Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-11 / 19. szám
új ifjúság 10 A rosszindulatú betegség megnevezés összefoglaló név, amely sok, különböző betegséget rejt magában. Ide tartoznak a leukémiák, a lympho- mák és a daganatok, amelyek lehetnek rákok és szarkómák. A köztudatban rosszindulatú betegségen általában csak a rákokat értik, pedig ezek csak egy csoportját alkotják e betegségfajták- nak. Az általános nézet szerint a rosszindulatú betegség csak idősebb korban fordul elő. Sajnos, ez nem igaz, mert a gyermekeknél is észlelhető, sőt az utóbbi Időben szaporodik a megbetegedések számaránya. Tudni kell azonban, hogy nagy különbségek vannak a felnőttkori és a gyermekeknél észlelt betegségek között. A statisztikák szerint gyermekkorban kb. 1,8 ezrelékre tehető a megbetegedések gyakorisága. Ez nem sok, mégis foglalkoznunk kell vele, mert — mint említettem — a felfedezett betegségek száma egyre nő, és egyre több embert érintenek, akár közvetlenül, akár valamelyik rokon, ismerős révén. Nem utolsósorban pedig azért is kell beszélni róla, mert a közvéleménnyel szemben ez a betegség nem egyenlő a halálos ítélettel. Jelenleg a betegek több mint 50 százaléka meggyógyítható. Vannak olyan fajtái is e betegségnek, amelyekben a gyógyulás már a 95—98 százalékot is eléri. Az is igaz viszont, hogy a halálozási statisztikában még így is a második helyen szerepelnek a rosszindulatú betegségek. Az természetes, hogy félünk az ismeretlentől. Az emberiség mindig is félt a természetfölöttitől. Régen, hogy a „haragvó isteneket“ kiengeszteljék, totemeket állítottak fel, és áldozatot mutattak be. Ma a legnagyobb félelmet a rosszindulatú betegségek keltik. Ennek totemoszlopaként „állítjuk fel“, ill. írom meg e dolgozatot, s az áldozatbemutatás abból áll, hogy aki kezébe veszi a lapot, elolvassa, és néhány lényeges gondolatot megjegyez. Ez az írás mindenkinek szól: azoknak is, akik érdeklődnek, de a- zoknak is, akik megpróbálják érdektelenséggel álcázni félelmüket. Szól mindenkinek, mert vannak olyanok, akiknek a környezetében előfordult már ilyen betegség, de sajnos nincs kizárva, hogy bárkinél jelentkezhet. És természetesen nem feledkezünk el azokról sem, akik szenvednek ebben a betegségben. Először is szóljunk a betegség eredetéről. Ahogy a történelmi összefoglalások általában kezdődni szoktak, ezt is úgy kezdhetnénk: „Már az ókori görögök is DAMOKLÉSZ-SZINDRÖMA Rosszindulatú betegségek a gyermekkorban ismerték...“. Igen, már ők is. A rák elnevezést a híres orvos, Hip- pokratész adta a betegségnek. Azóta, mint ahogy majd látni fogjuk, több részre differenciálódott. Miért is hívjuk rosszindulatú betegségnek? Természetesen, ha van rosszindulatú, akkor van jóindulatú is. Mi különíti el őket egymástól? Rosszindulatú betegségen azt értjük, amikor a sejtek növekedése korlátlan, érési folyamatuk nem jut el a végéig, hanem valamely fiatalabb alaknál megreked. A sejteknek ez a korlátlan növekedése más, ép szövetek és sejtek rovására következik be. A másik jellemzője, hogy metasztázisokat, áttételeket képez, amelyek a kiindulási góctól igen messze, a szervezet teljesen más szövetében is létrejöhetnek. Harmadik jellemző tulajdonsága, hogy a kiirtása után, akár évek múlva is újrakezdődhet a burjánzás. Természetesen a jóindulatú ennek éppen ellenkezője. Tehát: tokba zártan növekszik, a sejtek érettek, nem képez ^áttételeket és kiirtás után nem nő újra. A rosszindulatú