Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-23 / 51. szám

új ifjúság 10

MÍTOSZOK NYOMABAN VI.

Az előző írásokban megkíséreltük (de helyszűke miatt csak nagyon röviden) megvilágítani a Biblia néhány mítoszát a mai tudomány szempontjából.

De ml is az a Biblia?

A vallási tanítás szerint isteni ktnyllat- kozás, amelyet ugyan emberek írtak, de olyanok, akiket Jahve kiválasztott és felvilágosított. Minden szava tehát szó szerint értendő, mivel egy Isteni lény gondolatait és parancsait tartalmazza. A mai materialista tudomány, persze, másképp szemléli a Bibliát. Emberi műnek tekinti, amelyben az ókori emberiség természet- tudományi tapasztalatai, történelmi események és korabeli mítoszok fonódnak össze.

Maga a biblia szó többes számú változata a görög bibiion szónak, amely könyvecskét, kis könyvet Jelent. A biblia szó fordítása annyi mint könyvecskék. Ebből az is következik, hogy a Biblia már elnevezésénél fogva sem egységes mű, hanem különböző, kisebb terjedelmű könyvekből összeállított gyűjtemény. Maga az elnevezés a görög nyelvet használó keleti keresztény egyházban, időszámításunk 2. százada óta vált használatossá mint az eredeti héber elnevezés, a szífré kódex (szent könyvek) görög fordítása. Amikor ez az elnevezés keletkezett, a kereszténység számára ez már két gyűjteményt jelentett: az ótestamentumot és a kereszténység keletkezése utáni újtestamemtumot. A judaista vallás a mai napig is csak az ótestamentumot ismeri el „szentnek“. Mai szemmel nézve tehát a Biblia tulajdonképpen egy nagy antológia, amely tudatos válogatás és átszerkesztés nyomán jött létre. Az ókori héber népnek és L sz.

első százada kereszténységének részben vallásos, részben világi alkotásai közül csak azok kerültek bele a Bibliába, amelyeket a vallási szempontú válogatás alkalmasnak tartott. Az ótestamentumban legrégibbnek elismert terjedelmesebb rész az úgynevezett Debóra éneke az 1. e. 12. századból. A legkésőbb keletkezett könyv pedig Dániel könyve; keletkezésének idejét 1. e. 168 — 165-re teszik. Ez annyit Jelent, hogy az ötestamentum legrégebbi és legkésőbbi részei között egy évezrednél hosz- szabb idő telt el. Az újszövetség könyvei viszont néhány évtizeden belül jöttek létre: nagyjából az 1. sz. 60-as és a 130-as évek között. Ezért az ószövetség nagyon heterogén jellegű, ezzel szemben az újszövetség sokkal egységesebb. Amikor Debóra a Szlszera hadai felett aratott győzelmet diadalmi énekben zengte, fogalma sem volt arról, hogy egy majdani „szent“ gyűjtemény első darabját alkotja meg. Hasonlóképpen azok az énekmondők, akik az egyes héber törzsek hagyományait, a legendás ősök (nem is mindig épületes) kiváló tetteiről szóló emlékeket összegyűjtötték, népi hagyományokat közöltek, nem pedig „szent“ tanításokat akartak közvetíteni. Ezek a hagyományok csak utólag, némiképpen átértelmezve, átfogalmazva kerültek bele az ószövetség gyűjteményébe. Ezzel szemben, amikor az „evangélisták“ a Jézusra vonatkozó hagyományokat, legendákat írásba foglalták, tudták és azzal

a szándékkal alkották, hogy „szent“ tanításokat közvetítenek, hogy „szent Iratot“ alkotnak. Az ószövetség kialakulásának nagyfokú spontaneitásával szemben áll az újszövetség megteremtésének tudatossága, programszerűsége, a mai szóhasználattal azt Is mondhatnánk: propagandiszttkus jellege.

A Biblia tehát különböző forrásokból származó elemek válogatása. A válogatásnak, gyűjtésnek, egybeszerkesztésnek ezt a folyamatát nevezzük kanonizálásnak. Ez más-más formában ment végbe az ó- és újszövetség esetében, és ennek eredményeként jött létre az 6-, Illetve újszövetségi kánon. Az ószövetségi kánon kialakulása kb. fél évezredet vett Igénybe. A kanonizálás idejét kb. i. e. 400 — l. sz. 100. évre teszik.

