertek: A 1 kategória (14—18 öves fiata­lok): Andrea Václaviková (szakmun­kástanuló Banské Stlavnlcából), Ja­na Zelezníková (szakközépiskolás Trenínból), Monika Drápalová (szak­középiskolás Brnóból), Jozef Kiír (szakközépiskolás Liberecböl], Mar­tin PeSek (szakközépiskolás ProstB- Jovból), Anna Feleglová (szakközép- iskolás Svidníkből). A 2 kategória (19—30 éves szakképzett fiatalok): Iveta Ujvariová (Piéta Banská Stiav- nica), Éva Suchá (Piéta Banská Stlav- nica), Stépánka Kosová mérnökniő (Kara Trutnov), Milan BaöavCík (a Prágai Ruhaipart Szolgáltatások), Patrícia Kadlecová (KRAS Brno). A 3 kategória (19—30 éves szakképesítés nélküli fiatalok): A Karvinál Ifjú Di­vattervezők Klubja, Helena Kroftová mérnöknö (a SZISZ Prágai Városi Bizottsága), Lenka Zollerová [Pramet Sumperk), Buri Ivona (Levitex Le­vies). B 1 kategória (készruhák 7— 14 éves gyermekeknek: Éva RonCá­ková (Gukotex Banská Bystrica), Iveta Vrábelová (OZKN Preäov), Ja­na Dlugopolská (BZVIL RuZomberok). B 2 kategória (készruhák 15—20 éves fiataloknak): a Slanyl ÁRON műte­rem, Marta Ondková (Gukotex Ban­ská Bystrica). B 3 kategória (kész­ruhák 21—30 éves fiataloknak): Ste­la Ofhová (Vzorodev Preäov), Eubl- ca VodstrSilová (a Brnói Gyapjúlpari Kutatóintézet), Jana Kroáláková (Ma- kyta Púchov), Adina Knapeková (Pie­ta Banská Stíavnica). A közúti és munkabiztonság cél­jaira készült modellekért a zsűri é- remmel Jutalmazta Éva Ronőákovát és Eubica Vodstrőllovát. Ezenkívül öt díszoklevelet osztottak ki, s kiad­ták az SZSZK Művelődésügyi Minisz­tériumának, a Szlovák Állami Taka­rékpénztárnak, a Dievía szerkesztő­ségének és a Szlovák Nőszovetség Központi Bizottságának a díját. *Ofga Bauerová Baran felvételei DIVAT — fiataloktól fiataloknak „Nagyon sok flfi tetszik, úgy érzem, mint­ha mindegyikükbe szerelmes lennék. Miért van ez egy tizenhat éves lánynál?“ Leveledből csak a kezdő és a záró gon­dolatot vettem ki, mert túl terjedelmes lett volna az említett fiúkat felsorolni, sőt „érzést“ sorrendben számbavenni őket. Nem is érdemes, hiszen esetedben csupán, szim­pátiáról van sző, nem pedig szerelemről. Keresed az igazit, és e keresés közben minden Jóképű fiú megtetszik. A hibát azzal követed el, hogy mindegyikkel szóba állsz. Ezt ne teddl Nem kell minden ki­szemelt fiút megszólítanod, elhódítanod, főleg akkor nem, ha kívüle van még kettő­három is. Neked nem az ismerkedéssel van problémád, hanem a szakítással. De ezt a helyzetet saját magadnak teremted meg. Éretlen vagy még az igazi mély, őszinte szerelemre, ezért Ismeretségeidet igyekezz a barátság szintjén tartani addig, míg a sok között meg nem találod az igazit. Ha megleled, nem marad majd szabad érzel­med másra, képes leszel csak azt az egyet szeretni, és azt nagyon. „Tizenöt éves lány vagyok, és szakított velem a fiúm. Az ok az édesanyja, akinek megígérte, hogy katonaság előtt nem fog járni senkivel sem komolyan. Mit tegyek?