Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-12-23 / 51. szám
Márta a szoßott időben ébredt. Hat érakor már a konyhában készítette a reggelit. Felébresztette a gyerekeket. A lányok lustán nyújtózkodtak a takaró alatt. Melindát hét óra után elindította az iskolába. Ma viszonylag simán ment végbe az öltözködés. Néha ugyanis alig tud szót érteni a lányával, az időjárástól függetlenül a leglehetetlenebb ruhadarabokat akarja felvenni. Katit útközben beadta az óvodába. Az Uzlftbe utolsónak érkezett. Mindkét munkatársa már Javában dolgozott. Rakták a kenyeret a polcokra. Márta gyorsan átöltözött. Kijött az üzlethelyiségbe, és a hűtőből kezdte kirakni a sajtot, a vajat és a többi tejterméket. Felemelte az egyik joghurtos- kartont. Tekintete a hűtőpult aljára esett. Szinte megszédült. Egy pillanatra meg kellett támaszkodnia. Rosz- szullét környékezte. Egy másodperc töredéke alatt átfutott az agyán a tegnapi nap. Minden világossá vált. Kisvártatva erőt vett magán, mintha semmi sem történt volna. Munkatársai se vették észre rajta. Az üzletbe már kezdtek szállingózni az első vásárlók. Tegnap a szokott mederben folyt az üzletben az élet. Egy ilyen kis élelmiszerüzletben néni túl sok a változatosság. Reggel megkapják a kenyeret és a tejtermékeket. Perlekednek a szállítókkal. Sok a lyukas tejeszacskó. Sok- szór mindegyik ládában találni egyet- kettőt. A pékáru minősége is gyakran sok kívánnivalót hagy maga után, s az ostor legtöbbször rajtuk, az elárusítókon csattan. A reggeli roham után érkeznek azok a vevők, akik nagyobb bevásárlást végeznek. Csak dél felé csendesedik el valamelyest az üzlet. Vörös Péter HOMOKÓRA ©LDÍDOS áras. gő A VÍZBEN . AZ ÍVEK GYŰRŰZNEK EREIMBEN MASAMBA HlUUraCK VÁGTOK JCUKRok i• • • • »VÍNYIEIiÍN jóslásra séebecen A3 ABLAKOM JÍQ- COEB KERS • Mlf ♦ S A. El ŐRHEGYRE NO VELEM NÖVÜNK «* BŐIDBEN - OLDÓDUNK ~ IDŐBEN * EHÄ *..••••* A GITT*X SZAVUNK A iérben tígielen mnm 13* • •• • * «BELEZSUGORODOM I _________________________ KULCSÁR TIBOR ROVATA A GYANÚ Tegnap a szokott Időben, dél felé megérkezett a postás. Ma pénzt Is hozott, az előleg napja volt. A postás szokása szerint elbeszélgetett az asszonyokkal. Mindig akad olyan téma, amit meg lehet beszélni. A postás távozása után Éva, a főnöknő mindjárt ki is osztotta az előleget. Márta ötszáz koronát szedett előlegként, ebből szokta fizetni a leányok iskolai, illetve óvodai étkezését. A pénzt letette az öltözőben a kisasztalra, aztán tovább végezte a dolgát. Délután sört. hoztak. A nagyhangú és sietős rakodómunkások zajjal bevonultak az üzletbe. Sietve lerakták a sörösládákat. A főnöknő átvette a sört, megírta a rendelést, s a szállítók odébb- álltak. v Lassan elnéptelenedett az üzlet, közeledett a záróra ideje. Kitakarították a helyiséget, és pontosan négykor bezárták az üzletet. » Márta bement az öltözőbe. Zárás után szekták az alkalmazottak saját részükre bevásárolni. Márta is megvette a szükséges élelmiszereket, és ment kifizetni a főnöknőnek. Ahogy kinyitotta a pénztárcáját, döbbenten futott végig rajta a felismerés, hogy nincs ott a pénz. Zavartan kotorászni kezdett. Éva mindjárt észrevette, hogy itt valami nincs rendben. — Elvesztettél valamit? — kérdezte. — Nem tudom, hova tettem az előlegemet. Több mint egy óra hosszat keresték mind a hárman, felforgatták az egész öltözőt. — Ide tettem, erre az asztalra — mondta Márta. De arra már nem tudott pontosan visszaemlékezni, hogy el-' tette-e onnan a pénzt a pénztárcájába. — A pénznek meg kell lennie! — 1 Jelentette ki határozottan Éva. — Itt senki nem járt rajtunk kívül. Addig nem megyünk haza, amíg a pénz elő nem kerül! Ha nem kerülne elő a pénz, mindnyájunkra nagyon rossz fényt vetne, gondolta Márta. Egy ilyen háromszemélyes kis kollektívában lehetetlen úgy dolgozni, hogy száz százalékban ne bízzanak egymásban. Ügy is mondhatnánk, hogy ez bizalmi állás. Havonta több százezer korona megy át a kezükön, —%--------------------------------------------------------s a pénztárgéphez is felváltva ülnek. Ezt másképp