Új Ifjúság, 1988 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1988-03-09 / 10. szám

KULTÚRA A BÓDVA PARTJÁN Szép sínek (Moldava nad Bodvou), ennek az egykori járási székhelynek a két éve megvalósult újabb község­összevonások után több mint tízezer lakosa van. A városon kívül Mak- ranc (Mokrance) és Bodolló (Budu- lov) tartozik még a vnb közigazga­tása alá. A fúzió a kultúrát is érin­tette, vagyis a városi kulturális köz­ponthoz így már három kultúrház és három könyvtár tartozik. Amikor Má­ria Stachovához, a városi művelődési központ igazgatójához bekopogtat­tam, először a panaszokkal kezdte. — A főépületünk úgy-ahogy rend­ben van, csak hát kicsi. 1850-ben épült, és akkor még nem számol­hattak ilyen érdeklődéssel és ilyen szerteágazó tevékenységgel. A mak- rancl van a legrosszabb állapotban, ugyanis ott beázik a tető. A múlt héten például a Tháliát vártuk fel­lépésre, de mivel a kazán felmondta a szolgálatot, el kellett halasztani az előadást. A városi mozi is hoz­zánk tartozik, és elmondhatom róla, hogy szintén korszerűtlen. A köz­egészségügyi szakemberek egyszer már majdnem betiltották működését, mivel közel vannak egymáshoz a beépített széksorok. A problémák te­tejébe itt van még az átalakítás alatt lévő járási ifjúsági klub, amelyet szintén nekünk ítéltek oda. Egy csa­ládi házban lesz berendezve, a fel­szerelésre kétszázötven ezer koronát kaptunk, de ez még nem minden. A sok utánjárás, a munkálatok, be­ruházások intézése rengeteg gonddal jár. A régi, elavult épületek karban­tartására kaptunk ugyan százezer ko­ronát, de hogy ez mire lesz elég, fogalmam sincs. — Mi mindennel foglalkoznak a kultúra itteni, szerintem is szűk fel­legvárában, s milyen akciók zajlanak a történelmi falak között? — Sok mindennel foglalkozunk annak ellenére, hogy — képletesen fogalmazva — néha a forgalmista rendőrökhöz hasonlítunk mi négyen, a profi alkalmazottak. Irányítani kell a csoportokat, tanfolyamokat kell szervezni, előadókat szerezni, nyil­vántartani, hol mikor mi zajlik. Van­nak viszont olyan csoportok is, a- melyek helyszűke miatt nem nálunk gyakorolnak. Nagyságrendbe sorolva, először a hetventagú vegyeskórust említeném, amelynek kihelyezett pró­bái a bodoMói szövetkezetben zajla­nak; a huszonöt tagú fúvószeneka­runk a művészeti népi iskolában gya­korol, viszont mi adunk otthont a Csemadok városi szervezete tizenhat tagú menyecskekőrusának. Tavaly ősztől ismét dolgozik a huszonhét tagú Bódva folklórcsoport, és szin­tén tavaly alakult egy húsztagú szlo­vák női éneklőcsoport. Kötelékeink­be tartozik négy zenekar; az Alfa, a Rapid, a Color-Box és a makranci Qattro. Ök természetesen évente négyszer a mi rendelkezésűnkre is állnak, és fellépnek a már hagyo­mányos popfesztiválon Is. Ha már a zenés rendezvényeket említettem, szót kell ejtenem a táncmulatságok­ról, a diszkókról, a gyermekkarnevá- lokról is, amelyeket főleg a másik két művelődési házban valósítunk meg. Két fotó- és egy képzőművésze­ti szakkörünk szintén itt dolgozik, év évente egy-két kiállítást is ren­dezünk. — A kulturális-társasági élet meg­szervezésének is nagy figyelmet szentelünk. Meghívott vendégek köz­reműködésével főleg a kabaréestéket szorgalmazzuk, mivel ezek iránt van a legnagyobb érdeklődés. A kassai (Kosice) Thália rendszeres vendé­günk, de néha a kulisszákat • is át kell alakítani színpadunk kis mé­retei miatt. Kultúrcsoportjaink egyéb­ként már hagyományosan, évente kétszer, a város felszabadulásának évfordulóján, februárban és május­ban közös rendezvényen lépnek fel, Minden évben nálunk zajlanak a Cse. madok helyi szervezete által szer­vezett Szepsi Csombor Márton-napok és egyéb Csemadok-összejö<vetelek is. Az iskolán kívüli nevelés keretében számtalan, különböző témával