Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1987-12-09 / 49. szám
új ifjúság 31 (Folytatás as 1. oldalról) Az Ifjúság tömegszervezeteként helytállni az új körülmények között, megtartani befolyásunkat és tekintélyünket, megerősíteni társadalmi helyzetünket, helyünket a politikai rendszerben — mindez azt jelenti, hogy élénkítenünk kell munkánk módszereit és stílusát a SZISZ tevékenységének minden szintjén, beleértve a főiskolai ifjúsági szervezeteket is... ... A gyorsítás stratégiájának és az átépítésnek a sikere nagymértékben függ attól, lesz-e elég szakmailag és politikailag fejlett káderünk, akik képesek lesznek az igényes feladatokat a gyakorlatban is megvalósítani. Napjaink feladata tehát, hogy emeljük a főiskolai SZISZ-szervezetek részvételét a tudományos-műszaki haladásban, elsősorban a műszaki főiskolákon... Ezt követően Hana Entlerová, a SZISZ Központi Bizottságának titkára, a SZISZ Csehszlovák Felsőoktatási Központjának elnöke kért szót. Beszédében hangsúlyozta: „Mi is részt kívánunk venni a forradalmi társadalmi változásokban: kezdeményezésünkhöz társadalmunk anyagi és szellemi forrásaiból merítünk erőt, így járulva hozzá annak továbbfejlesztéséhez ... ... Társadalmunk joggal várja el a felsőoktatási intézmények SZISZ-szervezeteitől, hogy növeli részvételét a becsületes és tettre- kész emberek nevelésében, olyanokéban, akik készek harcolni az újért, s becsületes védői, önfeláldozó munkásai szocialista társadalmunknak. Az átépítés önálló embereket igényel, akik nem várnak minden kicsinységben a felsőbb utasításra, hanem maguk vállalják a felelősséget, és képesek mindent, a nagy és a kis dolgokat is sikeresen elvégezni.. Nagyobb önállóságot a főiskoláknak A Hana Entlerová beszéde után következő napirendi pont a vita volt, amelyben a konferencia küldöttei erősen kritikus szavakkal szóltak főiskoláink jelenlegi gondjairól. Az alaphangot már az első felszólaló, Jan Dafihel, a prágai főiskolástanács elnöke megadta. — Jobban oda kellene figyelnünk a főiskolásokra és a friss diplomásokra — mondotta. — Elemeznünk kéne azt, hogy mit ad nekik az iskola, mennyire tudnak helytállni a gyakorlatban, és mire lennének képesek akkor, ha nagyobb lehetőségeket kapnának. Növelnünk kell a felsőoktatási intézmények és a főiskolás diákság önállóságát. Mérlegelnünk kellene azt, hogy az egyetemi és főiskolai előadásoknak valóban kötelezőeknek kell-e lenniük, s nem lenne-e hasznosabb, hp a diák maga döntené el, melyik előadásra megy el, a fennmaradó időt pedig inkább a tanulásra, olvasásra fordítaná. Meg kellene változtatni az ösztöndíjazás rendszerét is. A központi előírások helyett jobb lenne. ha az iskola döntené el, hogy adott körülményeihez mérten milyen összeget juttat diákjainak. Az iskolák önállóságát nemcsak az ösztöndíj-gazdálkodást illetően kellene növelnünk, hanem sok más téren is. Az önálló gazdálkodás, a tanrend felállításához kapott önállóság, a felveendő diákok számába való nagyobb beleszólás — ez mind-mind lényegesen javíthatná felsőoktatásunk színvonalát. Ez korántsem lenne anarchia: az okos, átgondolt változások a diákságot és a főiskolák tanári karát jobb teljesítményre ösztönöznék. — Sokak véleménye az, hogy a főiskoláink színvonala a hajdani középiskolák színvonalára süly- lyedt — állította Stanislav Ziaran, a Szlovák Műszaki Főiskola küldötte. — Ebben van is némi igazság. Az utóbbi időben alacsonyabb lett a főiskolákon folyó tudományos munka színvonala, a tanárság és a tudományos tevékenység nincs szerves egységben, s mindezek mellett még a főiskolai tantermek, laboratóriumok felszereltFŐISKOLÁSOK, EGYETEMISTÁK ES A SZISZ Tanácskozott a SZISZ 7. országos felsőoktatási konferenciája sége is elavult, nem elégíti ki a modern kor igényeit. Ráadásul a különféle adminisztratív akadályok még azt is megnehezítik, hogy a diákok a meglevő berendezéseket használhassák. A