Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-06-15 / 24. szám

/ ■■«■Mann új ifjúság 3 1 A rimaszécsi (Rimavská Se6) Oj Világ Efsz-ről a nyolcvanas évek elején többek között azt irtuk, hogy tizenöt mérnökkel és egy agilis szö­vetkezeti elnökkel az élén, magabiz­tosan lépked a fejlődés útján. Azóta sem változott a helyzet a Rima part­ján, vagyis a fejlődés töretlen. Nem­csak a járás, hanem a Közép-szlová­kiai kerület, sőt. Szlovákia egyik legeredményesebben gazdálkodó szö­vetkezete lett JUHÄSZ István veze­tésével a 730 fős közösség. A já­rásban mindenki tudja, hogy huszon­hét diplomás szakember dolgozik a szövetkezetben, de — láss csodát — a tagok között van szobrász, autó­versenyző, grafikus, zenész, akik mind öregbítik a szövetkezet hírne­vét. Sokan csodálják a kertészet és a melléküzemági termelés eredmé­nyességét, pedig sok volt a tamás- kodva szemlélő, akik annak idején megkérdőjelezték a virágkertészet kialakításának, a számítástechnikai melléküzemág fejlesztésének létjogo­sultságát. a lótenyésztésről és a ver­senylónevelésről már nem is beszél­ve, de még a vegyészeti laborató­rium fontosságát sem ismerték fel. Az eredmények azonban önmagukért beszélnek. Bebizunyosodott. hogy a kívülállók kritikája sőt intrikája nem ér semmit, ha az útkeresés eredmé­nyeként a termelés egyre gazdasá­gosabb. Olyannyira, hogy a szövet­kezetét 1984-ben Munka Érdemrend­del tüntették ki. A bizalomra, az el­ismerésre a továbbiakban is rászol­gáltak. az eredmények gyarapodtak. A párt és az állami szervek idén májusban a szövetkezet élén álló fáradhatatlan, negyvennégy éves el­nöknek a Szocialista Munka Hőse ál­lami kitüntetést adományozták. Űjj Elemér: „jól érzik itt magukat az idetelepült fiatalok is.“ Négyszemközt a munka hősével Az elnöki iroda hűvösében ülünk, de az idő kerekét néhány évtized­del visszapörgetve rokonszenves gö- tnöri nagyközségben, Hanván (Cha- nava) járunk. — Ott sarjadtam fel paraszti csa­ládban. Édesapám, édesanyám is föld­műveléssel keresték a kenyerüket, és magam is megszerettem az éltető földet, az emberformáló természetet. Az alapiskola utolsó három osztályá­ba viszont már Rimaszécsen jártam. A mezőgazdasági szakközépiskola el­végzése után a hanvai szövetkezet­be tértem haza könyvelőnek! Emlék­szem, kisebb-nagyobb gondokkal, de jól ment a szövetkezetnek, s ez meg­erősített abban a hitemben, hogy jól választottam. A munka mellett közben tanultam a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolán. 1976-ban a szövetkezetek összevonása után Ri- maszécsre kerestek vezetőt, s a já­rási párt- és mezőgazdasági szervek engem választottak. Így lettem alig harmincévesen szövetkezeti elnök, s vagyok ebben a beosztásban napja­inkig. — Bizonyára nehéz volt a kez­det. Hogyan fogott hozzá az alapok lerakásához, milyen elképzelések, tervek vezérelték a fiatal elnököt? — Annak ellenére, hogy az új, egyesült szövetkezetben hat volt szö­vetkezet! elnök is dolgozott, a tag­ság pedig csupa „öreg róka" volt, nem éreztem úgy, hogy mélyvízbe dobtak. Igyekeztem az első pillanat­tól változtatni az addig extenzfv gazdálkodást folytató szövetkezetben, s intenzív módon fejleszteni a ter­melést. „Megfelelő embereket a meg­felelő helyre“ jelszó vezérelt, ezért először a káderek elhelyezésével és a