Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-16 / 46. szám

I új ifjúság 9 Útkeresés nagy gondokkal i Az Üj Ifjúság és a Mladá fronta interjúja Goldgrúber Árpáddal, a KISZ bu­dapesti bizottsága szabadidős osztályának vezetőjével Hosszasan beszélgettünk arról, hogy a magyar fiatalok miként töltik szabadidejüket Ám minden mondatéból azt éreztük, hogy e- zekben a hetekhen nem éppen a szabadidő kérdése izgatja a fia­talokat Budapesten, hanem egé­szen más. Éppen ezért a már elő­re elkészített kérdéseket megvál­toztattuk. — A Csepel Művekben hallot­tuk, hogy a magyar fiatalok igen­csak nehéz helyzetben vannak. Véleményed szerint ez miben nyil­vánul meg? — A 'fiatalok pontosan olyan nehéz helyzetben vannak, mint az ország. Biztosan hallottatok pél­dául a lakáshelyzetről, mely első­sorban a fiatalokat érinti. Nem akarok a beszélgetésünk elején mindjárt a számokkal előhoza­kodni, de az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy egy négyzet- méter lakás itt, Budapesten, 25 ezer forintba kerül, ami azt je­lenti, hogy ez az összeg egy jól kereső fiatal négyhavi fizetését teszi ki. Gondoljátok csak végig! Egy négyzetméter lakás! Ezek na­gyon súlyos gondok. A' foglalkoz­tatáspolitikai helyzet is változás­ban van. A teljes foglalkoztatás állami feladat, de nem vállalati, amiből az következik, hogy a vál­lalatok minden lelkilsmeret-fur- dalás nélkül elbocsáthatják a dol­gozókat. Ezek munkanélkülivé válnak. Nagy probléma az is, hogy a pályakezdő fiatalok a lét­számstop következtében nem jut­nak munkához, jogosan teszik fel a kérdést, hogy akkor miért jár­tak iskolába, hogyan válhatnak hasznos tagjaivá ennek a társa­dalomnak — Maradjunk a forró kérdések­nél. Van a KISZ-nek valamilyen elképzelése a helyzet megoldásá­ra? — Jelenleg a legfontosabb a létbiztonság megteremtése. Az e- gyes vállalatoknál nem az élet­kor szerinti bérezést kell beve­zetni, hanem azt, hogy ki milyen teljesítményre képes. Itt említem meg, hogy nemrégen zajlottak le a reformpárti esték Örömmel ál­lapítottuk meg, hogy'a? ott fel­lépők programját a fiatalok tá­mogatták. — Kinek juttattátok el azt a problémacsomagot, amelyben a fiatalok égető kérdéseit vetitek fel? — Solí helyre, a kormányba Is. De hangsúlyozni szeretném, hogy követeléseink valóra váltásából is részt akarunk vállalni, nem csu­pán a követelések listáját állítot­tűk össze. Minden probléma meg­oldásában igyekszünk mi is rész­segítséget nyújtani. Például a la­káspolitikában a KISZ KB pontos koncepciót dolgozott ki. Az alap­kérdés megoldását abban látjuk, hogy az állam több lakást épít­sen. Persze annak is tudatában vagyunk, hogy az ország nem rendelkezik olyan anyagi lehető­ségekkel, hogy egy csapásra meg­oldja a lakáskérdést, ezért olyan javaslatokkal huzakodtunk elő, melyek motiválnák az egyes vál­lalatokat arra, hogy több lakást építsenek. — Ogy gondoljátok, hogy ja­vaslataitokat elfogadják? — Kormányzatunk hasonlóan vélekedik gondjainkról, mint mi. Igaz, néhány kérdésről még sokat vitatkozunk. A helyzet jelenleg úgy áll, hogy nemcsak a lakás­kérdés körül folyik a vita, hanem lépten-nyomon szóba hozzák a fiatalok szociális és életkörülmé­nyeit, a KISZ szervezeti életét és mindazt, ami jelenleg a tizen- és huszonéveseket izgatja. — November 18—20-ra hívták össze a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség országos értekezletét. Mi­vel foglalkozik a közeli napokban kezdődő tanácskozás? — Azokkal a dolgokkal, melyek­ről eddig beszéltünk. Az említett kérdések nemcsak a KISZ-tagokat érintik, hanem a magyar ifjúság egészét. Az ifjúsági szövetség a megújulási