Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-07-20 / 29. szám

új ifjúság 101 ROSS ROCKLYNNE Az idő űrhajóján III. rész Ä lány elrántotta magát, arca ki­vörösödött. Meglendült a keze, és tel­jes, nem csekély erejéből pofon vágta Tonyt. Talpra ugrott, aztán tekinteté­ből lassan eltűnt a düh. Tony l6 fel­állt, arca sajgott az ütéstől. — Micsoda sportlady! — csattant fel haragosan. — Pimasz egy fráter — mondta a lány tétován. Nem nézett Tonyra. — Kétbalkezes szerencsétlen! . Segítsen visszarakni ezeket a dobozokat a polc­ra, mielőtt apa vagy Erle meglátnák. Karácsonyi ajándékok, és ha elszakí­totta valamelyiken a csomagolást... Jöjjön már, segítsen! Tony lassan fölemelt egy nagy do­bozt, rajta „Karácsonyig kinyitni ti­los!“ címkével, betolta az alsó, rozoga polcra; a doboz 'kilógott, bármelyik percben újra leeshetett. A lány a te­tejére tette a kisebb dobozokat, hogy kiegyensúlyozza. Aztán megfordult, de kerülte Tony tekintetét: Végül kibökte: — Sajnálom, hogy úgy megpofoztam, hadnagy. Azt hiszem, természetes volt... mármint az, hogy megcsókolt. — Halványan Tonyra mosolygott, aki bánatosan dörzsölgette az arcát. Aztán Laurette hirtelen összeszedte magát. Kiegyenesedett. — Ha a vezérlőterem bejáratát ke­resi, az az! — Az édesapjával szerettem volna beszélni. — Most nem lehet. Az útvonalunkat számítja ki. Tizenöt perc múlva ... — félbehagyta a mondatot. — Erle Mas­ters néhány percen belül -a rendelke­zésére áll. Most kormányozza el a ha­jót egy poliéder útjából. — Poliéder? — Soklapú aszteroida. Így nevezzük azt a típust. —• A lány most kissé le­ereszkedően beszélt. — Persze, hogyne. De én megma­radok a háromszögeknél, gömböknél és kockáknál. A poliéder nekem csak gömb. Nem tudtam, hogy már úton vagyunk. Mióta? Nem éreztem a gyor­sulást! — Körülbelül tíz perce. A H-H-meg- , hajtásnál természetesen nem lehet a gyorsulást érezni. Nos, ha óhajt vala­mit, beszéljen Erle-lel. — A lány ki­kerülte Tonyt, és ringó léptekkel el­indult. Tony utánaeredt. — Maga is a segítségemre lehet — mondta élesebb hangon. — Válaszolna néhány kérdésemre? A lány megállt, összevonta kihúzott szemöldökét. Vállat vont. — Hát csak ki vele, hadnagy! A falnak dőlt, és manikűrözött kör­mével türelmesen dobolt rajta. — Csak annyit tudok a Hodery- Hammond-féle meghajtásról, Miss Over­land, — mondta Tony —, hogy meg­fordítja a Fltzgeraldösszehúzódásl el­vet. Kihasznál egy új mechanikai le­hetőséget. A mozgó tárgy a mozgás Irányában összehúzódik. Ezért egy mozdulatlan tárgyat, például egy űr­hajót mozgásba lehet hozni, ha össze­nyomjuk abban az irányban, amerre el akarjuk mozdítani. Hogy ez hogyan megy végbe, azt viszont már nem tu­dom. — Hát a gravitonokkal... Hol volt maga idáig? — Tanultam — mondta Tony. — A jó modort. A lány elpirult. Ujjal abbahagyták a ’dobolást. — Ha felfogná, milyen fontos mun­kát szakított félbe, akkor megértené, miért feledkeztem el a Jó modorról. Megpróbáltunk Idejében elkészülni ve­le, hogy apa visszaérjen az egyetemi búcsűvacsorára. Azt hiszem, a tanár­társainak Igaza volt hogy inkább utá­na küldték a ... De hát miért magya­rázom ezt magának? — Én aztán végképp nem tudom —• mondta Tony. — Folytassa — mondta Laurette hű­vösen. Tony cigarettára gyújtott, majd men­tegetőzve Laurette-et ts megkínálta. A lány idegesen megrázta a fejét. Tony ránézett Laurette-re a füstfel­hőn keresztül. — Odalenn az 1007-esen láttam egy