Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-09 / 45. szám

új ifjúság 5 Mámor és valóság AZ ALKOHOLIZMUS és a család A mai tudományos megállapítások szerint a családnak óriási szere­pe van az alkoholizmus kialaku­lásában és terjedésében, az is igaz, hogy a családok felbomlásában viszont az alkoholizmusnak van kiemelkedő szerepe. A témával foglalkozó kutatók nem tudnak választ adni arra, hogy mennyiben oka és mennyiben követ­kezménye az alkoholizmus a családi konfliktusoknak. Tény, hogy a család­nak mint a társadalom legkisebb sejt­jének, több igen fontos feladata és funkciója van. És ha ezeket a felada­tokat nem látja el kellőképpen, a csa­lád tagjai sérülnek, visszamaradnak a fejlődésben, viselkedésük antiszociális lesz, sőt szenvedélybetegekké (alkohol, drogok stb.) válhatnak. A család legfontosabb feladata a szocializáció, ami nem más, mint a társadalmi normák elsajátítása azono­sulás révén. A család főbb szocializá­ciós funkciói a következők: a) a család teremti meg a biológiai létfeltételeket (táplálkozás, ruházko­dás stb.). b) A család tagjai között kialakult emocionális kapcsolatok struktúrája alakítja ki a gyermek személyisége fej­lődésének érzelmi alapjait. Ezen belül leglényegesebb az anya-gyermek kap­csolat, amelynek zavara maradandó személyiségkárosodáshoz vezet, c) A család tanítja meg a nyelvet mint a kommunikáció eszközét, d) A család kondicionálja a szokáso­kat. e) A család képez interakciós teret a növekvő személyiség számára, f) A gyermek a családban tanulja meg a szociális viselkedés mintáit, a szere­peket. A szerepek bizonyos társadalmi szituációban követendő viselkedési sza­bályok. A szerepek személyiségbe épü­lésének mechanizmusa az azonosulás, g) A család a személyiségbe motivá­ciókat é5 ideálokat épít be. h) A család tanít meg az affektiv feí szültségek (pl. agresszivitás) szociali­zált, illetve szublimált megoldási mód­jára. A családszociallzációs típusok abban különböznek egymástól, hogy szociali­zációs funkciójukat másképp gyakorol­ják. Szocializációs típusonként más és más a szülő-gyermek kapcsolat emocio­nális tartalma, mások az érintkezés formái, a nevelésben érvényesülhet az autoritás elve, vagy a demokratizmus, mások lehetnek a büntetés vagy jutal­mazás formái. A motivációk és ideá­lok, amelyeket a kisgyermekkori csa­lád épít a személyiségbe, szocializációs típusonként szintén különböznek. Áttekintve a család főbb funkcióit, nézzük meg, hogy az alkoholistáknál a család szerkezete milyen, hogyan alakul a szülő-gyermek viszony, milyen a párválasztásuk és a személyiségük. Az alkoholisták több mint fele a szüleihez fűződő érzelmi viszonyukat 1 vagy a teljes elutasítással, vagy az el- kényeztetéssel fejezik ki. A középút, a következetes és egyértelmű elfogadás — amely igazságos kritikával, a hibák,- a jó és rossz megoldások megbeszélé­sével, azok feldolgozásával, esetleg a történések akár utólagos elfogadásával társulhatna — kimarad a nevelési fo­lyamatból. Az ilyen problémás neve­lési légkör mögött többnyire a házas­társak közti kapcsolat diszharmóniája húzódik meg. Előfordul, hogy a házas­társak között látszólag egyetértés van, a háttérben azonban konfliktus lapul, amit nem tudnak vagy nem akarnak megoldani, vagy elhalasztják a megol­dást, miközben kizárólag a gyerek vagy gyerekek felnevelésének gondja köti össze őket. A gyerek számukra eszköz a konfliktushelyzet eltolására. Megterheli a gyereket (a később alko­holbeteggé váló egyént), ha valame­lyik szülő avégett, hogy el tudja vi­selni házastársával tűrhetetlenné vált kapcsolatát, szövetségessé teszi. Hason­lóan megterhelő, ha mindkét szülő fel­szólítja a gyereket, hogy mellé álljon a másikkal szemben. Akármelyik mellé áll a gyerek, valamelyikkel szembeke­rül, így megoldhatatlan számára