fiatalítással kezdtem. Szabadidőt nem ismerve, néha fogd meg, és csináld magad alapon az új, prog­resszív munkamódszerek szerint dol­gozott az egész vezetőség. A válto­zás fokozatosan hozta az eredmé­nyeket. Óriási tartalékok voltak, az agrotechnikában és az állattenyész­tésben, és ezeket igyekeztünk kiak­názni. öt év után egyenesbe jutot­tunk. Felújítottuk az Istállókat, tu­dományos alapokra helyeztük a mű­trágyázást, a vetésforgó megválasz­tását,' és termelni kezdett a kerté­szet is. A nyolcvanas években a vén továbbléptünk, ráállhattunk a •”•-1- léküzemági termelésre. A P kS Bystrica-i Számítástechnikai > -k­kel, a Füleki (Fifakovo) Kovovr>vt- tal és a Zarnovicei Preglejkával kezdtünk kooperálni. Mindez még gazdaságosabbá tette munkánkat, akárcsak a lótenyésztés. Később meg­alakítottuk a vegyészeti laboratóriu­mot is, amelyhez hasonló, tudomá­som szerint, csak a légi (Lehníce) szövetkezetben működik Szlovákiá­ban. Ezzel párhuzamosan a szociá­lis ellátásról sem feledkeztünk meg. Óvodát és bölcsődét épített a szö­vetkezet, átadtunk ötven lakást az utóbbi években, anyagiakkal támo­gattuk a családi házat építőket, le­telepedni vágyókat, így nem vélet­len, hogy Dunaszerdahelyröi (Dunaj- ská Streda) és Kassáról (KoSice) is jöttek hozzánk fiatal, diplomás szak­emberek. Nemcsak a fiatalokat, a nyugdíjasokat Is támogatjuk. Mellék­üzemágainkban munkát vállalhatnak, az érdeklődőknek mindennap a la­kásukra hordjuk az ebédet. Egy-két éven belül Szeretnénk felépíteni szá­mukra egy nyugdíjasklubot, mert amíg csak élnek, tagjainknak, a ml embereinknek tekintjük őket. A fa­lufejlesztésben, az üzlethálózat bő­vítésében is segítjük a hnb-t, mert ezek a létesítmények is a tagságot szolgálják. —- Ezek valóban csodálatos 'ered­mények. De hogyan látja a szövet­kezet jövőjét? Lehet-e még a jutta­tásokat gyarapítani? Személy sze­rint milyen eredményeket vár, mit kíván a jövőtől? — Túlzás lenne azt mondani, hogy már csúcson vagyunk. Eredménye­ink szépek, kecsegtetőek, de hazud­nék, ha azt mondanám, teljesen meg vagyok elégedve. A vegyészeti labo­ratóriumnak és annak, amit most sürgetek, a számításközpontnak, az lesz a szerepe, hogy két-három évre prognózist készítsünk a termésről. Az ötéves tervidőszak végére el sze­retnénk érni, hogy 10 ezer tonna ga­bonát és 1700 tonna húst tegyünk le a társadalom asztalára, 20 malacot válasszunk el egy-egy kocától éven­te, és tehenenként 4500 literes fe- jési átlagot érjünk el. Természete- .sen mindezt megfelelő minőségben. Mennyiségi és minőségi előrelépés­ről van tehát szó, de ismerve a tag­ságot és a helyzetet, felelősségem teljes tudatában ki merem jelenteni, hogy ezek reális célok. Mit kívánok és mit várok a jö­vőtől? Azt, hogy mindig az ember­ség, a humánum talaján maradjunk, azt, hogy aki idejön, jól érezze ma­gát és megtalálja számítását, hogy mindenki érezze: munkájának. rang­ja és becse van, még az a 330 ci­gánydolgozó is, akiket eddig Is meg­becsültünk, és ezt tesszük a jövő­ben is. Azt szeretném, ha szövetke­zetünk is hozzájárulna a szebb, a békés és boldogabb jövőhöz. Valóságképek — látleletek Ezek után meglátogattam egy-két munkahelyet, hogy összefüggéseiben is lássam a valóságot. Nem véletlenül választottam első­ként a szövetkezet grafikusaként is­mert Majoros