“. Én egyetértek a fiúval! Már egyszer sza­kítottatok, tehát megrendült a fiú önbizal­ma, és lelke mélyén számol a további sza­kítással is. Ilyen feltételek közepette nincs értelme, hogy ellentétbe kerüljön az édes­rv anyjával. Biztosan mérlegelte magában a döntést, nem hamarkodta el. A te korod is indokolja, hogy nincs értelme bele­bonyolódni olyan kapcsolatba, amelyet a katonaság nagyon könnyen szétszakíthat. Hidd el, nincs értelme erőltetni az újra­kezdést, hiszen te sem biztosíthatod őt hűségedről. Egyébként is abban a korban vagy, amikor még csak sejted, hogy mit akarsz. Jobb így! Ha a különválás ellenére megmaradnak az érzelmek, még mindig van lehetőség el­mélyíteni a kapcsolatot a katonaság után is. Ekkor már az édesanyja sem szólhat bele, tehát ez az akadály elmúlik. „Még mindig ragaszkodom a volt fiúm­hoz, pedig már van más borítom, és a fiú Is megnősült. Szerinted hova sorolha­tom azt az érzést, amit iránta érzek?" Leveledben részletesen leírod, hogy a te hibádból szakadt meg köztetek a barátság, de te most is nagyon ragaszkodsz a fiú­hoz. A mostani barátod szereted, miköz­ben sokat gondolsz az előzőre. Hibás vagy részben azért, mert feleslegesen furdal a lelkiismeret, amiért abbahagytad vele a le­velezést (lehet, a fiú ugyanazt tette vol­na, csak később...), részben meg azért, mert ápolod emlékét. Nem igyekszel elfe­lejteni őt, hanem amikor csak teheted, rá gondolsz, őt látod. Ezt az érzést tudato­san el lehet nyomni, amely aztán Idővel bár elraktározódik benned, de passzívan. Az első fiú iránti érzelmed azért ilyen erős, mert azóta nem szerettél nála Job­ban senkit. Szeretheted a mostani fiúdat Is, de nem olyan erővel, őszinteséggel, mint az elsőt. Szintén nem igazi szerelemre vall, hogy képes vagy mellette az első fiút idealizálni. Olyannak látod 6t, amilyennek szeretnéd látni, elfogadni. Esetleg még meg­teheted, hogy keresel egy olyan partnert, aki leginkább megközelíti az elvárásaid, a mostani ugyanis csupán arra jó, hogy ne maradj egyedül. Az első fiút pedig igye­kezz minél előbb elfelejteni, nem pedig várakozni rá! „Egyszerre két fiút szeretek, ezért vá­lasztás előtt állok. Az egyikkel két éve járok, de kétszer már elhagyott. A másik most vallott szerelmet. Merjen újrakezdeni egy tizennyolc éves lány?“ Ne hamarkodd el a lépést. Az első fiú­hoz már sok minden köt, sőt akár próba­házasságnak is beillik a két 6v. Gondold csak át, hogy mennyire állta ki a próbát. Egyszer terhesség-megszakításon estél át, kétszer elhagyott — tehát mindig az volt, amit ő akart. Te nem irányítottad ezt a kapcsolatot? Megfelelt úgy, ahogy a fiú akarta? Az, hogy észreveszel mellette más fiút is, arra utal, teljesen nem nyugodtál bele helyzetedbe. Szüleid okkal aggódnak, hogy most a két szék között a földre esel. Neked kell mérlegelned, hogy megéri-e ilyen áron. Szimpatikus a másik fiú ajánlata, hogy megvárja, míg a vetélytársa leszerel, és utána dönts csak. Tehát addig barátkozz vele, ismerd meg (ft jobban, és ha a ka­tonafiú hazajön, összehasonlíthatod őket, hogy melyikükre van Jobban szükséged. Ha a másik mellett döntenél, bátran szakíts, mert a szakítás nemcsak a fiú Joga (a lány Is megteheti, ha szükségét érzi). Egy­ről azonban ne feledkezz meg: őszintén mondj el mindent az új barátodnak. „Tizenhat éves lány vagyok. Elhagyott a fiúm, de én ennek ellenére Írtam neki. Eddig még nem válaszolt, ezért nem tu­dom, hogy mit csináljak.“ Képtelen vagy elfogadni, hogy kapcso­latotoknak vége. Hiába ajánlottad fel a fiú­nak, hogy mindent megteszel érte, ez a szerelemhez nem elég! Egyoldalúan ragasz­kodsz hozzá, a sok vallomással csak ellen­kező érzést váltasz ki benne. Többször már ne írj neki. Tud érzelmeidről, s ha szük­sége lesz rád, majd megtalál. VERONIKA Kiilnnbözn anyagok kombiniciója — ex jellemezte leginkább a Zenit- versenyre benevezett modelleket.

Next

/
Thumbnails
Contents