Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-10-12 / 41. szám

I Kialudt az olimpiai láng, de az olimpia esemé­nyei emlékezetünkben bizonyára még sokáig él­nek tovább. Lapunk legközelebbi számában egész oldalas összeállítással térünk vissza hozzá. Ep éml ezelőtt tudta... ... azt, hogy a magyar öttusázók a szöuli olimpián kél aranyérmet szereznek Egy évvel ezelőtt azt mondta: „Nem Is tudom, mi törté­nik, ha ez nem így lesz, de most úgy érzem, összedőlne a világ.“ Igaz, nem hivatalosan nyilatkozta ezt Buzgó József, hanem baráti körben mondta Alsószeliben (Dőlné Sallby), majdnem egy évvel ezelőtt, hogy jóslata bevált. Akkor néhány nappal a francia- országi öttusa-világbajnokság után a magyar o- limpikonok labdarúgó csapata tagjaként (!) eb­ben a Galántai járási faluban focizott, majd este a falu sportszerető lakosaival találkozott, élmény- beszámolót tartott néhányadmagával. Aztán hosszan beszélgettem még Buzgó Jó­zseffel, aki akkor volt a magyar válogatott új­donsült szövetségi kapitányhelyettese. Hogy ez milyen tisztség? Stílusosan mondta: ..Mint a foci­ban a pályaedző. Ha megy a csapatnak, a kutya se tud arról, hogy ilyen is van. Ha nem megy, rákenik még a náthalázjárványt is.“ Majd — ko­molyabban — így folytatta: „Még versenyző korom­ban rájöttem,, hogy az öttusa egyáltalán nem egyéni sportág, még akkor sem, ha sokszor a csapatarany tulajdonosainak a nevét nem mindig jegyzik meg, ugyanakkor az egyéni verseny ér­meseit agyonünneplik. Ráadásul úgy kollektív sport az öttusa, hogy a csapat tartalékja majd­nem annyit jelent, mint a legtöbb pontot gyűjtő versenyző. A szakedzők is csak akkor jók, ha függetlenül sportáguktól, az első pillanattól az utolsóig, szfvvel-lélekkel a csapattal vannak. Az öttusában ugyanis mindennap szinte új verseny kezdődik, új reményekkel, meg a bukások újabb és újabb lehetőségével. Nos, a mi gárdánk, di­vatosabb szóval élve: tímünk most nagyon együtt van. Szinte mindent tudunk egymásról, gyönge pontjainkról is, erősségeinkről Is, s már azt is megtanultuk, hogyan kell ezeket az erős pon­tokat általános erénnyé fejleszteni, egy-egy ver­senyen győzelemre váltani Közbejöhet, természe­tesen, valami: sérülés, hosszabb betegség... De ha ezek elkerülnek bennünket, kettős győzelem­re fogunk menni.“ Egy évvel ezelőtt tudta hát Buzgó József az eredményt. De kérdőjellel igazabb a mondat, s akkor illik rá válaszolni: nem tudta, de meggyő­ződéssel bízott a becsületes munkában, hitt a jó kollektíva alkotó erejében, s a tapasztalatai alap­ján vallotta, hogy mindez a tudással párosulva csak győzelmet hozhat. Szöulban aztán mindenki kénytelen volt fejet hajtani a magyar versenyzők tudása előtt. Buzgó pedig nem jutott a „pályaedzők“ sor­sára, hiszen, lám, írtam róla.-molnár­SZISZ-elnöki Kupa Bronzérem vállalatunknak Néhány évi kihagyás után a napokban ismét meg­rendezték a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága el­nökének kupájáért kiirt tornát labdarúgásban és női röplabdában. „Azért, mert be akarjuk bizonyítani, hogy Ifjúsági szövetségünk nemcsak szóban hirdeti a sport és testnevelés társadalmi fontosságát, hanem a gya­korlatban is igyekszik jó példával elöljárni“ — mon­dotta a kupa védnöke, a SZISZ SZKB elnöke, az SZLKP KB Titkárságának tagja, Jozef Úurica megnyitó beszé­dében. A festői Vág menti Beluáa sportpályáján a négy kerületi szervezet, illetve a rendező SZISZ SZKB és vállalatunk, a Smena kiadóvállalat csapatai mérték össze képességeiket. A Kétnapos versengésben a Kö­zép szlovákiai kerület SZISZ-szervezete duplázott, mi­után labdarúgásban és röplabdában is megszerezte az első helyet meg a vele járó kupát. Vállalatunk lab­darúgócsapata 3. lett. EREDMÉNYEK labdarúgásban — A csoport: Közép- Szlovákia — SZISZ SZKB 4:0; Kőzép-Szlovákia — Nyu­gat-Szlovákia 2:0; Nyugat-Szlovákia — SZISZ SZKB 3:1. B csoport: Kelet-Szlovákia — Bratislava 7:0, Smena — Bratislava 13:1; Kelet-Szlovákia — Smena 8:2. A* 5. helyért: SZISZ SZKB — Bratislava 10:0. A 3. helyért: Smena — Nyugat-Szlovákia 2:2 (tizenegyesekkel 8:5). Döntő: Közép-Szlovákia — Kelet-Szlovákia 5:1. Eredmények röplabdában — A csoport: Közép-Szlo- vákia — SZISZ SZKB 2:0; Közép-Szlovákia — Nyugat- Szlovákia 2:0; Nyugat-Szlovákia — SZISZ SZKB 0:2. B csoport: Kg^et-Szlovákia — Smena 2:0; Bratislava — Smena 2:0; Kelet-Szlpvákia — Bratislava 2:0. Az S. helyért: Nyugat Szlovákia — Smena 2:0. A 3. helyért: SZISZ SZKB — Bratislava 2:0. Döntő: Közép-Szlovákia — Kelet-Szlovákia 2:1. Végül szeretnénk felhívni a figyelmeteket egy ritka sporteseményre, amelynek az egyik főrendezője a SZISZ ifjúsági Utazási irodája, a CKM. Október 14—16-a kö­zött a prágai szabadidőparkban rendezik meg a leg­jobb európai amatőr és profi görkorcsolyázók verse­nyét. A CKM társasutazást szervez az Euroskate 88 elnevezésű rendezvényre. Jelentkezni lehet az utazási iroda bármely kirendeltségén. (Pi) N apjainkban sok szó esik a rend­szeres testedzésről, a tömeg­sportról, a milliókat érdeklő sportrendezényekről. Csak a minap fejeződött be a XXIV. nyárt olimpia, amely nyilván még azoknak is meg­dobogtatta a szívét, akiket egyéb­ként egy világcsúcs, világraszóló győ­zelem is teljesen hidegen hagy. Ta­gadhatatlan, hogy a sport és a test­nevelés napjainkban fontos társadal­mi tényező, sőt olyan tényező, amely a nemzetközi kapcsolatokra is nagy befolyást gyakorol. Nem véletlen te­hát, hogy nálunk óriási jelentőséget tulajdonítanak a sport és testnevelés kérdésének, a legfelsőbb fórumokon is érdemben foglalkoznak vele, s ta­lán nem szentségtörés, ha azt mon­dom: szinte ellenőrizhetetlen, mek­kora anyagi eszközt fordítunk a fej­lesztésére. Merthogy a közvetlen rá­fordításon kívül úgyszólván felmér­hetetlen az, ami közvetve a nemzeti bizottságok, a különböző üzemek, bá­zisszervek és társadalmi szervezetek útján kerül a sport- és testnevelési mozgalom fejlesztésére. Nem is csoda ez a megkülönböz­tetett figyelem. A sport, a testedzés közismerten nagy szerepet tölt be a modern társadalom egészséges meg­szervezésében. A korszerű gépek, az automatizálás, a televízió térhódítá­sa egyre inkább kényelmes, hogy úgy mondjam, ülő életmódra kész­teti az embert, fiatalokat és időseb­beket egyaránt. Csökken a napi moz­gás, egyenes Következményként je­lentkeznek a különféle megbetegedé­sek. Hajlamosak vagyunk arra, hogy civilizációs megbetegedésnek nevez­zük őket. Magas vérnyomás, érelme­szesedés, neurózisok, gyomorfekély, elhízás, cukorbetegség, infarktus stb. Mintha ezek a betegségek régen nem is léteztek volna. Léteztek, csak a múltban éppen a kezdetleges kétkezi munkavégzés miatt aránylag ritkábban Jelentkez­tek. Nyilvánvaló az összefüggés a fokozott testmozgással. Már ebből is egyenesen következtethető, hogy mennyire fontos a rendszeres test­edzés, mennyire égető társadalmi fel­adatról van szó. Különben ezt az ún.' szakmai megbetegedések, a már fia­talkorban fellépő testi és, szervi el­változások is ékesen bizonyítják. A tanulóifjúság körében végzett felmé­rések szerint például a serdülők test­alkata többségénél nem arányos, kö­vérebbek a kelleténél, az Iskolapad, az ülőhelyzet okozta enyhe rendelle­nesség mutatkozik a testtartásukban is. Mindez Ismételten alátámasztja, hogy hazánkban a testnevelésnek és a sportnak mély társadalmi tartalma van. Hozzá kell Járulnia a szocia­lista embertípus sokoldalú kibonta­kozásához, harmonikus testi és szel­lemi fejlődéséhez, az Ifjúság egész­séges fizikai és szellemi arculatának - kialakításához, a dolgozók szabad­idejének kellemes és hasznos eltöl­téséhez. A lehetőség adva van, csak — Shaw-hoz visszatérve — tudnunk kell, hogy mit kezdjünk vele. Társadalmunk fejlődésével együtt jár a sportmozgalom gazdagodása és tömegesítése. Kialakult és állandóan bővül a sport társadalmi támogatása- és anyagi bázisa. Így most már mil­liós tömegek állandó sportolásának feltételeit teremtettük meg. Mi sem természetesebb, megfelelő eszközöket biztosítunk ahhoz, hogy ki-ki ké­pességei és óhaja szerint sportoljon. Ebben rejlik nálunk a sportnak, a testnevelésnék mélyen humanista ér­telme: hozzáférhetővé tettük a spor­tolást mindenki számára." Tudom, sokan most ellenvetik, hogy szívesen sportolnának, ha lenne hol, de a stadionok, tornatermek zárva vannak. Kétségtelen, előfordul, hogy a társadalmi eszközökből felépített létesítmények hozzáférhetetlenek, csak részben vannak kihasználva. De hány sportpálya, terem, tátong üre­sen, érdeklődés híján? Aztán ott van a természet, a legnagyobb tornate­rem, amely mindenkinek rendelkezé­sére áll. Mellesleg ellátottság tekintetében nem állunk rosszul. Nyugodtan el­bírjuk az összehasonlítást a legfej­lettebb országokkal. Néha csak szer­vezés kérdése, hogy éljünk a lehe­tőségekkel. 1983—1987 között majd­nem félmilllárd koronát fordítottunk sportlétesítmények építésére. És eb­ben még nincsenek benne az isko­lai és más szervezetek sportlétesít­ményei. Majdnem ugyanennyit fordí­tottunk sporttevékenységre. Ezekről a kérdésekről szó lesz a Csehszlovák Testnevelési Szövetség hét végén kezdődő szlovákiai kong­resszusán; Szóba kerül a testnevelési mozgalom másik kulcskérdése, az élsport is, amely természetesen el­választhatatlan a tömegbázistól. Leg­gyakrabban éppen Itt merül fel, hogy az eredmények nem felelnek meg a befektetett erőfeszítésnek és a ráfor­dított anyagi eszközök nagyságának. Példáért nem kell messzire menni, elég, ha visszakanyarodunk a minap lezárult Nyári Olimpiai játékokhoz, amelyen a sokkal rosszabb helyzet­ben és körülmények között élő ' or­szágok versenyzői is megelőztek ben­nünket. Sokan úgy vélekednek, hogy a rendszeres testedzés és sportolás min­denkinek magánügye. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem egészen így van. Nálunk a sport a népegész­ségnek, az ifjúság sokoldalú nevelé­sének és a honvédelemnek nagyon hatásos, talán leghatásosabb eszkö­ze, ami viszont már nem egészen magánügy. Ezért a kongresszus után még többször is visszatérünk e té­mához. Paiágyi Lajos Súkup felvétele :^!hÍíÁM;Í.^SS .1 „Mi, emberek kitűnően megtanultuk, hogy megszervezzük éle­tünk egyik felét, a munkát, de elfeledkeztünk arról, hogy törőd­jünk másik felével: a szabad idővel.“ George Bemard Shaw

Next

/
Thumbnails
Contents