Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-06-08 / 23. szám
A mit az Iskolában tanítanak a szesz [etilalkohol) átalakulásáról, az a szénsavgáz és víz képződésével Járó oxidációra korlá: tozódik, ez az oxidációs reakció pedig „légies idill“. Valójában az alkohol átalakulásának folyamata sok- lépcsös. Az egyszerűség kedvéért válasszuk ki ennek az áta lakni ásnak mindössze két kezdeti szakaszát. Az első fázisban az alkohol-dehidro- genáz enzim hatására az alkohol acet-aldehiddé változik. A második fázisban az aldehidből — aldehid- dehidrogenáz enzim közreműködésével — ecetsav képződik. Nehéz megmondani, hogy szerencséjére-© vagy balszerencséjére a sok iszákosnak, de az alkohol átalakulásának második szakasza — amikor tehát az acet-aldehidből savak képződnek — gyorsabban zajlik le az első fázisnál, s így az oly mérgező első termék, az acet-aldehid nem jut el sem a vérbe, sem az agyba. A továbbiakban azután közönséges reakciók következnek, amelyeknek e- redményeként az ecetsav folyamatosan részt vesz a normális anyagcserében, s végül is szén-dioxiddá és vízzé bomlik. Az alkohol-dehidrogenáz elbontó képességét — kisebb vagy nagyobb mértékben — minden pirozolon származék rontja. Márpedig ilyen gyógyszer az Alnagon és jó néhány „pi- rin“, s hasonlóan viselkednek egyes antibiotikumok [sztreptomícin stb.), nyugtatők és vizelethajtók is. A cianamid régi, 1827 óta ismert vegyület, de azt a képességét, hogy rendkívül kellemetlenül „eltorzítja“ az alkohol hatását, csak mintegy száz esztendős késéssel fedezték fel. Egy nitrogéntermékeket gyártó vegyi üzem orvosa megfigyelte: olyan munkások, akik cianamidda] kerülnek kapcsolatba, egy korty szeszt sem hajlandók a szájukba venni. Közülük ugyanis azok, akik akár csak egy gyűszűnyi alkoholt is ittak, éktelenül kivörösödtek, csurogni kezdett róluk a veríték, ijesztő szívdobogás jött rájuk, légszomj és hányinger kínozta őket. Akadtak persze, akik mégse tudtak lemondani a szeszről, de ezek hamarosan szívbetegek lettek, és időnek előtte meg. haltak. A legtöbb munkás azonban, aki egyszer is átélte az alkohol- clan-a-mid kölcsönhatás okozta rosz- szullótet. soha többé nem nézett szeszes italra. Vannak egyéb vegyületek is, amelyek szintén nagyfokú alkoholérzékenységet okoznak, a cianamid hatásához hasonló kínzó tünetekkel. Legerősebb és legtartósabb rosszul- lét a következménye ezek közül a diszulf Iramnak (amit gyógyszerként Antabus vagy Antetil néven is megismertek azóta az alkoholisták). Az ilyen -vegyületek — a dlszulfiram visszafordíthatatlan (irreverzibilis), a többi készítmény visszafordítható (reverzibilis) módon — bénítják az aldehid-dehidrogenáz tevékenységét, aminek következtében az alkohol leGyógyszereinknek is ellensége az alkohol bomlása azon a pontor* szakad meg, amikor a szesz még csak mérgező acet-aldehiddé változott át, Ilyenformán lesz egy kupica pálinkából méreg. Elegendő ahhoz, hogy súlyos mérgezést okozzon az emberben. Az ivásra számtalan „hagyományos alkalom“ van. Ezek közül az egyik legveszélyesebb, ha betegség „alkalmából“ iszik az ember. Tévhit, hogy a szesz gyógyszerként hat fertőző betegségek, például influenza esetében. Mi több: éppen ilyenkor ütközik leginkább a gyógyszerekkel. Nemcsak egyes antibiotikumok akadályozzák az alkohol végleges lebomlását (hatásukra a szesz csak acet- aldehiddé változik a beteg ember szervezetében): súlyos a furánszár- mazékok befolyása is, amelyek egyikét pedig éppen elvonószerként lehet alkalmazni, s aki egy kupica pálinkát „ráiszik“, ijesztő mérgezési tünetekkel kerül kórházba Más Irányból közelítve a kérdéshez: nemcsak az alkohol módosítja a gyógyszerek hatását, hanem a gyógyszerek is erősíthetik az alkohol kártételeit. A farmakológia! készítmények széles csoportja — a