Már az ószövetség kanonizálásának befejezése után az egyiptomi Alexandriában élő, jelentős zsidó gyületkezet szükségesnek látta lefordítani az eredeti héber ó- sz övét séget görög nyelvre. Az ott élők u- gyanis már nem nagyon értették a héber nyelvet. A fordításhoz saját, önálló kánont is állítottak össze, amely független volt az eredeti zsidó kánontól. Ebbe olyan könyvek is belekerültek, amelyek az eredetiből kimaradtak. Ezzel az ószövetségnek tulajdonképpen egy újabb változata készült, a- melynek latinos neve a Septuaginta (latinul: hetven). Az elnevezés annak a mondának az alapján keletkezett, hogy a nagyobb hitelesség kedvéért a fordítást egy hetvenkét tagú „bizottság“ végezte. Ezt a változatot később latinra fordították, és ezt Ismeri el — némi fenntartással — a katolikus egyház ma Is.

Martin Luther a héber eredeti alapján készítette bibliafordítását, az eredeti héber kánonhoz tért vissza. így történt, hogy a katolikus öszővetség terjedelmesebb, mint a protestáns egyházak által elismert gyűjtemény. Ha ehhez hozzávesszük, hogy különböző kisebb keleti egyházaknak, Így a kopt és örmény egyháznak ugyancsak saját kánonjuk van, megállapíthatjuk, hogy az „Isteni kinyilatkoztatásnak“ több változata van. Az csak természetes, hogy minden egyház nézete szerint az ő által elismert változat az egyetlen Igazi „Isteni kinyilatkoztatás“.

Mindezt figyelembe véve megállapíthatjuk: a Biblia jelentős alkotás, képet nyújt az ókori emberiség egy részének történetéről, életmódjáról; társadalmi berendezkedéséről, természettudományi és vallási elképzeléseiről. Tanulmányi anyagot ad a tör- ténelemnek, mitológiának, régészetnek, néprajznak, irodalomelméletnek és még sok más tudományágnak, összehasonlítható olyan ókori művekkel, mint a Gtlgames-eposz, az Iliász, az Odüsszeia, az indiai Védák vagy a perzsa Aveszta gyűjteménye. Mindezek az egymástól természetesen eltérő alkotások az emberi fejlődés egy évezredekkel ezelőtti stádiumát örökítik meg. Tehát emberekről szóló, emberi alkotás és semmi köze holmi „Isteni kinyllatkozáshoz“. Ezzé csak később, papi manipuláció által vált.

(Vége) Rácz Mária

Két másodperc hiányzott

Csaknem húsz év telt el Jurij Ga- garlnnak, a világ első űrhajósának halála óta. A katasztrófa okairól nem adtak ki hivatalos közleményt, s ez sok találgatásra adott okot. Mi Is történt valójában?

1968. március 27-én, 10 óra 19 perckor egy Moszkva környéki repülőtérről felszállt egy MIG-15 típusú, a hangsebességnél lassabban haladó oktató-vadászgép. Fedélzetén két külön kabinban foglalt helyet Jurij Gagarin és Vlagyimir Szerjogin oktató. Ez a repülés volt az utolsó ellenőrzés, amely után Gagarin, aki a katonai légügyi akadémián végzett tanulmányai miatt már egy ideje nem szállt fel, áttért volna az önálló repülésre.

A 625-ös (Gagarin hívójele) és az RV (a repülésvezető) közötti rádió- beszélgetés rövid, energikus, a repülés dinamikájának megfelelő mon-1" datokból állt.

... „625-ös felszállásra kész.““ — „A felszállást engedélyezem.“ „625-ös! Ha kiér a felhőkből, jelentkezzen!“ — „625-ös a felhők között.“ „Beértünk a húszas zónába, a magasság 4200, közölje a feladatot.“ — „Értettem. Engedélyezem ...“ És Így tovább, mindaddig, amíg el nem hangzottak Gagarin utolsó szaval: „625-ös a húszas zónában a feladatot végrehajtotta. Kérek engedélyt ráfordulni 320-ra.“ „625-ösl Engedélyezem“ — válaszolt a repülésvezető. „Értettem, végrehajtottam.“ E szavak elhangzása után, 10 óra 30 perckor a rádióösszeköttetés megszakadt, s a 625-ös semmiféle hívásra nem felelt.

A vizsgálat során feltárt adatokból ítélve kb. egy perccel később a repülőgép lezuhant.

Mint Ilyen esetekben szokásos, tekintélyes személyiségekből álló kormánybizottságot hoztak létre, amely

igénybe vehette a legkiválóbb szakemberek, bármilyen tudományos Intézmény és egyéb megfelelő szervezetek segítségét. A vizsgálat eredményei 30 kötetet töltenek meg.

Az első kérdéskör a repülőgép műszaki állapotára vonatkozott, s kiterjedt mindenre, ami azzal közvetlen vagy közvetett mődon összefüggött.

A második kérdéskör — a pilóták felkészítése, a repülés megszervezése, az utasítások, a biztonsági előírások betartása.