a helyzet. A házastársak közti légkört megronthatja a nagyszülők vagy vala­melyik nagyszülő „aknamunkája“ is. Ilyenkor is természetesen a gyerek a vesztes. A tartósan fennálló feszültségek se­bezhetővé teszik a velük hosszú ideig együtt élni kénytelen, felnövekvő gyer­meket. A korai önállósodási kísérletek menekülés jellege, a deviáns csoportok vonzereje és sodrása kétségbeesett ki­törési kísérletnek fogható fel az elvi­selhetetlennek érzett helyzetekből. S mivel a személyiség akkor még éret­len, a kísérlet sikertelensége előre megjósolható. A családi rendszer bármely alrend­szerében (házastársi, szülői, gyermeki, nagyszülői) keletkezhet családi feszült­ség. Néha halmozottan is előfordul. A fent vázolt családi feszültségek jó hát­teret biztosítanak az alkoholista sze­mélyiség kialakulásában. Izgalmas kérdés a pszichológus szá­mára, hogy milyen lehet annak az e- gyénnek a személyisége, aki később al­koholistává válik. Besorolhatók-e vala­milyen tipológiai, karakterológiai szem­pontból? Ma a kutatók úgy vélik, hogy a potenciális alkoholisták a legkülön­bözőbb személyiségtípusokból kerülnek ki. De mégis az orvosi-pszichológiai ka- rakterológián belül vannak olyan tí­pusok, amelyek alkoholisták között gyakrabban fordulnak elő, mint a tel­jes lakosság körében. a) A később alkoholistává váló sze­mélyiségét tanulmányozva, ha az álta­lános klinikai tapasztalatból indulunk ki, az első helyre a bizonytalan, han­gulatlabilis és depresszív személyek ke­rülnek. Ezeket követik az aszténiások, az explozív és hipertímiás személyek. A fanatikus és kedélytelen személyek viszont ritkábban hajlamosak az alko­holizmusra. Minden alkoholista populá­cióban akadnak emellett teljesen jel­legtelen átlagemberek is, kiknek ará­nya a szociokulturális tényezőktől függ. b) Mélylélektani analitikus terminu­sokban gondolkodva első helyre kell tennünk az orális személyiséget. Az orális személyiség ismertetőjelei: a passzivitás, a kényelmesség, a követe­lődző viselkedés és a függőség. Az orális típust, gyakoriságban a latens (lappangó) vagy manifeszt (megszilár­dult) patológiás struktúrák követik (mint pl. a hisztériás személyiségek, a latens homoszexuálisok stb.). c) A tanuláselmélet képviselői szerint az alkoholista már eleve olyan szemé­lyiség, akinek nehezebb a tanulási ké­pessége: a szükséges pszichológiai ju­talmat nehezen észleli és vonakodva fogadja el. d) A szociálpszichológia azokat tartja később alkoholistává váló személyek­nek, akik az alkoholos betegségfalya- mat első fázisa előtt szociálisan már leépültek. Ezek a személyek az átlag­lakossághoz képest igazán szűkölköd­nek abban a képességben, hogy teher­bíró elsődleges és másodlagos kapcso­latokat alakítanak ki. Többnyire ritkán látogatják meg barátaikat, rokonaikat, csak elvétve tartoznak valamilyen e- gyesülethez, színházba vagy moziba szinte alig járnak. Ebből a rövid áttekintésből látható, hogy nincs általánosan vagy egyedien specifikus, később alkoholistává váló primer személyiség. Több kutató azt a kérdést próbálta feszegetni, hogy milyen lehet az alko­holista partnerének személyisége. Mi­vel az alkoholizmus nagyobb százalék­ban a férfiakat sújtja, mi a továbbiak­ban az alkoholista feleségének szemé­lyiségével foglalkozunk. Szociális gon­dozók voltak az elsők, akik felhívták a figyelmet arra, hogy milyen gyakran észlelhető valamilyen jellembeli ano­mália az alkoholista feleségén. Sérült alkoholista családok gondozásakor, ahol az alkoholista férj sikert ígérő keze­lésnek vetette magá alá, az volt a be­nyomásuk, mintha némely feleség tu­dattalanul veszélyben érezné magát at­tól, hogy alkoholbeteg férje esetleg ke­vésbé lesz kiszolgáltatott. Ebben az értelemben beszélnek az „alkoholista feleség“ sztereotip viselkedéséről, mely­nek ismertetőjele a belátás hiánya, az általános ellenséges beállítódás és az orvossal vagy pszichológussal való e- gyüttműködés hiánya. A leendő alkoholisták párválasztásá­nál igen érdekes lélektani összefüggé­seket lehet megfigyleni. Abból indulunk ki, hogy a krónikus alkoholisták neu­rotikus (vagy más személyiséganomá­liával terhelt) feleségeinek jellembeli torzulása! igen sokfélék lehetnek. A családpatológiában azonban mégsem az a lényeges, hogy a férjet és a felesé­get mindenkor abnormis karakternek lássuk, hanem sokkal fontosabb, hogy a házaspárt a kapcsolat perspektívájá­ból szemléljük. Ami a párválasztáskor valóban lejátszódik, az az esetek nagy számában a partnerek közötti neuroti­kus szimbiózis kialakítása, ahol a part­nerek személyisége egymást kiegészítő lélektani szerkezetet mutat. Analitikus-mélylélektani szempontból a krónikus alkoholisták neurotikus partnevá I asztására a következő okokat jelölik meg: ' 1. A női partner megváltási fantáziá­kat táplál magában, mazochisztikus háttérrel. Ilyen helyzetekkel találko­zunk azoknál a nőpartnereknél, ahol a jellembeli anomália (összefüggésben a férjjelölt elkallódásának veszólyé­Szemet kímélő plazmatikus monitort kezd el gyártani a japán Fujitsu cég FPF8050 HFUG jelzéssel. Kis méretei (30X20X2,7 cm) ellenére nagy felbontású grafikákat is képes megjeleníteni, és egyik előnye, hogy a képeket egyszerre jeleníti meg. Kiállítást rendezett a Robotron cég Bra- tislavában a Technika Házában. Ezen a ki­állításon több 16 bites számítógéptípust is bemutattak, köztük az EC 1834, az AC 7150 és a BVS K8140 típusúakat. A számítógé­pek mellett elektronikus írógépeket, elek--, tronikus ellenőrző rendszereket, nyomta­tott áramköri lapok tesztelőít és egyéb mű­szereket mutattak be. Óriási teljesítményű az a kicsiny mikro­processzor, amelyet a National Semiconduc­tor Corp. kaliforniai cég fejlesztett ki. Tel­jesítménye másodpercenként 8—10 millió művelet. Működése során az üzemeléssel egyidejűleg 532 további processzorral ké­pes kapcsolatot tartani. Az AVEX vállalat bratislavai üzemében vei) a nő személyes elkötelezettségé­ben ölt testeti 2. A feleség azon fáradozik, hogy az alkoholistával való együttélésben saját alkohol iránti vágyát neki „átjátssza“, így már eleve bűntudati érzésekkel ta­lálja magát szemben. 3. Mazochista személyek az alkoholis­tával való szenvedésteli házasságban szinte „összegyűjtik a sérelmeiket“. A később alkoholistává váló személy párválasztásában az egyik leggyako­ribb helyzet, amikor a gyenge Felettes Énnel rendelkező, érzelmileg labilis és retardált (fejlődésben lelassult) férfiak erős Én-ideállal rendelkező, domináns és legtöbbször frigid nőkkel kerülnek kapcsolatba. Ez a kiegészítő kapcsolat azoknál a nőknél vált világossá, akik férjük folyamatban lévő terápiáját tu­dattalanul megakadályozták, valamint más feleségek esetében is, akik pszi­chésen za várttá váltak, miközben a férjük a sikeres terápia nyomán józan lett. Más szerzők tipikusnak találják a krónikus alkoholisták házasságéra jel­lemző bizonytalan nő és a vele szem­ben messzemenően fölényben lévő há­zastárs kapcsolatát. Az ilyen feleségek szinte belehajszolják partnerüket az erős és fölényben lévő férfi szerepé­be. A feleségek csalódása később a partnerük csődje miatt nem marad el, főleg akkor, amikor az függővé válik az alkoholtól. Ezek a feleségek mégis fenntartják magas igényeiket alkohol- beteg férjükkel szemben, ami még in­kább fokozza elégtelenségérzésüket. Hasonló társkapcsolati helyzetbe ke­rülhetnek a női alkoholisták is. Ez már abból kiderül, hogy az ilyen nők sok­kal idősebb férfiakkal házasodnak ösz- sze, mint ahogy az az átlaglakosság körében egyébként szokásos. Végül egy harmadik összefüggés, amellyel a kró­nikus alkoholisták táborában találkoz­hatunk. Statisztikai áttekintések azt mutatják, hogy az alkoholista férfiak átlagon felüli gyakorisággal házasod­nak össze olyan nőkkel, akik lénye­gesebben idősebbek, mint ők. Az itteni kultúrkörben megtalálható szokásos korkülönbség fölcserélésében az idő­sebb és anyai nőtípusok Iránti vonzó­dásban az alkoholisták függőségei és támaszkodás! szükséglete fejeződik ki. Több kutató egyetért abban, hogy kró­nikus alkoholizmus nem csupán a fenn­álló házasságban keletkezik. Úgy tart­ják, hogy az esetek felében a felesé­gek olyan férfiakhoz mennek férjhez, akiknél az alkoholizmus már elkezdő­dött, vagy már teljesen kialakult. Sőt olyan eseteket is megfigyeltek, ame­lyekben a nő ismételt házasságkötés esetén is, minden egyes alkalommal alkoholistával került össze. Az ilyen esetekben többnyire a partner alkohol­problémája még a házasságkötés előtt ismertté vált, a jövendő feleség mégis úgy vélte, hogy partnere abba fogja hagyni az ivást, amikor már a házas­ságkötés után úgymond erős kezekben lesz. Átlagon felüli gyakorisággal fordul elő, hogy mindkét házastárs alkohol- beteg. Ügy becsülik, hogy az alkohol- beteg nők harmadánál és az alkohol- beteg férfiak egytizedénél a házastárs szintén alkoholista. Alkoholistáknál mindkét nem esetében sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy alkoholis­ta partnerrel házasodnak össze, mint ahogy az a véletlen szerint elvárható lenne. Dr. Bordás Sándor Dr. Huncík Páter mér megkezdték a videomagnók gyártását. Jelzése: VM 6670-PS. A készülék infravörös sugárzású távirányítással működik. HV rendszere biztosítja a kiváló képminőséget. Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) is megalakult az ATARI-klub, melynek prog­ramjáról a Honvédelmi Szövetség gondos­kodik. Természetesen nemcsak fiatalok, hanem alapiskolások jelentkezését is szí­vesen fogadják. Még az sem fontos, hogy az érdeklődők saját számítógéppel rendel­kezzenek. Műszaki rajzok készítésére kiválóan al­kalmas a prágai Aritma vállalat COLOGRAF 0512 jelzésű gyártmánya. Súlya csupán 8 kg. A-3-as méretű irodai papírra dolgozik. A százezredik fotoelektronikus érzékelőt is elkészítette a Szovjetunió számára a ko- §írei ZPA vállalat. 1985-ben még csak 8550 darabot szállított a vállalat, de a kereslet megnőtt, s újabb 2,5 milliárd koronás meg­rendelést küldtek a Szovjetunióból. Hajdú Endre Mikro-inform Napjaink egyik, legfontosabb feladata, hogy munkába fogjuk a számítástechnika és az elektronika vívmányait, újdonságait. Elsősorban tehát azokat a híreket gyűj­töttünk össze, amelyek az alkalmazás ese­teivel és példáival foglalkoznak. Üj típusú magnót gyárt a Tesla vállalat prelouüi üzeme. Jelzése: SP 210 T. A mag­nóhoz nyomtatót Is építettek. A mechani­kai egységek és a borítás az SM 260-as, az elektronikai részek a K 10 es, régebbi típusokból valók. Természetesen beépített hangszórója és mikrofonja van, ami való­jában újdonság. Mátrixnyomtatója BT 100 típusú. Ez az új típusú magnó kiválóan alkalmazható a PMD 85-ös számítógépekhez. Színes sztereo tévé gyártásába kezd 1989­től a Tesla straSnicel üzeme. Az Ametyst hordozható televízió 36 cm-es. A készülék 16 csatornás, távirányításos és teletexttel is rendelkező készülék alkalmas lesz a SE­CAM és PÁL rendszerű adók vételére is. Az a biztonsági rendszer, melyet a svéd Senelco STV Security AB cég gyárt ^szá- mítógép-vezérlésű. A berendezés „lelke“ egy televíziós kamera, amely a saját tengelye körül forog, és így ellenőrizni tudja az egész környezetét. A rendszert számítógép vezérli, amelynek a programját külön erre a célra szerkesztették. Minden kamera be­épített mikroprocesszorral és memóriával van ellátva, és elég csak egy kis változás a terepen, a kép automatikusan az egyik monitorra kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents