Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-10-26 / 43. szám
új ifjúság 91 H etven éve alakult meg a Csehszlovák Köztársaság. A forradalmi mozgalmak letörése után a köztársaság polgári demokráciaként fejlődött. A két világháború között Csehszlovákia nyugati orien- tálódású külpolitikát folytatott, kapcsolatai különösen Franciaországgal voltak szorosak A nyugati polgári demokráciák ennek ellenére elárulták szövetségesüket 1938 novemberében a müncheni paktumban arra kényszerítették, hogy nagy kiterje- désű területeket adjon át a nitleri Németországnak, s még ugyanekkor a német olasz döntőbíróság bécsi határozata Szlovákia déli részét Magyarországhoz, a téáínl határmenti területeket Lengyelországhoz csatol ta. 1939. március 15 én Németni’s’flg a cseh-morva országrészeken protektorátust, Szlovákiában kiérő fasiszta bábállamot hozott létre. Nagy véráldozatok árán Csehszlovákia a felszabadulás után ismét önálló állam lett. Kibontakozott a népi demokratikus forradalom, és ezzel egvidöben támadás indult a tőkések pozíciói ellen. 1945 október 28-án lépett életbe az államosításról szóló törvény, amely az ipar 62 százalékát érintette. A földreform során 150 ezer mezőgazdasági munkás és szegényparaszt család egymillió-hatszázezer hektár földet kapott. A gyors fejlődés útján Hazánkban a szocializmus építése a többi szocialista országhoz viszonyítva kedvezőbb gazdasági alapokon indult meg. Az országnak .fejlett ipara volt, a nemzeti jövedelem 71 százalékát az ipar alkotta. A fejlett ipari bázis hosszú történelmi fejlődés során alakult ki. Az első köztársaság 1918-ban az Osztrák-Magyar Monarchia lakosságának 26 százalékát, iparának viszont csak 7 százalékát örökölte. A monarchia fejlettebb ipari bázisai Cseh- és Morvaország egyes területein jöttek létre, a burzsoá Csehszlovákia azonban alig fejlesztette az ipart. 1937-ben az ipari termelés 20—30 százalékkal haladta meg az első világháború előtti színvonalat Aránytalanság mutatkozott Csehország és Szlovákia gazdasági fejlettsége között. Szlovákia — ahol az ország népességének 24 százaléka él — az ipari termelésnek csak 7,8 százalékát adta. A szocialista Csehszlovákiának már indulásánál viszonylag fejlett volt az osztályszerkezete, politikai viszonyai, az anyagi és kulturális színvonal. U- gyanakkor lényeges különbségek voltak Csehország és Szlovákia között — az utóbbi rovására. Ezek a körülmények megkövetelték, hogy Csehszlovákia kedvezőbb népgazdasági a- rányokat, fejlett nehézipart és nagyüzemi mezőgazdaságot hozzon létre Szlovákiában jóval gyorsabb ütemben. A népi hatalom sokat tett e problémák megoldásáért, de nem oldott meg minden feladatot következetesen. Aszimmetrikus államjogi modell alakult ki, amelyen gyökeresen az 1968. október 28-án kihirdetett, föderációról szóló törvény változtatott. A szocialista államszövetség alapelvei teljes egészében beváltak. Lehetővé tették, hogy Csehszlovákia új államjogi berendezésének számos területét tökéletesítsék, hogy mindenekelőtt gazdasági térén megszilárdítsák a csehszlovák államszövetség integráló hatását. Az államszövetségről szóló törvénynyel egyidőben alkotmánytörvény született a nemzetiségek helyzetéről is. Ez új szempontokat vett figyelembe, elsősorban azzal, hogy a nemzetiségek számára kollektív jogokat is biz tosít. A magyar nemzetiség is e törHELYÜNK a világban Gorbacsov látogatása Csehszlovákiában. vény szerint a csehszlovák államiság egyik letéteményese, és aktív tényezője a szocialista internacionalizmusnak a köztársaságunkon belül élő nemzetek és nemzetiségek kapcsolataiban. A fejlett országok között A szocializmus építésének éveiben országunk nemzeti jövedelemé köze) hatszorosára, egy főre átszámítva 4,2- szeresére nőtt. A társadalmi össztermék a nemzeti jövedelemnél nagyobb mértékben növekedett. Csehország és Szlovákia között a fejlettségi szint- különbség csaknem kiegyenlítődött. Szlovákia, amelyre most az ország népességének és az aktív keresőknek egyharmada jut, a bruttó mezőgazdasági termelés 36, a bruttó ipari termelés 29, a társadalmi össztermék 30.5 és a nemzeti jövedelem 30 százalékát adja. 1935. május 16-án írták alá hazánk kölcsönös segélynyújtási szerződést. fővárosában a csehszlovák-szovjet A nemzeti jövedelem szerkezete és a foglalkoztatási szerkezet közel áll a két országrészben. Az elért e- redmények bizonyítják — mint azt az SZLKP legutóbbi kongresszusa ismét megerősítette —, hogy az egységes csehszlovák gazdaság dinamikus növekedése alapja volt és lesz a jövőben is a szlovákiai gazdaság gyors fejlődésének, és ugyanakkor ennek fellendülése által hatványozó- dik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági ereje. Csehszlovákia a világ gazdaságilag fejlett országai közé tartozik. Az egy főre jutó nemzeti érték tekintetében a szocialista országok között az NDK után a második helyet foglalja el, megelőzve néhány tőkés országot is. Az eredmények ellenére a gazdaság optimális szerkezetét kutató e- lemzések szerint Iparunk lemaradt a jövő műszaki fejlődését hordozó á- gazatokban: az elektronikában, a mikroelektronikában, a méréstechnikában stb. Az új termékek hányada a bruttó ipari termelésben alacsony maradt, és a világszínvonalon álló új termékek aránya igen csekély. A bruttó nemzeti termék fajlagos energiaigénye másfélszerese, acéligénye kétszerese a fejlett tőkés országokénak, a munkátermelékenység viszont ezek színvonalának csak 60—80 százaléka. Az ipari szerkezet átalakítása eddig főként új beruházásokkal és kisebb mértékben innovációval történt. Az utóbbi Időben elfogadott gazdasági intézkedések ennek a megváltoztatására irányulnak. Ezért csökkent a kohászat hányada a bruttó ipari termelésben, s ezért mérséklődik a fajlagos tüzelőanyag- és energiafelhasználás, ésszerűsödik az építőanyagok, főként a cement felhasználása. Továbbá erősen szűkítik az ország méreteihez képest széles gépipari termékválasztékot és szerkezetét műszaki színvonalét viszont a vásárlók Igényeihez Igazítják. Csehszlovákia nagyobb mértékben bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a KGST bázh sán. A távlati fejlesztés középpontjá ban továbbra is a gépipar marad. A mezőgazdaságban is kiálljuk a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Ismeretes, hogy az 1948-as évi szintnél egy tizeddel kisebb földterületen és 40 százalékkal kevesebb munkaerővel a bruttó mezőgazdasági termelést szocialista üzemeink két és félszeresére növelték. Leginkább a gabonatermelés növekedett. A hektárhozamok a négy évtized alatt 1,58 tonnáról országos viszonylatban több mint 4 és fél tonnára növekedtek. Ezen belül olyan produktív járásban, mint a Dunaszerdahelyí (Dun. Stre- da) járás, a gabona átlagos hektárhozama az idén is meghaladta a 7 tonnát, sőt nem kevés az olyan szövetkezet, ahol 8—9 tonnás termésátlag volt. Még intenzívebb volt az állattenyésztés fejlődése. Az ágazat termelése 2,8 szór növekedett. Hazánk mezőgazdaságának fejlődése jó feltételeket teremtett ahoz, hogy a jövőben élelmiszerből teljesen önellátók legyünk. Tudjuk, hogy az elegendő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer és az emberek ebből eredő elégedettsége az életszínvonal fontos tartozéka. Hazánk hangja Csehszlovákia ma 134 országgal tárt fenn diplomáciai kapcsolatot. Országunk népe mélységesen érdekelt a békepolitika sikerében. Ebben látja jelenének és Jövőjének biztosítékát Külpolitikájában a Varsói Szerződés tagállamainak egységére támaszkodik. (de kívánkozik külügyminiszterünknek egy mondata, amely az ENSZ-közgyűlés általános vitájában hangzott el: „Versengjünk az emberiességben!“ Külpolitikánk arra helyezi a hangsúlyt, ami míndannyiun- kat e földön összeköt: lehetővé tenni a túlélést és a történelem folytatódását. E politika megnyilvánulásának tekintjük a Varsói Szerződés és a NATO-tagországok határvonalán a bizalom, az együttműködés és a Jószomszédi kapcsolatok övezetének létrehozását célzó Javaslatot, amelyet ez év februárjában Miloá JakeS, a CSKP KB főtitkára ismertetett. Abból indulunk ki, hogy éppen az említett határvonal mentén elterülő országok különleges felelősséget viselnek. Ebben a térségben ugyanis a legnagyobb a katonai eszközök koncentrációja. Épen ezért itt jár a legnagyobb veszéllyel az esetleges nézet- különbség és a konfrontáció. De nemcsak katonai területen kezdeményez az ország, jól tudjuk, az európai biztonság és együttműködés fontos részét alkotja a kölcsönös gazdasági kapcsolatok összessége is. Ezért szorgalmazza országunk, hogy Prágában tartsanak összeurópai gazdasági fórumot, amelyen megvitathatnák a kereskedelmi, az ipari, a pénzügyi együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdéseket. Ez annál is fontosabb lenne, mert országunk jövedelemképzésében a külkereskedelemnek külön súlya van. Az export hozzájárulása a szocializmus építésének éveiben 15-ről 30 százalékra e- melkedett. A csehszlovák külkereskedelem megoszlása és áruszerkezete is ebben az Időszakban erősen változik. Az Egyesült Államok és a többi tőkés ország diszkriminációs politikája 1948-tól kezdődőleg nehéz helyzetbe hozta a csehszlovák gazdaságot, amikor aztán a KGST nyújtott neki védelmet. Ugyanakkor hazánk a legfejlettebb ipari országok egyikeként segítette a fejletlenebb tagországok iparosítását. A Szovjetunió után Csehszlovákia szállította a legtöbb gépet, berendezést, és több tagállamnak is nyújtott nyersanyagkitermelési, tüzelőanyag-ipari fejlesztéshez hitelt. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk a Szovjetunió, amely egyúttal országunk legjelentősebb nyersanyag- és energiaszállítója, feldolgozóiparunk termelésének pedig legnagyobb felvevője. A Szovjetuniót követi a sorrendben az NDK, Lengyel- ország és Magyarország. Helyszűke miatt csupán gazdasági kapcsolatainkról szóltam. Külön írást érdemelnének kulturális, társadalmi, sportkapcsolataink, de a Szocialista Ifjúsági Szövetség is több mint száz országos és regionális jellegű ifjúsági szövetséggel tart fönt kapcsolatot. És ez nem is kevés. Strasser György Küldöttségünk agy csoportja a moszkvai VIT-en. mm
