Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1988-05-04 / 18. szám
Rajzolj nekem virágot Május van, ragyogó május. Rajzolj nekem rózsát, szegfűt, tulipánt vagy nárciszt. Teljesen mindegy, hogy mit rajzolsz, csak virág legyen a képen, ne repülőgép, hadihajó, ágyú vagy puska. Ezekből látok eleget, talán többet mint kellene. Sokszor gondolkodtam már azon, hogyha minden ember az egész világon egy adott pillanatban ceruzát fogna a kezébe, és rózsát rajzolna, akkor elhallgatnának a fegyverek — talán örökre. Te már nem emlékszel 1945 május kilencedikére, amikor Európára ráköszöntött a béke. Te már szocialista rendben nevelkedtél, a békében felnőtt korosztályhoz tartozol. Érted, érzed felelősségedet. Munkával, elkötelezettséggel segíted a békeszerető erők közös fellépését a pusztulás veszélyével szemben. De azzal is, ha virágot rajzolsz >— és nemcsak most május kilencedikére. Csikmák Imre A zon a májust reggelen Európa emberei nagyot kortyolhattak a tavasz friss levegőjéből, és úgy nézhettek végig a kipattanó rügyek, zöldbe boruló mezők fölött, hogy kimondhatták: vége a háborúnak. Európában vége is volt, csak a Távol- Keleten kellett még tovább harcolni a japán császár hadai ellen. Mérleget még nem vont a világ 1945 májusában, még friss és részegesítő volt az öröm, hogy a pusztítás és halál erőit legyőzte az emberiség. A számadatokat később ismertük meg. A hat háborús esztendő húszmillió szovjet polgár, 13 600 000 német, hatmillió lengyel, 1 700 000 jugoszláv, '375 000 angol és 405 000 amerikai életét oltotta ki. A háború katonai halottainak és polgári áldozatainak száma harminckétmillió volt, a koncentrációs táborokban a nácik további tizenkétmillió embert gyilkoltak meg. A sebesültek száma harmincötmillíó volt. A második világháborúban részt vett 81 ország százmillió embert mozgósított. Valaha régen mindén valamirevaló könyvkiadó vállalatnak megvolt a maga történelmi atlasz kiadványa. A híres német Justus Perthes cég sok-sok kiadásban megjelent történelmi térképgyűjteményének egyik vén, hét évtizednél öregebb kötetének elejére kronológiát íratott, s a háborúkat szedett« benne vastag betűkkel a Hohenzollern-ídők szerkesztője. A teutobur- gi erdőben a Varus vezette római légiók ellen vívott csata az első kiemelkedő esemény a kronológiában, hogy aztán Nagy Teodori-k csatáit, gotok, longobárdok vérfürdőit emelje ki a Vilmos császári német birodalom történetírója. Európa történeti mappáin egymás után a vérrel, dárdával, kováspus-kával, aztán meg puskaporral megváltoztatott határvonalak kanyargásai jelzik, mennyi emberélet pusztult fejedelmecskék, feudális urak, császárok és később fegyvergyárosok földbirtokban, aranyban, kincsben kifejezhető üdvéért. Minden határt vérrel rajzoltak, minden új háború új térképet követelt. A történészek úgy becsülik: az elmúlt öt és fél évezred alatt, 1960-ig, 14 531 háború dúlt földünkön. 1945 és 1975 között csak harminc esztendő alatt 116 — s azóta is hányl. Az áldozatok, a háborús halottak számát még becsülni is alig lehet, hiszen a harcoló felek mindegyike — így is megkísérelve fényesíteni hadi dicsőségét — más-más adatot Jegyzett fel. ígyr- hát csak megközelítően pontos számot emlegetnek a múltról a történészek: 3 640 000 000 háborús halottról szólnak. Más szóval az öt és fél évezred alatt körülbelül ugyanannyi embert ölt meg nyíl, píka, gépfegyver és atombomba, mint amennyien századunk derekán az öt világrészen élünk. Azon az 1945-ös májusi napon Európa jól tudta, mi is ért véget a fasizmus el- tiprásának napján. Hitler mondta 1941. július 16-án a főhadiszállásán tartott titkos tanácskozáson: „Elvben arról van szó, hogyan lehet ezt a hatalmas kalácsot, Oroszországot, jó! felszeletelni, hogy módunkban álljon először hódításokra szert tenni, másodszor: a meghódított területeket igazgatni, harmadszor: ezeket a területeket kiaknázni,.. Örökre szóló vaselv: a németeken kívül senkinek sem szabad megengedni a fegyverviselést.“ Himmler mondta: „Mintegy harmincmillió szlávot kell megsemmisíteni. Az elfoglalt területekjnek az ókori Egyiptom és Babilónia szellemében elfogott rabszolgák kimeríthetetlen tartályává kell válniuk. Onnan majd olcsó mezőgazdasági és építő-munkások seregének kell özönlenie a német Her. renvolk, az úr-nemzet számára.“ Mindezt a gyakorlatban meg Is valósították Hitler legényei a legázolt Európa kétezernél több háborús napján. Azon az 1945-ös májusi napon a földrész útjain millió meg millió elhurcolt rabszolga indult el náci hadiüzemekből, gyűjtőhelyekről és koncentrációs táborokból csonttá soványodott testét vonszolva a rommá omlott otthonok felé. Már aki élve maradt — a hazatérők útja milliók sírja -mellett vitt el. A béke első tavasza óta nem volt úgynevezett „nagy háború“, de szinte nem vol-t olyan hónapunk, hogy valahol a földön ne dörögtek volna a fegyverek. Csak Vietnamra, a Közel-Keletre, Salvadorra, az Irak-Irán közötti háborúra kell gondolni, hogy rádöbbenjünk: néha világméretű konfrontációk meredélyének szélén járunk. Európa negyvenhárom -éve nem hallott bombadörejt, nem ismeri azóta az elsötétített városok éjszakáinak félelmetes csöndjét, amelyet megszakított egy-egy bombázó- raj érkezése. Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, és létkérdés az államok közötti gazdasági, politikai kapcsolatok erősítése is. Az 1945-ös május gyönyörű napjaiban, a győzelem és a béke első perceiben sokan azt remélték: mindjárt megteremthető a béke és biztonság rendje akár századokra is a háború iszonyatából éppen felébredt földrészen. Nem így történt. Még ma is vannak erők, amelyek nem tanulták meg a második világháború leckéjét, és a vitás kérdések rendezése, a békés megállapodások helyett új meg új katonai programok alapján újabb hadosztályokat és rakétákat vonultatnak fel, csillagháborús terveket dolgoznak, militarizálni akarják a világűrt. Ma, május kilencediké egyszerre emlékezés ‘az antifasiszta koalíció által kivívott történelmi győzelemre — és figyelmeztetés is: csak az egyenlőség és egyenlő biztonság alapján fenntartott nemzetközi kapcsolatok, a szuverén államok bel- ügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása őrizheti meg a különböző imperialista katonai doktrínák által fenyegetett békét. t ■N A győzelem májusa
