Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-11-23 / 47. szám
w—'in inw"' I három színben is A citadella ma Is az óváros központja. Emil Semanco felvételei H a mások előttem, jő régen már, nem adták, volna ezt a nevet Buharának, biztosan elkereszteltem volna én. Igaz, látogatásom előtt kételkedve hallgattam a CKM Ifjúsági Utazási Iroda olomoucl kirendeltségének munkatársát, aki arról áradozott, hogy a múlt és jelen ilyen tökéletes együttélését sehol nem lehet tapasztalni, továbbá kétszáznál is többre becsülte a múzeumok és védett épületegyüttesek számát ebben a sivatagok oázisában épült városkában, de hát kételkedni is emberi dolog ... Városkában, írom, mert szovjet méretekben Buhara alig kétszázezer lakosával ilyen kategóriába sorolódik. De azért is írhatom ezt, mert bár közép- és főiskolái által, amelyek közül több is országos küldetésü — Ozbe- gisztánról van sző —, sőt a muzulmán teológiai középiskolája közép-ázsiai hatáskörű, s a rákapcsolódó főiskolák csak Tas- kentben és Iránban vannak, Buhara mégis Taskent és Szamar- kand árnyékában van még üzbég viszonylatokban is. Míg Taskent fölénye újkeletű, így érthető — hiszen Üzbegisztán fővárosáról van sző —, Szamarkand ősi riválisa Buharának, s mint a történelem során oly sokszor, nap- jalnikbajn Is a rövidebbet húzza, legalábbis a turisták „elcsábításában“. Lehet, azért, mert sokan vannak úgy, mint én is voltam, hogy nem nagyon hisznek a turistairodák ajánlatainak, jelszavasén hangzatos kiszólásainak: Buhara Közép-Ázsia múzeuma. Ezért aztán nem mennek oda. Pedig ha hinnének, mennének! Buhara valóban Közép-Ázsia múzeuma. Méghozzá élő múzeuma. Ezt, ugye, illik megmagyarázni. Nos, azért élő múzeuma, mert a turisták zarándokhelyeinek kikiáltott épületei, épületegységei nagyobb részt ma is funkcionálnak, vagyis eleget tesznek eredeti küldetésüknek; esetleg a régmúlt kort idéző kézműves termelést folytatnak egy-egy ilyen történelmi épületben (ötvösség, aranyhímzés), vagy éppen csak azért, mert Buhara azon egyhar- mad részében állnak, amely a régi arab építkezési stílusban jött létre az elmúlt századok (legrosszabb esetben is az elmúlt század) során, s ahol Buhara lakosságának ma is vagy áz egyötöde él, ahová a munka után mintegy harmincöt-negyvenezer ember tér meg családjához — igaz, most már autón, autóbuszon, motorkerékpáron Múlt és jelen találkozása, ahogy talán sehol sem látható. Arab építkezési stílus, amely természetesen összefüggésben van a muzulmán vallással is, de úgy is mondhatnám: orientálls. Ha az ember szabadjára engedi a fantáziáját, szinte látja a tevege- lő harcost, amint porfelhőt kavarva indul harcba a sikátorok ijesztően szűk és egyhangúan fehér tekervényein. Buharának egy- harmada ugyanis ilyen: a családi házakat kerítések kötik össze. A kerítések pontosan olyan magasak, mint a házak utcára néző falai, s nem tudni, hol ér véget a ház és hol kezdődik a kerítés, mert ablak csak az udvarra nyílik. A muzulmán vallás s az itt élő ember szerint ugyanis a család csak az a zárt közösség, a- melyhez a külvilág nem jut el, s amelynek konyhájába (udvarába) sem lát be Idegen, érdektelen emberi tekintet. Az utcasorok másfél méternyi távolságra vannak egymástól, a mai napig kövezetlenül porzanak vagy éppen sárosak — az időjárás függvényeként. Az már más lapra tartozik, hogy a sikátorokat járó ember fűiét itt is, ott is Michael Jackson, George Michael, Mandy és egyéb sztárok zenéjének foszlányai ütik meg, jelezve, ez mégsem a tevegelő középkor, ez már a peresztrojka Üzbégországa. Hogy hogyan oldották meg, nem tudom. Tény, hogy négy-öt ilyen sikátorban már széles aszfaltút tekereg, hogy a huszadik század vívmányának, az autónak és más közlekedési eszköznek Is legyen tere. Tény az is, hogy villanyvezetékek és drótféleségek nem csúfítják a látványt, pedig az udvarokból a nyitottság Jeleként égbe kandikáló vascsöveken tévéantennák, tehát mindenütt van áram. S a víz is úgy került A restaurátori munkák látványa mindennapos Buharában. A napsugarak esésszögétől függően látható a síremlék. be minden családi házba, hogy külső nyoma nincsen. Látszatra a középkor. A valóság? Civilizáció — tán ártalmak nélkül... Timur egykor