betegségeket orvosi szempontból két nagy csoportra osztjuk fel: az egyik csoportba a vérképző és a nyirokrendszer megbetegedései tartoznak, a másikba pedig a tulajdonképpeni daganatok. Ezek a daganatok lehetnek a szervezet bármely részén, és bármely szövetből kiindulhatnak. Az egyes daganattípusok és vérképzőszervi betegségek megoszlása nagy különbségeket mutat az életkor függvényében. Most, hogy meghatároztuk a betegséget,' talán magyarázatra szorul még a cím. Amint tudjuk a mitológiából, Damoklész király fölé hajszálon függő kardot á- kasztottak, amely könyörtelenül figyelmeztette őt az életveszélyre, ha dorbézolt is. Hasonlóképpen lóg az ember feje fölött a rosszindulatú megbetegedés réme. Sajnos, nagyon sokakra le is sújt. Ejtsünk néhány szót a betegség keletkezéséről. Jelenleg, bár nagyon sokat tudunk róla, nem ismerjük. Az biztos, hogy sejtjeinkben van egy öröklést hordozó rész, amely felelős a sejtek szaporodásáért. Ez a terület normális esetben szabályozás alatt áll, és gátolva van a sejtek határtalan növekedése. Ezt a gátlást szünteti meg valamilyen hatás, ami lehet vegyszer, nikotin, alkohol, fertőzés stb. Még nem tudjuk, mitől függ az, hogy egy behatás megszüntetl-e a gátlást vagy sem. Mikor kell gondolni arra, hogy rosszindulatú megbetegedés alakult ki a szervezetben? Soha és mégis mindig. Amikor az ember1 általános állapotában romlás következik be, a leggyakrabban valami egyszerű, hétköznapi betegség áll a háttérben, néha nem is betegség. Hasonló tünetekkel kezdődhet ez a súlyos kórkép is. Leggyakrabban azt vesszük észre, hogy a gyermek fáradékonyabb, többet alszik, sápadtabb, kedvetlenebb, kevesebbet játszik. Ne felejtsük el, hogy a tavaszi fáradtság is hasonló tünetekkel ■járhat, és nemcsak a felnőtteknél, a gyermekeknél is. Ha a tünetek tartósak maradnak, esetleg súlyosbodnak, időnként kézzelfogható jelek is csatlakoznak hozzájuk, a beteget mielőbb orvoshoz kell vinni. Néhány a jellemzőbb tünetek közül: bőrvérzések, elhúzódó lázas fertőzés, nyakon, lágyékhajlatban nyirokcsomó-duzzanatok, a has megpuffa- dása, teltebbé, kitöltöttebbé válása', fejfájás, reggeli hányások. A felsorolt tünetek tehát rosszindulatú betegség gyanúját kelthetik. Mi történik ezután? Amikor az orvos is rosszindultú betegségre gondol, a gyermeket lehetőség szerint rosszindulatú betegségek kezelésére szakosodott intézetbe küldi. Itt megkezdődnek a vizsgálatok, amelyek, sajnos, többségükben igen fájdalmasak a kis beteg számára. Már ekkor elkezdődik az az igen nehéz, hosszadalmas. sok szenvedéssel járó, nagy kitartást igénylő közös munka, amelyet együtt kell folytatni orvosnak, szülőnek, nővéreknek, pszichológusoknak. A cél pedig a beteg mielőbbi gyógyulása. Természetes, hogy a gyermek fél a különböző beavatkozásoktól, a- melyek leggyakrabban a mozdulatlanságig való lefogással járnak, s ennek révén a fájdalom kiváltotta félelmet tovább fokozzák. Legtöbbször hiába próbáljuk megnyugtatni gyermekünket biztató, szerető szavakkal, ez majd csak az édesanyának fog sikerülni, amikor szabaddá tett gyermekét újra magához ölelheti. A diagnózis felállítása után kezdődik el a gyógyszeres vagy sugárkezelés, esetenként műtétre is sor kerül. Az eddig leírtakat egészítsük ki néhány számadattal. Mint már említettem, ez a betegség gyermek- és felnőttkorban egyaránt előfordul. Csak azért hisszük, hogy gyermekkorban nem fordul elő, mert a számarányokban nagy az eltérés. Gyermekeknél a megbetegedések gyakorisága ezrelékekben mutatható ki, a felnőtteknél viszont néhány százalékot is elér. Tudjuk azonban azt Is, hogy a halálokok közül felnőttkorban vetekedik a szív és érrendszeri megbetegedésekkel, de a gyermekeknél is csak a balesetek előzik meg, vagyis mindkét esetben a halálokok között a második helyet foglalják el a rosszindulatú betegségek. Nagy különbség mutatkozik az egyes országok között a megbetegedéshez való hozzáállásban. Sajnos, ebben a szocialista országok nem állnak vezető helyen. Amerikában a diagnózist azonnal közük a beteggel, ill. hozzátartozójával, országainkban ez nem mindenütt elterjedt szokás. Az Egyesült Államokban a diagnózis közlésekor a szülők brosúrákat, ismeretterjesztő nyomtatványokat kapnak, amelyekből megtudhatják, mik a legszükségesebb teendők gyermekük körül. De nemcsak a szülők, hanem a gyermekek is életkoruknak és értelmi képességeiknek megfelelően tájékoztatva vannak a betegségükről, rájuk váró nehézségekről, feladatokról. Igen kedves könyvek vannak, amelyeknek az a küldetése, hogy oldják a betegség okozta félelmeket, fájdalmakat. Sajnos, ezek nálunk bizonyos szemérmességből, olykor érdektelenségből nem állnak rendelkezésre, de szerencsére az esetek kis száma is a magyarázatok közé tartozik. Bizonyára sokan tudják, hogy ebben a betegségben gyógyszeresés sugárkezelést, egyes esetekben műtéti megoldást szoktak alkalmazni. A kezelések ilyen formáját komplex, más néven kombinált kezelésnek nevezzük. Sajnos, a rendelkezésünkre álló terápiák hatékonysága ugyan nagyfokú, de ezek az eljárások nem specifikusak. Alkalmazásukkor nemcsak a kóros sejteket pusztítjuk el, hanem az egészségesek is károsodást szenvednek. Emiatt alakulnak ki a mellékhatások. A terápiás lehetőségek közül legismertebb és legkézenfekvőbb a gyógyszeres kezelés. Ennek során vegyületekeit juttatunk a szervezetbe, amelyek meggátolják a kóros sejtek további növekedését, ill. elpusztítják őket. A gyógyszeres kezelés legjellemzőbb mellékhatása a hányás. Egyéni érzékenységtől függően, kisebb-na- gyobb mértékben mindenkinél előfordul. Létrejöttében több tényező is szerepet játszik. Az e- gyik a gyógyszernek hányást kiváltó sajátos hatása, a másik — nem elhanyagolható — a lelki tényező, amelyet a félelem, az előző rossz tapasztalat még fokozhat. Az előző csillapítása az orvos feladata, a másiknál a szülőnek jut döntő és aktív szerep a kellemetlen mellékhatás megszüntetésében. A következő, igen gyakori veszélye a gyógyszeres kezelésnek a csontvelő károsítása. Ennek foka is több tényezőtől függ, de soha nem hanyagolható el, mindig fel kell rá készülni. Ennek során az enyhe, lázas fertőzéstől a súlyos, életveszélyes állapotot jelentő szepszisig minden előfordulhat. Ezért nagyon lényeges a gyógyszeresen kezelt gyermeknél a fertőzést elkerülni. Külön ki kell emelni a bárányhimlőt, ezt a hétköznapi fertőző gyermekbetegséget, amely a sejtpusztító gyógyszerrel kezelt gyermekeknél halálos kimenetelű is lehet. Ma már rendelkezésünkre áll a bárányhimlő ellen olyan specifikus gyógyszer, amely ebben az esetben is gyógyító lehet, ezért a bárányhimlő gyanúja esetén azonnal szakintézetbe kell a beteget szállítani. A sugárkezelést részben gyógyító, részben pedig megelőző célból alkalmazzuk, de ennek üs vannak mellékhatásai, amelyek a besugárzott helytől függően jelentkezhetnek. Az elsődleges mellékhatás függ a besugárzott