Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-27 / 4. szám

új ifjúság 10

Számítógépek világszínvonalon

A moszkvai Számítástechnikai Tudományos Kutatóközpont kilométer hosz- szú épületegyüttes önmagában is kifejezi a számítástechnika fontosságát mindennapi életünkben. Viktor Przsi- jalkovszkij — korábban a Minszki Számítógépgyár főkonstruktőre — már több mint 10 éve a KGST-tagországok Egységes Számítógéprendszerének fő- konstruktőre, a központ igazgatója így nyilatkozik:

— A KGST-országok 2000-ig szóló műszaki-tudományos komplex fejlesztési programja az elsődleges feladatok között jelöli meg olyan szuperszámítógépek létrehozását, amelyek műveleti sebessége több tíz-, sőt több százmil- liárd másodpercenként. Ez csupán egy példája a szocialista országok együttműködésében rejlő lehetőségeknek.

Nagy reményeket fűzök az iparvállalatokról 1987 Július végén elfogadott új törvényhez. Nemcsak az energikus vezetők bevonására gondolok. A törvény, bármennyire meglepőnek is tűnhet, óriási jelentőségű a számítástechnikai eszközök fejlesztésével és gyártásával foglalkozóknak is. Mi értelme volt korábban például a vállalati termelés optimizálásával foglalkozni, amikor gyakran a számítógép objektív adataival szemben a „lentről jövő“ utasítások voltak meghatározók? Ezek az adatok pedig nem ritkán teljesen ellentmondanak egymásnak.

Más a helyzet ma, amikor minden önelszámoló és önfinanszírozó vállalat létérdeke, hogy a számítógép segítségével több száz lehetséges megoldás közül kiválasztott optimális technológiai vagy irányítási rendszert alkalmaz. Ezek az „okos“ gépek nem az ember fizikai, hanem szellemi lehetőségeit egészítik ki. Ebből következően nő a szakmai felkészítés jelentősége, a számítástechnikai kultúrának mint alapvető ismereteknek a megszerzése iránti igény. Ennek alapjait teremti meg a KGST-országok egy részében az iskolákban már bevezetett „informatikai és számítástechnikai alapismeretek“ nevű tantárgy oktatása.

Amikor a tudományos-műszaki haladás felgyorsítása életünk minden területén megköveteli a számítógépek egyre aktívabb alkalmazását, a szocialista országok technikai ellátottsága bizonyos mértékben elmaradt a világ élvonalától. Ebből következik a külföldi beszerzések iránti igény. Ésszerűtlen lenne elzárkózni az USA vagy Japán elektronikai eredményei elől.

Helyzetünk azonban távolról sem olyan nehéz. A Szovjetunióban, Bulgáriában, Magyarországon és az NDK- ban gyártott számítógépek megfelelnek a világszínvonalnak. Ez arra mutat, hogy a továbbfejlődés ezen a téren nem kizárólag a nyugati technológiától függ.

Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunióban felbocsátott mesterséges holdak pályára állítását, az érkező információk vételét, a Vénusz

térképének összeállítását, az űrrepülések irányítóközpontjában alkalmazott berendezések tervezését mind hazai elektronikus számítógépek segítették.

1969-ben született meg az egymással kompatíbilis számítógépek egységes rendszere a KGST-n belül. A „nemzetközi gyártósoron“ 500 ezer mérnök és több mint 300 ezer munkás dolgozik.

A bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar és NDK-beli számítástechnikai vállalatokkal már hosszú évek óta gyümölcsöző együttműködést alakítottunk ki. Ennek eredményeként az utóbbi é- vekben az Egységes Számítógéprendszeren belül több mint 800 hardware zásra, továbbk másodpercenkénti 130 és software eszköz került alklama- zásra, továbbá másodpercenként 130 ezer — 5 milliós műveleti sebességű új .gépek sorozatgyártása kezdődött meg.

Az elektronikai eszközök fejlesztése és alkalmazása a KGST-országok 2000- ig szóló tudományos-műszaki komplex programjának egyik kiemelt témája. Ezen belül is fontos szerepet kap az elektronizáció. Partnereinkkel már a közeljövőben igyekszünk erősíteni a szerződéses kapcsolatokat. Radikális változtatásokra van szükség.

Ennek megfelelően született meg az Egységes Számítógéprendszer továbbfejlesztésének koncepciója, amely az úgynevezett ötödik generációs intelligens számítógépcsalád létrehozását tűzte célul.

Az Egységes Számítógéprendszert olyan szocialista nemzetközi konszernként is felfoghatjuk, amelyhez a Főkonstruktőri Tanács által irányított, egységes programrendszerrel összekapcsolt nemzeti intézetek és vállalatok tartoznak. Röviden ez jellemzi az „elektronikusok“ együttműködésének jelenlegi szakaszát.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a számítógép különleges technikai eszköz, amely lehetővé teszi a felhasználók és gépek közötti dialógust. A gépi beszéd, a'-programnyelv — nem absztrakt fogalom, hanem a konkrét megértés eszköze. Tehát az információcseréhez és feldolgozáshoz szabványosított módszerekre van szükség. Ezeknek az elveknek a figyelembe vételével az ESZR gépei a világon gyártott számítástechnikai eszközök 80 százalékával kompatíbilisek. Különösen fontos mindez ma, az ötödik generációs számítógépek kifejlesztése során.

Jurij Szinyakov, APN

Az „Interkozmosz“ program

A világűr meghódítására kifejtett aktív együttműködés két évtizede alatt a Szovjetunió és a többi szocialista ország, erőfeszítéseiket az „Interkozmosz“ programban egyesítve jelentős tapasztalatokra tett szert az űrkutatás eredményeinek a tagországok népgazdaságaiban történő hasznosítása terén.

A program keretében mindegyik ország olyan kísérletben vagy tervben vesz részt, amelyben érdekelt, tehát csak azt finanszírozza. A Szovjetunió a maga részéről a szükséges eszközöket biztosítja partnerei számára: rakétákat, azok indítását stb.

Távközlési műholdak

Az „Interkozmosz“ 1969 októberétől 1987 áprilisáig terjedő Időszakában 23 „Interj kozmosz“ sorozatú műholdat, 11 „Vértikal“ típusú, nagy magasságban keringő kutatórakétát és több száz meteorológiai műholdat bocsátottak fel. A Szovjetunió nemzeti programjának megvalósítása során fel- bocsátott űreszközök fedélzetén (a „Kozmosz“ és a „Meteor“ műholdakon, a „Prog- noz“ és az „Asztron“ automatikus űrállomásokon, a „Venyera“ és a „Vega“ bolygóközi állomásokon, a „Szojuz“ űrhajókon és a „Szaljut“ űrállomásokon) a szocialista országok tudósai által létrehozott műszereket helyezték el.

Ez alatt az idő alatt jelentősen javult a távközlési műholdak felszereltsége is. Hamarosan megjelenik ezeknek a nagy átbocsátóképességű — például egyszerre 30— 40 ezer csatorna — szatelliteknek az új nemzedéke. Ezeknek az új eszközöknek a létrehozásán dolgoznak most a szocialista közösség tagországainak távközlési szakemberei. Az ehhez a területhez tartozó tudományos kutatásokat a Moszkva melletti Dubna Nemzetközi Kutatóközpontjának kísérleti telepén végzik. A fogadóállomás konstrukcióját csehszlovák szakemberek dolgozták ki, a mérő- és követőműszerek'et az NDK-ban, Magyarországon és Lengyel- országban, a fogadó- és átjátszóberendezést pedig Bulgáriában hozták létre.

Közös űrutazások

Az „Interkozmosz“ program ú] és fontos szakaszát jelentik a nemzetközi összetételű űrutazások a „Szojuz“ szovjet űrhajókon és a „Szaljut—6“ űrállomáson. Ezeken az űrutazásokon a szovjet űrhajósok mellett a szocialista országok kozmonautái is részt vettek. Az 1978 márciusétól 1981 májusáig terjedő időszakban kilenc nemzetközi legénység tett látogatást az űrben. A Szovjetunióban már folyik a második szovjet- -bolgár közös űrrepülés előkészítése. Ezt az űrutazást 1988-ra tervezik.

Most új szakasz kezdődött az „Interkozmosz“ program fejlődésében. Ebbe a munkába bevonják mind a szocialista, mind pedig a kapitalista országok tudományos szervezeteit is. Jó példa erre a széles körű, sokféle munkára a „Vénusz — Halley- -üstőkös“-terv megvalósítása, amelynek segítségével kiválóan megoldották a kitűzött tudománynos feladatot.

A Phobosz-terv

Befejező szakaszához érkezett a „Pho- bosz“ sokcélú programra jwló felkészülés is. 1988 júliusában két szovjet automatikus űrállomásnak kell startolnia. Feladatuk a Nap, a bolygóközi anyag, a Mars és holdjának, a Phobosznak a komplex kutatása. Ezek az automatikus bolygóközi állomások

lesznek az első képviselői azoknak az ü] típusú szovjet tudományos kozmikus berendezéseknek, amelyek bonyolult kutatási feladatok elvégzésére képesek a Naprendszerben.

Az „Interball“ terv végrehajtását 1990-re tervezik. Célja az, hogy minőségileg új szinten folytassák a Nap — Föld kapcsolatok tanulmányozását, beleértve a napszél energiáját a Föld magnetoszférájába szállító mechanizmusokat is. A négy űrberendezésből (két, „Prognoz“ típusú műholdból és a tőlük elválasztható kisméretű autonóm műholdakból) álló egységes rendszernek köszönhetően a mérésekkel vizsgálható a raagnetoszféra legfontosabb, kulcsterületein lezajló jelenségek összefüggése. A kísérletek előkészítésében és az „Interball“ terv műholdjaira kerülő tudományos berendezések elkészítésében a Szovjetunió, Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, Románia, valamint Franciaország, Svédország és az Európai Orszervezet tudósai és szakemberei vesznek részt.

Gyakorlati értékek

A felsorolt programok nagy tudományos célokért keletkeztek, de ezzel egyidőben az elért eredményeknek jelentős gyakorlati értékük is lesz: a szocialista országoknak lehetőségük van a műszakilag fejlett iparágak tökéletesítésére.

Az „Interkozmosz“ program keretében végzett kutatások kizárólag békés célúak. Az eredményeket a tagországok népgazdaságaiban hasznosítják, s azok hozzájárulnak a tudományos-technikai fejlődés számos feladatának gyors megoldásához.

At>N — Sz. Nyikityin

A XXI. SZAZADRA KÉSZÜLNEK

Karcsi újbóS igazolta önmagát

A Kassai (Koáice) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium harmadik osztályában fizikaóra volt. A rezgéstan alapfogalmai után a tanár két párhuzamos, illetve merőleges csillapítatlan rezgés pillanatértékeit igyekezett megmagyarázni, és hozzávetőlegesen lerajzolni a görbék időbeni lefolyását és alakulását. Mikor elkészült a mű, a pedagógus őszintén bevallotta, hogy lényegesen szebbet mutatna és pontosabb is lenne ez, ha például egy számítógép szerkesztené. Egy kéz repült ekkor a magasba, s az osztály élmatematikusa-fiztkusa-számítógépese bejelentette, ő majd elkészíti hozzá a programot. Néhány nap múlva már éles kontúrral, színes illusztrációval Jelentek meg a rezgések a képernyőn, mindenki számára érthetően és hozzáférhetően. Sokan így nyugtázták a helyzetet: — Urbán Karcsi újból Igazolta önmagát!

— Alapiskolás koromtól kedvencem a matematika és nem kevésbé a fizika — kezdi bemutatkozását a harmadikos diák. — Amikor a tévében elindították a BASIC-so- rozatot, kezdett érdekelni a számítástechnika, a programozás. Természetesen azóta nemcsak itt, az iskolában, hanem önszorgalomból is sokat tanultam, képeztem magam, sőt versenyeken is felmérhettem tudásomat. Azóta önállóan programozok, van saját személyi mikroszámítógépem, amelyet nagybácsimtól kaptam azzal — de ezt csak érdekességként említem —, hogy elértem a 180 centiméteres testmagasságot.

Karcsi érdemei, eredményei jószerével a gimnázium központi rendezvényeken elért sikereivel is felérnek Itt mindenki tudja róla, hogy az olimpiákon, a szakmai tanulmányi versenyek városi és kerületi fordulóin már bérelt helye van az Iskola képviseletében. Az eredmények pedig? Elsős korában mind a kémiai, mind a fizikai és matematikai olimpia kassai városi fordulóján ott volt. Másodikban már kerületi negyedik lett matematikában, fizikából pedig elismerő oklevelet kapott és meghívót a legjobbak ötnapos találkozójára. A szakmai versenyben mindkét évben fizikai oktatóprogrammal indult. Hogy az értékelő bizottságok nem mindig állnak küldetésük magaslatán, azt az is bizonyítja, hogy a második évben a műholdas programmal (változtatható kezdősebességgel kilőtt műhold mozgásútja a Föld gravitációs terében — a szerk.) a városi fordulón helyezést sem ért el, majd benevezett vele a SZISZ SZKB T-klubja által meghirdetett versenyre, ahol az első szűrőn már átment, és tavaly november végén bizottság előtt sikeresen meg is védte munkáját Bratislavá- ban. Az eredménylista még nem ismeretes, de az említett tények, azt hiszem, önmagukért beszélnek.

Karcsi a SZISZ-munkát sem nézi tétlenül. Osztályában vezetőségi tag, és a tanulmányi eredmények figyelése van a gondjaira bízva.

— Most különösen sok a dolgom, hiszen itt a félév, de máskülönben is minden hónapban figyelem a tanulmányi átlagokat, és aki rontott, az felkerül az osztályfaliűj- ságra. Nekem olyan pontos nyilvántartásom van, hogyha bármikor megkérdezi az osztályelnök vagy az Iskola tanulmányi felelőse, mi a helyzet az osztályban, rögtön személyenként szolgáltatom az adatokat, látszok a gondolattal, hogy a közeljövőben egy programot is szerkesztek a helyzet gyorsabb és átfogóbb felmérésére, megítélésére és értékelésére.

Karcsi a továbbiakban még elárulja, hogy már elkészült egy újabb program az áttételi szekrények által generált alapfrekvenciák kiszámítására és kinyomtatására, amely azok állapotának megítéléséhez nyújt majd segítséget. Fizikus szeretne lenni, de mivel tudja, ez sem megy matematika nélkül, ezért egyforma alapossággal foglalkozik mindkettővel.

Talán 6 lesz az itteni gimnázium következő Balázs Györgyre, aki nem is olyan rég a nemzetközi matematikai olimpiáról is helyezéssel tért haza.

Polgári László

(A szerző felvétele)

JE;