neuro- leptlkumok egész sora — például arra való, hogy lelki bajok, pszichózisok gyógyítására szolgáljon. Nemcsak erre persze, hiszen vannak köztük olyan termékek is, amelyeket az orvos magas vérnyomásos betegek kezelésére tr elő. Ha Ilyen gyógyszert alkohollal „öblít le“ a hipertóniában szenvedő ember, eszméletét veszti. A pszichotróp („kedélyjavító“) gyógyszereknek van egy csoportja, amelynek az a haszna, hogy gátolja egy fontos idegi hormon, a no- radrenalin bomlását. Ezeket azért nevezik anti-MAO készítményeknek, mert a noradrenalint elbontó enzim, a monoaminoxidáz „érvényesülését“ fékezik, s ennek köszönhetően alkalmasak depressziók enyhítésére. Ha ilyen gyógyszerre a beteg szeszt iszik, az alkohol noradrenalint szabadít fel a mellékvesében és az idegvégződéseken, s minthogy a mono- amtnoxldáz Inhibitor-hatása a gyógyszer miatt nem érvényesülhet, a fékezetten noradrenalin szívdobogást és érgörcsöt okoz. Érdemes megjegyezni, hogy a sör és néhány borfajta (pl. rizling) olyan anyagot is tartalmaz, amely felépítésében a noradrenalinhoz hasonló, de tartósabb hatású. Ez a vegyület a tiramin, amely normális körülmények között a bélcsatornában bomlik le. Ha azonban az ember valamilyen anti-MAO-t szed, s erre sört- bort iszik, a tiramin nem „enyészik“ el a béltraktusban, hanem bejut a vérbe, s ennek a fejleménynek veAz alkohol által leginkább megtámadott szerveink szedelmes artertálls vérnyomás-emelkedés a következménye. Kifejezetten méreg az alkohol a belső elválasztású (endokrin) mirigyekre, főképpen a mellékvesére és az ivarmirigyekre. A mellékvesékben termelődik az adrenalin és a noradrenalin melletit több egyéb hormon is, így a kortizon és a hím nemi hormonok. A szeszes italok erőteljesen serkentik a mellékvese működését, arra késztetve ezt az endokrin szövetet, hogy a normálisnál többet válasszon ki hormonjaiból a vérbe (ugyanúgy, ahogyan stressz esetében is). Ilyenformán a rendszeres alkoholizálást a szervezet úgy éli meg, mintha szakadatlan stresszben kellene működnie, aminek — természetesen — az a következménye, hogy -megváltoznak a gyógyszerekre adott válaszai. Ha tehát megnő a kortizon- termelődés, csökken az ember érzékenysége az altató-nyugtató barbitu- rátok iránt, miközben fokozódnak e készítmények,toxikus hatásai. Az alkohol okozta hormon-túltermelődés oda is vezet, hogy a hormontartalmú gyógyszerek (prednlzolon stb.) — noha a beteg szabályos adagban szedi őket — túladagolást tüneteket váltanak ki: fekélyek jelentkeznek a bőrén, thrombophlebitis (visszér- gyul-l-adás és -kisebbesedés) alakul ki a lábán, ér- és izomgörcsök kínozzák meg az iszákos pácienst. Már egyszeri részegség is negyedére csökkenti a férfiak vérében a hím nemi hormon, a tesztqszteron koncentrációját, idült alkoholstá-k esetében azonban a mellékvesék kérgében olyan hormonszerű anyagok is kezdenek képződni (androszteron és andro-szt-endion), amelyek szerkezetükben a tesztosz-teronhoz hasonlóak, de nincs androgén hatásuk, nem befolyásolják kedvezően a hím nemi tevékenységét Ha ezek megjelennek a vérben, „megtévesztik“ az ivarmirigyekben zajló hormonszlntézist ellenőrző agyi központot, a hipofízist, s e zavar következtében csökkenni kezd a tesztosztero-n-képződés. Mi több: a máj egykettőre ösztronná — női ivarhormonná — alakítja át az androgé-n hormonokat, aminek következtében az alkoholistákban károsan „átépülnek“ az anyagcsere-folyamatok, s e rendellenesség miatt a beteg bőrén vizenyők (ödémák) keletkeznek, erősen megnő a vérnyomása, hajlamossá válik a cukorbetegségre. Cukorbetegek esetében különösen veszélyes az alkohol. Ha a diabete- szes ember már inzulinra szorul, úgyszólván lehetetlen célszerűen adagolni részére ezt a hasnyálmirig-hor- mont, mert valahányszor alkoholt iszik, vérében a cukorszint előbb -megnő, majd nagymértékben csökken, s olyan hipoglikémiás tünetek (cukoréhség) jelentkeznek, -mintha túl sok inzulint kapott volna: e kóros cukorszint-süllyédésnek pedig eszméletvesz-tés, sokkos állapot lehet a következménye. (Ha p-edig így, szesztől bűzöl-ö-gve ájul el az utcán, senki sem törődik vele: „Részeg disznó!