Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-16 / 50. szám

új ifjúság 10

MÍTOSZOK NYOMÁBAN V.

„Egy nyelven beszélt még az egész föld, szavaik Is egyek voltak.

Midőn Kelet felé vonultak, Sineár földjén egy síkságot találtak. Ott telepedtek meg. Így szóltak egymáshoz!

— Nosza, vessünk téglát, égessük ki tűzben: tégla lesz a kövünk. A szurkot agyagként használhatjuk.

Mások többet Is mondtak:

— Nosza, építsünk várost magunknak, és őrtornyot, oly magasat, hogy feje az égig érjen. Hírt-nevet szerzünk ezzel, és megakadályozzuk, Jiogy elszé- ledjünk az egész földön.

lahve leereszkedett az egekből, hogy megtekintse a várost és a tornyot, amit a nép épít.

Mondta Jahve:

— íme, egy nép ez, és valamennyien egy nyelvet beszélnek. Most meg ehhez fogtak, és senki sem akadályozhatja meg őket abban, hogy akármit véghez- vigyenek, amit netán fejükbe vesznek. Menjünk, zavarjuk össze, keverjük el törzseiket és nyelveiket, hogy ne értse az egyik, amit társa mond.

Jahve a földre jött, és szétszórta az emberiséget a világ minden tája felé, az egész földkerekségen. És abba kellett hagynlok az építkezést. Ezért hívják a várost mind a mai napig Bábel, azaz „zavarodottságban“ néven, hiszen Jahve ott zavarta össze a nyelvüket, és onnan szórta szét őket a földkerekségen.“ (Komoróczy Géza: Héber mítoszok és mondák.).

A fenti mítosz a bibliai őstörténet befejező elbeszélése, amely látszatra magyarázatot ad a nyelvek sokféleségére. Eszerint valamikor az egész föld egynyelvű volt, és az, hogy ma az emberek különféle nyelveken beszélnek, isten akarata. A gőgös embereket, akik égig érő tornyot akartak építeni, hogy nevüket megörökítsék, isten azzal büntette (ismét az istenek féltékenységének motívuma), hogy nyelvüket csodálatos és hirtelen módon összezavarta. Ezért az építést abba kellett hagyniuk. Az egymást nem értő emberek szétszéledtek, és elszakadtak egymástól. A bibliamagyarázők nagy többsége egészen a legutóbbi időkig ezt a történetet szó szerint értelmezte, és azt tanította, hogy a bábeli nyelvzavar mítosza megoldja a népek különválásának és az egyes nyelvek keletkezésének kérdését. Ám az ókori keleti szó- használat szerint az „egynyelvűség“ kifejezés a különböző népek és emberek gazdasági, közigazgatási és politikai egységét, míg a „különböző nyelvűség“, a „nyelvek összezavarása“ kifejezés a társadalmi, politikai, vallási stb. egység megszűnését, az ellentétek kialakulását jelenti. Ez az elbeszélés tehát nem azt magyarázza meg a mítosz nyelvén, hogy honnan erednek a különféle nyelvek, hanem a társadalmi, politikai ellentéteket akarja megindokolni.

A cselekmény színhelyét a mítosz „Sineár földjére“ helyezi (amely azonos Sumérral), vagyis Mezopotámiába. És hogyan került bele a torony? Mezopotámiában sok olyan homokfedte dombot, magaslatot találhatunk, amely elpusztult városok romjait takarja. Ezek között romba dőlt, hatalmas tornyok maradványai is találhatók. Az ott élő arabok valószínűleg már évszázadokkal a régészek előtt tudták (sejtették), hogy mit takarnak a homokdombok, mivel nyelvükben az ilyen magaslatokat a teli szóval illetik, míg a természetes dombokat dzsebelnek nevezik. A bábeli torony ősképe tehát a sumér- babiloni városkultúrában található, ahol a városképet uralja a központi fekvésű „zikkurat“, a lépcsőzetesen felfelé elkeskenyedő, látszólag a végtelenbe érő toronytemplom, amelynek a tetején volt a szentély. Ez a torony, amely csillagászati megfigyelőhely is volt, a földet mintegy az éggel kötötte össze. (A Jákob álmáról szóló bibliai elbeszélésben szereplő mennyei lajtorja is ilyen toronynak a képét idézi.)

A régészet a mai napig több mint harminc ilyen torony maradványát fedezte fel. A Babilonban talált zikkurat alapjai maradványainak méreteiből (91 X 91 m), és az agyagtáblákon ábrázolt képe alapján feltételezik, hogy az építmény magassága megközelítette a 100 métert. Hérodotosz görög tudós leírása szerint is nyolc emelet magas volt.

A mítosz kialakulásában, lehet, nyelvi félreértések is közrejátszhattak (emlékezzünk csak Ádám bordájára és Éva teremtésére). Babilon neve sumér- akkád nyelven Bab-ilu (isten kapuja). Ehhez hangzásban közel áll a „halai“ héber sző, amely azt jelenti: összekeverés. Nincs kizárva a két szó értelmének az évszázadok folyamán való összetapadása.

Babilon uralkodói a zikkuratot az egész Mezopotámiából összeszedett foglyok és rabszolgák munkájával építették fel. Nem csoda, ha a héberek, akik szintén szenvedtek Babilon fogságában, a várost és tornyát a rossz megtestesítőjének tekintették, és méltónak tartották Jahve büntetésére. I. e. VII. században Nabopolasszar, az újbabiloni birodalom uralkodója átépítette a tornyot. A munka befejezése után a következő feliratot vésette a torony falába: „Sok nemzet embereit kényszerítettem, hogy dolgozzon a torony újjáépítésén.“ Lehet, hogy a nyelvzavarról szóló mítoszban a zsidók babiloni fogságának visszhangját is halljuk.

Rácz Mária

Párbeszéd Melis György szobraival

Melis György szobrászművész, aki Érsekújvárott (Nővé Zámky) született 1942-ben, s erős és eltéphetetlen szálakkal kötődik szülővárosához, és aki a szobrászművészek derékhadához tartozik. végre a főváros és a nagyvilág után odahaza is bemutatkozott. A Művészeti Galéria Gorkij utcai kiállító- termében különös szobrait láthatta a közönség, a Béke moziban pedig, ahol az előcsarnokban napról napra üdvözli a mozilátogatókat az egyik munkája, egy rövidke film erejéig találkozhattunk vele. A szobrok, rajzok és a film természetesen ugyanarról a mesterről, ugyanarról a személyiségről szóltak, sőt, hogy úgy mondjam, a személyiség fejlődéséről, ritka egységet alkotó pályájáról. Melis György ugyanis azok közé a ritka művészek közé tartozik, akik megérkezvén a művészetek göröngyös terepére, dicséretes kitartással, mániákusan haladnak a maguk útján. Ez a kitartás annál inkább is becsülendő, hogy nem a szobrászat hagyományos útján, a szép, klasszikus, elismert szobrászati formákat álmodja újra, hanem lázadó, társadalmat és művészetet egyként megújítani akaró szobrászat az övé. Az ő művei nemcsak szobrok, különös ismert és ismeretlen eszközök, használati tárgyak, környezet megelevenítésére tett kísérletek, hanem társadalmi vizsgálatra is alkalmas formák.

Valahol a szintén érsekújvári származású Kassák Lajoshoz hasonló lelkűiét munkál benne: környezetvédő és környezettipró egyaránt. Pontosan tudja, mi az új, s mi az, ami avítt, eltiporni való. Korábbi kiállításai alkalmával az ezerévnyi magányból hozott ősi világot mutatta be, ma pedig a Monológok című szoborkollekciójával és nagyszerű szobrászrajzaival, rajzgrafikáival mindenekelőtt önmagával, az eddig megjárt út állomásaival (Ne lőjetek! Segítség, Idea ciklusaival) és mai létével foglalkozik. Idáig pedig főleg Beethoven halotti maszkja révén jut el. Az élő ember lehetséges, bizarr halotti maszkját variálja, forgatja, állítja elénk különböző helyzetekben és formák közepette, és bár ő monológnak, egyszemélyes, önmagával folytatott beszédnek nevezi, ezek valójában nem is monológok, hanem párbeszédek, dialógusok velem, veled, városával,, amey útjára bocsátotta, és a világgal, amely befogadta és kitaszította. Az egyik maszk egy megroggyant labda, a másik ezernyi spirális, indázó fém- idegszál, remegő alumínium-erek gubancában mosolyog ránk bölcsen és idegesítőn. A harmadik szobrán egy telefonkagylót tart a kezében, arca keserű fintorba merevedve. Elképzelhetjük, kivel beszélt, és mit közöltek vele. Nem tehet mást, csak tudomásul veszi a legmegdöbbentőbb közleményeket is. A negyedik szobrán az idea terhe alatt görnyed vagy a következőben az idea szó egy-egy betűjét formálja meg belőlük. Betonba öntött sírköve fölött is ott a kicsit szomorú,

kicsit keserű, kétségbeesett arcmása, homlokán egy nagy rozsdás szöggel odaerősítve egy ugyancsak rozsdás, írását vesztett feliratlapocska található: Nem érdekes, kik voltunk, csak az arcunk őrzi az üzenetet, de ez nem lehet személytelen, kiégett és közömbös, hanem érző, az emberi sorsot vállaló arca.

Melis tehát vállalja a sorsát, és megküzd ezért, hogy az arcát, az ideáljait megőrizze, és ez azért is dicséretes, elismerésre méltó, mert az ember kénytelen még a maszkjait is váltogatni, levetni, mint ahogy a kollekció egy másik szobrán láthatjuk. Melis is ezt teszi, épp csak becsapva mindenkit, hiszen ő soha sem adja fel igazi arcát, énjét.

A látogató nemcsak a művész útját, hanem a szobrászat több ezer évnyi pályaívét is áttekintheti a kiállított munkákon. A maszkját váltogató ember ugyanis a klasszikus görög mellszobor formai mása.- A talapzatok is, bár fából vagy öntött betonból készülnek, a görög szobrászat és építészet klasszikus formáira emlékeztetnek, de nem dicsőítik azokat, hanem megkérdőjelezik. Azaz, bár oszlopra, piedesz- tálra emeli az arcokat, azok mégis napjaink sűrűjéből valók. Melis tehát leg- mäibb szobrászaink legmaibbja, és így önmagunkat is vizsgáljuk, amikor a szobraival beszélgetünk. A vizsgálódás mélyre nyúl. Hálásak lehetünk a több- dimenziós formák többrétegű, ezernyi szálú, olykor ostorként pattanó mondanivalójáért. Érezhettük ezt' már korábban az Ifjúsági Galériában, majd a Cyprián Majerník-kiállítóteremben és a nagyvilágban (Prágában, Brnóban, Pécsett, Budapesten, Párizsban, Berlinben, Barcelónában, San Paulóban stb.)' bemutatott munkáit látva. Talán egyszer egész életútját átfogó kiállítását is megnézhetjük, s akkor minden bizonnyal még összetettebb és nagyobb élményben lesz részünk.

Németh István

AKARAT

A beteg Szabót megvizsgálja az orvos, majd félrehívja a feleségét:

— Asszonyom, a férje csak abban az esetben gyógyulhat meg, ha leszokik a dohányzásról.

— Le fog szoknil — jelentette ki Szabóné határozottan.

— Nem fog az egykönnyen menni — így az orvos. — Roppant erős akarat kell hozzá.

Szabóné válaszát megtaláljátok a rejtvényben.

VÍZSZINTES: 1. Tömegkommunikációs eszköz. 5. Szabóné válaszának első része. 10. Algériai kikötő. 11. Talál. 12. Don ..., Mozart-opera címe. 13. Arcon piros szín. 14. Ártó rossz szellem. 16. Római számok, összegük ezeröt. 17. Kettőzve: az egyik szülő. 18. Diplomások neve előtti rövidítés. 19. Palme, volt svéd politikus személyneve. 21. Maró egynemű betűi. 22. Üt menti mélyedés. 24. Huzal. 26. Repülőgép vagy hajó útvonalának megtartását biztosítja. 29. Valamely szintnél alacsonyabban. 31. Katonai szállítóoszlop (éh.). 32. ...Ráby, Jókai regényeim«. 34. Zenei hármas. 35. Ler betűi keverve. 36. Nagyon keservesen sír. 37. Egyetemen szervezeti egység. 38. ... Pahlevl* a volt iráni sah. 40. Víz- elzáró szerkezet. 41. Emelőgép, de madár is. 42. Réges- régl idő. 44. Jégtáblákat sodró, zajló ár. 46. A Bánk bán Intrikus alakja. 48. Gondolja. 49. ... ovo, kezdettől fogva. 51. Élősdl. 53. Kettőzve: cukorkaféle. 54. Megszólítás. 55. Kalória röviden. 57. Női becenév. 59. Egy kis kecskebeszéd. 60. Juhok istállója. 62. Fiúnév. 63. Híres magyar matematikus (Manő 1862—1946). 64. Nagyobb helyiség.

FÜGGŐLEGES: 1. Szabóné válaszának második része.

2. Dalbetét. 3. ... es Salaam, Tanzánia fővárosa, 4. Izomkötő. 5. Verne egyik kapitánya. 6. Köteléket kienged. 7. Napszak. 8. Háziszárnyas. 9. Színe- ..., valaminek a legeleje. 11. Folyadék. 14. Gyógyászati célra felhasználható szárított növényi anyag. 15. Ibsen híres drámája. 18. Albán folyó. 20. Pecsét a ruhán. 22. Ellenszenv, Idegenkedés (éf.j. 23. Beszél a varjú. 25. A keleti mohamedán népek Iparművészetében a berakott művű munkák elnevezése. 27. Franciaországi város. 28. Komornyik. 30. Hármaskorona. 33. Bulgária legnagyobb költője. (Hriszto 1848—1876). 39. Eb ... kölyke, te haszontalan, semmirekellő. 41. Szép szál termetű. 43. Amerikai tavak együttes neve, közéjük tartozik az Erie Is. 45. Magyar fejedelem volt. 47. Nyolcadrét. 50. Régi gyalogos katona. 52. Verdi egyik operája. 54. Kugli. 56. Fut ikerszava. 58. Szenvedés. 59. Bátorkodik. 61. Háziállat. 63. A szobába.

Beküldendő a vízszintes 5. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése.

A 48. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Rejtett varjú-nép / károg valahol, / nem látja ember / a köd alól.

Könyvet nyert Szépvölgyi Lajos, Kajal.