Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-11 / 6. szám
|<ij ifjúság 10) Életmeghosszabbító vegyülitek A biológiai antloxidánsokkal a kémiai ve- gyületek olyan új osztályát hozták létra a Szoviet Tudományos Akadémia fizika- kémiai intézetében, amely 50 százalékkal meghosszabbítla az éló szervezetek sebeinek élettartamát. A blo-antloxidánsok a sejtmembrán fehérjellpldjeire fejtenek ki hatást, megakadályozva a kedvezőtlen hatások okozta szétroncsolődásukat vagy meg- öregedésüket. A szoviet kutatók megállapították, hogy a természetes öregedést a llpidek oxigénellátásában mutatkozó zavarok, továbbá a sejtmembrán roncsolódása okozza. Ez utóbbi során számos fehérle- „szllánk“ keletkezik, szabad gyökök, amelyek közül számos mérgező. A blo-antioxl- dánsok elszigetelik ezeket a hatóanyagokat és ezzel magakadályozzák a szervezetre kifejtett káros hatásukat. A kutatások új távlatokat nyitnak az élet meghosszabbításának lehetősége előtt, mert a bio-antioxl- dánsok bevételével feltartóztathatják a biológiai öregedési folyamatokat. Ennek természetesen előfeltétele lenne, hogy legyőzzék a fejlett országok Jelenlegi leggyakoribb halálokat, a szív- és érrendszeri betegségeket. RAGASZTÓIT SZÍVFALAK A szederjes bőrű gyerekeket, a „kék csecsemőket“ gyakran meg kell operálni veleszületett szlvhibájuk miatt. A műtét során a tüdőverőér eleién kialakult kóros szűkületet műanyag protézissel htdalla át a sebész, és ugyanakkor a szív választófalán lenvő lyukat Is elzárja bevarrt műanyaggal. A sikeres műtét ellenére Is gyakran vérveszteség fenyegeti a gyermeket: a műanyag likacsaiból és a varratokból túlságosan sok vér szivárog ki, mert a gyermeket a műtét előtt szükségszerűen véralvadásgátlókkal kezelik. Egy újonnan kifejlesztett biológiai ragasztószerrel elkerülhetik ezt a kockázatot. A tüblngenl egyetemen készített biológiai ragasztó koncentrált fíbrlnogénből és tromblnból áll — olyan véralvadási faktorokból, amelyek tökéletesen tömítik a műanyag protézist. Ezzel csökkenthetik az újszülöttre különösén veszélyes vérveszteséget. STRESSZ ÉS IMMUNITÁS A hosszan tartó, erőteljes stresszhatás súlyosan befolyásolhatja a szervezet Immun- rendszerét — ezt szoviet kutatók mutatták ki az atlétákra ható fizikai és érzelmi stresszhatások következményeit tanulmányozva. Kimutatták, hogy a viszonylag kis energiafelhasználással Járó edzés fokozza az Immunválaszt, de a súlyos fizikai és érzelmi stresszhatás akár zérusra Is csökkentheti az antitestek számát a szervezetben. Ezt a nagy versenyek után az atlétáktól vett vérminták elemzése bizonyítja. A további kutatások valószínűsítették, hogy uz immunválasz csökkenéséért a mellékvese- kéreg hormonjai, az inzulin és a szero- tonin a felelősek, más hormonok, amilyen az adrenalin, viszont serkentik az immunrendszer működését A rövid távú tevékenység, járjon jelentős fizikai-érzelmi stresz- szel Is, azonnal növeli a vér adrenalinszintjét, és ezzel megakadályozza az antitestek számának csökkenését. Hosszabb távon azonban más hormonok szednek vámot. A kutatók Jelentős különbséget találtak az egyének között is. Azok az atléták, akiknek szervezete hosszú távon is több adrenalint termel, a legellenállóbbak. FÜGGŐLEGES: 1. Tinódi hangszere volt. 2. Lea betűi. S. Japán Játék. 4. Kikötőváros Japánban. 5. Volt magyar válogatott futballista (Ferenc). 6. Török főtiszt volt. 7. Mutatószó. 8. Angolna németül. 9. Kabát és nadrág tartozéka. 10. Maró folyadék. 14. Szfnülttg. 15. A tévében a közelmúltban bemutatott angol filmsorozat hajósának neve. 18. Mata ..., híres kémnő volt az első világháborúban. 20. Juhok Istállója. 22. A megállapítás második része. 23. ... morgana, délibáb. 24. Akik látták az esetet. 25. Nem az a másik. 27. Bácsi németül (ÓN- KEL). 28. Kissé megsüt (pl. hagymát). 29. Via.... híres római út. 31. A monda szerint legyőzte Góliátot (óh.). 34. A tévé rendszeres esti adása. 35. Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem röviden. 37. Szeretné megkapni. 38. Szicíliai tűzhányó. 40. A tantál vegyiele. 41. Juh- tejből készült saltszerü tejtermék. 43. Férfinév. 45. A telefon feltalálója (Alexander Graham 1874—1922). 47. Görög törzs. 48. ... fere, egy kis beszélgetés 50. Mer betűi keverve. 52. Árpád vezér unokála, de Fejér megyei nagyközség is, Itt áll Valda János szobra 53. Keskeny faipari termék. 55. Kiejtett betű. 57. Idegen szavak előtagjaként kétszerest lelent. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 22. számú sorok megfejtése. Lapunk 4. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: Hát, mert mindig Igen gyorsan összeforrnak a csontjaim. Könyvet nyert: Kiss László, EliaSovce. AFORIZMA Rejtvényünkben Michelet francia filozófus ás történetíró megállapítását fejthetitek meg. VÍZSZINTES: 1. A megállapítás elsA része. 10. Fran cla hegedűművész és zeneszerző (Edouard 1823—1892) 11. Tea németül {éf.). 12. Romániai város. 13. Jugoszlá viai folyó. 14. Dél-Amerikai eredetű társastánc. 16 A vadász rejtekhelye. 17. Az egyik magyar áruház be tűjele. 18. Takarmánynövény. 19. A nátrium vegyiele 21. Kiejtett betű. 23. Kisebb település. 24. Kugli. 26 Hullámos mintázatú, változó fényű texttlanyag. 28. Pad lózat. 30. Figyelmezteti. 31. Hazai fájdalomcsillapító 32. Az ólom vegy)ele. 33. Fordítva: meztelen testet áb rázoló kép vagy szobor. 34. ... AI Rasld, a híres kall fa. 35. Belső szerv. 38. A pincébe. 37. ÚJ-Zélandon éló, tyúk nagyságú madarak. 38. ... Pelln. bolgár frő (1878 —1949). 39. Más útra kényszerít. 41. Azon a helyen kissé népiesen. 42. Romániai város a Maros part(án. 43. Borg, syéd olimpiai úszó személyneve. 44. Kutyus. 46. Korrövldftés. 47. Növény kapaszkodó ha)tása. 48. Hangtalan tanúi 49. ... Ovaneszjan. szoviet sportoló, a világ legtöbb tévolugrőja. 51. A legkisebbek lskolála. 53. Albán pénznem. 54. Ész. 58. Szlovák Igenlés. 57. Fl* zetőse, munkadíja. 58. Tengeri nagy emlős. « at « K „ «00900 . KK , KK ti 06 £*■ te«5 “ “ M jmpa IKEOUtt «IRMUS •a mi jót .