Ernőt, mivel ő Is a sokak által vitatható státusú embe­rek közé tartozik. Az elegáns szö­vetkezeti klubba kalauzolt, ahol meg­szemlélve a festményeket, grafiká­kat, röviden elmagyarázta Itteni kül­detését. — Egy Ilyen szövetkezetben ál­landó szükséglet a propagácló és agitáció, tucatnyi faliújság, hirdető­tábla Is van itt, és nem mindegy, hogy ezek milyenek. Vagy például községünkben zajlik le majd a já­rási békeünnepély, nem lehet elütni giccsekkel. Színvonalas dekorációt, Juhász István mérnök: „Túlzás lenne azt mondani, hogy már a csúcson vagyunk.“ külalakot kell adni versenyautóink­nak, szolgálati járműveinknek, lovas­kocsijainknak is. Ebben a klubban látható, mi mindent rajzoltam, fes­tettem a hosszú téli napokon a szö­vetkezet és a falu életéből. Rima- szécs múltját három képen festem •majd meg, ebből még csak az első készült el. Az elnök elvtárs szeretne tájházat ts berendezni a faluban, a- mire ha sor kerül, részben szintén az én munkám lesz. A szövetkezet­ben grafikai szakkört vezetek a pio­níroknak az ifjú technikusok állo­másának égisze alatt. A tanulók ez­által Is közelebb kerülnek a szövet­kezethez és lehet, hogy majdani munkahelyükül éppen ezt választják. Alkotó embernek érzem magom, a munkámat nemcsak az elnök, hanem mások Is elismerik, megbecsülik, egyre többen tartanak fontosnak a szövetkezetben. A 61 hektáros kertészet üveghá­zaiban Perjési József Irányításával évek óta eredményes termelés fo­lyik. Tavaly mindenki felkapta a fe­jét, amikor az itt termelt paprikák arany, és ezüstérmet kaptak Lito- méftcében a „Csehország kertje“ el­nevezésű mezőgazdasági kiállításon. A kertészet minden évben kirukkol valamilyen újdonsággal. Tavaly pél­dául az almapaprika volt a sláger, amely magas felvásárlási árának és keresettségének köszönhetően nagy üvegházakat most adom át nekik, s a kertészet a szabadföldi termelésre áll át, addig, mfg nem készül el a zöldségtermesztés új üvegházkomp- plexuma. Még ágazaton belül is van tehát konkurencia. A számítástechnikai részleg már üzem az üzemben. Jelenleg 150 ál­landó alkalmazott dolgozik itt. A tízéves múlttal rendelkező részleg évente több mint 16 millió korona hasznot termel a szövetkezetnek, s a jövője még szebb eredményeket ígér. A részleg vezetője, Simon La­jos mondta: — Sajnos, nem számolhatok be arról, hogy modern technológiával dolgozunk. Sok még a kézi munka, de azért sok mindent sikerült már gépesítenünk. Tévéantenna-erősítőket, csatlakozóelemeket gyártunk meg számítógépekhez tápegységeket. Nél­külünk például az egyre népszerűbb PP-Oles személyi számítógépek nem kelnének életre. Valószínűleg gyor­san fog menni az elnök elvtárs ál­tal kezdeményezett számítógép-háló­zat létesítése. Ennek lényege, hogy minden vezető személyi számítógép­pel csatlakozhat majd saját központi adatbankunkhoz. Most már azon dől. gozunk, hogy mielőbb megkezdődjék a PP-06-sok központi gyártása, mert így a mi termelésünk is növekedhet, és további 80—100 ember találhat itt munkát. Egymás segítése, megbecsülése Mint sok minden másban, a SZISZ munkájában is összeforrott a szö­vetkezet és a falu élete. Üjj Elemér helybeli lakos, a SZISZ-alapszervezet elnöke elmondta, hogyan működik Majoros Ernő: „Grafikusként is el becsülve.