Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-07-27 / 30. szám
Mezőgazdaság vagy melléküzemág — problémák és perspektívák 3 Oj Hajtások 7 jól sikerült táborozás 8 Kistelepülések 4 Tengerészszokások és — ceremóniák 5 A Sandra-láz elmaradt 3 Edzett ifjúságért 6- i • • - .- - .......... Módszertan! — de kinek? 10 Hírhalom A Japánok rájöttek a hosszú élet titkára! Ezt olvastuk az újságban. Azt Is megtudtuk, hogy mást sem kell tenni, csak aludni, nevetgélni, főleg pedig gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani. Mondani sem kell, hogy a hír Ielkesltöleg hat, sőt arra Illeti az embert, hogy rímelő sorokban fejezze ki örömét. így valahogy: “Legyen az Ipse vfg vagy Jámbor, garantáltan sokáig élhet. Elérhető a matuzsálemkor, hallják csak az alábbi érvet: a nagy tudósok, aggódva értünk, nem értik az oktondl tréfát, együnk, mondják, ha kedves az életünk, vagy száz évig nyers sárgarépát.“ Nemcsak a sajtó, hanem a rádió Is foglalkozott egészségünkkel. A napokban az éter hullámain hírül vehettük, mégpedig egy népszerű tudományos fejtegetés révén, hogy a cudar fejfájás valójában az okosság Jele. A botcsinálta poéta ezt sem hagyhatta kommentár nélkül, s fgy reagált: "Minap hallottam a rádióban egy agytágító előadást. Utána egészen odavoltam, átkoztam bőszen az új tudást: minél műveltebb a nő vagy férfi, annál több fejgörcs gyötrl, be kár! Mit Jelent hát, lesz-e ki megértt, hogy az én fejem sohasem fájF Nyilván a televízió sem maradt le, s az Iskolásoknak szánt műsorában egyebek között arról világosította fel a nézőt, hogy a zsenik, főleg a művészek, köztük legelőbb a költők, többnyire Iszákosak. Ezt az állítást sem hagyhattuk megjegyzés nélkül. Verses kommentárunk imigyen hangzik: “Közzétette egy német orvostanár. kinek bizonyára hinni lehet, tíz lángelme közül, íme, tudjuk már: kilenc részeges vagy Idegbolond. Ha Igaz ez, és nem téved a doktor, akkor hát nagyon szégyelljük magunk, eddig észre sem vettük a sok gondtól, hogy mennyi a lángeszű barátunk.“ Aki tehát szorgalmasan hallgatja a rádiót, buzgón figyeli a képernyőt, rendszeresen böngészi az újságokat, hihetetlen dolgokról értesül, gazdagítja Ismerettárát. Rengeteg példát sorolhatnánk fel, de végezetül csak egyet említünk meg. Az ötletet egy hetilap adta, annak tudományos híréhez fűzzük a következő zárósorokat. Egy szaklap egy tudóst ekképp Idéz: ha hülye vagy, agyadban sok a réz. Nem Is tudtuk, vigye el a kánya, hogy a fejünk klncsérő rézbányái-réI,apunk 8. oldalán az Edzett ifjúságért sorozatunkat a galántai magyar gimnáziummal folytatjuk. Az Írás tanúsága szerint ebben az iskolában már sikerült egyenjogúsitani a testnevelést a többi tantárggyal. Ez elsősorban Cziegler Sándor testnevelő tanár érdeme, akinek hitvallása, hogy a testedzés legalább olyan fontos az ember harmonikus fejlődéséhez, mipt, a szellemi ismeretek gyarapítása.. Mintha szavait igazolná Czajlik Lea (képünkön), az iskola egyik legjobb sportolónője, az Őrtüzek a hegyekben honvédelmi verseny szlovákiai, döntőjének második helyezettje. ; ' [ ; „ • Palágyi Lajos felvétele I • ! 1:.!i. I. ,. ;,.it I; <:! . .1 A .ti «■ ... hü ....... ! ->><-(< .■■■ ■ • ' : :«.•••> * « Amihez nem keli beruházás J utalom, elismerés és fejbekóliri- tás egyszerre, egy kézből, sajnos ilyen Is előfordul életünkben. Egy országos nagyvállalat kis részlegének vezetője meséli: az egyik segédmunkásuk, aki küldőnél teendőket Is ellát, megérkezvén a központból borítékot tett az asztalára. „Ezt magának küldik, főnök.“ A borítékban pénz volt, jutalom, a Jő munkáért. Illetve nem is csak úgy általában a jó munkáért... Szatyrában matatva a küldönc még talált valamit. „Itt van ez a doboz Is, ez is a főnöké..." A dobozban kitüntetés. A „főnök“, akit így megtiszteltek, se a pénznek, se a kitüntetésnek nem tudott Igazán örülni. Arra sem érzett ösztönzést, hogy ezután még Jobban dolgozzon. Az esetről egy tanácskozás Jut eszembe. Ezt ugyan nem az emberi kapcsolatokról tartották, mégis úgy érzem, erőltetés nélkül Is rokonítható emberünk esete és a tanácskozás témája. Pedig ez utóbbi — amit egyébként február elején tartottak — még „címben sem ígéri a rokonságot. A genetikai tartalékok feltárása, éz volt a téma, s arról beszéltek a jelenj lévő szakemberek, hogy a növényekben mennyi még a tartalék. Igazán nem kell röstellkednttnk a 40 mázsa fölötti búzatermés-átlagunkkal, elismeréssel beszélnek róla határainkon MM is. Igen ám, de l a mai búzáink, ha a bennük levő genetikai tartalékokat sikerülne föltárni, 70—80 mázsa termés-' re is képesek lennénk. Az őszi árpa 60—70, a kukorica 100 mázsás termést ’ adhatna. „A növények életfeltételeinek és körülményeinek Jobb szervezésével lényegesen növelhetők a hozamok, ezen a területen még nagyok a tartalékok“ — olvasom a tanácskozásról szóló beszámolóban. A gabonafélék termőképességének kihasználtsága átlagosan 48—60 százalék közötti. A gabonafélék nem érző lények, nem bántódnak meg, életfeltételeik és körülményeik jobbításáért több terméssel fizetnek. A jobb körülményeket az em. • ...... f r, _ .. . ■ : ., í.i bér Is Igényli, de ezen kívül még valami, egyebet is.. Azt péjádul, hogy jó ■ munkáját megbecsüljék, s- -az elismerésnek, adják meg méltó módját. . liehet a jutalmazásnak,' illetve kitün- v tetősnek ez a különös formája egyedi eset. De megtörtént, s mégiscsak azt • példázza, hogy a munkahelyi kapcsolatok körül nincs minden rendben. if,:’;,';..*’.'' *jf y. ,,:i •! f 1 j rti , '■:i A-z; eimberről, az emberi tényezőről mind kevesebb szó ésik 1 mostanában. 1 Annál; több külpiacról, közgazdasági szabályzatokról, számítógép vezérelte berendezésről, termékszerkezetről. Ezek persze mind fontosak, nélkülözhetetlen részel, szükségszerű velejárói életünknek. Csakhogy — például — külpiaci lehetőségeink Javításának csak a keretét teremti meg a jobb gazdaságirányítási rendszer, a korszerűbb gép, az egészségesebb termékszerkezet. Az ember örömmel,, alkotókedvvel végzett munkája nélkül üres marad a keret: ezek nélkül haszontalanná válhat a legmodernebb gép, bénává az ‘ írányí■ i ' ■ . : . i> :. r i • i : t ii ■ .1 í " : ' ' «- ■ ' * i • V • .... i •. 1 i i ■I .< : ■> !: .1 i , ! . . • . i i . tás. Ráadásul- a modern technika sok ,pénzbe ts kerül. -Ahhoz pedig nem kell : tőke, hogy" törődjenek az emberrel, osztozzanak* gondjában, örömében. Hogy igényeljék véleményét, hallgassák, meg. észrevételét. Az §em kerül pénzbe, hogy partnernek tekintsék. S fontosnak, nélkülözhetetlennek — akár esztergályos, akár osztályvezető vagy fűtő —, aki ugyan nagy egészben csak egy rész, de nélküle nem működne, nem lenne tökéletes az egész. Nemzeti vagyonunk sokkal nagyobb hányada testesül meg a fejekben ösz- szegyűlt tudásban és tapasztalatbatjj mint valamennyi termelőberendezé- sünkben együttvéve. Nem mindegy, hogy ez az érték miként, milyen mértékben hasznosul. A tudás- és tapasz- talattartaiék is van akkora, mint a gabonafélék genetikai tartaléka. Ennek föltárásával már foglalkoznak. Az „emberi tartalékok“ föltárásáért tudományos tanácskozást se kellene összehívni. I Ú. I.