“ — mondják, s elmennek mellette, holott bele is halhat ebbe a kőmába a sze-rencs-étlen,) Ha a cukorbeteg ember nem inzulint, hanem szájon át szedhető készítményeket (debit stb.) kap, az alkohol még veszélyesebb számára, -minthogy e tabletták gátolják az al- dehid-d-ehidrogenáz hatásának érvényesülését, s az emiatt csak „félig“ lebontott alkohol mérgező acet-alde- hid formájában dúsul a vérükben. Legveszélyeztetettebb szervünk mégis a szív Riasztó statisztikák bizonyítják: mind-e-n harmadik alkoholista valamilyen szívérrendszeri betegségben hal m-eg, többségük már élete negyvenes éveiben. Valahányszor az ember leissza -magát, az alkohol okozta adren-alin-túlitenmei-ődés any- nyira megviseli a szlvizomzatot, hogy ezek a terhelések előbb-utóbb disztró- fiához, a szívizomsejtek „rosszul- tápláltságához“ vezetnek. Ugyanakkor az idült alkoholisták szíve túl érzékennyé is válik az adrenalin Iránt, s e fejleménynek az a következménye, hogy az iszákos szívbeteg nem is szedheti az olyan, számára hasznos gyógyszereket, mint például az efedrínkészítmények. E helyzet — káliumhiá-nnyal párosulva — azzal a bajjal is jár, hogy a beteg nem kaphat szívtá-mogató gyógyszereke:: csökken a dtgitálisztúrése (nem kezelhetik digoxinnal, stoíantinnal stb.). A stenocardia (angina pectoris) által fenyegetettek tolán legfontosabb gyógyszere a nitroglioerin, amely az ereket tágítva gyorsan képes javítani a szív oxigénellátását. Az alkohol azonban maga is erős értágító, s ha a szeszhez, a beteg nitroglicerint — nitropentont, nitro-mint-et — szed, e gyógyszerek az alkohollal együtt hatva csökkentik az artériás vérnyomását: a szívgörcsöt sikerül ugyan kivédenie, ám éppen emiatt tovább romlik a szívizom vérellátása, s a beteg állapota súlyosabbá válhat, mint mielőtt bevette a nitroglicerint. A magas vérnyomás tüneteinek enyhítésére gyakran ír fel az orvos viz-elethajtókat, amelyek azonban fokozzák a káliumkiürülést is. Az alkohol hasonló módon hat, s ha az iszákos ember vizeletelhajtót szed, ennek hatása összeadódik az alkoholéval, s a következmény: fokozott káliu-mhiány okozta izo-mgyengeség, szívelégtelenség. Ha. valaki akár csak egyszer is „ráiszik“ a vízhajtó gyógyszerre, hányni kezdhet, hasmenése támadhat, veszedelmesen lezuhanhat a vérnyomása. Az alkoholfogyasztás gyakoriságának és -mérvének függvényében azok a rendszerek, amelyek a szervezetben (a -májban és az agyban) az alkohollebontást végzik, eleinte a normálisnál „szorgalmasabbakká“ válnak. Az alkoholizmus kezdeti szakaszában emiatt a „szesztestvérek“ sokat képesek vedelni anélkül, hogy lerészegednének. Büszkék is erre, nem sejtve, hogy „teljesítményük“: az alkoholizmus (mint betegség) kialakulásának egyértelmű tünete. Ilyenkor megnő azoknak az enzimeknek az aktivitása, a-melyek az oxidációt és a hldroxilezést szabályozzák, s éppen túlműködésük következtében kedvezőtlenül meggyorsul jó néhány gyógyszer lebomlása a szervezetben (számukat úgyszólván fel sem lehet sorolni, de érdemes -megemlíteni, közülük, a barbituráto- kat, a szalicilkészítménye-ket, a morfinszármazékokat, a véralvadás-serkentőket). Hasonlóképpen veszedelmes fejlemény, hogy egyébként szinte veszélytelen .fájdalomcsillapítók, amelyeket recept nélkül 1-etjet kapjü a patikában, alkohol hatására súlyos májkárosodásokat okozó benzokinon- vegyületekké módosulnak. Hosszasan lehetne elmélkedni arról, hogy mit és mit ne csináljanak a gyógysz-ere-s kezelésre szoruló