folyamatában maga elé kitűzött célokat csak széles összefogással a megújuló MSZMP- vel stratégiai szövetségben érheti el. A KISZ az MSZMP-vel való e- gyüttműködésében igényli a párt segítségét és kritikáját, de ugyan­akkor élni kíván a pártot érintő kritika lehetőségével is. — Beszéltél a szeptemberben lezajlott reformpárti estékről. Mi­ről is volt szó? — Támogatjuk azt a reform- folyamatot, melyet elkezdett a kormány. Mindent megteszünk azért, hogy a reformfolyamat visz- szafordíthatatlanná váljék. Együtt­gondolkodásra hívjuk és egyben szólítjuk az ifjúság jövőjét építő erőket, mindazokat, akik felelős­séget éreznek a szocialista jövő­ért. — Azt tapasztaltuk itt-tartózko- dásunk alatt, hogy ma Magyaror­szágon mindent kritizálnak. A KISZ ez alól talán kivétel? — Á, dehogy! Ogy gondolom, hogy a hetvenes években egész sor téves gazdasági döntésekre került sor. Pártunk ebből máir le­vonta a következtetéseket. A je­lenlegi vezetők feladata, hogy ki­vezessék az országot a nehéz helyzetből, illetve megnyerjék a széles tömegek bizalmát. — Növekszik vagy csökken a KISZ-tagjainak a száma? — A KISZ tagjainak száma az utóbbi időben 900 ezerről 700 ezerre csökkent. Ennek okát a bizalmi válságban látom, ami a KISZ-ben is tükröződik. A legna­gyobb csökkenés a középiskolá­soknál állt be. — Két tüntetésnek is szemta­núi voltunk itt Budapesten. Mi a KISZ álláspontja a tüntetésekkel kapcsolatban? — Nem a KISZ, hanem a saját álláspontomat mondom. Lehetősé­get kell biztosítani arra, hogy a közös véleménynek hangot adhas­sanak az emberek, persze meg­engedhetetlen, hogy bármely tün­tetés zavarja a közrendet. A kul­turált keretek között lebonyolí­tott tüntetés híve vagyok. — Eldől most a KISZ jövője a novemberi értekezleten? — A KISZ jövőjéről dönteni nem néhány ember, de még csak nem is a központi bizottság, sőt nem is az országos KISZ értekez­let kompetenciája. Erről csak ala­pos vita, az egész tagság vélemé­nyének az összeállítása után, az alulról építkező KISZ-kongresszus dönthet. Csikmák Imre Ladislav Lenk KI IS VOLT ALFRED NOBEL? A híres svéd feltalálót egész életében magányosság, lrigykedés, szakmai féltékenység kísérte, még­is óriási „jutalmat“ hagyott az emberiségre. Nobel-díj. A fizika, a kémia, az orvostudomány, a közgazdaság- tan, az irodalom és a világbéke megteremtésének területén elért kimagasló eredményekért ítélik oda immár 87 esztendeje, vagyis 1901 óta. Ilyenkor gyakran olvas­hatjuk a sajtóban a hírek között meglapulva a nyúlfarknyi infor­mációkat, hogy ebben az évben melyik tudósok kapják a tudo­mány különféle területein elért sikereikért a Nobel-díjat. De mit tudunk e jelentős elismerés tör­ténetéről, s magáról a névadójá­ról? Általában azt, hogy Nobel svéd tudós volt, aki feltalálta a dinamitot. Nagy vagyonra tett szert, s végrendeletében az em­lített díjakkal akarta segíteni, egyben pedig serkenteni is a vi­lág tudósait az új, az egyetemes fejlődést elősegítő, tudományos vívmányok kikísérletezésére és alkalmazására. írásunkban szeretnénk ember­közelbe hozni a múlt század e- gyik legnagyobb feltalálóját, ku­tatóját, humanistáját, aki élete során bizony nem mondhatta el magáról, hogy népszerűségnek örvend, csodálják, elismerik tu­dását, szakértelmét, holott mind­ez olyannyira nyilvánvaló volt. De vegyük sorjába. Nobel 1833- ban született Stockholmban. Édes­apja a kor ismert gyárosa, egy­ben pedig feltalálója is volt. Gyer­mekkorát az akkori Szentpéter- várott (ma Leníngrád) töltötte, ahol édesapja és idősebb testvérei saját fémipari gyárukban dolgoz­tak. Tanulmányainak befejezése után Nobel szintén ebben a gyár­ban