kap­csolatos előadást vagy előadássoro­zatot említhetnék. Főleg a kombi­nált formákat kedvelik a hallgatók, vagyis az előadás rendszerint film­vagy diavetítéssel van egybekötve. Ezen kívül tanfolyamokat Is szerve­zünk minden évben. Népszerűek a szabás-varrás, gépiről tanfolyamok. A tánciskola Iránt főleg a fiatalok érdeklődnek, a férfiakat pedig a rá­dió- és tévészerelői tanfolyam vonzza leginkább. — A tevékenység tehát valóban sokrétű és a helyi körülmények kö­zött megannyi Idegtépő munkával Is járhat. Van kivel megosztani a gon- dokat-bajokat, és van, aki segít a problémák megoldásában? — Ml abból Indulunk ki, hogy nem nyolc órát dolgozunk, néha még szombat-vasárnap is be kell jönni. Elsősorban elhivatottságból végezzük ezt a számunkra szép és vonzó mun­kát, ment hisz ennyi szabadidőt ne­héz lenne megfizetni. A segítők és támogatók közül elsősorban a ka­tonai javítóüzemet említeném, de kölcsönösen elégedettek vagyunk a gépgyárral, a traktorállomással, a Teslával és más üzemekkel Is. írás­beli megegyezésünk van velük, s az ebben foglaltak teljesítését közösen értékelni szoktuk. A tömegszerveze- tek közül legszorosabb a kapcsola­tunk a Csemadokkal, személy szerint is Nagy Ildikóval, aki a művészeti csoportok vezetésében nyújt haté­kony segítséget. Pozitívan értékelem a nőszövetséggel és a CSSZBSZ he­lyi szervezetével fennálló kapcsola­tunkat is. — Ha az elmúlt év legszebb si­keréről kérdezném, mit említene el­ső helyen? — Azt, hogy sikerült elfogadtatni az új művelődési ház építésének ter­vezetét. Ha minden jól megy, 1990- ben kezdődik a Z-akciós építkezés húszmillió korona befektetéssel. Polgári László A Vénusz felhői A SZUTA Kozmikus Ku­tatások Inté­zete nemrég nyilvánosság­ra hozta azok­nak az opti­kai mérések­nek az ered­ményeit, a- mely mérése­ket a Vega- program ke­retében a Vé­nusz bolygó éjszakai oldalán, an­nak 30—60 kilométeres magas­ságban lévő légkörrészéről, a Venyera-szondák aeroszol-szín­képelemzőivel készítettek. Az eredmények megerősítették azokat az eddigi megfigyeléseket, amelyek szerint a Vénusz légkö­rének ezekben a magasságaiban legfelül három felhőréteg húzó­dik, alattuk található egy köztes, míg legalul egy felhő alatti öve­zet. E rétegekben az aeroszolré­szecskék mérete a mikrométer ti- zedrészéről a több mikrométernyi nagyságig terjed. A Vénusz lég­körének többi rétegében is sok az aeroszolrészecske. Például a leszállás helyén a műszerek a légkör minden köbcentriméteré- ben mintegy tízezer szemcsét mér­tek. A Vénusz legalsó légrétegében különleges éjszakai Infravörös fényt tapasztaltak. Amikor ugyan­is a leszállóegység fényszóróit földi parancsra kikapcsolták, a műszerek egy alulról jövő fény- sugárzást mértek. A szovjet ku­tatók arra gondolnak, hogy ezt az éjszakai fényt alighanem a bolygó forró felszínének hősugár­zása kelti. Hajszálat mér 100 kilométerről Ausztráliában hozzáláttak egy olyan újszerű eszköznek — a csillagok vizs­gálatára szánt interferométernek — a megépítéséhez, amelynek a felbon­tóképessége az eddigiekénél három­szorta nagyobb lesz. Alkotói a mű­szer felbontóképességét ezzel a ha­sonlattal szemléltetik: vele egy 100 kilométeres távolságban lévő emberi hajszálat is észrevehetünkl Ha el­készül, a csillagok hőmérsékletét, méreteit, tömegét, légkörét, összeté­telét és fejlődését tanulmányozzák majd vele. Az interferométernek, ennek a fényinterferencia létrehozására és vizsgálatára szolgáló optikai mérő­eszköznek — a közönséges távcsö­vektől eltérően — nincsen csöve. Két lapos tükre a távoli csillagról be­eső fényt egy központi laboratórium felé vetíti, s ott a két sugár alkotta interferencia-vonalak finomszerkeze, tét számítógép dolgozza fel. Az ln- terferométerek felbontóképessége a tükröknek egymástól való távolsá­gától függ. A most épülő műszeren ez 6—650 méterre állítható be. A gömbgrafitos öntvény előnyei A kerámiai anyagok előretörtek az autógyártásban, s ez a tény a fém­kohászokat is új termékek kikísér­letezésére készteti. Az NDK-ban a hagyományos — lemezes grafitot tar. talmozó — szürkeöntvény helyett gömbgrafitos öntvényből gyártanak gépkocsidugattyút. (Magyarázatul: az öntöttvas olyan nyersvas, amelyben a szén aránya meghaladja az 1,7 százalékot. A szürkeöntvényben a szén nagy része — az átolvasztás nyomán — mik­roszkopikus kiterjedésű grafltelemek, úgynevezett lamellák alakjában vá­lik ki. Ám ha az öntvény olvadéká­ba például magnéziumot vagy kal­ciumot adagolnak, a grafit gömböcs- kék formájában válik ki. Innen a gömbgrafit név.) A kísérletek azt mutatták, hogy a gömbgrafitos vas húzószilárdsága, kenhetősége, tömege és keménysége kedvezőbb, mint a lemezes grafitú öntvényé, s hogy a belőle készített dugattyújú motor kevesebb üzem­anyagot fogyaszt. Molekulafelhők Tejútrendszerünk spirálkarjaiban Tejútrendszerünkben, vagyis a mi galaxisunkban sok nagy molekulafel­hőt tartanak számon. Ezek főképp hidrogénmolekulákból állnak, s jól­lehet ez az anyag nehezen figyel­hető meg, a szóban forgó felhők jól felismerhetők a bennük található szénmonoxid színképvonalairól. Az észlelések szerint közülük a nagyob­bak elérik a 300 fényévnyi átmérőt is, és annyi anyagból állnak, ameny- nyi a mi Napunk tömegének a mll- liőszorosát teszi ki. Az egyesült államokbeli Goddard űrkutatási Intézet és a Columbia E- gyetem rádiócsillagászai most föltér­képezték ezeknek a molekulafelhők­nek a Tejútrendszerben való elhe­lyezkedését, legalábbis ennek egy meglehetősen nagy részében, s arra az érdekes eredményre jutottak, hogy e felhők főképp az úgynevezett spirálkarok vonalát követik. Különö­sen jól rajzolja ki a Saglttarius-kar- nak (a Tejútrendszerünk középpont­jából nézve) mintegy 120 fok hosz- szúságú szakaszét a rajta gyöngy- füzér módjára, meglepően egyenlő térközökben: egymástól nagyjában 3000 fényévnyire elhelyezkedő tizen­hét molekulafelhő. Ezek révén ez a spirálkar jóval élesebben rajzolódik ki, mint a hagyományos észlelési móddal, a hidrogén 21 centiméteres rádióvonalával. Ugyancsak élesen lát­szik így a Carlna-kar. Erről most azt gondolják, hogy talán a Sagitta- rlus-karnak a folytatása. Nem kö­vetik azonban a karokat a molekula­felhőik csillagrendszerünk legbelső részén, a Scutum-kar és az úgyneve­zett 4 Kiloparsec-kar vidékén. Ügy látszik, hogy ott a felhők tftmbsze- rűen helyezkednek el. Peile Sándor építőművész A számítógéppel is lehet építeni — Pétérfalára (Petrovoe) csak a hatvanas évek ele­jén kezdték bevezetni a villanyt, így azelőtt ha sö­tétedni kezdett, már engedtek Is haza az iskolából, mert a petróleumlámpa fényénél mégsem lehetett ta­nulni. Mikor a villany fénye megváltott a sötétség­től, olyan vonzalmat éreztem a villamosság Iránt, hogy csak ezt kívántam tanulni. Apám, talán a falu­ban felépült szebbnél szebb házakat látva, mégis az építészet felé terelt. így kerültem a Losonci (Luőe- nec) Építészeti Szakközépiskolába, majd Bratislaváha a Szlovák Műszaki Főiskola Építészeti Karára. Pelle Sándorból tehát építőművész lett, de nem for­dított hátat egykori kedvencének, az elektrotechniká­nak sem. A barkácsolást, a szakfolyóiratok böngészé­sét már középiskolás korában elkezdte. Bratislavéban a Bernolák utcai diákotthonban évekig aktívan be­kapcsolódott a rádlóskör munkájába. Sok mindent el­lesett; sok mindent megtanult a hétmérföldes léptek­kel előretörő elektronika tudományából. Építész lé­tére már ott zenei programot, digitális órát és egye­beket is készített. A katonaságnál meg a rádiósoknál szolgált, így még közelebb került az elektronikához. Közben érdeklődött minden új iránt, tanult Is, ama- tőrködött Is, erősítőket és egyéb berendezéseket szer­kesztett. Mint önálló építőművész a Rimaszombati (Rl- rnavská Sobota) Járási Építővállalatnál helyezkedett el. Az elektronika fejlődése közben új irányt vett: elő­térbe került a számítástechnika. Ez megint felvilla­nyozta őt, s kétgyermekes családapa létére elvégezte a SZISZ SZKB programozói és számítástechnikai tan­folyamát. És hát evés közben jön meg az étvágy, beiratkozott a Honvédelmi Szövetség 602-es prágai alapszervezete által meghirdetett négyéves interaktív tanfolyamra. Aztán örömmel vállalta a járási pionír­ház meghívását számítástechnikai szakkörök vezeté­sére. ?■ ' W — Sokszor megkérdezték már, hogyan lehet egy építészből, építőművészből számítástechnikai szakem­ber. Mások, lehet, szakmai féltékenységből néha két­ségbe vonják felkészültségemet, képességeimet. Néze­tem szerint a hivalkodó programozó is lehet gyen­gébb a szakmájában, és a nem kérkedő építész is le­het jó számítástechnikai szakember. Mindent meg le­het tanulni, különösen akkor, ha az ember azt a* átlagosnál nagyobb szenvedéllyel és akarattal végzi. Én a szabadidőmben rengeteget foglalkoztam ezzel a vesszőparipámmal, évek óta rendszeresen olvasom az Ezermester, a Delta, az Élet és Tudomány, valamint a hazai Amatérske rádió szakfolyóiratokat, a tamás- kodóknak mindig azt feleltem: első a munka, eredmé­nyekkel kell bizonyítanll Engem felüdít, ha a gye­rekek, a pionírok, de újabban már a felnőttek is, megértik, megtanulják a lényeget, és tudják is azt a gyakorlatban kamatoztatni. Micsoda különbség, ha a saját gyermekkorommal vetem össze a jelent, Sanyi, a tervezési osztály szakembere, egyszer azzal állt elő, hogy egy számítógép az 6 részlegükre is elkelne, és ő segítené a munkát. A sok mosolygó és fejcsóváló mellett az osztály vezetőije mégis ráállt a vásárlás gondolatára, de azért nem feledte meg­jegyezni: „De akkor neked kell bizonyítanod, hogy a számítógép nálunk is megéri az árét, nem csak a divathóbort kedvéért dobjuk ki a pénzt!“ És Sanyi bebizonyította. Fél év alatt elkészült az a program, amely családi házak háromdimenziós perspektivikus ábrázolását teszi lehetővé, és az érdeklődő kívánsá­ga szerint korrigálhatók a méretei. A kis PMD-85-l-et tehát családi házak tervezéséhez kezdték felhasznál­ni. Nemrég elkészült egy további program, amely az épületek tűzbiztonságához szükséges számításokat vég­zi. Ez olyan jelentőségű, hogy a kerületi szerveknek Is hamarosan át fogják adni. Mikor sikerült megsze­rezniük a nyomdaberendezést, a számítógép konstruk­ciójába is behatolt, és kis átépítést eszközölve elérte, hogy a PMD rajzolőgépet vezérelhessen. A hazánk­ban zajlő kiállításokon és nemzetköd vásárokon fel­figyelt a már forgalomban lévő, másutt kifejlesztett software-bázisra. A brnói Stavoprojekttől aztán be­szerzett egy olyan programot, amelyet napjainkban is előnyösen használnak a fűtés tervezésénél, radiátorok méretezésénél. Ma már senki sem csóválja a fejét az osztályon, de Pelle Sándor még így sem teljesen elé­gedett. — Nagy szükség lenne a „Mause“ néven ismert grafikus gömbvezérlőre, becenevén „egérkére“, amely lehetővé tenné a képernyőre való rajzolást, eltolást, radírozást és egyebeket. Az általam készített progra­mokban erre hagytam is helyet, így bármikor csatla­koztatható és kihasználható lenne. Most, amikor mér egy kicsit sikerült a kedélyeket lecsillapítanom s el­fogadtatnom a számítógépeket munkahelyeimen, az ilyen progresszívabb, finomabb dolgokkal szeretnék foglalkozni. Talán újból sikerül őket meggyőznöm, hogy vegyünk egy modernebb, nagyobb kapacitású számítógépet. — polgári — (A szerző felvétele) i r

Next

/
Thumbnails
Contents