emberek. Egyetlen mondatban is ösz- szefoglalható azonban a kötelességük: egy korty szeszt se igyanak! Dr. H. P. Klubról klubra — A lakótelepen is lehet A fővárost kettészelő Dun-a Jobb partjára vagy százötvenezer ember költözött. Van, akt paneldzsung-elnek, más labirintusnak, megint más szállodavárosnak nevezi ezt a városrészt, és azt fejezi ki ezzel, hogy az emberek csak aludni járnak az új lakónegyedekkel teleszórt ligeti részbe. Tényleg csak szálláshely a főváros V. kerülete? — erre a kérdésre szeretnék választ kapni a zabos! művelődési otthonban. Az előcsarnokban egy fiatalember szundikál, a keskeny irodahelyiségben hét íróasztalon kívül három idősebb hölgyet találok. Műsorfelelősök, mint mondják. A klubok is hozzájuk tartoznak — tudom m-eg —, de azok nem ebben az épületben müködneK, hanem kinn a telepeken. Az egyik a Kun Béla, a másik a Baumann, a harmadik a Zetkin utcában Az ismerősöm, a SZISZ SZKB egyik volt alkalmazottja szerint nemcsak ezek vannak és működnek a telepeken, hanem még számtalan. A legérdekesebb — szerinte — a Fiatal Családok Klubja. Ez valóban érdekes, Ilyenről még nem hallottam. De mindjárt felmerült benn-e-m a kérdés: tényleg a fiatal családok klubja, vagy csak egy újabb jellemzően hangzatos megnevezés? De útnak indulok, és egy fiatal édesanya tanácsa szerint, megkerülve a fél telepet, könnyen meg is találom a klubot. Hangsúlyozom, könnyen megtalá- lom, ami itt, ezen a lakótelepen nem olyan könnyű. És ami -még feltűnőbb: bárhol, bárkitől megkérdezhetem, hogy hol találom ezt az Intézményt, mindenki tudja, és útba ts igazít. Tehát nem akármilyen klubról van szó. Másfél évi tevékenység után gyorsan észrevetették magukat a környezetükkel. Ennélfogva: nem biztos, hogy igazuk van azoknak, akik alvó városnak nevezik az új lakótelepekkel teleszórt jobb oldali partot, Illetve ők is tehetnek az esetleges nemkívánatos állapotokról. A Baumann utcában lévő tizenkét emeletes házra messziről felfigyel az érkező, és ezt épp a „Fiatal Családok Klubja“ feliratnak köszönheti. Igaz, ha az ember nem tudja, hogy hol -működik ez a' klub, és nem is érdeklődik, nem éppen a klub bejáratánál kezdi keresni az Intézményt. A földszinten kis tornaterem, (egyébként ez ts a klubhoz tartozik) és a népkönyvtár különböző részlegeinek helyiségei. Külső lépcső vezet fel az első emeletre, ahol természetesen még mindig nem elsősorban a klubba nyíló ajtót találom meg. Az előbb említett könyvtár politikai, gyermek, és szépirodalmi részlege szép tágas helyiségekbe költözhetett. Biztosan csak ideiglenes megoldás az egész, kételkedem még mindig. Üzletek vagy hivatalok helyett ők kapták, de majd kiszorítják Innét őket Meg aztán klub egy bérházban, ez csak Ideiglenes megoldás lehet — lépek be szilárd meggyőződéssel az ország talán egyedülálló intézményébe, klubjába. Odabenn, lévén a délutáni szieszta Id-eje, ál-mosító csend és nyugalom honol. Slosszár Sándor tánctanár, a klub egyik müsorfelelőse, dolgozója, talán el is szundikált a tv képernyője előtt, de hallván lépteimet, gyorsan utánam siet, kérdéseimre pedig a legtermészetesebb közvetlenséggel válaszol, sorolja élményeit, a klub tevékenységéről szóló történeteit. Több mint harminc éve dolgozik a népművelő szakmában. Amikor létrehozták ezt a klubot, vezetője azért küldte ide éppen őt, mert tudta, nem tartozik a szokványos, megfásult, formalista népművelők közé, ismeri az embereket, egy személyben népművelő, tánctanár és show-man is. Olyan ember, aki ha valahova betette a lábát, mozgás, élet, különös hangula-t keletkezett körülötte. A vezető nem tévedett. Slosszár Sándor és a többiek azza-l kezdték, hogy már a költözködés, bútorhordás, berendezkedés közepette is beinvitálták hozzájuk a házak, a szeméttelepeknek beillő földbalmo-k közt szaladgáló