E kérdéseket megvizsgálva a bizottság a következő megállapításra jutott: „A repülőgépet gondosan, a műszaki előírásokkal tökéletes összhangban készítették fel az 1968. március 27-én végrehajtandó repülésre.“ Nemcsak az bizonyosodott be, hogy a repülés során a repülőgép minden rendszere kifogástalanul működött, hanem sikerült rekonstruálni a műszerek állását is. A mutatóknak a számlapokon a becsapódáskor keletkezett lenyomata alapján megállapították a lezuhanás pontos időpontját (a gép fedélzeti órája és Gagarin karórája adott ehhez támpontot), a repülési horizontjelző állását, a motor fordulatszámát, a magassági adatokat stb.

A bizottság ezek alapján a következő megállapításokra jutott:

„A repülőgép szerkezeti egységei és berendezései a repülés során kifogástalanul működtek. A gép megsemmisülését a talajhoz csapódás okozta. Minden törés és deformáció egyszeri nagy erejű terhelésről tanúskodik. A részegységek és a szerkezeti elemek anyagának kifáradására utal6 jelek nincsenek... A repülés során a gépen tűz nem ütött ki, robbanás nem történt... A hajtómű a becsapódás pillanatában működött.“

Teljes, objektív és fontos információt sikerült szerezni arról, hogy milyen volt a legénység állapota a repülés során és a becsapódás pillanatában. Biztonsággal sikerült megállapítani, hogy egy perccel halála előtt Gagarin állapota megfelelő volt: beszéde nyugodt, kiegyensúlyozott. A pilóták testhelyzete az utolsó pillanatig munkájuknak megfelelő volt. Gagartn bal kezével a hajtómű működését irányító kart fogta, lábal, és az ő mozdulatait ismétlő Szerjo- gtnél is a, pedálokon nyugodtak. Gázoktól vagy egyéb anyagoktól származó mérgezés tüneteit egyiküknél sem fedeztek fel.

Nézzük tehát a legfontosabb és legbonyolultabb kérdést: ml történhetett repülés közben, mi okozhatta a katasztrófát?

E kérdés megválaszolása végett repülésdinamikai szakemberek két csoportja egymástól függetlenül, számítógéppel elvégezte azokat a bonyolult számításokat, amelyek alapján a legnagyobb valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy mi Is történt a repülés utolsó perceiben.

Hadd emlékeztessünk rá, hogy a repülésre bonyolult Időjárási viszonyok közepette került sor. A horizontot nem lehetett látni, a repülőgép két, csaknem összefüggő felhőréteg között haladt. Az alacsonyabb 500—600 métertől 1500, a magasabban fekvő pedig 4500-töl 5500 méter magasságig terjedt. Miután a repülésvezető a visszatérési engedélyt

megadta, Gagarinnak a 70-es útvonalról a 320-ra kellett fordulnia, csökkentve közben a magasságot. Ezt követően valamilyen váratlan esemény következett be, ami miatt a repülőgép kritikus helyzetbe került, és függőleges (vagy majdnem függőleges) zuhanórepülésbe ment át.

Ennek három valószínűsíthető oka lehetett.

Az alacsonyabban fekvő felhőréteg felső, szakadozott határához közeledve a pilóták egy kilógó felhőnyelvet könnyen nézhettek váratlanul felbukkant akadálynak: Idegen repülőgépnek vagy időjárásjelző léggömbnek. Minden lehetőséget figyelembe véve az sem zárható ki, hogy valóban volt ott valamilyen akadály, például egy madárcsapat. Később ugyan megállapították, hogy a repülőgép semmivel sem ütközhetett össze, ám ez nem zárja ki, hogy közel került valamilyen Idegen objektumhoz, s ezért éles manővert hajtott végre, veszélyes pályára tért.

A második lehetséges ok az, hogy Gagarinék gépe egy elhaladó repülőgép nyomvonalába került. A pilóták jól tudják, hogy kötelékben végrehajtott repülés során nem szabad az elöl haladó repülőgépről leváló légörvényekbe kerülni, mert a kavargó levegő hatásával szinte lehetetlen megbirkózni: a gép erősen oldalra dőlhet, valósággal „kilökődhet“ a légörvényből és lezuhanhat.

A kritikus pályára térés oka lehetett egy felfelé tartó függőleges légáramlat,- amely vízszintes repülés esetén megnövelheti, meredekebbé teheti a haladási irány szögét. Figyelembe véve, hogy azon a napon

hidegfront közeledett, nem zárható ki egy ilyen légköri Jelenség lehetősége.

Az eddigieket összegezve megkísérelhetjük rekonstruálni a repülés utolsó percében lejátszódó drámai

jelenetsort.

A visszatérési engedélyt megkapva Gagartn egy lefelé tartó spirált befejezve rögtön megkezdte a fordulat végrehajtását. Az ilyen manőver során rendszerint megnövekszik a terhelés, nagyobbá válik a siklási, a dőlési szög.

Az alacsonyabban húzódó felhőréteg felső határa közelében következett be ez a bizonyos hatás. Ez okozhatta, hogy a szárnyak a kanyar irányába dőltek, a gép dugóhúzóba került. Annál is inkább így történhetett ez, mert a szárny alá függesztett üzemanyagtartályok elősegítik az Ilyen röppálya kialakulását.

A nagyon veszélyes helyzetbe került pilóták nem veszítették el lélekjelenlétüket, sőt mindent megtettek a menekülésért. A legnagyobb szakmai hozzáértéssel a legbiztosabb, optimális cselekvésmódot választották.

Gagartn és Szerjogin, megőrizve mozdulataik összehangoltságát, másodperceken át a legelszántabban küzdött az életéért, bár hatalmas, 10—11-szeres túlterhelés nehezedett rájuk, Ezt csupán a legbátrabb, tökéletesen egészséges emberek, a legkiválóbban képzett pilóták tudják elviselni. A megengedett legnagyobb túlterhelés ugyanis nyolcszoros; tizenkétszeres túlterhelésnél pedig már a repülőgép Is kezd szétesni.

Megtettek mindent, ami lehetséges volt, de a meneküléshez hiányzott még 200—300 méternyi magasság, vagyis mindössze két másodpercnyi repülési idő.

A NAUKA I ZSIZNY nyomán

SZÉP KARÁCSONY

Rejtvényünkben Csanádi Imre fenti című verséből idézünk két sort.

VÍZSZINTES: 1. Közösség gazdasági, katonai és szellemi erőinek összessége. 7. A versidézet első része. 11. Eső jelzője lehet. 12. Bolgár cigarettamárka. 14. Eladási lehetőség. 15. Lóblztatás. 17. Szarvasfajta. 19. Jugoszláviai város. 20. Madridi napilap. 21. Fal és pont Is lehet Ilyen. 23. Fordítva: lengyel félsziget. 25. Biztató szócska. 26. Hadapród. 28. Vármaradvány. 30. Szalonnát puhít (eh.). 32. Lát. 33. Angol női név. 35. Alattomosan valaki ellen áskálódik, ártani igyekszik neki. 36. Azon a helyen. 37. Indiában: a kasztokon kívül álló, elnyomott személy. 38. Néprajz. 40. XVII—XVIII. századi európai művészeti stílus. 41. Afrikában és Ázsiában honos, dögevő állat. 42. Kíméletlenül pusztít, 43. Mely személyek. 44. Végtelenül vékony! 45. Kamionjelzés. 46. Idegenszavak előtagjaként nyolcat jelent. 47. Vadász rejtekhelye. 49. .., sav, a fehérjék felépítésében fontos kristályos vegyület. 51. Kötőszó. 53. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 55. Művészet franciául. 56. Kettős mássalhangzó. 57. Országos Rendező Iroda. 59. Birkapapa. 81. Dickens íröl álneve volt. 62. Háry János egyik alakja. 84. Legelő. 66. Fasor. 67. Ilyen lap a Nimród,

FÜGGŐLEGES: 1. A versldézet második része. 2. Gorkij regényeimé. 3. ... et mól, Geraldy-mü (TÓI). 4. Régi római aprópénz volt. 5. Indíték. 6. Lehetőség. 8. Készpénz röviden. 9. Francia folyó a svájci határ közelében. 10. A rádium és az Indium vegyjele. 13. Állatnak has alatti prémje. 16. Unalmas, kedélytelen. 18. Bátorkodik. 21. Szovjet sakknagymester volt (Mihail). 22. Lila virágú sajátos Illatú, Illóolajáért termesztett gyógynövény. 24. ízletes húsú tengeri rák. 28. Hússzínű fél- drágakör. 27. Kockáztatott összeg. 29. Királyság Észak- Afrtkában, fővárosa Rabat. 31. Különleges divatárut kínáló kisebb bolt. 34. Túlságosan élénk színe miatt bántóan elüt környezetétől. 36. Folyő a Szovjetunióban. 37. Nyugati színes televlziórendszer. 39. Erről a helyről. 40. Államszövetség Délkelet-Ázsiában, fővárosa Rangoon. 42. Állófilm. 46. Áraszt. 48 Rengeteg. 50. Jókai és Mikszáth is ez volt. 52. Nagy tó a Szovjetunióban. 54. Hideg száraz bukószél az Adriai-tenger partján. 56. Francia naturalista író (Émile 1840—1902). 58. Nyelvtani fogalom (éf.J. 60. Dunántúli folyó. 61. Bella egynemű vetül. 63. ... art, a XX. századi képzőművészeti irányzat. 65. Morzejel. 66. Névelő.

Beküldendő a vízszintes 7. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése.

A 49. szám rejtvényének helyes megfejtése: Az egyedüllétet ki lehet bírni, a magányt nem, a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Könyvet nyert Máté Júlia, Radvaft nad Dunajom