Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-04-20 / 16. szám

I új ifjúság 51 A zsiráf asszonyok titkai Burma titokzatos erdeiben, keleten, a. thai határ kötelében élnek a karén nemzetséghez tartozó padaungok. Ne­vük „hosszú nyakat“ Jelent — e törzs lányai, asszonyai furcsa hagyomány­nak hódolnak: gyermekkoruktól fogva egyre több vastag gyűrűt helyeznek törékeny nyakuk köré, amely ennek kö­vetkeztében megnyúlik, és a padaung szépségideáinak megfelelően különös bájjal ruházza fel viselőit. Burma kor­mánya régóta tiltja e félelmetes szo­kást — és valóban: sok padaung lány asszony már nem hord Ilyen nyakéket. De nem kisebb azoknak a fiatalok­nak (1) a száma sem. akik ragaszkod­nak az ősi tradícióhoz — nem utolsó­sorban azért, mert félnek: „zsiráfnyak“ nélkül nem találnak maguknak férjet. Tigris ellen óvott A tigris ősi ellensége minden bur- mainak — és a legenda szerint ez ma­gyarázza a „hosszú nyak" divatját. Így aranyspirálokkal védték ugyanis a tö­rékeny nők legsebezhetőbb testrészü­ket a vérszomjas fenevad támadásától. (A legenda alighanem csak legenda: az aranykarikák mindössze szimboli­kus védelmet Jelenthettek a veszélyes ragadozó ellen.) Ma Burma őserdeiben egyre keve­sebb a tigris — de az arany is: sárga­rézzel helyettesítik hát a nemesfémet. És ez további terheket ró az amúgy is — a szó szoros értelmében — nehéz sorsú zsiráfasszonyokra. A párás me­legben a sárgaréz könnyen oxidálódik, a rozsda pedig megtámadja a nyak érzékeny bőrét. Nincs hát az a luxus­manöken, aki többet foglalatoskodna a toalettjével, mint a padaung nő, aki gondosan ápolja gyűrűit, mégpedig egy erős, hosszú szálú és vékony füvekből készült nyalábszerűséggel. A spirál legeldugottabb belső felületének min­den négyzetmilliméterét is át kell ke- félgetnie a fém és a nyak bőre kö­zött, mert csúnya fertőzést kaphat az ápolatlan asszony. Hasonlóképpen tisz­títják a karra és a térd köré helye­zett gyűrűket is. Mindezt a padaung nő maga végzi: de ahhoz, hogy egész testét le tudja mosni, már segítséget kell hívnia. Sajátos ékszerei ugyanis a legtermészetesebb mozgásban is meg­gátolják: csupán szalmaszál segítségé­vel képes a szomját oltani, hiszen fe­jét nem tudja meghajtani, a térdét övező gyűrűk miatt képtelen a lábát behajlítani, guggolni, térdelni. És akkor még nem beszéltünk a ma­gukkal cipelt teherről... Körülbelül tíz kilót nyomnak a nyakukat övező karikák... és ugyanannyi a térd- és kargyűrűk súlya. Elképzelhető, milyen fárasztó lehet a legkisebb mozdulat is a padaung nő számára, akinek sorsa — természetesen — igazi asszonysors: szüléssel, szoptatással, gyermekneve­léssel. E műveletek minden pillanata iszonyú terhet ró a zslráfasszonyra, akinek ráadásul dolgoznia is kell... mégpedig olyan munkát végeznie, a- mely egy normál asszony számára is megerőltető. A fonáson és a szövésen kívül — amelyeket a padaung asszony jellegzetes testtartásban, nyújtott láb­bal végez — rizs-, gyapot-, dohány- és gyümölcstermesztés, állattartás, favá­gás és -fűrészelés a dolga. A padaung településen gyakran lát­ni „párban“ dolgozó „hosszú nyakúa- kat“, akik együtt próbálnak boldogul­ni egy-egy hatalmas farönkkel. (Ré­gebben — ne feledjük: az aranyspirá­lok egyben viselőik rangjáról és gaz­dagságáról is tanúskodtak — a pa­daung asszonyt szolgálók vették körül, ma a törzsi viszonyok fellazulásával ez természetesen megszűnt.) Az is új je­lenség, hogy a padaung településeken együtt élnek a tradíciónak hódoló asz- szonyok azokkal a társnőikkel, akik már szakítottak a hagyományokkal, és nem kívánnak szépségükért — illetve lánygyermekük szépségéért — ekkora árat fizetni. Az első gyűrűt ötéves kor­ban helyezik a leánygyermek nyakára — ősi rituális szertartás kíséretében. A kislány fejét — majdnem azt írtuk: az áldozatét — az édesanyja tartja. A karika felhelyezése előtt hosszasan masszírozzák a bőrt, hogy minél haj­lékonyabb, rugalmasabb legyen. Az el­sőt további gyűrűk követik — eskü­vőjén a szép padaung lány már kö­rülbelül húsz gyűrűvel büszkélkedhet. Az évek folyamán a karikákat egyre vastagabbra cseréül! — ilyenkor va­lami fantasztikus óvatossággal kell el­járni, hiszen a gerincoszlop folytatá­sát jelentő nyakcsigolyák idővel olyan törékenyek lesznek, mint az üveg ... És még valami: a karikák hirtelen le­vétele felér a halálos ítélettel... Mit mutat a röntgen? De mi történik tulajdonképpen a zsi­ráfasszony szervezetében? A kérdésre sokáig nem tudott válaszolni a tudo­mány, mivel a padaungok vizsgálata — a kormány tilalma miatt — elképzel­hetetlen volt. Végül egy különös ex­pedíció során fény derült a titokra. Három padaung lányt sikerült „át­csempészni“ egy thaiföldi kórházba, és ott megröntgenezték őket. (Egyikük már nem viselte sajátos ékszerét: el­mondása szerint hosszú évek során fo­kozatosan szabadult meg a karikáktól, hogy miért döntött így, arra nem volt hajlandó válaszolni.) A vizsgálat során több meglepetés érte az orvosokat: például a „zsiráf­nyak“ csigolyái normális röntgenképet mutattak. De a legmeglepőbb, hogy a „hosszú nyak“ nem annyira a csigo­lyák megnyúlásának, mint amennyire a mellkas „leszállásának“ az „eredmé­nye“ — a le-fel mozgó, egyfajta nyo­mógépezetként működő spiráloknak „köszönhetően“. Ez magyarázza azt is, hogy a „zsiráfnyakú“ hölgyek termete nem haladja meg karikátlan társnőik átlagos 100 centiméterét ... És hogy mi ebből a tanulság? Talán csak annyi, hogy fantasztikus világunkban nincs fantasztikusabb a minden körülményhez alkalmazkodni tudó embernél . . . A MÁSIK RÓMA Hány szegény ts él Rómában? És kik Ró­ma szegényei? Nehéz kérdések. Minden adat hozzávetőleges, a közintézmények pedig szinte semmit sem tudnak erről a helyzet­ről. Több százezer ember: járdaszéli koldu­sok, életüket nyomorúságos nyugdíjakból tengető öregek, a kábítószer-kereskedőknek kiszolgáltatott narkósok, a társadalom más kiszorított kisebbségei, szellemi vagy testi fogyatékosok színes bőrű bevándorlók, munkanélküliek. A „leggyengébbek“ hely­zete egyre romlik — jelentette kl Lutgi Di Llegro, a Caritas szervezet elnöke. Város­szerte egyre kevésbé tűrik meg azokat, akik nem boldogulnak, és megragadnak a társa­dalom peremén. Tragikus anyagi szegény­ségről van itt sző. Például a 620 000 nyug­díjas közül csaknem 47 000 nyomorúságos társadalmi nyugdíjból kénytelen megélni. A római közigazgatási