Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-11-23 / 47. szám
új ifjúság 4 TANÁCSOK SZISZ-álapszervezetet alakító instruktoroknak (Folyt, a 3. oldalról) Szólítsd fel a résztvevőket, hogy gondolják újra az akció szervezésének folyamatát és az együtt átélt Időszakot. Utána kérd meg őket, hogy a mezőkbe írjanak neveket. Az egyes számú mezőbe azét, akt szerintük képes lenne vezetni az akciók szervezését, aki szerintük a legmegbízhatóbb, akiben a legjobban bíznak. Az Instruktort természetesen ki kell hagyni a játékból. A hármassal jelölt mezőkbe azoknak a nevét írják, akik a legtöbbet segítettek, az ötös mezőkbe azökét, akik becsületesen dolgoztak, a tizenegyesbe azo- két, akik kevésbé. A többiek nevét sehová sem kell beírni. Meg kell említeni, hogy a besoroláskor önmagukról se feledkezzenek meg, és nem kell kitölteni minden mezőt. Utána összegezzétek az eredményt. Így képet kaptok arról, kiknek kellene vezetniük a kollektívát. Persze nem teheted tűzbe a kezed azért, hogy a kör közepén a legalkalmasabb társatok neve jelenik meg. Csak az biztos, hogy a kollektíva többségének bizalmát élvezi, s ha segítesz neki, jó vezetője lehet csoportjának. De még mielőtt ismertetnétek az eredményt az osztállyal, beszéljétek meg az osztályfőnökkel és az iskolai SZISZ-bizottsággal. Megeshet ugyanis az, hogy a kollektíva csodálatát olyan egyén vívja ki, aki nem éppen Jó példa a többieknek. Ezután az előkészítő bizottsággal együtt készítsd elő az alakuló ülést. A Radimban megtalálod, hogyan kell ezt csinálni. Az alakuló ülés előtt legalább kétszer tanácskozzatok és készítsétek el az írásos anyagokat: a) A SZISZ- vezetőség. jelölőlistáját (5—7 tag, az alapszervezet nagysága és a szükségletek szerint); b) az új alapszervezet munkatervének Javaslatát; c) azokat a témaköröket, amelyeket kollektívátoknak meg kell tárgyalnia és oldania (jelentés); d) határozati javaslatok, melyeket majd teljesíteni kell. Ezeket az anyagokat előzetesen meg kell beszélni az Iskolai bizottsággal, főleg a munkatervet. Nem bizalmatlanságról és ellenőrzésről van szó, hanem arról, hogy a munkaterv kiegészítő az iskolai vagy járási akciókkal, vagy idősebb barátaitok megmondhatják, képesek lesztek-e terveiteket megvalósítani. Jobb eleinte kevesebbet tervezni, mint később megállapítani, hogy nem tartottátok meg a munkatervet, mert feladataitok túl nagyok voltak. Hogy hogyan fessen a munkaterv, erre találtok tanácsot — ötleteket és feladatokat — a Radimban. Az alakuló ülés után rögtön össze kell ülnie a vezetőségnek, és szét kell osztania a felelősséget az egyes munkaterületeken. A legjobb szervező, akinek tekintélye van és tud irányítani, bizonyára az elnöke lesz az új vezetőségnek. További fontos tisztség az alelnöki. Ö veszi át az elnök minden jogát és kötelességét, ha az nincs jelen. Neki kell gondoskodnia a patronált pionírszervezetekről és a pionírszervezetek instruktorairól. Az alapszervezetnek szüksége van sport- és kultúrfelelősre (kis szervezetekben ezek összevonhatók — szakköri felelősi tisztté), aki a sport- és honvédelmi tevékenységért, illetve a kulturális munkáért felel; tanulmányi és munkafelelősre — ő szervezi a tanulmányi élet területén adódó feladatokat, - a tudományos diákköri munkát, a Zenit, a MÉTA 90, a társadalmi munka, a szocialista brigádok kezdeményezéseit. Az alapszervezetnek szüksége van titkárra, is, aki a