gyerekeket. És azok mentek is, majd legközelebb elcsalták az anyukájukat, és végül az anyukák oldalán megjelentek a férjek is. — Az elején minden ismeretlen volt Itt számunkra — mondja. — Nemcsak azt nem tudtuk, hogy milyen családok, emberek költöztek az új telepekre, hane-m azt sem, hogy -mi érdekelné őket. Így aztán elkezdtük az úgynevezett felvilágosító műsorokat szervezni. Pszichológust, orvost, jogászt hívtunk, és ha nem is egyenest nekik, de rajtunk keresztül mégiscsak elmondták az emberek a problémákat. És nem győztünk csodálkozni, hogy milyen sokan és sokféle problémával jönnek... Meg kell hagyni, nem volt könnyű. Jö-n a család. Az ember már a bejáratnál látja, hogy 'tulajdonképpen összevesztek útközben, haragszanak egymásra. Tudja, hogyan van ez: távol a szülőktől, testvérektől nemcsak hogy nincs kivel' megbeszélniük problémáikat, de az ismerőseik, barátaik is elvesztek mellőlük. És mi ezt használtuk ki. Bejön hát a félig ösz- szeveszett fiatal család, „lekapcsoljuk“ róluk a gyerekeket és betereljük őket a játékterembe vagy m-esefilmekre, a két felnőtt pedig végre kettesben maradh-at egymással. Nyugodtan beszélhetnek, mígne-m egyszer csak azt látjuk, hogy a sarokba félrehúzódva még csókolóznak is. Közben elkezdődik egy előadás, ami nálunk nem Is valódi előadás, hanem egy vezetővel megfejelt beszélgetés. Észre s-e-m veszik, hogy tanítjuk őket. Nem Is veszik észre, hogy kérdezni, beszélni kezdenek, válaszolnak a kérdésekre — egyszóval: beszélgetnek. Utána táncolnak, és este távozóban azt kérdik, hogy eljöhetnek-e -máskor Is. — Ez a klub egészen szokatlan helyen, egy bérház első emeletén található. Nem kerültek összeütközésbe a lakókkal, a környezettel? — Ne-m. Miért kerültünk volna összeütközésbe? Délután, öt órakor kezdünk, hogy tényleg a családoké lehessen a klub, itt lehessenek a gyerekek és a szülők is, és addig tartunk nyitva, amíg Van ember, érdeklődés. Diszkréten, csendben, meghitten is lehet szórakozni, beszélgetni... Nem túloz Slosszár Sándor? — tűnődöm, amikor elköszönök tőle, és dr. Lachavová-Petrová Hedviga asz- szonnyal, a klub másik műsorfelelősével folytatom a beszélgetést. Hedvigé asszony hozzá a krónikát, és látom, bogy a rövid másfél év alatt szépen megtelt a könyv. A legkülönbözőbb kiállítások szervezésén túl gyógynövénykutatókat, képzőművészeket, orvosokat, pszichológusokat, néprajzkutatókat, botanikusokat is -meghívtak a klubba. Örömmel látom például, hogy a telepre költözött fiatal művészházaspárok (köztük Fodor Katalin grafikusunk is) meg-t-a- lál-tá-k a klubba az utat. És a-mí ebben érdekes, hogy nemcsak a munkáikat hozták be, hanem játékokat, szobrokat faragnak a gyerekekkel. A gyógynövények Iránt érdeklődők közül például egy egész fészekalja gyűlt össze az előadó nyugdíjas e- gyetemt tanár körül. — Ezek ne-m szokványos népművelőt formák. Honnan ez az ötletes- ség, ez a találékonyság? — kérdem Hedviga asszonytól. — Én nem vagyok hivatásos népművelő, hanem nyelvtanár, de mivel nem a legszerencsésebb szako-t választottam, nálunk még nem nagyon tanulnak egzotikus nyelveket, hát Itt dolgozom. És ha -már Ide kerültem, arra törekszem, hogy valami értelme legyen a munkámnak. Volt idő, amikor öjságíróskodta-m is. Szóval, minden egyes műsor előkészítéséhez teljesen nyitottan állok hozzá, nincsenek sablonjaim. Nemcsak a saját, hanem mások gondolatait, ötleteit is beépítem a munkába. A gondolat gondolatot, a forma for-má-t szül, és végül kialakul az érdekesebbnél érdekesebb műsor. Erre p-edig nagy szükség van. Az embereknek nincs sok Idejük, ezért csak az érdekes műsorokra hajlandók beülni. Nekünk tehát arra kell törekednünk, hogy olyat adjunk nekik, amit másutt nem kaphatnak m-eg. így igaz! Vajon -másutt mikor jönnek erre rá? Németh István * *■