csontvázat, gyűrűvel az ujján. A lány értetlen képet vágott. — És szép gyűrű volt? Tony komoran folytatta: — A lényeg az, hogy Braker a kö­zelébe sem került annak a csontváz­nak azután, hogy láttam, mégis most az ő ujján van ugyanaz a gyűrű. A lány tekintetében meghökkenés látszott. — Ez nem hangzik túl hihetően, hadnagy. — Természetesen nem. Mert ez eset­ben ugyanaz a gyűrű egyszerre két helyen lenne. — Ami pedig lehetetlen — tette hoz­zá Laurette. — Folytassa. Nem tudom, hová akar kilyukadni, de nagyon ér­dekes. , — Lehetetlen? — kérdezte Tony. — Igen ám, de mégis ez az Igazság! Nem akarok mindenáron magyarázatot ke­resni, ha erre gondol, Miss Overland. De van még valami. A csontváz em­beri csontváz, de már az emberiség előtt létezett! A lány ellökte magát a faltól. — Maga megörüllt! Tony nem válaszolt. — Honnan tudja? — kérdezte Lau­rette éles hangon. — Tudom. Most viszont mondana valamit a H-H-meghajtásól? — Mondanék. A gravitonok az anyag legkisebb, tovább már nem bontható részecskéi. 1846 van belőlük a proton­ban, és egy darab az elektronban, ezért a proton 1846-szor nehezebb az elektronnál. Most adhat egy cigarettát, hadnagy. Érdekel ez a dolog, és ha én nem tudok a végére járni, akkor majd az apám fog. Egy Idő múlva Idegesen kifújta a füstöt. Aztán hadarva folytatta: — A Wittenberg-féle hasító szétbont­ja az atomokat. A szabad elektronokat elvezetjük az akkumulátorokba, ahon­nan az energiát nyerjük a világítás­hoz, főzéshez, fűtéshez és így tovább. A protonok a protonanalizátorba ke­rülnek, amely kihasítja belőlük a gra- vitonokat, és egy speciális, gömb ala­kú erőtérbe gyűjti őket. Amikor moz­gásba akarjuk hozni a hajót, kienged­jük a gravitonokat. Áthatolnak a ha­jón és mindenen, ami a hajón van. A graviton természetes helye a pro­tonban van. A gravitonok a protonok irányába rohannak, amelyek azonban már telítve vannak 1846 gravitonnal. A szabad gravitonok nem maradhatnak meg a háromdimenziós térben. Az idő­koordináta mentén elszöknek a múltba. A visszahatás összehúzza a hajó atom­jait és mindent, ami a hajón van, előre­lök az ellenkező téridőirányban — elő­re az időben és előre a térben. Egy látszólagos másodperc alatt ily módon a hajó több ezer mérföldet haladhat anélkül, hogy gyorsulást < éreznénk. Nos hát, elmondtam, hadnagy! Mit ér vele? — Mi történne, ha a gravitonok nem a múltlba, hanem a jövőbe kényszerül­nének? — kérdezte Tony. — Meglepődtem volna, hadnagy, ha nem teszi fel ezt a kérdést. Elméle­tileg lehetetlen. Bárki, aki tud valamit a gravitonokról, ezt mondaná. De ha Braker ugyanazt a gyűrűt viseli, ame­lyet egy emberiségnél régebb! csont­váz is, akkor ... huh! Laurette mindkét kezét a halánté­kára szorította, őszinte viszolygással. >— Beszélnünk kell az apámmal — mondta fáradtan. — ö tudja csak el­dönteni, lehet-e igazság a meséjében. Erle Masters először Tonyra, aztán Laurette-re nézett. — Te elhiszed ezt a badarságot, ami­vel etet? — Nem a te véleményed érdekel, 1 Erle, apusé. Mit szólsz hozzá apus? Overland professzor feszengett. — Csakugyan ... ööö ... badarság­nak hangzik — motyogta. — Ha nem a BRK embere lenne, azt hihetném, nincs ki mind a négy kereke. Mondja, fiatalember, honnan tudta, hogy a csontváz régebbi az emberiségnél? — Azt mondtam, létezett már az em­beriség előtt. — Van különbség? — Azt hiszem, van ... valamiképpen van. — Tehát — mondta Overland türel­mesen — honnan tudta? Tony habozott. — Valójában nem tudom. Ott álltam a barlang bejáratánál, és valami — vagy valaki — közölte velem. — Valaki! — robbant ki. Mastersből hitetlenkedve. — Nem tudom! — mondta Tony. — Csak annyit tudok, amennyit elmond­tam. Nem lehetett természetfölötti je­lenség — vagy igen? — Ne Izgassa fel magát, fiam — mondta gyorsan Overland. — Persze hogy nem volt természetfőlötti jelen­ség. Léteznie kell valamilyen racio­nális magyarázatnak. Csak nem könnyű ráakadni. Szórakozottan bólogatott, mint egy marionettfigura. Majd különös mosoly jelent meg a szája körül. (Folytatjuk) A változások tükrében KVÍZ * KVÍZ * KVÍZ * KVÍZ Ä Modrá vlna és a Rozhlas műsorújság nagy nyári versenye Az átépítés folyamatában jelen­tős szerep Jut a tömegszerveze­teknek. A Szocialista Akadémia, a Nemzeti Front tömegszervezete a kisebb taglétszámú és talán ke­vésbé ismert szervezetek közé tartozik, pedig küldetése folytán az átépítés, az új gondolkodás- mód elterjedésének, jelentős hor­dozója lehet. Az Akadémia ko­máromi (Komárno) járási munká­járól, a célokról kérdeztem Fell­ner Andrást, az SZA Komáromi Járási Bizottságának titkárát. — A Szocialista Akadémia a haladó szellemű értelmiség tö­megszervezete. Elsőrendű felada­ta felvilágosító előadások szerve­zése, az előadók biztosítása. Tag­jai túlsúlyban pedagógusok. To­vábbi feladataink közé tartozik a propaganda és agitáció — ez napjainkban különös jelentőség­gel bír az új szemlélet népsze­rűsítésében Munkánk jelentős ré­szét teszik ki a különböző tan­folyamok — a legnagyobb érdek­lődést a számítástechnikával fog­lalkozó előadásaink váltották ki. Várhatók-e változások a já­rási szervezet munkájában, és ha igen, milyen téren? — A Szocialista Akadémia ön­ellátó szervezet és ez a jellege a jövőben is megmarad. Az alap tehát marad, a módszerek viszont változnak. Fontos feladatunknak tartjuk meggyőzni az embereket arról, hogy az előadás mint for­ma nem kizárólagos. Természe­tesen vannak egyértelmű témák, amelyek igénylik a hagyományos formát, mi mégis azt szeretnénk, ha az előadások többsége vita­fórummá vájna. Ehhez fel kell kelteni a hallgatóság figyelmét, ami az előadóktól nagyobb fel- készültséget igényel. Szerveze­tünk belső életében szeretnénk elérni azt, hogy a választmány ne legyen egyenlő az apparátus­sal, kapja vissza önálló szerepét. A szakszekciók tagjai eddig csak tudomásul vették az utasításokat, a gyűlésekre ritkán, vagy nem jártak. Véleményem szerint ezen változtatni kell. Az alapszabály­zat kimondja, hogy évente hány gyűlést kellene tartaniuk, véle­ményem szerint azonban a keve­sebb több lenne. Javaslatunkat, a szakszekciók sűrítését, a tagság elfogadta, így ezentúl nem lesz felaprózva a munkánk. — Milyen kapcsolatban van a Szocialista Akadémia a Nemzeti Front többi tömegszervezetével? — Érdekeink sokszor ütköznek a többiekével. Ez abból adódik, hogy az Akadémia viszonylag kis taglétszámú szervezet, ezért ke­vésbé Ismert, viszont ahhoz, hogy valaki a tagja lehessen, bizonyos feltételeknek meg kell felelnie. Tehát feltesszük a kérdést, mit tud, miben tud segíteni nekünk? El szeretnénk érni, hogy ha pél­dául kiadunk egy elismervényt egy bizonyos tanfolyam elvégzé­séről, annak legyen súlya, továb­bá, hogy a vizsgára felkészítő szakember le Is vizsgáztathassa a résztvevőket. A Szocialista A- kadémia mint tömegszervezet nem túl elismert a nagy tömegszerve­zetek mellett. — Vannak-e