főiskoláinkat nem a tudomány, hanem az adminisztráció irányítja. — Sokat beszélnek manapság a diákság átlagos vagy átlag alatti színvonaláról — folytatta Stanislav Ziaran. — Szerintem ennek elemi oka az, hogy a felsőoktatási intézményekbe már eleve átlagos diákok kerülnek, sokszor csak azért, mert a minisztérium által meghatározott irányszámot teljesíteni kell. És a vizsgáztató tanár ezeket a középszerű vagy átlagon aluli diákokat a második-harmadik évfolyamban már nem merik kidobni, mert ezért rögtön felelősségre vonják őket. •Túlságosan eluralkodott nálunk az egyenlősdi és a protekcionizmus. A főiskolák tudományos munkájának elősegítésére létre kellene hozni egy diákokból álló tudományos társaságot, és a SZISZ keretén belül tudományos munkaközpontokat kellene szervezni a főiskolás diákoknak. Ziaran véleményét kollégája, Peter Drahos is támogatta, aki ugyancsak a Szlovák Műszaki Főiskolát képviselte a prágai tanácskozáson. — A tehetséges diákoknak nincs elég lehetőségük az önmegvalósításra — hangsúlyozta. — Arra sem, hogy tájékozódjanak a többi rokon főiskolán és a külföldön folyó tudományos munkáról. Tegyük lehetővé tehetséges főiskolásainknak, hogy tanulmányutakra mehessenek hazai és külföldi főiskolákra, kutatóintézetekbe. — A húszezer brnői főiskolásnak összesen három fogorvosa van. — tudtuk meg Katefina Krejstovától. — A menzák túlterheltek, berendezésük nem felel meg a higiénia alapvető követelményeinek sem. A kollégiumok felszereltsége rossz, nem Vasil Mohorita, a SZISZ KB elniike megnyitó beszédét tartja válnak a diákság igazi otthonává. Talán ezért is találkozunk körükben az alkoholizmussal, toxiko- mániával és a vandalizmussal. Hogyha a kormány nem foganatosít megfelelő intézkedéseket, a helyzet minden bizonnyal még rosszabbodni fog. Hasonló problémákról szólt Tömés Zíma, a prágai Károly Egyetem diákja. Élesen kritizálta azt a helyzetet, hogy Prágában minden nyolcadik kérvényező nem kapott kollégiumot. Annak ellenére, hogy pontos irányszámok határozzák meg, mennyi diák vehető fel, mégis tény, hogy a diákság létszáma a fővárosban jelentősen túlhaladja a kollégiumok kapacitását. Az új kollégiumi létesítmények, mint például a Trója diákközpont átadása meg nagyon elhúzódik. David Cerny a dél-morva kerületből arról beszélt, hogy nem kielégítő a felsőoktatási intézményeinkben folyó nyelvtanítás színvonala, rossz a diákság nyelvtudása, s ebből kifolyólag nem használjuk az idegen nyelvű szakirodalmat sem. Daniel Öucfmának, a prágai Művészeti Akadémia diákjának a véleménye szerint a művészeti iskolák az összes iskolafajta közül a felsőbb szervek érdeklődésében az utolsó helyre kerültek. S ez nemcsak a főiskolákra érvényes. Amikor 1976-ban elhatározták iskolarendszerünk átépítését, az első dolguk volt a művészeti nevelésre szánt teret a minimálisra szűkíteni. Állami és pártszerveink lebecsülik az esztétikai nevelés jelentőségét — és nemcsak az Iskoláiét. Lassan már az a kérdés is felmerül bennem: szüksége van-e egyáltalán a mi társadalmunknak a művészekre? Országunknak jó művészeti hagyományai vannak, de megengedhetetlen csak a hagyományokból élni, eltékozolni a tehetséget. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A vita késő délutánig elhúzódott, ezt követően — még a tanácskozás első napján — a konferencia küldöttei titkos szavazáson megválasztották a SZISZ Csehszlovák Felsőoktatási Központjának a tisztségviselőit. Mivel a választások a SZISZ-ben eddig megszokott módtól eltérően zajlottak, érdemesnek tartjuk megismertetni olvasóinkkal a man- dátumvizsgáló bizottság zárójelentését. E szerint: A 327 megválasztott küldöttből a szavazáson 299 volt jelen. A delegátusok nemzetiségi összetétele: 196 cseh, 180 szlovák és 1 ukrán; a jelenlevők közül 209 tagja a CSKP-nak. A 299 delegátusból 5 nem adta le szavazólapját, így a mandá- tumvízsgálő bizottság 294 érvényes leadott szavazólapot vizsgált meg. Ezek közül 118 módosítások nélkül elfogadta a Jelöltek 31-es létszáma névsorát; 176 különböző kiegészítéseket Javasolt. 