Szamarkandba helyezte birodalmának központját, másodhegedűssé degradálva Buharát, a fontos, Perzsiába vezető kereskedelmi utak mentén, mégis Buhara, Közép-Ázsia múzeuma őrzi a X. századtól a viharos és békésebb korok történelmét. Olyannyira, hogy a város egyik új büszkeségének, a hatalmas kiterjedésű Klrov Kultúra- és Pihenőparknak a közepén 1930- ban archeológiái kutatások során rátaláltak Iszmail Számáni síremlékére. Tudni kell, hogy a Számáni család 830-tól uralta a várost, Iszmail a család utolsó tagjaként uralkodott itt, síremléke a térség legrégibb épülete. De nemcsak ez teszi híressé, hanem az is, hogy az égetett téglák elrendezése miatt, a nap Járása, a sugarak esésszöge szerint három színben tündököl a kápolnaszerű épület. Sok még a „leg“ e múzeum- városban. Az egyik ilyen — sző- szerint is — kimagasló építmény a Kaljan medreszéhez tartozó minaret, amelyet 1127-ben építettek, s szinte teljesen érintetlenül vészelte át nyolc évszázad háborúit, forradalmait, földrengéseit. Történetéhez tartozik, hogy 1871ig körerkélyéről dobták a mélybe a halálraítélteket — pedig hát a körerkély szent hely volt, hiszen onnét szólították imára a hívőket. De magának a Kaljan med- reszének Is vannak legel, hiszen a neve magyarul „iíagy“-ot jelent, s azért e jelző, mert imatere egy 127X78 méteres terület. Érdekessége viszont az az akusztikai csoda, hogy az előimádkozó hangját a falak azonos erősséggel tolmácsolták a medresze legeldugottabb részébe Is. Többször is használtam a medresze kifejezést. Talán nem mindenki tudja, ezért elmondom, hogy a név olyan középkori muzulmán intézményt takar, amelyben teológusokat és jogászokat képeztek közép- és felsőoktatási szinten, de megtisztulni is ide vonulhattak vissza a hívők közül a kiválasztottak. Mai nyelvre és viszonyokra úgy is fordíthatnánk, hogy bentlakásos iskola, amelyben a kollégiumi szobák közé egy-egy tantermet is építettek. Azért is fontos volt ezt elmondani, mert Buhara két további „leg“-je is medreszékkel kapcsolatos. Az egyik Ulugbeké volt, a híres tudós krónikásé, s 1418- ból származik, vagyis a térség legrégibb fennmaradt medreszéje. Ulugbek egyébként mindössze két évet tölthetett a városban, aztán elzavarták, mert túl engedékeny volt a nőkkel szemben, megengedte nekik, hogy medreszéjében tanulhassanak, s tekintettel az akkor uralkodó viszonyokra és szokásokra, ez végzetes bűn volt. A másik értékes és érdekes medresze a Mlr-Arab nevet viseld (ebben működik az említett teológiai középiskola), amely díszítésével tűnik ki. Homlokzatán található a meglévő medreszek, mecsetek és minaretek közül a legtöbb szín. Buhara Közép-Ázsia múzeuma. Sorolhatnám még a látnivalókat a végtelenségig, pedig a Szput- nyik szovjet ifjúsági utazási iroda vezetője szerint a négy nap alatt a turisztikai zarándokhelyeknek csak egy kis hányadát láthattuk. A végtelenség elkerülése végett már csak két látnivalót említek meg: az Ark citadella az egyik, mely az óváros központja még ma is, s egy mesterségesen létrehozott dombon, négy hektárnyi területen épült a XVI. században, s az uralkodók székhelye volt. A másik Qsasmal Aijob síremléke, melynek érdekessége a legendája: a név ugyanis a bottal vizet fakasztó embert illeti, vizet fakasztani pedig sivatagos vidéken különösen nagy tettnek számított. A legendához tartozik még, hogy síremléke az általa fakasztott forrást Is védte. Van, persze, Buhara új részében is látnivaló, de napjaink változásai kisebb-nagyobb eltéréssel közép-európai szemünknek is ismerősek: új lakótelepek, iskolák, óvodák, művelődési házak, gyárak, üzemek ... Ezeket megcsodálni azonban nem nagyon Jut ideje a turistának a múzeumok városában. Neszméri Sándor A múzeumok városa Nyugodt hajó a háborgó tengeren A világon előállított legújabb komputer arra szolgál, hogy nyugalmi állapotban tartsa a nyílt tengeren a hajót, függetlenül a hullámok nagyságától vagy a tengerárak erejétől. Az elektronikus számítógép elemzi a vízbe merülő szondától érkező jelzése- ket, s ezek függvényében adja ki a parancsokat a motoroknak és a hajőkormány- nak a hajó helyzetének korrigálására. Az eddig! kísérletek azt mutatják, hogy a legnagyobb hullámverés esetén is az eredetileg