«m fi* tP FF OV *•» W tt n 85 u N W U M W Ü M MM* tr nmttt K KK KRRHM* UHMtt n u Mitll na sum, cs it 00 O» Uff KK GO «9 Ml KK 000300 MR « «90009 M A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az adott programban ugyanarra az utasításcsoportra több helyen Is szükség van. Ez az utasításcsoport lehet hosszú Is, ezért célszerűtlen volna az összes szükséges helyre külön beírni. Az ismételt beírás memóriapazarlás, nem beszélve a begépelés közben megnövekvő hibalehetőségekről. Az volna a jő megoldás, ha ezt az ismétlődő utasításcsoportot csak egyszer kellene begépelni, és a szükséges helyekről megfelelőképpen át lehetne adni a vezérlést erre a csoportra. Mivel erre az utasításcsoportra a vezérlés átadása a program különböző helyeiről történhet, nem alkalmazhatjuk a már ismert GOTO utasítást. Az utasításcsoport végrehajtásának a befejeztével oda kell visszaadni a vezérlést, ahonnan a csoportra adtuk, tehát a visszatérés Is különböző helyekre történik. Az ilyen csoportokat szubrutinoknak vagy alprogramoknak nevezzük. A szubrutinokra a vezérlést a GOSUB (go to subroutine) utasítással adjuk át. Ezt a szubrutin hívásának nevezzük. Az utasítás alakja a következő: GOSUB < sorszám > A GOSUB kulcsszót tehát egy utasítás sorszáma követi. A vezérlés átadásakor a rendszer megjegyzi a GOSUB utasítást követő utasítás sorszámát. A szubrutinból a visszatérést a RETURN utasítással valósíthatjuk meg. Ez az utasítás automatikusan visszaadja a vezérlést a szubrutin hívását követő utasításra. Egy adott szubrutin hívhat másik szubrutint is, tehát lehetőség van a hívások egymásba ágyazására. A GOSUB és a RETURN utasítások működését a következő példával illusztrálhatjuk: 10 PRINT “1. HIVAS“ 20 GOSUB 100 30 PRINT “1. VISSZATÉRÉS“ 40 PRINT “2. HIVAS“ 50 GOSUB 100 60 PRINT “2. VISSZATÉRÉS“ 70 STOP 100 »PRINT “BENT VAGYUNK A SZUBRUTINBAN“ 110 RETURN Az első hívás után a 110-es sorban lévő RETURN utasítás a 30-as utasításra adja a vezérlést, a második hívás után pedig a 60-as utasításra. Ha a 70-es sorban nem volna STOP utasítás, akkor harmadszor is bekerülnénk a szubrutinba. Ebben az esetben a RETURN utasítás végrehajtása hibát okozna, mivel nem volt hívő GOSUB utasítás, ezért nincs feljegyzett visszatérési cím. Próbáljátok ki! Figyeljétek meg, hogy a szubrutinok és a függvények között hasonlóság van. Mind a két dolog arra használha5 K u uumnt irat« XI. tó, hogy egy többször használt műveletsort csak egyszer kelljen egy programba beírni. Eddig a programok elágaztatásához az IF THEN feltételes utasítást használtuk. Ezzel a programot kétfelé ágaz- tathatjuk. Van egy másik lehetőség is, amellyel a program többfelé ágaztat- ható. Ez az ON utasítás. Alakja a következő: ON kl GOTO sl, s2 ........sn vagy ON kl GOSUB sl, s2 ........sn A ki egy numerikus kifejezés, az sl, s2, ..., sn pedig utasítássorszámok. A ki kifejezés értékére fenn kell állnia az 1 < = INT (ki) < = n összefüggésnek. Ha i = INT (ki) akkor az utasítás .hatása azonos a GOTO sl, ill. a GOSUB si utasítással. Tehát a ki kifejezés értékétől függően a megfelelő sorszámú utasításra adódik a vezérlés. Az utasítás működését a következő példán mutatjuk be: 10 FOR 1 = 1 TO 3 STEP 0.5 20 ON I GOSUB 100, 200, 300 30 NEXT 1 40 STOP 100 PRINT “1. ALPROGRAM“ 110 GOSUB 1000 120 RETURN 200 PRINT “2. ALPROGRAM“ 210 GOSUB 1000 220 RETURN 300 PRINT “3. ALPROGRAM“ 310 GOSUB 1000 320 RETURN 1000 PRINT “AZ I ERTEKE: “;I 1010 RETURN A Sinclalren nincs megvalósítva az ON utasítás. Az ON utasítás használata azonban megkerülhető, mivel a GOTO és a GOSUB utasításokban nemcsak számkonstanssal adhatjuk