kimondottan a fiatalokhoz szóló előadásaik? — Előadásainknak majdnem a fele a fiataloknak szól. Kezdve az alapiskola végzőseinek szánt jogi és orvosi felvilágosító elő­adásoktól a Kis Családi Iskola különböző korú fiatalokhoz szó­ló témáig. Van egy teljesen új előadássorozatunk, amelyet a kö­zépiskolák, elsősorban a gimná­ziumok végzős hallgatóinak ren­dezünk. Ez a főiskolák felvételi vizsgáira előkészítő tanfolyam, amely az idén még kísérleti Jel­legű volt, ősztől azonban beindul és a történelem, a munkásmoz­galom története és a napi po­litika tudnivalóit fogja átadni a fiataloknak. Anyagilag a kerületi SZISZ-szervezet támogatja ezt a szemináriumot, de besegít a vá­rosi művelődési központ és az is­kolák SZISZ-szervezetei is. Per­sze azt nem garantálhatjuk, hogy fel is veszik a nálunk végzett fiatalokat, de azt hiszem, min­denképpen nagy segítség lesz ne­kik ez a szeminárium. — Köszönöm a tájékoztatást. Bolemant Lilla A negyedik fordulóval a rádió nyá­ri vetélkedője a második harmadához érkezett. ígéretesen nő a pontszámúk azoknak, akik rendszeresen bekapcso­lódnak játékunkba. A második forduló helyes válaszai a kővetkezők: 1. Stefan Major 2. Charles Aznavour 3. Laos 4. A csehszlovák bányásznap szep­tember 9-én van. 5. Komárom (Komárno) A negyedik forduló versenyfelada­tai: * ' I. Csehszlovákia 70 éve Fellapozzuk a Szlovák Nemzeti Fel­kelés történetét. Az adásban részle­tet hallotok mai államelnökünk, Gustáv Husák és Golián alezredes beszélgetéséből, amely két alakulat részvételét volt hivatott biztosítani a felkelésben Kelet-Szlovákia területén. A részletet az ismert könyvből, a “Felkelés történetéből“ vettük. Kér­désünk: KI a könyv szerzője, aki neves történészünk, a CSKP KB Marx­ista-leninista Intézetének igazgatója? II. Zene és élet Az egész estét betöltő filmek zene­szerzőiről lesz szó. Beszélni fogunk a Volt egyszer egy vadnyugat című filmről is. E film zenéjét a következő zeneszerzők egyike szerezte: a) Michal Legrand bj Francis Lai ej Ennio Moricone írjátok meg, melyik a helyes válasz! III. Nemzetekről, tartozzunk bár máshová Az ország, amelyet bemutatunk nek­tek, a Csendes- és az Atlanti-Óceán között fekszik. 1979-ben dőlt meg a Somoza-diktatúra, azóta sok minden változik itt. Az országnak állandóan védekeznie kell az USA és a hazai kontrák támadásai ellen. A gazdaság alapját a kávétermesztés alkotja. A kávéültetvényeken a mi fiataljaink ts dolgoznak, a Július Fuíík-brigéd so­raiban segédkeznek a kávészedésben, írjátok meg az ország nevéti IV. Gyertek velünk kirándulni! Riportunkkal ellátogatunk egy kelet­szlovákiai városba, amelynek híres gyógyfürdője és sok történelmi érté­kű épülete van. Karbantartásukért és felújításukért a város elnyerte a Nemzetközi kuratórium kulturális emlékek megőrzéséért adományozott Európa-díjának aranyfokozatát. V. Sport — az újságíró szemével A Start sportújság szerkesztője, Dari­na Zoldosová farmila Kratochvllová- ról fog beszélni. Jarmila a helsinki világbajnokságon 1983-ban a cseh­szlovák staféta tagjaként 4X400 mé­teren atlétikai ezüstérmet nyert. Ezenkívül két aranyérmet is nyert. Írjátok meg milyen távokon. Mint tudjátok, a vetélkedő 9 for­dulóból áll, és a végső sorsoláson színes televízió várja a nyertest. Vála­szaitokat július 27-ig a következő címre küldjétek: Cs. rozhlas, Modrá vlna, Mytna 1, 812 90 Bratislava. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents