Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-25 / 21. szám
új ifjúság 8 Az ú] Szőttes H armincharmadszor kerül sor május 27— 29-én Léván (Levlce) és Zselízen (2eliezovce) a csehszlovákiai magyarok népművészetének országos seregszemléjére. A műsorok előkészítői, szervezői idén Is gondoskodtak arról, hogy több oldalról mutassák be hazánk magyarságának néphagyotnányalt: táncait, dalait, a családi élethez és a munkaalkalmakhoz kötődő szokásait, viseletéit, valamint érzékeltessék a belőlük áradó életszemléletet, optimizmust. Valóban seregszemle lesz, hiszen 1380 a meghívott szereplők száma, ök gondoskodnak tehát majd arról, hogy a három nap értékekkel telítődjék meg, hogy minden látogató-néző — tartozzék bár a fiatal, a közép- vagy az Idős nemzedékhez — a műsorok között megtalálhassa a neki legkedvesebbet, legnagyobb élményt adót, de valamennyin jól szórakozzék. A fesztivál a táncegyüttesek versenyével kezdődik. Léván május 27-én 19 órakor, a Barátság Városi Művelődési Központban hangzik fel először a fesztivál szignálja. A központi versenyt három elődöntő előzte meg. Szína (Seöa), Duna- szerdahely (Dunajská Streda) és Ipolynyék. JVlnlca)' volt az elődöntők színhelye. Nagy érdeklődést kiváltó nyilvános versenyek voltak ezek Is. Ünnepet jelentettek a nézőknek, és méltó színházi körülményeket a szereplő-versenyző együtteseknek. Tizenhét együttes vállalta a szigorú feltételű versenyt, közülük tíz: a Bódva, a Búzavirág, a Céalló, a Csallóközi, a Gímes, a Hajós, a Hont, az Ilosval, a Rozmaring és az 0] Nemzedék táncegyüttes Jutott a döntőbe. Velük találkozunk a lévai versenyelőadáson, de látjuk őket a vasárnap délutáni gálaműsorban Is. Az együttesek 12—20 perces versenyműsora felöleli a magyar nyelvterület egészét. A hazai tánc- és dalhagyományokon kívül láthatunk majd a dunántúli, a hortobágyi és az erdélyi tánchagyományok kincseiből Is. A koreográfusi és zeneszerzői feldolgozás Is annyiféle, ahány az alkotó, de egyben közös: a forrás tisztaságában. Egy- egy tájegység táncát egyes alkotók „csak“ színpadra állították, de többen korhű gondolatokat Is Igyekeztek táncukba komponálni. Ezért Is ígérkezik sokrétűen szépnek a versenybemutató. Reméljük, Léva lakossága megtiszteli Jelenlétével a versenyt, és segít ünneppé varázsolni azt. Május 28-án 11 órakor lesz a szőlő termesztéséhez és a bor készítéséhez szükséges munkaeszközöket, tárgyakat, kellékeket bemutató néprajzi kiállítás ünnepélyes megnyitása. A zselízl városi ifjúsági klub adott helyet a kiállításnak, amelynek gazdag anyaga bemutatja a parasztember kézügyességének eredményeit. A szőlőtermesztésnek többezer éves hagyományai vannak, így munkaeszközei is évszázadok, évezredek alatt alakultak ki a legújabb kori formájukig. Itt egymás mellett látjuk majd az ősi és a napjainkban alkalmazott eszközöket, tárgyakat. A kiállítás — hogy a környező Iskolák tanulói is láthassák a gazdag anyagot — már május 23-tól nyitva tart. Amíg a Schubert-parkban, a gyönyörű új, szabadtéri színpadon folynak az egyes műsorok főpróbái, addig a városi művelődési központban a szakemberek értékelik a táncegyüttesek versenyét, véleményt cserélnek a táncmozgalom kétéves fejlődéséről, és vitatkoznak a problémákról. Az értékelés Is, akárcsak a verseny, nyilvános. A verseny eredményeiről már az értékelés megkezdése előtt tudomást szerezhet a nyilvánosság is, mert a Csehszlovák Rádió Magyar Főszerkesztősége szombaton 9.30- kor kezdődő Hívogató című fesztivál- műsorában erről is beszámol. Újdonságként Jelentkezik a szombat délutáni szabadtéri táncház, amely a Béke téren lesz 16-től 17 óráig. Á táncházban a versenyző együttesek lesznek a házigazdák, akárcsak este, a műsor után a vmk- ban megrendezésre kerülő táncházban ts. Ott éjjel két óráig folyik majd a táncok tanításával gazdagított szórakozás. A délutáni táncházból aztán az együttesek táncolva követik a lovasszekérre ültetett zenekarokat a parkba, a színpadhoz. A menet a Petőfi utcán halad majd. A Schubert-parkban az ú) színpadon az első műsor, a Csak tiszta forrásból című 17.30- kor kezdődik. A Verebély (Vráble) környéki magyar községek: Aha (Oháj), Nyltracsehl (Cechynce-Nitrany), Nagycé- tény (Vefky Cetín), Berencs (Branő), Csif- fár (Cifáre), Kálaz (Klasov) folklórcsoportjai, énekesei mutatják be a négy évszakhoz kapcsolódó évközi és családi szokásaikat, dalaikat, táncaikat. Bemutatójuk őrzi a hagyományok eredeti formáját, hangulatát, színskálájának gazdagságát. Láthatunk majd tavaszi-nyári gyermekjátékokat, szokásokat, feldíszített zöldággal járt leánytáncot, májfaállítást, szentlvánl tűzugrást, búzára és gabonára tartott mulatságokat, virágvasárnapi, szüreti, kukoricafosztói, disznóölést, fonóházi szokásokat, regruta- búcsúztatást, János, és Blalázs-napl köszöntőket, karácsonyi pásztorszokásokat és így tovább. Látni- és tanulnlvalő lesz bőven. Rövid, alig egyórás szünet után kerül sor a Zselíz köszöntése című hagyományos műsorra. Miben Is hagyományos ez a műsor? Abban, hogy egy csokorba kötve nyújtja át az előző évi győztesek és a fesztivál vendégcsoportjainak műsorát. A tavalyi fesztivál győzteseként a Kisbojtár, a Csali és a Fehér Liliomszál gyermek- csoportokat, a Tavaszi szél vizet áraszt országos verseny aranysávos folklór- és éneklőcsoportjait, valamint énekes szólistáit látjuk majd: a hidegkútiakat (Stude- ná), a szesztaiakat (Cestice), a marosiakat (Martovce) és a losonci (Luöenec) pedagógiai szakközépiskola csoportját, a százdiakat (Sazdice), a nagycétényieket, a lédecieket (Ladice), Sütő Anna nénit ás Sliaczky Mónikát. Vendégként üdvözölhetjük a Vretienko szlovák gyermek-, a Győr Táncegyüttest, a budapesti Téka parasztzenekart és táncos szólistáit, valamint a Szőttes Népművészeti Együttest. E műsort, az Ijú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes zárja a nagy sikerű Nyugtalan ének című negyvenperces táncszínházi kompozícióval. Vasárnap tíz órakor a hősök emlékművének megkoszorúzásával kezdődik a fesztivált nap. A szereplők sokasága tiszteleg az elesett hősök emlékének. A menettánc — mint már említettük — a Petőfi utcán halad majd, s a táncosok azt Ígérték, ha lesz közönség, ök végigtáncolják az egész utcahosszat. Az út szintjénél magasabb járda szinte erkélyként fogja közre az utat. Most már csak a lakosságon van a sor, hogy megnézzék a látványos menettáncot. A menet parkba érkezésével kezdődik az 1976-ban alakult Téka koncertje. Ország-világ ismeri őket. Az együttes kezdettől fogva a népzenei „új hullám“ egyik vezető együttesének számít. Európa szinte valamennyi országában szerepeltek, de felléptek már Mexikóban, Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában és Japánban Is. Zsellzen most lesznek először. Műsorukat kiváló szólótáncosok teszik látványosabbá. Ezután a Virágba szőtt álmok című műsor következik, amelyben a szőlő termesztéséhez és a bor készítéséhez kapcsolódó szokásokat, munkafolyamatokat, tréfákat, meséket mutatják be a szereplők — tizenöt falu folklörcsoportja. A nép életének egy részét Jeleníti meg a műsor. Több csoport közülük valamely előző műsorban Is szerepel, de az lmreglek, a busalak (Bu- äince), az Ízsalak (I2a), a zsltvabesenyőiek (Beäefiov), a gerencsérlek (Nltrtanske HrnCiarovce) a szalkaiak (Salka), a hőnyiek (Bffta), a felsőklrályiak (Horná Krá- fová) csak ebben a műsorban láthatók. A szereplők a Bodrogköztől a Mátyusföldlg Jelenítik meg tájegységük népszokásait. Először kerül sor külön műsorként a Lévai Járás Bars és Hont vidéke szokásainak bemutatására. Az ö ötvenperces műsoruk 13.40-kor kezdődik. A Járás tánc- és folklórcsoportjai köszöntik ezzel a fesztivált. Látjuk majd a tarnadi (Farná) és a zselízl iskolásokat, a százdi citeráso- kat, valamint a tlmaőei Vatra és a lévai Garammenti táncegyütteseket. Február tiszteletére — ez a elme a 15.30- kor kezdődó ünnepi népművészeti műsornak. E műsor keretében kerül sor a fesztivál résztvevőinek nagygyűlésére is, és ez lesz a versenyző táncegyüttesek, valamint a hazai és külföldi vendégegyüttesek közös gálaműsora. A gyermektánckultúrát a Kisbojtár, a szlovák népművészetet a Vatra, a magyarországi táncművészetet a Győr, a hazai táncmozgalmat a tíz versenyző együttes, továbbá a Szőttes és az Ifjú Szívek képviseli. Közreműködik az Ipolysági (Sahy) és a zselízl egyesített kőrus. Tehát: gála lesz a Javából! Leírni Is sok volt azt az eseménysorozatot, amelyet a három nap alatt megvalósítani szándékozik a fesztivál főrendezője, a Csemadok Központi Bizottsága és a társrendezők. Gazdag műsort ígér tehát a fesztivál. Szeretnénk remélni, hogy a gazdagságon kívül vonzó is lesz ez a műsor, s a környező városok és falvak Cse- madok-szervezetei, üzemel, egységes földműves-szövetkezetei, állami gazdaságai és Iskolái presztízskérdést csinálnak a fesztiválból, és tanulmányi, társaskirándulások szervezésével, jelenlétükkel, teszik emlékezetesebbé, színesebbé. Hasonló népművészeti ünnepélyek alkalmával ezt teszik My- Java, Detva, Kassa (Koälce), Svldnik, vj- chodná és Stráünloe környékén Is az iskolák. Mert népi kultúránk átfogó bemutatásával sehol másutt nem találkozhatnak, márpedig a népi kultúra olyan kincs, a- mely erkölcsi tartással, szellemi gazdagsággal, igaz esztétikai értékrenddel vértez fel. Takács András AZ EMBER ÉS A TERMÉSZET Egy olyan könyv, amelyre nem elég egyszerűen azt mondani, hogy Jó, mert látszólag ugyan csak egy sima történet, a valóságban azonban — a történeten keresztül — az emberi lélek mélyére hatol az író. A főszereplő egy augusztusi vasárnapon elindul új értelmet keresni életének, de hosszú-hosszú kutatás után sem talál rá — pontosabban: nem tudjuk meg, hogy rátalált-e. Az egykor csavargó alkoholista tanársegédként érkezik egy amerikai kisvárosba, és ott egyik leendő kollégája fogadja. Sok újat tud meg a főiskoláról, új munkatársairól, a betartandó szabályokról. Már az iskolaév kezdetekor úgy érzi, megállja a helyét az életben, van miért élnie, kollégái is szeretik, elfogadják őt. De rövid idő alatt rájön, hogy a valóság más, s ő most is ugyanolyan magányos, mint korábban. i Sóvárogva kívánja a szerelmet. Rövid ideig viszonya van egy diáklánnyal, de tartva a későbbi következményektől, megszakad a kapcsolat, amit nem is nagyon bán. Már csak azért sem, mert rövidesen ezután eljön az igazi nagy szerelem: megismerkedik egyik kollégája feleségével. Az asszony kétségbeesetten vergődik a férfi szerelme és saját családi élete között. Hosszú gyötrődés után családjánál marad, és megpróbálja felújítani a kis közösség lelki egyensúlyát. A férfit letöri az asszony döntése, sokáig nem talál vissza élete régi kerékvágásába. Már annak a pillanatnak is örülne, ha csak látná az asszonyt, dé még erre sincs alkalma. Már-már kibékül a gondolattal, hogy el kell fogadnia az örök egyedüllét boldogtalanságát, amikor egy reggel megjelenik nála az asszony. Hiába próbál ugyanis menekülni, megbújni a családi fészekben, a melegségét nem találja, kénytelen belátni, számára szintén csak látszatérzelmeket hordozott eddig az élet. Az asszony terhes, ezért elválik a férjétől. A főhős egy pillanatra újra boldog, de tart a jövő meglepetéseitől, tulajdonképpen saját sorsától, mégis vállalja, miközben kimondja a végső szentenciát: a sors vállalása minden ember kötelessége. , Mivel a könyv nyelvezete is élvezetes, szívesen ajánlom mindenkinek elolvasását. Jankulár István A Komáromi (Komárno) járás azok közé tartozik, ahol nemcsak a hivatásos művészek találtak igazi otthonra, hanem az amatőrök is nagyon jól érezhetik magukat. A járási népművelési központ ugyanis más Intézményekkel karöltve évente megrendezi acsi- csói képzőművészeti tábort, ahol az amatőrök együtt táborozva a hivatásos művészekkel, sokat tanulhatnak, és tanulnak is tőlük. Ugyanakkor a Dunamentt Múzeum, a Csemadok Galéria, a népművelési központok, a művelődési otthonok, a szakszervezeti házak, az Ifjúsági klubok rendszeresen kiállítják a hivatásos művészek munkáin kívül az amatőrök, sőt olykor-olykor a gyermek- művészek munkáit is. A Csemadok Galériában a kiállítások alkalmával nemcsak a tárlat megnyitására jönnek össze az emberek, hanem egyúttal klubnapot Is tartsanak a képzőművészeti kör tagjai. Idősebbektől a legfiata- labbakig megjelenhetnek és ismerkedhetnek a művészeti élet kérdéseivel. Újabban pedig, mindezt összefogva, továbbfejlesztve, másodszor rendezték már meg az amatőr képzőművészek és fotósok szemléjét. Az erre az alkalomra összegyűlt munkákat aztán Az ember és a természet című kiállításon mutatták be a Duna- menti Múzeum földszinti termeiben. A tárlat anyagát az ország egyik legtevékenyebb művészettörténészének, Farkas Veronikának szigorú és hozzáértő vezetésével bíráló bizottság válogatta ki. Munkájukat dicsérni lehet, mint ahogy az egész rendezvényt is. Sőt, talán nem is a legmegfelelőbb kifejezés a dicséret, nem tükrözi elégségesen azt a véleményt, amely kialakult bennem a tárlat láttán. Tanulmányozva az anyagot és számba véve az ismerős és ismeretlen neveket, azon kezdtem csodálkozni, miképpen tudták Ilyen találóan és tárgyilagosan díjazni a beérkező munkákat, az egyes alkotókat — egyéniségeket —, hiszen olyan erős itt az amatőr mozgalom! Mégis telitalálat Roman Greskoviő első díja, amely az újszerű, sajátos útkeresést, honorálta. De ugyanúgy egyet kell értenem a zsűrivel: Obonya Sándor a legjobb gyűjteményért kapott elismerést. Vavrlkné Szarka Erzsébet második díja a tájképekért nemcsak az egyszeri eredményt, hanem a kitartást, az emberi és művészi érettséget, megszállottságot és a hosszú éveken keresztül folytatott munkát ts értékelte egyúttal. Ahol pedig nem boldogultak az általános kategóriákkal, ott kü- löndíjakat és elismerő okleveleket ítéltek oda, mert tudatosították, hogy egy-egy díj nemcsak az alkotók elért eredményeit hivatott értékelni, hanem biztatást, szeretetet is közvetít. A szemle alkalmával nem díjazták a már említett Intézmények dolgozóinak, a szervezőknek, előadóknak a munkáját, pedig talán azt is kellett volna. Már csak azért is, mert itt, a Komáromi járásban tényleg tudatos, érett és kitartó nevelő, féltve támogató, divatos szóval élve: kiváló menedzseri munka folyik. S nemcsak napjainkban rendeznek kiállításokat, seregszemléket, táborozásokat, húsz, harminc, sőt talán ötven vagy még ennél is több évre tekint vissza ez a munka. Álmok és csendes tűnődések eredményeit, tanítók, rajztanárok munkájának a gyümölcsét gyűjt- hették hát most be, és ez így helyes. Hiszen ma már nemcsak kenyéren és vízen él az ember, a teljes élethez szüksége van mindarra, amit a tudomány és a művészet közvetít nekünk. A feladatok ugyanis, amelyek előttünk állnak, s amelyeket meg kell oldanunk, nem kicsik sem gazdasági, sem társadalompolitikai téren. Akadály Is van bőven, a- melyek leküzdésére csak akkor lehetünk képesek, ha széles látókörű, okos, művelt, érzékeny emberek sokasága láthat hozzá e feladatok elvégzéséhez. Németh István Hívogató a fesztiválra Bemard Malamud: ÜJ ÉLET