meg az utasítássorszámot. hanem kifejezéssel is. Az előző programot úgy írhatjuk át a Sinclair ZX Spectrumra, hogy a 20-as sorban szereplő ON utasítást a következő utasítással cseréljük ki. 20 GOSUB INT (I) * 100 A Komputersull elején említettük, hogy a Sinclalrhez és a PMD-hez Is lehet magnót csatolni, így a programokat és az adatokat szalagra rögzíthetjük. A következőkben azokkal az utasításokkal ismerkedünk, amelyekkel ezt megvalósíthatjuk. Először a Sinclair utasításait ismertetjük. A szalagra felvett programokat, 111. adatokat állományoknak nevezzük. A Sinclair rendszer állományai két részből állnak. Az első rész az ún. fejléc, ez tartalmazza az állomány nevét, hosszát és egyéb adatait. A fejléc mindig 17 byte hosszú. Ezután következik maga az állomány, amely a programot vagy az adatokat tartalmazza. A programot a SAVE utasítással vehetjük fel a szalagra. Az utasítás alakja kétféle lehet: (1) SAVE < sztrlngkifejezés >: (2) SAVE < sztrlngkifejezés) » LINE < utasítássorszám > A sztrlngkifejezés értéke legalább 1, legfeljebb 10 karakter hosszú sztring lehet, ez a sztring lesz az állomány neve. Az utasítás végrehajtásakor a következő szöveg jelenik meg a képernyőn: Start tape, then press any key Ekkor el kell Indítani a magnót, majd egy tetszőleges billentyű lenyomásával megkezdhetjük a rögzítést. Ennek során a képernyő szélén csíkok jelennek meg. Ha a (2) formátumot használjuk, akkor a LOAD utasítással történő bejátszás után a program automatikusan elindul az adott sorszámú utasítással. Az állományok kazettáról való bejátszása a LOAD utasítás segítségével történik. Alakja a következő: LOAD < sztrlngkifejezés >’ A sztrlngkifejezés értéke a LOAD utasításban lehet üres sztring Is, ebben az esetben az éppen soron következő programot fogja bejátszani a rendszer. Ha a sztrlngkifejezés értéke nem üres sztring, akkor csak azt a programot játssza be a rendszer, amelynek a neve megegyezik az adott sztringgel. A keresés során a talált programok nevét kiírja a képernyőre. Mivel a magnószalagra rögzítés közben történhetnek hibák, van egy utasítás, amellyel e művelet sikerességét ellenőrizhetjük. Ez a VERIFY utasítás, amelynek az alakja a következő: VERIFY < sztrlngkifejezés >i A sztrlngkifejezés adja meg a program nevét, értéke lehet üres sztring is, mint a LOAD utasításban. Az utasítás végrehajtása során a rendszer összehasonlítja a szalagról beolvasott állományt a gép memóriájában lévő programmal. Tehát a rögzítés és az ellenőrzés között nem szabad a programot változtatni. Ha az ellenőrzés hibával végződik, ez azt jelenti, hogy a szalagon lévő állomány nem olvasható, ezért meg kell Ismételni a műveletet. A PMD BASIC rendszere nem névvel azonosítja az állományokat, hanem számmal. A SAVE utasítás alakja: SAVE n vagy SAVE n < megjegyzés >' A megjegyzés egy legfeljebb 8 karakterből álló sztring. Az n a program azonosító száma. A program szalagról való bejátszását a LOAD utasítással valósíthatjuk meg. Alakja a következő: LOAD n Az n a bejátszandó program azonosító száma. Az ellenőrzést a CHEEK utasítás végzi. Az utasítás alakja: CHEEK n ahol az n a program azonosítószáma. Kálosi Ákos '(Folytatása a 8. számban)