papírmunkát végzi. Ö vezeti a tagsági nyilvántartást. Hogy ezt hogyan kell csinálni, azt az iskolai vagy szaktanintézeti bizottságtól tudhatja meg. Ez az új vezetőség első feladata. A második: megcsinálni a saját munkatervét. Nem elég, hogy van egy alapszervezeti munkaterv, azt időben is el kell osztani, hogy teljesíthető legyen. Meg kell egyezni, milyen gyakran jön össze a vezetőség, és mit old meg ülésein. A vezetőségnek tizennégy naponként legalább egyszer kellene üléseznie. Ha váratlan probléma merül fel, akkor pedig szükség szerint. Szemléltetésül álljon itt egy alapszervezet havi terve: November 2. 1. A szervezési-politikai terv előkészítése a február 1-től 7-ig tartó sítanfolyamra. 2. A december 10-i tenisztorna politikai-szervezési feladatainak ellenőrzése. \ 3. A tanulmányi gondoknak szentelt taggyűlés előkészítése — a jelentés első változaténak kidolgozása (a gondok összegezése, ezek megoldásának lehetőségei). A gyűlés december 2-án lesz. 4. Az ismerkedéssel foglalkozó klubműsor értékelése és elszámolása (október 30-án volt). 5. Az „Olvasókönyv“ játék előkészítésének záróellenőrzése (november 10-én lesz). 6. Operatív feladatok. November 15. 1. A sítanfolyam politikai-szervezési előkészítő feladatai teljesítésének ellenőrzése. 2. A tenisztorna előkészítésének ellenőrzése. 3. A tanulmányi kérdésekkel foglalkozó taggyűlés előkészítőse, a beszámoló megvitatása az iskolai SZISZ- bizottság képviselőjével. 4. Az osztály „érettségijének“ politikai-szervezési előkészítése, a feladatok és felelősök kijelölése (az akció február 15-én lesz). 5. A SZISZ jb titkárával folytatandó vita — a politikái oktatáson belül — előkészítésének utolsó ellenőrzése. A vitán a tagok aktivitásáról és passzivitásáról lesz szó. 6. Az „Olvasókönyv“ játék kiértékelése. 7. Operatív feladatok. így kell elkészíteni a vezetőség munkatervét, mindig legalább fél évre előre, mert csak így lehet a terv a munka vezérfonala. Ezekről a tanácskozásokról egyszerű jegyzőkönyvet kellene vezetni, hogy ellenőrizni lehessen, hogyan teljesülnek az egyes határozatok, és tájékoztatva legyen az iskolai bizottság is. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: miről tárgyalt a vezetőség, és milyen határozatokat hozott az egyes programpontok kapcsán. Például: 1. pont: A sltanfolyam harmonog- ramjának elkészítése — február 1-től 7-éig. A vezetőség határozata: A harmonog- ramot ki kell egészíteni a Javasolt játékokkal, a hozzájuk való anyagok beszerzésével. Novy Ivan sportfelelős felel a sítanfolyam szervező bizottsága első ülésének összehívásáért. V. A SZISZ-ALAPSZERVEZETEK TAGGYŰLÉSEIRŐL A taggyűlés a SZISZ Alapszabályzata szerint a SZISZ-alapszervezetek legfelsőbb szerve. Az alapszervezet vezetősége hívja össze kéthavonta egyszer. A taggyűlések rendszeres összehívása az alapszervezet megalakításával kezdődik. Az alapszervezeteket az első évfolyamokban legkésőbb decemberben meg kellene alakítani (ne feledjétek: akkor alakíthatók, ha legalább öt tag jelentkezik), ezután — március-áprilisban — kellene következnie a tanulmányi kérdéseknek szentelt taggyűlésnek, majd év vége felé az ideológiai-nevelési kérdésekkel foglalkozó taggyűlésnek. Az az ellenvetés, hogy hisz naponta gyüléseztek, minden gondot rögtön megbeszéltek és megoldotok, nem vártok a taggyűlésig, nem helytálló. A szünetekben ugyanis ezeket a problémákat nem lehet alaposan meghányni-vetni. A szünet csak arra elég, hogy megoldjátok, ami égetően fontos. A taggyűlésnek mélyebben kell foglalkoznia a kérdéssel. A Radimban megtaláljátok a fő kérdésköröket, melyeket a taggyűléseken alaposan meg kéne vitatnotok. De ez sem parancs, csak tanács! Az egyik kollektíva többet foglalkozik majd a szakköri munkával, a másikban sokkal több gond lesz az előmenetellel. Véssétek eszetekbe: A taggyűlésnek mindig a ti problémáitokra kell reagálnia, a kollektívátok gondjaira. Nem fontos, hogy a vezetőség vagy a tagság felszólalásaiban ragaszkodik-e az előírásos formához, az sem baj, ha valaki nem szónokként beszél a bajokról, az a fontos, hogy szó essék róluk. A többiek úgy is elhiszik, ha egyszerűen mondjátok, mi bánt benneteket, minek örültök, ha valóban úgy érzitek. A taggyűlés arra való, hogy megtanuljatok mindenről beszélni. És fontos az is, hogy aki á-t mond, mondjon bé-t is. Ez azt jelenti, ha valaki rámutat olyasmire, ami neki nem tetszik, amivel nem ért egyet, mondja el azt is, mit kellene tenni e probléma felszámolása érdekében. Ha bíráltok valamilyen akciót, el kell tudnotok mondani azt is, miért nem tetszett, mit csinálnátok másképp, hogy a következő Jobb legyen. Egyszerűen szólva: nem közömbösen legyinteni a sikertelenség láttán, hanem mindent megtenni, hogy ne ismétlődhessék meg. A taggyűlésnek szervezeti életetek rendszeres részévé kell válnia. Másodikban, a tanév elején, rögtön az őszi mezőgazdasági munkák végeztével tartsatok évzáró taggyűlést, értékelve az elmúlt tanév munkáját, Jóváhagyva a kővetkező évi munkatervet. A januári-februári taggyűléseken azokkal a problémákkal foglalkozzatok, melyeket nem és nem tudtok megoldani. Hogy melyek ezek, magatok tudjátok a legjobban. Lehet ez a szakköri tevékenység kérdésköre, vagy a diákotthonban lakó társaitok gondjai, a bejárók utazása, vagy akár a közhasznú munka. Március-áprilisban megint inkább a tanulmányi eredményekre fordulhatna a figyelmetek, meg a nyári tevékenységek szervezésére, s mielőtt még megkezdődne a nyári vakáció, szenteljetek figyelmet a politikai»oktatásnak, az ideológiai nevelő munka kérdéskörének. Mindezt a Radimban megtaláljátok, konkrét forgató- könyvvel az egyes összejövetelekre. Akárcsak az alapszervezet vezetőségi üléseiről, a taggyűlésről is készítsetek feljegyzéseket. Nem felesleges papírmunka ez sem, hisz tudnotok kell, miben állapodtatok meg, nem szabad megfeledkeznetek határozataitokról, s hogy valahol nyoma maradjon ötleteiteknek, javaslataitoknak, melyeket a gyűlésen tettetek. A jegyzőkönyv tehát jó szolgálatot tesz határozataitok teljesítésének ellenőrzésekor, ötleteitek nem merülnek feledésbe, az instruktorok munkájuk során visszatérhetnek hozzájuk. Mit kell tartalmaznia a taggyűlés jegyzőkönyvének? 1 Benne kell lennie, mikor volt a gyűlés és milyen programmal, mit tárgyaltatok meg rajta. 2. Hány tag volt jelen, ki mentette ki magát, ki hiányzott igazolatlanul. A taggyűlésen való részvétel az alapszabályzat szerint ugyanis a tag kötelessége, melyet önkéntesen vállal, amikor a szervezetbe belép. Ezért attól, aki nem vesz részt a taggyűlésen, joggal megkérdezhető, miért nem volt ott, s joggal vonhat maga után következményeket az ilyen magatartás. 