dolgozott. Bizonyos idő elteltével azonban egyre rosszabbul ment az ipar, az idősebb Nobel visszatért Stock­holmba, Alfréd és testvérei pedig tovább próbálkoztak. Sikerrel. A legidősebb Nobel fiú, Robert, Ba­ku környékén olajmezőikre buk­kant, így hamarosan ismét jóra fordult a család sorsa, annál in­kább, mert akkortájt annyi volt a kőolaj a bakui olajmezőkön, hogy nemcsak Európa, hanem a világ egyik vezető cégévé léphet­tek elő a Nobel fivérek. Alfrédét azonban nem érdekelte különösképpen a tőkehadmozás. Ö a laboratóriumok világában é- rezte jól magát. Ezért elhagyta Oroszországot, és visszatért édes­apjához Stockholmba. Itt labora­tóriumot rendezett be, és olyan robbanóanyag kikísérletezésén dolgozott, amely hatékony ugyan, de nem veszélyes a környezetre. Nos, a dolog nem úgy „jött ösz­sze“. ahogyan a fiatal kutató el­képzelte: egy nap felrobbant a nitroglicerinnel teli raktára, az akkori újságok híradása szerint „egész Stockholmban hallatszott a robbanás és látszott a füst“, s a szerencsétlenségben öt ember Is életét vesztette. Ö maga is meg­sérült. . Stockholm ekkor hatóságilag száműzte a tudóst a városból, aki egy nagyobb bárkán szerelte fel laboratóriumát, amelyet a Malar- tavon „úsztatott“, nehogy bár­kire is^ veszélyt jelentsen a kör­nyezetében. S itt találta fel 1867- ben a dinamitot, amely forradal­masította az akkori gyáripart, de különösképpen' a bányászatot, az út- és vasútépítést. Ebben az év­ben épült fel az első diniamltgyár Svédországban, majd hamarosan újabbak követték szerte a vilá­gon. Ekkor költözik el Svédország­ból, s Párizsba teszi át székhe­lyét, s tovább folytatja kísérlete­it. Rendkívül termékeny feltaláló volt: összesen 355 találmányt sza­badalmaztatott. Kortársai, a szak­mabeliek különcnek tartották,- gyakran kétségbe vonták tudását, „veszélyesnek“ minősítették, mert olyan anyagokkal kísérletezett, amelyek robbannak ... A svédek „külföldinek“ titulál­ták, hiszen élete nagy részét Eu­rópa más országaiban élte le, csak nyaranként látogatott haza Stockholmba, hogy ott a kis stu- ga-jában (nyaraló, hétvégi ház) pihenje ki magát. Magányos em­ber volt, egyedül élte le az éle­tét, de állandóan azon dolgozott, hogy jobbá-könnyebbé tegye más emberek életét. Az általa feltalált robbanószereket háborús célokra is felhasználták, amit ő állandó- • an nehezményezett, s nemegyszer hangoztatta, hogy Igen borúlátó a világ békéjét illetően (ami, sajnos, később be Is igazolódott}. Nobel anyanyelvén kívül kivá­lóan beszélt oroszul, franciául, angolul, németül és olaszul is. Élete utolsó éveit Olaszországban töltötte. Itt írta meg 1895. novem­ber 27-én az emberiségre is nagy jelentőségű végrendeletét, amely előirányozza a Nobel-alapítvány létrehozását, majd a Nobel-díj ki­osztását ts. Egy évvel később, 1896. decem­ber 10-én az olaszországi San Re- mőban francia és olasz orvosok vették körül betegágyát, de már nem tudtak segíteni rajta. Habár, mint említettük, több nyelven is beszélt folyékonyan, az utolsó szavalt anyanyelvén, svédül intéz­te a körülötte levőkhöz. Azok persze, semmit sem értettek be­lőle. Ki tudja, mit mondott a ne­ves tudós az utókornak? Ma Is talány... K. F. öt perc alatt Á sajtóban dolgozókat — pontosab­ban a kolléganőket — nagy megtisz­teltetés éri. Egy, az eleganciában jár­tasnak elismert tíztagú nemzetközi zsű­ri döntése szerint, Európa jelenlegi legelegánsabb hölgye Anne Sinclair pá­rizsi újságírőnő, akit Catherine De­neuve francia színésznő követ Lady Diana hercegnőnek jutott a „bronz­érem“, s a zsűri által kiemelt vezető négyest Carolina monacói hercegkis­asszony zárja be. Legek