27 jelöltet húztak ki a szavazólapokon,' s 12 új jelölttel egészítették ki a névsort. A bizottság megállapította, hogy a szavazás törvényes keretek között folyt le, s mindA konferencia résztvevői egyik Jelölt megkapta a szükséges szavazattöbbséget, tehát az ellenjelöltek közül egyik sem lett az új vezetőségnek a tagja. A tanácskozás másnapján Ján Simons, a prágai Színművészeti Akadémia diákja a vitában néhány megjegyzést fűzött a választások lefolyásához. — Tegnap néhányan megpróbálkoztunk azzal, hogy változtassunk a választások nálunk megszokott formális rendszerén. Kiderült azonban, hogy erre még nem vagyunk érettek, nem alakult ki nálunk a demokratikus választások gyakorlata. Tegnap a „hivatalos“ jelölteken kívül mi 4 ellenjelöltet állítottunk, de a mandátumvizsgáló bizottság elnöke nem tette lehetővé, hogy ezek a jelöltek itt, a konferencia nyilvánossága előtt bemutatkozzanak. Az eredeti névsorban ugyanis sok olyan névvel találkoztunk, akiket egyáltalán nem ismertünk, még azt sem tudtuk, honnan vannak, így természetesen nem bízhattunk abban, hogy méltóak képviselni bennünket a vezetőségben. A jövőben mindenképpen szükséges lenne a jelölteknek nemcsak a nevét és a fényképét megismertetni a szavazó küldöttekkel, hanem a tevékenységüket is. És egy' helyre legalább két jelöltet keli állítani, hogy a választások valóban választások legyenek. A SZISZ-konferencián megválasztott Csehszlovák Felsőoktatási Központ a tanácskozás másnapján megtartotta első ülését, s megválasztotta vezetőségét. Az elnök újra Hana Entlerová. a SZISZ KB titkára lett. Alelnökei pedig: Ji- Fí Horák, a Cseh Felsőoktatási Központ elnöke, valamint Milan MurgaS, a Szlovák Felsőoktatási Központ elnöke. Hogy az ösztöndíj valóban ösztönözzön Az első napon, csütörtökön este a plénum vitája kilenc ’-vita- központban folytatódott,' ezeknek feladata az volt, hogy megvitassák a1 főiskolásélet és a főiskolai SZISZ-élet speciális kérdéseit, és határozatokat javasoljanak a helyzet javítására, amit aztán a konferencia plénumának másnap kellett megvitatnia és elfogadnia. A tanulmányi kérdésekkel foglalkozó vitaközpontban találkoztam és beszélgettem Michal Dubnával, a prágai Cseh Műszaki Főiskola diákjával. — Én is támogatom a ma délelőtt elhangzott véleményt: nagyobb önállóságot kell adni a főiskoláknak! Az ösztöndíj megítélésében is. Az lenne a legjobb, hogyha minden iskola a diákjai Számának megfelelően meghatározott összeget kapna, s ennek elosztása már az illető felsőoktatási intézmény dolga lenne. Tudvalevő,»hogy egyetemeink és főiskoláink színvonala között nagy különbségek vannak. Valahol annyira igényesek a tanárok, hogy már az 1,5-ös átlagot is nagyon nehéz elérni, valahol viszont ez játszva sikerül. így nemegyszer előfordul, hogy egy jobb főiskola diákja kevesebb ösztöndíjat kap, mint máshol egy gyengébb. Sokan Javasolták az oktatást minisztériumok jelenlevő képviselőinek, hogy el kell törölni a kötelező előadások és szemináriumok rendszerét, több választható előadás/ kell bevezetni, lehetővé kell tenni azt, hogy a tehetséges diákok egyszerre két főiskolán is látogathassák az előadásokat, javítani kell a könyvtárak felszereltségét, a főiskolai jegyzetekkel való ellátottságot, az idegen nyelvek oktatását. Az írásunkban felsorolt javaslatok nagy része a konferencia határozatába is belekerült. A kétnapos, kritikus légkörben folyó tanácskozás fontos kérdéseket vetett fel, elősegíti a felsőoktatási intézmények és a főiskolai SZISZ- szervezetek munkájának javítását, és bebizonyította azt, hogy az egyetemi ifjúság részt kér és részt vállal az átalakítás folyamatában. írta és összeállította: KLINKO ROBERT (Vladimír Gloss felvételei) mummaKMammmanamm MM