“ együtt a szövetkezet és a falu Ifjú* sága. — A falu fiataljai, még azok Is, akik máshol dolgoznak vagy tanul­nak, készségesen csatlakoznak hoz­zánk. Igaz, nem vagyunk túl sokan, de az az ötven ember valóban bele­való, ütőképes társaság. Nem kell kérlelni, nem kell nógatni őket tár­sadalmi munkára, sport- vagy kul­turális rendezvényre. Igazi ottho­nunk a szövetkezeti klub, de a fa­lusi művelődési ház Is rendelkezé­sünkre áll. Színdarabokat játszunk, beszélgetéseket, előadásokat szerve­zünk, vetélkedőket rendezünk. A szö­vetkezetnek jól felszerelt lőtere van, amelyet bármikor használhatunk, az utóbbi időben pedig egyre népsze­rűbb a lovaglás. Jól működő lovas- szakosztályunk van, versenyszerűen is űzzük ezt a sportot. A szövetke­zetnek egy népi- és egy tánczene­kara van, de a falusi Spack együt­tesben is a mi tagjaink zenélnek. Ebből is látható, a szórakozást, a táncot sem vetjük meg, s még az sem gond, ki húzza a talpalávalőt. Egy éve dolgozik az ifjú techniku­sok állomása, mely hót szakkör rend­szeres munkájáról gondoskodik. — A fiatalság tehát Igyekszik ak­tív lenni, de hogyan tudjátok meg­oldani az összejöveteleket, hiszen! gazdasági udvarok szerint tagolód­tok, és az említett szövetkezeti klub is két falu határán, a kertészet mel­lett van? Mennyire segít a szövet­kezet vezetősége terveitek megvaló­sításában? — Mindenben segítenek. Elég egy­szer említenem, hogy erre vagy arra készülünk, máris jön a szövetkezet autóbusza és szállítja a rendezvény­vagyok ismerve ás meg vagyok re és haza a tagságot. Az elnök elvtárs pedig nemcsak támogat ben­nünket, hanem ötleteket Is ad, és ha Ideje engedi, el Is látogat közénk. Jól érzik itt magukat az Idetelepült fiatalok is. Fél éven belül lakást kapnak, ha házépítésre szánják el magukat, anyagi támogatást élvez­nek, nem beszélve a munkahely ad­ta létbiztonságról. Egy szövetkezet, egy elnök. Sze­retnék bár általánosítani, jelen eset­ben ez lehetetlen. Az Oj Világ Efsz és annak elnöke az átlag fölé nőtt. Eredményeiknek, sikereiknek a tit­kát megfejteni egy ilyen rövid írás­ban nehéz lenne, de bizonyára érzi a kedves olvasó, hogy ezek a köl­csönös bizalom és tisztelet, a haladó gondolkodás és kockázatvállalás, a tudományos ismeretekre való alapo­zás következményei. Polgári László (A szerző felvételei)' A kertészetben Perjési József irányításával évek óta eredményes ter­melés folyik. hasznot hozott a szövetkezetnek, az átépítés tehát itt Is megkezdődött. — Nincs mit szégyellnünk, de elé­gedettek sem lehetünk. Az elnök elvtárs nemegyszer hangoztatta, hogy önköltségeinket csökkenteni, a táp­anyagellátást pedig optimalizálni kell, és igaza van — mondta a fő- kertész. — További cél a munka- fegyelem szilárdítása, az értékesítés­ben mutatkozó függőségi viszony mi­nimalizálása. Mindig törjük valamin a fejünket. Mivel a felvásárlási árak alacsonyak és Ingadoznak, szándé­kunk egy kis feldolgozóüzem léte­sítése. Addig is, amíg ez megvalósul, zöldségüzletet nyitunk a már meg­lévők mellé, itt helyben Is és a já­rási székhelyen is. Másik kérdés a virágkertészet. A szakemberek már kitermelték az első példányokat. Az A számítástechnikai kisüzem évente több mint IS millió korona hasznot hajt a szövetkezetnek. Hrnarr > -IWB Ilin ul I 11 1 .............. Becsűbe az embert, szeretve a munkát

Next

/
Thumbnails
Contents