Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-03-04 / 9. szám

LAPUNK TARTALMÁBÓL „Itt vagyok boldog...“ — falukép Sőregről (Surlce) a fiatalok szemével — 3. olda". A három nővér — Kllnko Róbert riportja a tudományos diákköri mun­kákról — 4. oldal Thaiföldem szánt a király — Sugár András útibeszámolója az 5. oldalon „Meglátják, fog ez menni...“ — egy óra Verebes Józseffel — 6. oldal Űj Hajtások — 7. oldal Divat, tanácsok, receptek, Veronika válaszol a 12. ol­dalon Alá retus 8. I nemzetközt nőnap Nők. Lányok, asszonyoS, anyák Kacérak, ked­vesek, szépek Szemük egy egy villanása, moso­lyuk, kezük munkája, simogatása, sokszor a mín- denséggel felér. S most. amikor a nemzetközi nőnap alkalmá­ból a világ sok-sok részén ünnepük, köszöntik őket, amikor virágcsokrot, kedves kis ajándékot nyújtunk át nekik — most és az év minden nap­ján vigyük tovább az ünnep felemelő kellemes hangulatát a hétköznapok forgatagába is. Lányok, asszonyok, anyák Köszöntjük most nem­csak a közeli ismerőseinket hanem minden ked­ves nőolvasónkat, a legifjabbaktől a legidősebbe­kig. Shakespeare 75. szonettje Az vagy nekem, mint testnek a kenyér Az vagy nekem, mint testnek a kenyér a tavaszi zápor fűszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, ' mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg; csupa fény és boldogság büszke elmém, majd fél: az idő ellop, eltemet; csak az enyém légy, néha azt szeretném, majd. hogy a világ lássa kincsemet; arcod varázsa csordultig betölt s egy pillantásodért is sorvadok; nincs más. nem is akarok más gyönyört, csak amit tőled kaptam s még kapok. Koldus szegény királyi gazdagon részeg vagyok és mindig szomjazom. Szabó Lőrinc fordítása „Ha kutyáddal, lovaddal nem törődsz, magad ellen cselekszel rosszat“ — tart­ja a régi mondás. Mostanában Inkább azt lehetne mondani: „Ha gépkocsid­dal, munkagépeddel nem törődsz, ma­gad látod kárát“. El is mondjuk gyak­ran: a gépeket karban kell tartani, szervizelni, olajozni kell, és idejében ki kell javítani, mert különben kiesnek a munkából és akadályozzák a folya­matos termelést. Az ember ugyan nem gép, de vele Is törődni kell, még akkor is, ha nincs bent a gazdasági leltárban, és nem vonatkoznak rá a karbantartási előírá­sok Ember nélkül semmit sem érnek a gépek. Még a legkorszerűbb automa­ták is csődöt mondanak, ha nincs mel­lettük jól ^karbantartott“, jól „szervi­zeit“ ember, aki működteti* irányítja őket Mégis, amikor egy gyárigazgatő a gazdasági feladatokról beszél, akkor mindenekelőtt a beruházásokat emle­geti, az üzemi berendezések, gépek korszerűsítését hangsúlyozza, és a EMBER-SZERVIZ nyersanyagproblémákróí panaszkodik'. Jóllehet ezek mind nagyon , fontos dolgok, de nem szabad elfelejteni, hogy ember nélkül semmit sem érnek, sem­mit sem lehet velük kezdeni. Nem ismeretes, hogy melyik minisz­térium mit Ír elő az igazgatói köteles­ségeket, hatásköröket tartalmazó doku­mentumokban, de kétséges, hogy az igazgató által vezetett emberek fizikai, szellemi, lelki karbantartása szerepel a szakmai paragrafusok köpött. Az alkotmány hangsúlyozottan fog­lalkozik a dolgozó emberrel;, de a min­dennapi élet gazdasági gondjai között nagyon sok vezető elfeledkezik erről a legfontosabb tényezőről. Nem akarat­tal, nem tudatosan, csak úgy egysze­rűen feledékenységből, meft nincs rá idő. Márpedig aki a lovával, kutyájával nem törődik — mondták elődeink —, az maga ellen.cselekszik a rosszat. Hány és hány üzemben állnak a drá­ga gépek, mert nincs megfelelő ember, aki dolgozzon velük? Hány és hány üzem vezetői panaszkodnak, hogy éven­te százával lépnék ki. a munkásaik más munkahelyet keresve. Miért? Azt mond­ják: azért, mert. ott jobban megfizetik őket. Lehet.-> De olyat Is hallani, hogy sokan kevesebb fizetésért Is elmennek más munkahelyre, mert ott jobban meg­becsülik őket'. És olyan gyárról Is hal­lottunk, amelyből nem lépnek ki az em­berek, ahol van bőven munkaerő. Te­hát nem mindig a pénz! Ha valahol r valaki jól érzi magát, mert törődnek vele, „karbantartják a lelkét“, onnan-nem megy el 2—300 ko­ronával többért máshova dolgozni. De még ennél is fontosabb, hogy a lelkileg kiegyensúlyozott, jókedvvel, jó hangu­latban dolgozó munkás eredményeseb­ben termel: nem lóg, nem pazarol, nem csinál selejtet; / Elszomorító adatok mutatják, hogy nálunk a vezetők fizikai, lelki „karban- , tartása“ a legrosszabb. Közöttük talál­ható a legtöbb egészségileg leromlott, idegileg kikészült ember. Nomármost a nagy hajszában kimerült embertől hogyan várhatná el valaki, hogy má­sok fizikai, lelki karbantartásával tö­rődjék? Bár lehet, hogy éppen azért merült ki, mert azok helyett is dolgo­zik, akiket irányítania kellene. Szóval ne csak a gépekre, nyers­anyagokra, termékekre gondoljunk, apiikor a feladatok megoldását keres­sük. A legmegtérülőbb beruházás az emberépités. A legtökéletesebb és egy­ben legszervizigényesebb gép az em- 1 bér, akinek nemcsak a testét, időnként ' a lelkét is karban kell tartani. 0. I. : i ..1 . i ­\

Next

/
Thumbnails
Contents