3. A felszólalások feljegyzése — vagyis: ki mit mondott az adott témakör kapcsán, ml újjal állt elő, mit bírált vagy dicsért. De fel kell jegyezni azokat a hozzászólásokat is, amelyek eltértek a fő programponttól, és amelyekben a felszólaló kifogásolt valamit, amivel szemben épp akkor fenntartásai voltak. 4. Amiben megegyeztetek. Mit Jobbítotok, mit küszöböltök ki, mit kivel beszéltek meg. A határozatokhoz ne feledjétek el odaírni, ki mit és meddig köteles megcsinálni. Különben ellenőrizhetetlenek lesznek határozataitok, s ha nincs határidejük, a végtelenségig halogathatók. A taggűlés jegyzőkönyvét egyrészt magatoknak csináljátok, másrészt az iskolai bizottságnak adjátok le. Nem bizalmatlanság miatt, hanem mert sok problémával nem tudtok magatok megbirkózni. Némely észrevételeket az iskola vezetésével együtt lehet csak megoldani. S annak partnere csak a SZISZ iskolai bizottsága lehet. Vagy észrevételeitek közt akad az iskolai vagy járási bizottságra vonatkozó. Hogyan oldhatnák meg, ha nem is tudnak róla?! Egyébként a taggyűlés jegyzőkönyve tükör is, munkátok tükre. S arról, hogy milyen jók vagytok, bizonyára szívesen tudatjátok az iskolai bizottságot is. Mit mondjak befejezésül? Kívánom, hogy munkátokat jól végezzétek, mindig találjatok választ kérdéseitekre, melyek munkátok során felmerülnek, s minél több tudást, ismeretet és jártasságot szerezzetek! RADIM Lapunk múlt heti számában közöltük a szlovákiai egyetemi és főiskolai karokon az 1989—90-es tanévben nyitandó szakok listáját. Továbbtanulni szándékozó olvasóink értesülhettek arról, milyen lehetőségeik vannak terveik megvalósítására. A csehországi főiskolákról azonban lényegesen nehezebb információkat szerezni. Egyrészt ez utóbbi megkönnyítésére, másrészt a választás és a felvételire való felkészítés segítésének céljából az Oj Ifjúság 42. számában új rovatot indítottunk. A Sulikalauz első jelentkezésekor részletesen leírtuk, milyen formában képzeljük el a rovat működését. Lapunk közvetítő szerepet vállalt a főiskolára jelentkező diákok és a hazai magyar főiskolás diákklubok között. A klubok ugyanis vállalták, hogy segítenek diáktársaiknak: válaszolnak a levélben feltett kérdésekre, de ha arra igény van, ellátogatnak az iskolákba Is, elbeszélgetnek a diákokkal. Sajnos, szándékunk egyelőre nem találkozott a pedagógusok és az érettségizők szándékával: eddig sem meghívás, sem kérdés nem érkezett szerkesztőségünkbe. Ez azonban nem vette el a kedvünket a rovat folytatásától, s bízunk abban, hogy csupán az a visszhangtalanság oka, hogy olvasóink nem figyeltek fel a lapban megjelent rövidke írásra. Rovatunk első jelentkezésekor azt ígértük, hogy legközelebb közöljük azoknak a magyar főiskolásoknak a címét, akiknek írhatnak középiskolásaink, tájékoztatást kérhetnek a továbbtanulás lehetőségeiről, illetve magáról a kiválasztott diákvárosról, szálláslehetőségekről, a felvételi vizsga lefolyásáról stb. Ezek a diákok egyébként a már említett főiskolás diákklubok képviselői. Nézzük tehát a címeket! A prágai Ady Endre Diákkör: Badin Ádám Kolej Dudeő Wensinglová 20. 120 00 PRAHA 2 A brnói Kazinczy Ferenc Diákklub: Udvardi Péter Purkyftova 93. A 1 - 438 . 612 62 BRNO A bratislavai József Attila Ifjúsá" Klub: Tóth Gabriella Calovecká 755. 946 12 BLATNÁ NA OSTROVE A nyitrai (Nitra) Juhász Gyula Ifjúsági Klub; Mészáros Péter Ulica Cervenej Armády 33. 93101 SAMORlN Az itt felsorolt diákok, a főiskolás diákklubok, de speciálisabb kérdésekben az Oj Ifjúság szerkesztősége is várja az érdeklődő leveleket! A