harmincötödször lal, hogy Nagy-Britannia és Írország 84 000 kocsmájában megfellebbezhetet­len döntőbíróként szolgáljon a vitázók- nak akár a legbonyolultabb vagy leg­valószínűtlenebb kérdésekben Is. Az eltelt évek alatt a Gutnness munka­társai 140 000 rekordot jegyeztek, el­lenőriztek és kartotékoztak. A most megjelenő, 1989-es kiadásban szereplő 15 000 címszó közüli 3000 egészen új. Persze az is csúcs lesz, hogy a könyv az idén 31 nyelven több mint 60 miliő példányban kerül piacra. A 310 olda­las könyvből példaképpen néhány „leg“: a világon a legsúlyosabb egyéniség az Egyesült Államokban élő Albert Jack- son, aki 402 kilójával a szintén ameri­kai Walter Hudsontól hódította el a megtisztelő címet. A világon a legma­gasabb nő 1956-ban született Borneo szigetén, 233 centiméter magas és — még nő .. Földünk jelenlegi nyilván hiteles dokumentumokkal rendelkező legidősebb lakója Maren Bolette Torp, 1876 december 21-én született Oslóban. A rekordok mellett találós kérdés is található: az olvadókra vár annak el­döntése, hogy melyik' a Föld l»gbo&z- szabb folyója. A könyvben szereplő ada­tok szerint az Amazonas 6448 kilomé­tert tesz meg, de ha figyelembe vesz- szük azt az ágát ts, amely a vízmemy- nyiség 10 százalékát juttatja el az óce­ánba, akkor 6750 kilométer hosszú. U- gyanakkor a Nílus 6690 kilométer volt, mielőtt az asszuáni gát megépítésével hosszúsága néhány kilométert csök­kent. Az 1985-ös nagy világatlasz a 6690 kilométeres Nílusra szavaz, s az Amazonas csak a harmadik helyen sze­repel, abban a kötetben 6296 kilomé­terrel — 4 kilométerrel lemaradva a Jangce mögött. Vteiizamfl gépkocsi Svédországban készült el a világ első vízzel működő gépkocsija. Kísérleti ml- niautóról van szó, amelynek működési elve a víznek a jéggé változás pilla­natában történő tömegnövekedésén a- lapszik. A fagyáskor létre jövő nyo­más hidraulikus rendszeren keresztül áttevődik a kerekekre. Egyelőre ennyit közöltek a svéd autóépítők az új ko­csi működési elvéről. Az első kísérleti jármű kb. 400 méteres távolságot tett nte& A „jégautócska“ átlagsebessége 50 km/ó lesz* s persze a távoli északi vidékeken, a sarkvidéken vagy más igen alacsony hőmérsékletű területe­ken használható majd, ott, ahol a ha­gyományos üzemanyaggal működő jár­művek karbantartása és működtetése számos gondot okoz. „Adatbankrablók“ A Scotland Yardnak sikerült rábuk­kannia egy kiterjedt nemzetközi „adat- bankrabló“-banda tagjaira. A náluk ta­lált dokumentumban a komputerek ada­tait illegálisan kivonó szervezet ötévi tevékenysége volt leírva. Többek között kiderült, hogy több mint 200 nyugat­európai és amerikai katonai intézmény komputerhálózatába Irányították a „lo­pott“ információkat. Az „adatbankrab- iók“ által használt egyik komputer a nagy-britanniai Surrey hercegség egye­temének tulajdona volt. Az eddigi nyo­mozásokból a rendőrség már annyit tud, hogy a banda tagjai magasan kép­zett elektronikai szakemberek, akik a komputerláncak termináljait a NASA, a Pentagon nukleáris fegyverekkel fog­lalkozó igazgatóságának számítógépje­iéihez csatolták. Nemrég megjelent a Gulness rekor­dok könyvének 35. kiadása Ezúttal több szemelvényt közlünk a ' könyvből Megtudható belőle többek között, hogy a világ leggyorsabb pókja 16 kilomé teres sebességgel szedi a lábait, hogy Alaszkában emelték a világ legnagyobb, 20 méteres hóemberét Ám a bölcs könyv abban nem tud dönteni, hogy az Amazonas vagy a Nílus-e a hosz- szabb. A hírneves Guinness sörfőzde 1955-ben adta ki először a gyorsan közkedveltté vált könyvet azzal a cél­/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents