Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-11-18 / 46. szám

új ifjúság 10

MÍTOSZOK NYOMÁBAN I.

A népi kultúrák világának különleges színfoltjai a mondák, legendák, mítoszok. A legtöbb közülük a nép fiainak bátorságát, hősiességét, igazságszeretetét közvetíti, mintegy erőt lehelve mindazokba, akiknek szőlt — a különböző korok különböző mádon kizsákmányolt szegényeibe.

Vannak persze olyan mítoszok is, amelyek bizonyos természeti vagy társadalmi Jelenségekre keresnek választ, általában valamilyen emberfeletti erőt, lényt segítségül híva a megmagyarázhatatlan megmagyarázására. A természeti Jelenségek kategóriájába tartozó ilyen Jellegű magyarázatokat már évszázadok során tisztázták a fejlődő tudomány segítségével. A társadalmi jellegűeket azonban kevésbé vagy egyáltalán, attól .függően, hogy az uralkodó osztálynak mennyire volt Jobb tudatlanságban, sötétségben tartani a népet. Néhány mítosznak történelmi háttere is van, főként a korábbi korok kiváló — népet is szolgáló — egyéniségeinek hőstettei maradtak fenn.

Ilyen történelmi hátterű mítoszokra épülnek a különböző valláselméletek Is, Így születtek olyan irodalmi alkotások is, mint például a Biblia.

Most induló sorozatunkban a Bibliában fellelhető néhány mítoszra, bizonyos homályos történelmi események hátterére keressük a választ — természetesen tudományos hitelességgel, az eddig megjelent tudományos irodalom felhasználásával.

Kezdetben teremté Isten az eget és földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.

(lMóz. 1,1—2)

E szavakkal kezdődik a Biblia, avagy „Istennek Ő és 0) Test am®n tornában foglaltatott egész Szent írás“. Bár a Bibliának (keletkezéséről és tartalmáról később bővebben szólunk) már a XII. században akadt kritikusa (Ibn Ezra hispánial tudós), és Baruch Spinoza holland filozófus már a XVII. század közepén lerakta a materialista tudományos bibliakritika alapjait, tartalmának lényegéről a XIX. század feléig csak homályos ismereteink voltak. Az akkor kezdődő régészeti kutatások során előkerülő egyiptomi, szírlal, mezopotámiai leletek, írásos feljegyzések, ezen írásos emlékek megfejtése széles körű anyagot szolgáltatott a tudománynak. Fény derült a Biblia keletkezésére, kialakulásának folyamatára, az irodalmi és történelmi előzményekre. Sikerült elválasztani a történelmi magot a mitológiától, és a mítoszokat belehelyezni az ókori Közel-Kelet kultúrájának kontextusába.

A kezdet kezdetén volt tehát a világmindenség teremtése.

A vizekkel körülvett őskáoszból (héberül: tohu vabohu) Isten (Elohim) megteremtette az eget és a földet. A világ keletkezését az elbeszélés hat nap keretébe ágyazva adja elő. Az első három nap a szétválasztás időszaka. Az első napon a világosság megteremtésével elválasztja a világosságot a sötétségtől, a másodikon az égboltozat kifeszítésével elválasztja a felső vizeket az alsó vizektől, majd a harmadik napon elválasztja a szárazföldet a tengertől. A következő három napra esik a már rendezett világ „felszerelése“: a negyedik napon az égitestekkel, az ötödiken az ég madaraival és a tenger halaival, majd a hatodikon a szárazföldi állatokkal, és: „Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket." (lMóz. 1,27) A hetedik napot isten pihenéssel tölti.

Lehet, az eddig leírtakból valakinek hiányzik az ismert Adém-Éva-sztori, de ez még csak most Jön. Mert a hatnapos teremtésről szóló elbeszélés után azonnal következik egy másik, merőben más elbeszélés a teremtésről. Ez nincs naptárhoz kötve. Az Isten (Jahve) megteremti a földet, de ezen még sem növények, sem állatok nincsenek, még eső sem esett, és ekkor: „... formálta vala az Or Isten az embert a földnek, porából és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét.“ (lMóz. 2,7) Később rájött az Isten, hogy az ember magányos, ezért földből állatokat és égi madarakat formál számára. De az ember még mindig magányos volt, ezért elaltatta,

kivette az egyik bordáját, és: .........alkotó

az Or Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez.“ (lMóz. 2,22)

E két, egymástól eltérő teremtéstörténet az összeszerkesztésnél került egymás mellé. Ma már ugyanis közismert, hogy a Biblia első része (Mózes öt könyve) több forrásból táplálkozik. Itt azonban nemcsak két teremtéstörténetről, hanem két Istenről is szó van. Az Elohim az előbb letelepedett héber törzseknek a kanaáni őslakóktól átvett Él istene (Elohim az Él többesszáma), a Jahve viszont a nomád héber törzsek viharistene. A Biblia magyar változatában az Elohimet az isten, a Jahvét az Űr, vagy Or Isten szavakkal fordították.

A Biblia mítoszainak egy része nem héber eredetű. A papi szerkesztők, valószínűleg szájhagyomány útján közvetítve, a bibliai kor előtti időből, az ókori közel-keleti civilizációk mitológiájából vették át, természetesen a Judaista hittanítás elveihez igazítva.

Georg Smith régész babilóniai ékírásos táblákról megfejtette az Enuma ells elnevezésű teremtésmítoszt. Rövid tartalma a következő: Az elején csak a viz és a káosz létezett. A káoszból keletkeztek az első istenek. Évszázadok múltán néhány isten elhatározta, hogy rendet teremt a káoszban. Ez nagyon felbőszítette Abzú istent és feleségét, Tiamatot, a káosz Istennőjét. A rendt'eremtő istenek fellázadtak, megölték Abzút, majd véres harcban megölték Tiamatot is, és hatalmas testét kettévágták. Az egyik feléből keletkezett a Föld, a másikból az égbolt. Abzú vérét agyaggal keverték össze, és ebből lett az első ember. Mindezt hat nap alatt végezték el.

Sokáig fejtörést okozott Éva keletkezése. Miért pont Ádám oldalbordáját választotta Isten, amikor bármennyi agyag a rendelkezésére állt, és ugyanúgy megteremthette volna, mint Ádámot. Ma már valószínű, hogy ez a történet egy nyelvi félreértésen alapszik. Az egyik sumér mítoszban olvashatjuk, hogy Enki isten megbetegedett, fájt a bordája. (A sumér nyelvben a bordát ti-nek hívták.) A gyógyítására odarendelt istennő neve Ninti volt, ami annyit Jelent: „nő bordával“. De a ninti szó su- mérban azt is Jelentette, hogy „életet adni“. És ebből származik a félreértés. A héberek a Nintit az Éva szóval helyettesítették, ami annyit jelent „az életadó“. Az évszázadok során a szájhagyományban a Ninti és nintl (nő bordával — életet adni) szavak jelentése összetapadt, és így került a Bibliába.

De vajon hány évvel ezelőtt volt a teremtés?

1654-ben Usher írországi püspök szerint a teremtés 1. e. 4004-ben ment végbe. Egy évszázadon keresztül ez volt a vallástan hivatalosan elfogadott teremtésdátuma. Ekkor azonban Ushert egy másik püspök, Lightfoot pontatlansággal vádolta meg, mert az ő, „pontos“ számítása szerint a teremtés i. e. 4004-ben, október 23-án, délelőtt kilenc órakor történt.

Rács Mária

(Folytatjuk)

SZECSUÄN1 BRONZKORI LELETEK

Kína területén a bronzkorból eddig is számos, mindenféle alakú és méretű* edény került elő, de csupán tavaly nyáron találtak először e korból származó szobrokat. A lelőhely — Szécsuan Csengtu nevű tartományi székhelytől 40 kilométerre északra — azért volt a régészek számára különösen meglepő, mert eddig nem tudták, hogy Kína eme délnyugati részében valaha bronzkori műveltség virágzott.

A Jó ötezer darab lelet — köztük mintegy ezer szobor — egy nagy szemétgyűjtőnek egymástól 20 méter távolságban lévő aknáiból (esetleg valamilyen vallásos ceremóniával kapcsolatos aknákból) került elő.

A bronzöntés eljárásaiból, a tárgyak mintázatából és az őket megőrző földrétegek korából a kutatók arra következtetnek, hogy a leletek a késő Sang- dinasztia (az i. e. XVI—XI. század között) és a korai Nyugati Csou-dinasztia (uralkodott az 1. e. XI. századtól az 1. e. 771-lg) idejéből kerültek elő.

Az egyik, 1,72 méter magas férfialak fejkoronája a Sang-dinasztla korának jellegzetes jegyeit viseli magán. A gödrökből előkerült negyven életnagyságú bronzfej más-más fejdísze más és más társadalmi rétegnek a kifejezője. Legtöbbjüknek a nyaka csúcsban végződik, talán azért, hogy ráilleszthessék valamilyen — alighanem fából készített — törzsre. Némelyiküknek a nyakát gallér övezi, s valamennyiüknek a fülcimpája át van lyukasztva, fülbevaló számára. Minden szobor más öntvényből készült, s ez a háromezer évvel ezelőtti mesterek nagy szakmai Ismereteire vall.

Hasonlóképpen meglepők a valószínűleg a bronzfejekre illesztett, szem- és szájnyílásokkal, továbbá rögzítőpánttal ellátott, fejlett műszaki eljárásról tanúskodó, vékony aranyelemezekböl formált maszkok .

Az egyik bronzfej

Kiástak tíz — ugyancsak bronzból való, óriási méretű, torz, maszkszerü fejet Is: orruk madárcsőrre emlékeztet, a szemük csészealjra, a szemöldökük hullámos, és a fülük legyező alakú. Előkerült egy 1,4 méter magas bronzfa Is, ágain bronzmadarakkal és más állatokkal, továbbá csirkék, tigrisek és kígyók. Némelyek vallási szertartásoknak, mások a mindennapi életnek lehettek a tartozékai.

Életnagyságú bronzszobrokat, bronz emberi fejeket és maszkokat eddig Is találtak Egyiptomban, Görögországban és az ősi műveltségek más központjaiban, de Kínában hozzájuk hasonló most került elő először a földből.

Számítógéppel vizsgálják a Mona Lisát

A számítógépes képfeldolgozás sokat fejlődött a legutóbbi években. Kaliforniai fizikusok ennek eljárásaival most Leonardo da Vinci leghíresebb festményét, a párizsi Louvre-ban őrzött Mona Lisát vizsgálják. Felmerült ugyanis az gyanú, hogy a képen sok minden nem olyan, amilyennek eredetileg Leonardo festette.

A vizsgálat kiindulópontja a festményről készített nagy felbontású fotóreprodukció. Ezt hatmillió képpontra és képpontonként három alapszínre felbontva digitalizálták, s az így kapott adatokat Írták be a számítógépbe.

Első lépésként a képet borító megbámult lakknak a hatását próbálták kiiktatni. Evégett külön megmérték egy darabka Ilyen laknak a fényelnyelési görbéjét. Ennek ismeretében képpontról képpontra haladva kiigazították a festmény színeiről őrzött adatokat. Így ezek már a festmény eredeti, a maiakénál »okkal élénkebb színeinek felelnek meg. A helyesbített adatokkal készülő színes reprodukciót hamarosan közzé is teszik.

Második lépésként a festményt behálózó repedések hatását iktatták ki. Ehhez a számítógépes képfeldolgozás eljárásaival meghatározták a repedések pontos helyét, s a repedésekre eső képpontok adatai helyére a környező képpontokéinak az átlagát írták be.

A harmadik lépésben hamis színek alkalmazásával és a kontrasztok erősítésével a festménynek szabad szemmel már észre nem vehető részletei tűntek elő. Például a hölgy nyakán egy esetleges nyakláncnak a nyomait fedezték föl. Ezt valószínűleg még maga a művész törölte le a képről. Ellenben a háttérben egy olyan — halvány — hegycsúcsot találtak, amely alighanem egy restaurálási kísérlet során tűnt el. Vizsgálják a modell ajkát Is, hogy megtudják: a híres mosoly, csakugyan Leonardo ecsetjétől való-e, avagy a restaurátorok műve?

Az ÉT nyomán: — hr —

ÄPRILY LAJOS

1887 -1967

A száz éve született költőre emlékezve „Tél Integet“ című verséből idézünk egy szakaszt.

VÍZSZINTES: 2. A versidézet első része. 11.

Olasz filmszínésznő (Sophia). 12. Művészet franciául. 13. Észak-európai váltópénz. 14. Királyi ülőhely. 15. Vonatkozó névmás. 16. Huzal. s!7. UDN. 18. Valamely Időtartam folyamán. 20. Spanyol, svéd és magyar gépkocsijelzés. 21. Biztató szó. 22. Bizonyítékul felhasználható tény. 23. Keresztül. 25. Kettőzve: cukorkaféle. 26. A kén és a szén vegyjele. 27. Elnyű, elhord. 30. Jugoszláviai város magyar neve (éh.). 33. Permetezett az eső. 35. Krómmal bevon. 37. Sziget az Égei-tengerben, a monda szerint Ikarosz, Daidalosz fia Itt esett bele a tengerbe. 38. ... az eb, Szerb Antal regényének címe. 40. Népi hosszmérték. 41. Vízhatlan szélvédő kabát. 43. Indíték. 44. Részvénytársaság. 46. Néma tanú! 47. Állítólag István király pogány neve volt. 49. Penge egynemű betűi. 50. Cók ... 52. Magból kikelt növény fiatal hajtása. 54. Női becenév. 55. Hegycsúcs. 56. Én latinul. 57. ... Máté [1260—

1321), egykori várflr. 58. Éveink száma. 59. Pát betűi keverve. 60. Középkori költő (László 1703— 1764). 64. Magyar festő (István 1865—1961).

FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet második része. 2.

Bortároló edény. 3. Tamási ... székely író személyneve (éh.). 4. Japán pénznem. 5. Egyformák. 6. Balettművész (Gabriella). 7. Angol. 8. Atmoszféra. 9. Oktalan, meggondolatlan. 10. Az ógörög mitológiában a szerelem Istene, ugyanaz, mint a rómaiaknál Ámor. 15. Forma. 18. Jószívű. 19. Oroszlánszáj. 22. Építőanyag névelővel. 24. A Szovjetunió népei. 26. A szénsavnak nátriumot tartalmazó sója. 28. PZI. 29. Tölténytartők. 31. Sarkad páratlan betűi. 32. Nehezék a kútgém végén. 34. A lítium és a kén vegyjele. 36. Végtelenül zord! 39. Vízi vagy légi járművön az útvonal megtartását biztosítja. 42. Szőlőtámaszték. 46. Káposzta jelzője' lehet. 48. Igen németül. 49. Madrid híres képtára. 51. Száraz kukoricaszár. 53. Balkezes. 54. Nagy madár névelővel. 57. Római számok, összegük ezerkétszáz. 59. Egyformák. 60. Fordított kicsinyítő képző.

Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése.

A 44. szám rejtvényének helyes megfejtése: Láttam a Téli Palotát / s az Aurórát, / amint csendben ott ringott / a széles Néván.

Könyvet nyert: Rakoncza Lívia, Horné Saliby.

i