Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-08-10 / 32. szám

Mennyi is volt? Fél mázsa? A PIAC TÖRVÉNYEI Vasárnap délelőtt van, kilenc 6ra. A város utcáira kirajzottak az uborkával, paprikával, dinnyével megrakott utánfutót húzó személygépkocsik. Most van — mint minden hétvégén — a felvásárlás ideje. Gútán (Kolárovo) már alig találni olyan családot, amelyiknek ne lenne fóliakerté­szete. Ez a kertészkedést láz vagy öt éve kezdődött, s azóta csak fokozódik. Eddig a legtöbbek által termesztett növény az uborka volt, de mostanság mind inkább teret hódít a dinnye is. Olyannyira, hogy a város és környéke ma már az ország legnagyobb dinnyetermelője. Vasárnap fiélelőtt van. A hét gútai fel­vásárlótelep egyikénél uborkával teli ládák sorakoznak az utcán, mellettük a gazda, őrzi portékáját. Akik már leadták, azok egy asztal körül csoportosulnak, elköny- veltetik a leadott mennyiséget. Megszólí­tom a csoportot. Nehezen indul a beszél­getés, elég bizalmatlanul méregetnek. Arra vagyok ugyanis kíváncsi, mennyire elége­dettek a felvásárlással, milyen manapság a termelő biztonságérzete — Tíz ládát kértem, annyira lett volna szükségem, de csak hármat kaptam. S ez fgy megy mindén héten — mondja egy őszülő néniké, s ezzel kihúzza a dugót a palackból, amelybe a panaszok áradatát zárták. — Alacsonyak a felvásárlási árak — szól az asztalnál' épp sorra kerülő fiatal férfi. — Az uborka kilóját kettő és há­rom koronáért veszik, a paprikát meg a dinnyét hatért. Ennyiért nem érdemes ter­meszteni! — Itt a sok megtermelt zöldség, de Jócskán a nyakunkon marad belőle, mert Pem viszik el — fűzi tovább a gondolatot a mögötte álló. — Holott tudom, hogy az országban sok helyütt hiánycikk az uborka, a paprika, a dinnye. '— Oda fogunk jutni, hogy a nép, már megbocsásson a kifejezésért, majd b....k az egészre — kiált közbe jellegzetes gútai hanglejtéssel egy kopaszodó férfi. — Akkor meg nem lesz zöldség, mert a szövetke­zetek nem termetnek eleget. Nekik az nem kifizetődő, ráadásul munkaerejük sincs. — Bármiről döntenek is ott fent, még há minket érintő ügyekről is van szó, soha nem kérik ki a véleményünket — mondja valahonnan hátulról egy női hang. — A múltkor panaszkodtam a gondja­inkról egy kerületi funkcionáriusnak — folytatja az előbbi kopaszodó férfi. — Azt. a választ . kaptam: Ki mondta, hogy kertészkedjetek? Hát lehet fgy beszélni?) Hiszen az országnak szüksége van zöld­ségre, s a kistermelőktől mindenféle na­gyobb befektetés nélkül, olcsón megkap­hatja. Hát többek között ezek a termelők pa­naszai. Természetesen egyoldalú a beállí­tás, hiszen elsősorban saját érdekeiket tartják szem előtt, amelyek azt diktálják, hogy a megtermelt áruból minél többet és minél nagyobb haszonnal adjanak el. A piac törvényei szerint azonban, ha túl­kínálat lép fel, automatikusan csökkennek az árak. Csak hogy azok, akikkel a ker­tészkedésről beszélgettem, azt állítják, hogy nem ilyen világos a képlet Hiába van pél­dául kevés zöldség az üzletekben, a ter­melőktől gyakran ilyenkor sem veszik meg a terményt, vagy ha mégis, akkor esetleg csak olcsó áron. A zöldségtermesztés piaci; viszonyainak meglehetősen zavaros struktúrájában há­rom pólus látszik felismerhetönek: a ter­melő, az állam és a fogyasztó érdeke. Az állam érdeke végső soron az kejUme hogy legyen, hogy a másik két. pólus érdekei méltányoltan ki legyenek elégítve. Terme­lés nélkül viszont nincs fogyasztás. Így nem hatodrangú kérdés a termelők érdek- védelme. Létezik e vajon? Mivel köztudott, hogy van Szlovákiai Kiskertészek Szövet­sége, kézenfekvő a következő kérdés Is: Mi tulajdonképpen ez a szervezet? nem Államérdek? A kiskertészek szövetsége gútai alapszer- vezetőnek 1100 tagja van. Ez még egy olyan 10 000 lakosú város esétében is. mint a szóban forgó, tekintélyes szám, hát még ha hozzávesszük, hogy évente átlagosan 5500 tonna árut adnak le a felvásárlóié­— .1 l»J I ------------—— -------------------------­Pedig kell a zöldség lepeken, s tavaly például 53 millió korona értéket termelte ki Sladky Béla, a szervezet elnöke a gú- tai kiskertészek új Irodaházában fogad. A gyönyörű, emeletes épületen épp a közel­múltban fejezték be a munkálatokat. Az alapszervezet pénzén építették fel. Az iro­dahelyiségeken kívül van benne tanácste­rem és laboratórium Is a zöldségek nitrát- tartalmának ellenőrzésére. Az épület az egyik felvásárlótelep udvarán, a szintén új raktár mellett van. Ätellenben, az ud­var másik végében egy ugyancsak nemrég befejeződött építkezés: Itt fogják majd ösz- szeforrasztani a fóliákat, ha megkapják hozzá a gépeket. Sladky Béla valamikor szövetkezeti el­nök volt, ma már nyugdíjas. S Itt máris egy problémára akadok: — Szövetkezeti elnök koromban se volt Ilyen gazdasági forgalmunk, mint most. Ennek ellenére az alapszervezetnek főállá­sú, fizetett elnököt nincs joga tartani, csak rendszeres havi honoráriumot szavaz­hat meg a vezetőségének. Nem mondom, hogy e honoráriummal elégedetlen vagyok, s ráadásul nyugdíjasként nekem lényegé­ben ez a főállásom, de úgy általánosság­ban: ez egész embert követelne. — Mit jelent egy termelő számára a tagság az önök szervezetében, miben tud­nak segíteni neki? — Elsősorban a terményeik eladásában. A mi dolgunk lenne a termesztéshez szük­séges alapanyagok, eszközök biztosítása is, de ez gyakran nehézségekkel jár. Fóliát például nem tudunk venni, azt minden tag magának szerzi be. Magot adhatunk, de nem a legjobb minőségűt. Vegyszereket is, de nem eleget. Problémáink elsődleges oka, hogy ml önkéntes szervezet vagyunk, tehát gondjaink rendezése az államnak nem elsődleges érdeke. Nem hiszem egyéb­ként, hogy ebben a formában hosszú tá­von van ennek jövője — mondja az elnök. Annál is inkább, mert — mint megtu­dom tőle — a szervezeti tagság még az eladásnál sem egyértelmű előny, hiszen a felvásárlók megveszik azok terményeit is, akik nem tagjai a szervezetnek. Bár Gú­lán-kevés ilyen termelő akad. POLITIKAI ELISMERÉST IS... Mint már szó volt róla, a városban hét felvásárlótelep működik. Ez mind az alap- szervezeté, de közülük egyiket-másikat a Zelenina vállalat működteti, amelynek azon kívül, hogy felvásárol, semmi köze a kis- ke rtészek szövetségéhez. A többi telep gaz­dája — a Hurban-ovói Kiskertészeti Szol­gáltatások — magának a kertészeti szövet­ségnek a .szolgáltató vállalata. És nem­csak felvásárlást végez, hanem különféle szolgáltatásokat is nyújt — fólia-, vető­mag- és vegyszerbeszerzést. Úgy tűnik te­hát, hogy míg a Szolgáltatások azzal is törődik, hogy a kertészkedők meg tudják termelni az árut, a Zelenina lefölözi a hasznot. Ez annál is inkább könnyebb ne­ki,- hogy a felvásárlási árakat is ő dik­tálja. De erről, később majd 'részletesebben is szó esik. Van egy másik lényeges különbség is a két felvásárlóvállalat között. A Zelenina Szlovákiában (is) forgalmazhatja termékeit, a Szolgáltatások viszont csak Csehország­ban. Talán azért, hogy ne konkurálhasson a monopolhelyzetben levő állami vállalat­nak, s így az is meg tudjon élni? — Hála istennek, hogy csak Csehország­ban — mondja Németh László mérnök, a Hurbanovői Kertészeti. Szolgáltatások igaz­gatója. De hogy miért hála, azt bővebben nem fejti ki. Későbbi szavaiból úgy érthető, a cseh piac megbízhatóbb, s talán ott a ha­szon is nagyobb, annak ellenére, hogy messze kell szállítani a terméket. Tény azonban, hogy a' szlovákiai piacon is pró­bálkoznának, ha lehetne. Igaz, a legutóbbi időkben már erre is történtek kísérletek. Németh László vállalata és a hozzá ha­sonlók Szlovákiában csak 1986 óta vannak jogilag elismerve törvényes kereskedelmi vállalatokként, holott már jóval előbb is léteztek. De az igazgató ezzel az elisme­réssel ne-m teljesen elégedett: — Jó volna, ha a jogi elismerés politi­kai elismeréssel is együtt járna, s ez nem­csak a vállalatunkra értendő, hanem álta­lában a háztáji kertészkedésre. Lefordítva az 'igazgató szavait: sokan kispolgári, nem szocialista jelenségnek tartják a fóliakertészkedést. Elítélik a sze­rintük • meg nem érdemelt magas jövedel­met... A felvásárlók a megmondhatói, hogy akik hivatalból a legjobban ellenzik a dolgot; azok közül sokan ott sorakoznak terményeikkel a raktárak előtt. Kissé ért­hetetlen e kettős erkölcsi Sokszor azonban a jogi elismertség is hasztalan. Németh László Igazgató példá­ja: — A kertészkedéshez szükséges fólia hiánycikk, s beszerzésével a jövőben ts gondok lesznek. Hiába megyek el a nyitrai Plastikába, hiába van ott jő Ismerősöm: nem tehetnek semmit. Azt mondják, kevés Németh László: „... nem tehetnek sem­mit ...“ az alapanyag, először az állami megren­deléseknek kell eleget tenni, hogy legyen elég csomagolóanyag az üzemekben, üz­letekben. De hogy a gűtal kertészeknek nincs fóliájuk? Hát kit érdekel az! Az igazgatóval a Szolgáltatások egyik gűtal felvásárlótelepén találkozom, a Kat- márékén. Kalmár László feleségével és két beosztottjával tavaly a város összes tele­pei között a' legnagyobb forgalmat bonyo­lította le, 10 millió korona értékben vá­sárolt fel terményeket. Telepe az új, ha­talmas raktárhelyiséggel érzékletesen bi­zonyítja: ha zöld utat kap az egyéni kez­deményezés, és kellőképpen méltányolják az emberek igyekezetét, sok probléma egy csapásra megoldódik. RÓLUNK, DE NÉLKÜLÜNK Emelkedjünk egy kicsikét feljebb Gú- táról! A problémákkal felkerestem Vladi­mír Mosn^t, a Kiskertészek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságának titkárát. 0 bevezetőként elmondta, hogy szerveze­tüknek jelenleg 215 ezer tagja van, és a saját felvásárlótelepéik — tehát nem szá­mítva ide a Zeleninát — évente átlagosan 500—600 millió korona értékben vásárol­nak fel árut. — Az önök szervezete önkéntességen alapuló tömegszervezet. Sok alapszerveze­tüknek azonban olyan gazdasági forgalma van, amely egyes földműves-szövetkezet­nek sincs. Az ország zöldségellátása is az önök feladata, hiszen a szövetkezetek ezzel a problémával nem tudnak megbirkózni. Nem kívánná meg ez esetleg az alapsza­bályok módosítását? — Mi valóban önkéntes szervezet va­gyunk, és az önkéntességet nem szeret­nénk föladni. Ez azt jelenti, hogy alap- szervezeti elnökeink nem tölthetik be fő­állásban ezt a funkciót. Azt viszont nem jelenti az önkéntesség, hogy nem lehet­nek fizetett alkalmazottaink. Sőt, ez egye­nesen szükséges. Szlovákiában ma össze­sen 17 Kertészeti Szolgáltatások működik, 400 felvásárlóteleppel és rengeteg állandó alkalmazottal. — Ml a klskertészek szövetségének a feladata? Hogyan tud segfteni tagjainak problémáik megoldásában? Gondolok itt elsősorban a termények eladására, a fel- vásárlási árakra, a fóliázók esetében a fólia beszerzésére, a vető-magokkal, vegy­szerekkel való ellátásra? — A ml szervezetünk alapvető feladata gondoskodni a munkaerő megújulásáról. A kertészkedés ugyanis pihenés és kikapcso­lódás is, amellett természetesen anyagi ha­szonnal is jár. Nekünk irányítanunk keli ezi a tevékenységet, és megteremteni hozzá a megfelelő körülményeket. — Vegyük akkor sorba a gondokat: a felvásárlási árak? — Ennek alakításába, sajnos, ne-m tu­dunk beleszólni. Ügy is ,-mondhatnám, ami­kor az árakat -megállapítják, rólunk dön­tenek, de nélkülünk. Van ugyan egy kép­viselőnk abban a bizottságban, amely az árakról dönt, de kívüle még vannak tizen­hármán. S a mi képviselőnk hiába szavaz a döntés ellen, mindig a többség vélemé­nye a mérvadó. A többség véleménye vi­szont a Zeleninának a véleménye, az pe­dig bolond lenne a saját érdekel ellen dönteni. E-gy objektív bizottságra lenne szükség, am-e-ly a termelők érdekeit is fi­gyelembe venné. Lehet, hogy a jövőben változik majd a helyzet, ugyanis a Zele­nina vállalat az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának irányítása alá fog tartozni. — A fóliával és a magokkal való el­látás? — Hált a fóliákat gyártó vállalatok sem­milyen Ígéretekkel ne-m kecsegtetnek. A legcélszerűbbnek , látjuk azt a megoldást, hogy valahol a Csallóközben felépítünk egy üzemet a hulladék fólia újrafeldolgo­zására. A vetőmagról annyit: ne-m a mennyiség­gel, hanem a -minőséggel van a baj. Ná­lunk nemigen van elit vetőmag, azt kül­földről kell behoznunk, mégpedig devizá­ért. Eddig a jő -minőségű vetőmaggal való ellátás problematikus volt, de remélhető­leg a következő idényben már más lesz a helyzet. Sikerült megállapodást kötnünk a Liko -m-agforgalmazó vállalattal, hogy az általunk, exportszállításokból létrehozott devizaalapbői importálha-tWk kellő meny- nyiségű vetőmagot. — Ügy hírlik, a közeljövőben megvál­tozik a magánkertészkedők adóztatásának rendszere. Van-e ebben valamilyen szava a klskertészek szövetségéinek? — Hogy pontosan milyen lesz az adóz­tatási rendszer, nem tudom. Ebből már látható, hogy a kialakításába nagyjából annyi a beleszólásunk, mint a felvásárlási árak 'megállapításába. Csak remélni tu­dom, hogy a kormány az új adóval nem szegi kedvét a termelőknek. Ml is tehát valójában a klskertészek szövetsége? Minél többször járta-m körül a kérdést, annál kevésbé lett világos szá­momra. Ami biztos: önkéntességen alapuló tömegszervezet. Erre azonban csak az egyik nyilatkozóm szavaival tudok véle­ményt nyilvánítani: „Nem hiszem, hogy ebben a formában hosszú távon van ennek jövője!“ Klinko Róbert (A szerző felvételei) Akkor hozhatjuk az uborkát? — két termelő hátat fordít a fényképezőgépnek, de ne .1 Sladky Bélának Ez első osztályú áru? — terefere a raktárban

Next

/
Thumbnails
Contents