megszabott pozícióban tartható a hajó. A hajóstabilizálásnak ezt a technikáját széles körben fogják alkalmazni a tenger alatti geológiai kutatásoknál olyan esetekben, amikor a fúrást a hajófedélzetről végzik, s igy rendkívül fontos minden kilengés vagy himbálózás kiküszöbölése. Kígyóval nyaralni... Egy belga turistának spanyol bíróság előtt arra kellett válaszolnia, miért jár kígyóval nyaralni. A turista ugyanis ötméteres pltonnal érkezett vakációra a Földközitengerhez A strandolók sikoltozására előkerültek a rendőrök, amikor a férfi kiengedte a táskájából és a nyakába akasztotta kedvenc állatát, hogy fürödni menjenek A bíróság előtt a férfi azzal védekezett, hogy a csúszómászó jámbor, már öt éve útitársa, s eddig semmi gondot nem okozottl Mamutfióka A Pörög motoroshajó tengerészei a Tyu- meny tartománybell Juribecse-Jaha folyóban egy mamutfióka maradványaira bukkantak. Bár az óriáslény halála óta 30—40 ezer év telhetett el, a test igen Jól konzerválódott az állandóan fagyos talajban. A mamutfióka maradványai értékes adatokat szolgáltatnak a genetikusok, a zoológusok és a mlkro- bilógusok számára egyaránt. Lengyel kutatók a Spitzbergákon Evek óta dolgoznak lengyel kutatók az északi-jeges-tengert Svalbard-szigetcsopor- ton, más néven a Spitzbergákon. A Horn- sund-sarki állomáson kívül, amely a Lengyel Tudományos Akadémia sarkvidéki expedícióbázisa, lengyel egyetemek expedíciót végeznek itt tudományos munkát. Nagy hagyománya van a szigetcsoport tanulmányozásában a Varsói Egyetemnek. Külön figyelmet érdemelnek a geodézia és a kartográfia terén végzett munkálatai, valamint geológiai, geográfiai és természetrajzi kutatásai. Varsói kutatócsoportok dolgoznak az utóbbi években a Hornsund-fjord övezetében, ahol megfigyeléseket végeznek a Jéghegyek mozgásával kapcsolatban, és tanulmányozzák a sarkvidéki tundra ökológiáját. A krakkói jagello Egyetem, a lublinl Marie Curle-Sklodowska Egyetem, a poznanl Adam Mlckiewicz Egyetem, a torunl Nicolas Copernicus Egyetem, valamint a Wroc- lawi Egyetem és a Sziléziai Egyetem expedíciói földrajzi, geomorfológiai, glacioló- giai, klimatológiai, hidrológiai és ökológiai megfigyeléseket és tanulmányokat végeznek. A krakkói archeológusok hajdani bálnavadászok, halászok és vadászok tevékenységének nyomait kutatják. Az utóbbi másfél millió évvel kapcsolatos kutatásokat a Spltzbergákan a Varsói Egyetem geológia tanszékének a geológiai negyedkor tanulmányozására alakult Intézete koordinálja. Hó helyett porcelán A hó és a porcelán közötti egyetlen hasonlóság, hogy mindkettő fehér színú. Nos, NDK-bell szakemberek nemrég újabb közös tulajdonságukat vizsgálták: porcelánból készítettek silesiklópályát. A sonnebor- gi kerámiaüzemben 50 centiméteres porcelánlemezekből műugráshoz alkalmas pályát készítettek. A porcelánpálya 100 kilométeres óránkénti sebességgel száguldó sizőket „tud fogadni“, nagy előnye pedig, hogy bármilyen évszakban lehet rajta sízni. Az egyelőre kísérleti stádiumban lévő pálya mintájára egyéb téli sportoknak szánt terepeket is bevonnak majd porcelánnal. Mentőöv Velencének Több mint húsz esztendeje tart a vita a Velencét időnként elöntő árapály káros hatásainak megelőzéséről. Nemrég megtalálták az eddigi legjobbnak mutatkozó megoldást. A lagúna bejáratánál hatalmas oszlopokra úszóplatformokat . helyeznek el, mindegyik 1300 tonnás, 32 méter széles és 25 méter magas lesz. Nyugalmi állapotukban a viz mélyén fekszenek, a vizszint emelkedésekor viszont zsilipként emelkednek fel, 45 fokos szögben emelve gátat a tengervíznek, s abból csupán bizonyos mennyiségű áramlatot engedve át a velencei csatornákba. Szennyeződés A mexikói környezetvédő szervezetek képviselői sajtókonferenciát tartottak, melynek keretében elmondották, hogy . az utóbbi hét esztendőben Mexikóvárosban a levegőszennyeződés aggasztó mértékben súlyosbodott. Ilyenformán a főváros levegőjébe jutó por és mérgesgázok mennyisége 2,9 millió tonnáról 7,2 millió tonnára emelkedett. Ez számos szív- és tüdőbetegség okozója, valamint a gyermekhalandóság növekedésének egyik kiváltó oka. A mexikói környezetvédők kijelentették, hogy a mexikói fővárosban tízszer szennyezettebb a levegő, mint New Yorkban.