területtől, pl. koponyabesugárzáskor itt is jelentkezhet hányás. Mind a gyógyszeres, mind a koponya-sugárterápiának állandó mellékhatása a haj kihullása. Ez azonban csak átmeneti állapot, a terápia befejezése után a haj újra kinő. A műtét mellékhatásai elsősorban a csonkolás, ill. egyes szervek eltávolítása miatt alakulnak ki ős annak függvényei. Soha sem szabad elfeledkezni arról, hogy érdemes vállalni ezeket a mellékhatásokat gyermekünk megmentéséért. Ennyit hát bevezetésként. A folytatásban még szó lesz a lelki tényezőkről, néhány különleges kezelésről és az AIDS-ről is, amely szintén ide tartozik. Már most felhívom azonban kedves olvasóim figyelmét, hogy .a sorozat végén a közben beérkező kérdésekre is válaszolok. Dr. Somló Pál PRÁGAI TAVASZ A Jókai Napok párhuzamában Bedrich Smetana Hazám című szimfonikus költeményével kezdődik május 12-én — negyvenharmadszor — a .Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivál. A június 2-ig tartó zenei rendezvény középpontjában a XX. század zenéje áll. E rangos kulturális rendezvényre húsz országból több mint száz művész érkezik, és természetesen nem hiányoznak majd a legjobb hazai előadóművészek sem. Hogy csak néhány különösen vonzó hangversenyt említsek: a prágai közönség hallhatja többek között az amszterdami Concertgebouworkest és a Royal Philharmonic Orchestra hangversenyét. Ott lesz a vendégek között Olivier Messiaen francia zeneszerző is, aki idén ünnepli 80. születésnapját. Alekszandar Rajcsev, a Bolgár Nép- köztársaság nemzeti művésze Prágai Scherzo című szerzeményének világpremierjére érkezik Prágába. Üdvözölhetjük továbbá Luciano Berio olasz zeneszerzőt, akinek egyik művét éppen .az amszterdami Concertgebouworkest adja elő. Emlékhangverseny hangzik el Benjamin Brittenről és David Oj- sztrahról, aki idén lenne 80 esztendős. A meghívottak között lesz a 75 éves lengyel Witold Lutoslawski is. Az eseménysorozatot nemzetközi ifjúsági zongora -és vonósnégyes-verseny előzi meg. A május másodikén kezdődő versengésben, amelyet idén rendeznek meg negyvenedszer, 24 ország 65 zongoraművésze és öt ország 10 vonósnégyese méri össze képességeit. Bár nem huszadik századi mű, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Nemzeti Színház operatársulata bemutatja az operák operáját, Mozart Don Jüanját. Ez fontos esemény már csak azért is, mert a halhatatlan zeneszerző ezt a művét Prágának alkotta, s itt mutatták be először 101 évvel ezelőtt. Ezért ennek az operának az előadása rendszeresen megismétlődő eseménye a Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztiválnak. Mellesleg a Prágai Nemzeti Színház éppen a fesztivál ideje alatt ünnepli 120. évfordulóját annak, hogy alapkövét lerakták. A fesztivál kísérőrendezvényei között hagyományos kiállítások is vannak. A Rudol- finumban a zongoraverseny győzteseinek hangversenye előtt a nemzetközi verseny történetének negyven évét felidéző kiállítás nyílik, a prágai Zenei Színház pedig a „David Ojsztrah és Prága“ című emlékkiállításnak ad otthont. A Prágai Tavasznak ugyancsak elválaszthatatlan rendezvényei a nemzetközi zenetudományi konferenciák. Az idein, amelyre május 17-e és 19-e között kerül sor, kilenc hazai és tizenöt külföldi szakember vesz részt. Témája az európai nemzetek 1918 utáni zenekultúrája. Végül a záróhangversenyen, június 2-én Leos Janácek Duna című szimfonikus költeménye csendül fel, a zeneszerző halálának 60. évfordulója alkalmából. A Csehszlovák Televízió a fesztivál kilenc hangversenyét élő adásban, két koncertet felvételről közvetít, a rádió hallgatói pedig harmincnyolc hangversenyt hallhatnak, ebből tizenkilencet élő adásban. De akinek ez az élmény nem elég, az az utazási irodák közvetítésével személyesen is eljuthat Prágába, a nemzetközi zenei fesztiválra. (palágyi) Kétségtelen, hogy a csehszlovákiai magyar kultúra fórumai közül a Komáromban (Komárno) évente megrendezett Jókai Napok országos színjátszó seregszemle a legrangosabbak közé tartozik. Kevesen tudják azonban, hogy a mi nagy ünnepünket megelőzően, az író születésének évfordulójához Igazodva, általában február közepén, minden második esztendőben Jókai-emléknapot rendez a magyarországi komáromi Jókai Mór Gimnázium is. Ezt a hagyományt az 1970-es években alapozták meg a nagy mesemondó tiszteletére, s1 bizonyos mértékig a Jókai Napok hatására. Kezdetben helyi jellegű rendezvény volt, később aztán a kulturális esemény részeset lettek Ikervárosunk és megyéje további közép- és szakiskolái is, míg végül vendégként több alkalommal a ml Komáromunk magyar tanítási nyelvű gimnáziumának diákjait Is meghívták, akik pedig sikeresen szerepeltek ott. A Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium diákjainak kivételesen eredményes szerepléssorozata az idén sem szakadt meg, a II. B osztályos Horváth Andrea a vers- és prózamondók kategóriájában első lett, Ez a komáromi diáklány több hasonló versenyen is részt vett már, s magáénak mondhat egy járási harmadik helyezést is.'A versenyekre Gáspár Tibor tanár készíti őt fel. Szólóénekben Korpás Éva és Nagy Mirtil második helyen végzett. Korpás Éva nyert már Idehaza kerületi versenyt is, s több díjat a Járási versenyeken, sőt az orosz énekversenyen is. Már alapiskolásként tagja volt a Béke utcai-alapiskola Stirber Lajos vezette énekkarának, de szólóénekese a Hajós néptáncegyüttesnek is. További életét azonban nem ilyen lírai módon képzeli el: érettségi után pszichológiát szeretne tanulni. A prózamondás győztese a IV. D osztályos Keszeg Tímea, az iskola irodalmi színpadának tagja, Soóky László, Illetve Gáspár Tibor tanítványa. A három országos első és három országos második díja mellett talán felsorolni is felesleges a járási és kerületi versenyeken aratott győzelmeit. A szőke kislány első pillantásra elárulja magáról, hogy előadói alkat. Az ember leendő színésznőt lát benne, s erre kissé csalódottan veszi tudomásul, hogy orosz—földrajz szakon szeretne továbbtanulni... De térjünk vissza az emléknaphozl Volt még kategória, tehát további helyezés is: Andrássy Katalin a hangszerszólisták versenyében zongorajátékával a harmadik helyet érdemelte ki. Ezzel teljes volt a Magyar Tannyelvű Gimnázium sikere, ami korántsem a véletlen műve. A diákok becsületes és hozzáértő felkészítése e sikerek titka, főleg Gáspár Tibor tanár az, aki már évek óta elhivatott szívóssággal foglalkozik tanítványaival — s tegyük hozzá: elvitat- hatatlanul szép eredményekkel. Mi, a 25. Jókai Napok fórumán várunk további bizonyítást. Szépek bár a nemzetközi sikerek, sőt fontosak is e megmérettetések, jubiláló fesztiválunk színvonala attól függ, hogy az egyes szereplők, csoportok mennyire felkészültek. S bár rivalizálásról a két rendezvény között szó sincs, mégis jó lenne biztosnak lenni abban, hogy mi, csehszlovákiai magyarok méltón ápoljuk nemzetiségi kultúránkat nemzetközi összehasonlításban is. CÜTH JÁNOS