lehetetlen volna elképzelni. Hiába keresték, a pénz csak nem jött elő. Már minden lehető és lehetetlen ötletből kifogytak. — Éva — szólt bátortalanul Márta —, nem lehet, hogy a sörszállítók ... A három nő szinte megkönnyebbült. De aztán gyorsan el kellett vetniük ezt a lehetőséget. Az kizárt dolog, hogy valamelyik szállító észrevétlenül bejuthatott volna az öltözőbe. Meg aztán honnan tudhatta volna, hogy ott ötszáz korona hever az asztalon? — Hátha véletlenül nyitott be kezet mosni valamelyik — szólt Márta. De aztán már megbánta, hogy egyáltalán szólt a pénzről. Érezte, hogy már nem fog megkerülni. És ezzel az esettel olyan bizalmatlanság férkőzhet közéjük. hogy beláthatatlan következményei lehetnek. De ha egyszer elveszett az a pénz, szólnom kellett — nyugtatta magát. — Nézd, Márta — mondta a főnőknő —, Irénnel úgy határoztunk, hogy százötven — százötven koronát adunk a saját pénzünkből, hogy ne érezd meg annyira az elveszett előlegedet. Sírva tette el a pénzt. Aztán átöltöztek, és elindultak hazafelé. Feszült légkörben váltak el, érthetően nem volt jó a hangulat. Egész este nem tudott napirendre térni az eset fölött. Gondolatai csak a pénz körül forogtak. Ki lophatta el? Mert az biztos, hogy valaki elemelte. Hiába törte a fejét egész éjszaka, semmi érdemlegeset nem eszelt ki. Végül is arra a következtetésre jutott, hogy idegen nem járt az öltözőben. S most reggel, amikor a hűtőpult aljában megtalálta a pénzt, szinte kiverte a hideg veríték. Mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a felismerés: persze, ő maga tette a munkaköpenye zsebébei Délután bejött az öl-* tözőbe, s az előleget a kisasztalról felvette, s a köpenye felső zsebébe csúsztatta. Amikór zárórakor rakta be a hűtőbe a tejtermékeket — ilyenkor mélyen le kell hajolnia —, akkor eshetett ki a zsebéből a pénz a hűtőpult aljára. Igen, ez másképp nem Is történhetett. Gondolatban azonnal bocsánatot kért a munkatársaitól. Mert bizony tegnap az Is megfordult a fejében, hogy esetleg valamelyikük ... Hogy is gondolhatott ilyenre!? Érezte, hogy arcát elönti a forróság. — Szólnom kell nekik azonnal —< futott át az agyán. A pénztárnál hosszú sor kígyózott. Mindkét munkatársa ott dolgozott. Éva egyenként rakta az árut át a másik kosárba, és bemondta az árakat Irénnek. Irén ördögi ügyességgel nyomkodta a billentyűket. A pénztárgép kattogása szinte darabokra tördelte az időt Márta nem bírt várni a hírrel. Ez a sorbanállás akár egy óra hosszat is eltarthat. Odament a két nőhöz és a fülükbe súgta az eseményt. Egy kicsit szégyellte is, mit szólnak majd, hogy ilyen rövid az esze? De mindegy, majd ha lesz rá Idő, alaposan megvitatják, hogy is történhetett. A két nő szemmel látható megkönnyebbüléssel vette tudomásul a dolgot. A legközelebbi vevők nem tudták mire vélni a három nő jókedvét. Márta visszament a polcok közé. Az egyik vevő tizenöt kilós csomagolású rizst kért. Odament, leemelte a polc tetejéről. Nem érezts nehéznek. Czibulka Imre APÁM Kezem a kilincsen, s az Ismerős hangra szedelődzködsz. Beteg szíved dobbanva riad. Évek súlya s a kór tested összemarta. Fájdalmad legyőzve Jössz, hogy üdvözöld fiad. Felém nyújtod két ráncos, szerető kezedet, melyek első lépéseimet vezették régen. Köszönésemre „Isten hozott“ a felelet. A régi szobám átölel puhán, fehéren. Ismerős falai köat megnyugszik vad lelkem, az asztalra nekem-félretett falat kerül. Gondjaim, bajaim most az utcán felejtem. Az Időt kérlelem: Állj megl Hátha sikerül. Lengyel Ilona DECEMBER ks utca mocskát, szélcibálta füvet, megtépázott jegenyéket jeges ujjaival kéjesen végigtapogatja s dunnája alá rántja a tél. Emberszeretettől csepegő Idegenek pálinkaszagú jókívánságai mögül kandikál a titok: A világ valamire készüli A szeretet ma kivételesen fogyóeszköz. Csendesen tollászkodik bennem a vállalt magány. Pár órával gyertyagyújtás előtt félelmemre fehér szemfedót terít csendes méltósággal a december.---------------------.