hivatal csupán négy aggmenházzal rendelkezik, ahol alig 900 idős embert látnak el a többiek a jóté­konysági szervezetekre vannak utalva. A saját lakásukban élő. kevés nyugdíjjal ren­delkezőknek nagyon sok mindenről le kell mondaniuk. „Pizsamában tengetett élet“: ki sem mozdulnak a házból, villanyt sem gyúj­tanak egy darab kenyérért könyörögnek a péknek — írja a L’Unitá Mártó Marazzitit idézve, aki a Szent Egidto-egyesület társa­dalmi segélynyújtási cselekedeteit ellenőrzi. Az úgynevezett szakállasok, a borotválat- lan, gondozatlan külsejű koldusok élete nyomorúságos. Számuk legalább 1500. Csu­pán a Caritas, A megmentés hadserege szervezet, vagy a Szent-Egldio egyesület részéről remélhetnek valamilyen segélyt. Paolo Longo, A Megmentés hadserege szer­vezet tagja így nyilatkozik: ,.A világ min­den országából, minden emberfajból valók élnek itt közöttünk, a társadalom, a tör­vény által éppen hogy megtűrtén, kizártan abból a létből, amit nálunk »normái hely­zetnek« neveznek.“ Nem számíthatók jog­talan állampolgároknak, hiszen gyakran épp ez a társadalom „lopta meg“ őket jogaik­tól. A erndörkapitányság nyilvántartásában 110 000-en szerepelnek, s közülük alig 19 ezernek „vannak rendben“ az iratai. A töb­biek mind törvényen kívüliek, a szerencsé­sebbek valami kis munkához is jutnak (el­árusítók pincérek stb.j. Körülbelül 40—50 százalékuk alig tud megélni. „Az élet peremén“ élnek a testi fogyaté­kosok is ebben a társadalmi torlaszokkal, akadályokkal teli városban. Majd hatvan­ezren vannak. Csupán a kiskorúaknak nyúj­tanak minimális társadalmi segélyt. A 18 évesnél Idősebbek, a szobafogságra ítéltek, a menhelyeken élők pedig teljesen maguk­ra hagyottak. A kiskorúak helyzete is rosz- szabbodlk, a közigazgatási hivatal csupán 14 677 esetről „tud“, s alig 1850-en része­sülnek társadalmi gondozásban, legtöbbjük fogyatékosok kezelésére szakosodott kórhá­zakba, egészségügyi intézményekbe kerül. Rómában és a főváros körüli provinciában legalább 2200 gyermek él ilyen körülmé­nyek között. „Valóságos szégyen ez“ — mondja Augusto Battaglia, a községi tanács tagja az OKP részéről. Másik kategória a különböző mesterkedé­sekből élőké. Ok viszont nem tekintik ma­gukat szegényeknek ... 300 ezer munkanél­küli. Az érem másik oldala — mutatnak rá a szakszervezetek: igencsak megnőtt azok­nak a gyermekeknek a száma, akik az öt elemi elvégzése után nem járnak tovább iskolába — bár az oktatás kötelező. Számottevően megsokasodtak a kábító­szer-fogyasztók. Hozzávetőleges adatok sze­rint 40—50 ezer Ilyen ember él, főleg a társadalom által meg nem tűrt zónákban. Mindaz, amiről eddig említést tettünk, példázza a nagy gondokat, amelyekkel a szegények küszködnek Róma egyre többek számára válik barátságtalan, rideg várossá — írja befejezésül a L’Unitá cikke. Harcias hölgyek Évente átlag 2—4 millió amerikai nő ke­veredik tettlegességlg fajuló konfliktusba a férjével vagy a partnerével — számol be a családiasnak éppen nem nevezhető vere­kedésről az amerikai Time magazin. Az ese­tek döntő többségében a gyengébbik nem húzza a rövidebbet. Olyannyira, hogy a sta­tisztikák szerint minden negyedik napon meghal egy asszony a verés következtében elszenvedett sérülésekben. A bírósági eljá­rásokon ugyanakkor az is kiderült, hogy perpatvarokban több mint a felét az asz- szony kezdeményezte, az első pofonok a férfiak arcán csattanak el. A folytatást már ismerjük... A minap New Yorkban egy vádlott férj megadóan tárta szét kezét: „Tudja, bíró úr, a feleségem túl sokat okos­kodott .. Diszkrimináció * Angliában a jelek szerint a férfiakat is sújtja a nemek közötti diszkrimináció, amit pedig törvény tilt. A délnyugat-angliai Bath városában egy nőiruhabolt tulajdonosa, aki maga is nő. közölte a munkaközvetítő hi­vatallal, hogy az egyik megüresedett eláru­sító állásra csak nőt hajtandó felvenni, fér­fit ne küldjenek. Az egyenlő munkaalkal­mak felügyeletével megbízott bizottság mi­után értesült az ügyről, levélben tudatta Vivian Smith üzletasszonnyal, hogy 1978- ban, egy fordított eset kapcsán, bírói úton köteleztek egy férfiruha-kereskedőt, hogy a megüresedett állást nőval is betöltse, mivel előzőleg erre nem volt hajlandó. Annak idején megérttették vele, hogy ha intim ru­hadarab, például férfinadrág kipróbálásáról van sző, erre az Időre a méretvételt férfi is elvégezheti. A bizottság most a batht üzletasszony hivatalos válaszát várja, s ha továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy meg­különböztetést alkalmaz a férfiakkal szem­ben feltehetően bírósági pert indít ellene törvényszegésért. 13 000 tányér Tessék elképzelni egy nagy halom mosat- lan edényt! De )obb nem belegondolni. Rettenetes látvány!... Ezen a véleményen voltak azok a nyugatnémet szociológusok Is, akik vették a fáradságot és összeszámolták, mennyit kell mosogatni egy átlagháztartás­ban. Az a bizonyos halom egy év alatt va­lóságos heggyé növekszik, hiszen egy négy­tagú családban legalább 18 000 kanál, villa és kés gyűlik össze. Ehhez jön 13 000 tá­nyér, 8000 csésze és nem kevesebb, mint 3000 lábas. A statisztika persze feltételezi, hogy a családtagok rendszeresen reggeliz­tek, ebédeltek és vacsoráztak. Sajnos, a hír nem tér ki arra, hogy az NSZK-ban ki veszi ki legjobban a részét a mosogatásból. Csak gyanítjuk, hogy a számolgatás közben nyíl­ván nem a szociológusok keze ázott a mo­sogatóvízben. A statisztikára egyébként a nyugatnémet háziasszonyok furcsán reagál­tak: nem azt követelték, hogy legyenek ol­csóbbak az eldobható evőeszközök és tá­nyérok, hanem szerényen megjegyezték, hogy mosogasson néha a szociológus Isi Ráfizetett A szemre kis termetű páncélszekrény megdöntése gyerekjátéknak tűnt a két brüsszeli nehézfiú előtt. A rabló tervez, ám a sors végez. A rablópáros könnyedén be­jutott a gyógyszertárba, de miközben a „mackö“ feltörésével bíbelődtek, a valóban kicsi, de igen súlyos szekrény az egyik rabló lábfejére billent. A mackó olyan szo­rosan fogta fosztogatóját, hogy a társa se­gítsége ellenére sem tudta kiszabadítani a lábát. A bajtárs — biztos, ami biztos — elszelelt. A pórul Járt rablő nem tehetett mást, segítségért kiáltott, a hívásra a pa­tikus sietett elő. A gyógyszerész, megértő ember lévén, elsősegélyben részesítette a lábán megsérült rablót, de a további keze­lést már a rendőrségtől kapta. i

Next

/
Thumbnails
Contents