-----------------------------------őzgida: Rövid próza! írása egy lelkiállapotot Igyekszik rögzíteni. írását ebben a formájában nem tudjuk felhasználni, próbálkozzék a témát elbeszéléssé alakítani. Egy önjelölt író: Versel változatlanul gyengék, kezdetlegesek. A Tavaszváró című versét próbálja meg elhelyezni valamelyik hetilapunk . gyermekrovatában. Kaland a parkban című prózai írásának cselekménye mesterkéltnek, kttaláltnak hat, nem ért el n közölhetőség szintjét. 0. H. Játék cfmü verse nagyon egyenetlen nyelve, stílusa helyenként kifejezetten nehézkes, magyartalan. Ko rábbt próbálkozásai sikerültebbek voltak A. F : Hullt az elsárgult tevét című elbeszélése címéhez hűen kissé szentimentális. Szerkezeti szempontból is kifogásolható, főleg az írás befejező része erőtlen, ellaposodik. A két szereplő közül a fiú jellemzése sikerült jobban. Az elbeszélés nyelvi és stilisztikai szempontból Is egyenetlen, s a közhelyektől sem mentes („hát Ilyen az élet“ stb.). Idővel jelentkezzék. Ath.: Kinyílnak az új kapuk című Írása hangulatos helyzetkép, de témájánál és hangvételénél fogva Inkább Iskolai lapban, Irodalmi faliújságon van a helye. R. M.: Az öngyllkosjelölt című Írása csupán annyit árul el, hogy van Íráskészsége. A történet kissé mesterkéltnek. kltaláltnak hat, mai témájú ka- landftlmekre emlékeztet. A hősök Jel- lemrajzával, cselekedeteik lndltóokalval , adós marad. Küldje el elmünkre további Írásait. G. T.i „Szeretem a rímes, logikailag jól felépített, nyelvezetében valami újat rejtő, emberi verseket. Verseim, úgy érzem, csak megközelítik ezeket a követelményeket“ — írja levelében. Jól ■ítéli meg verselt, még nem eléggé kiforrottak, bár a rírhelésük elfogadható. Két verse közül az Ébredés című sikerült jobban, hangvétele miatt viszont inkább gyermeklapba való. B. P.r, Az Idei szeptemberi találkozóra — szervezési és más okok miatt — rovatunk munkatársai nem kaptak meghívót. A levelében érintett „túlontúl bonyolult és szerteágazó témáról“ egyezik a véleményünk. Azt javasoljuk viszont, hogy Idővel ennek ellenére próbálkozzék, esetleg más műfajú Írásaival. Mostani versel közül Idővel néhányat közlünk, legkevésbé az Éjszaka című tetszett, ennek kissé avíttnak tűnt a nyelvezete. D. S.: Verseiben egyaránt nyomon követhető filozófiai tájékozottsága és világirodalmi érdeklődébe. Ami leginkább hiányzik: a saját látásmódja, egyéni hangja. Ezt rövldebb verseiben próbálja megközelíteni, ezek között található néhány ígéretes próbálkozás Is (A fa, Oda a gerinchez). Hosszú, bölcselkedö hangvételű verset erőtlenek, sok bennük a képzavar. Idővel jelentkezzék. Z. D.: Olvasóink számára Is érdekesnek véljük, ezért hosszabban Idézzük leveléből az Irodalom és e színház sze- retetéről Írott sorait: „Szeretem a színházat. Nemrég a televízióban mondta valaki, hogy amikor színházi előadást közvetítettek, az egész család felvette az ünneplő ruháját, és úgy ültek le a karosszékbe, hogy éhítattal hallgassák végig az előadást. Valahogy én Is fgy vagyok ezzel. Alig várom, hogy a rádlő vagy a televízió színházi közvetítést, avagy tv-drámát közvetítsen. Ezekről az előadásokról és az olvasmány- élményeimről rendszeresen naplót vezetek. Ebbe jegyzem fel megjegyzéseimet, személyes gondolataimat a műről, az előadásról. Ezen kívül naplót vezetek az életem leglényegesebb dolgairól Is. Tudom, ez olyan 1’ art pour 1’ art dolog. Egoizmusomat még csak fokozza, hogy naplómat saját verseimmel díszítem. Legalább lenne bennük olyan vonás, amely a költészet fogalmához hű lehetne!“ — Kilenc beküldött verse köi- zül hármat találtunk közlésre alkalmasnak. Tömör, eplgrammaszerü versel azok, amelyek megközelítik levelében kifejtett kívánságát. Ilyenkor egyikük a bevételt elviszi a postára. Délután rendszerint a polcok feltöltéséről gondoskodnak. Évával és Irénnel már több mint öt éve dolgozik együtt. Igazán jól kijönnek egymással. Övele egy kicsit elnézőbbek, mivel három éve elvált, és egyedül neveli két kiskorú, gyermekét. De Márta igyekezett, hogy ezzel a helyzettel soha ne éljen vissza. Itt-ott apró figyelmességekkel kedveskedett a két munkatársnőjének. Keszi Vilmos:
