Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-10-21 / 42. szám

A DINGÓ

IZS-2126, a holnap autója

A Szovjetunió IZSMAS autógyárában befejeződtek az 1ZS—2126 kísérleti modell próbál. Az új modell lényegesen különbözik elődeitől. Otüiéses, kombltípusú, 100 kilogrammal könnyebb, 20 centiméterrel rövidebb a korábbi modellnél, viszont utastere mégis kényelmesebb, a hátsó ülésen kényelmesen elfér három utas. A tervezők sokat tettek a motor tökéletesítéséért. Az új modellben beépített számítógép, ötfokozatú váltómű, újfajta lengéscsillapító, elöl tárcsa-, hátul dobfék van. Javítottak a kocsi areodinamikai tulajdonságain is. Az új modell vonal- vezetése dinamikus. Fogyasztása 100 kilométeren 7,4 liter; motorja főjavítás nélkül 200 ezer kilométert tesz meg. A műanyagok fokozott felhasználása révén évente mintegy 22 ezer tonna fémet takaríthatnak meg.

HOGYAN KÉM« MISI KÖZEI FÖLDÜNKRE?

1980. augusztus 17-ének éjszakáján egy Azaria Chamberlain nevű csecsemő eltűnt í családi sátorból, amikor szülei egy isten háta mögötti, elhagyott helyen, a Bozótvidéken táboroztak. Ez megerősítette azt, amit az ausztrálok már amúgy is hittek, hogy a vérszomjas dingó bármiféle bűntettre képes.

Ez a nézetük még akkor sem változott meg. amikor Ausztrália történetének legvitatottabb bűnügyében már csaknem rábizonyították Mrs. Lindy Chamberlainre tízhetes lánya meggyilkolását. A légutolsó bizonyíték alapján felmentették Mrs. Chamberlaint, és a dingót kiáltották ki igazi tettesnek. Ez újabb arculcsapása volt azoknak, akik megpróbálták megváltoztatni az ország leginkább megvetett négylábú állatáról kialakult közvéleményt.

A dingók a világ legrejtélyesebb kutyái. Senki sem tudja pontosan, miféle állatok, hogyan kerültek Ausztráliába, sőt még a nevük is ismeretlen. Az Ausztrália hatalmas, elhagyatott középső vidékein élő bennszülöttek mindig is csak a „megszeli- díthetetlen“ névvel illetik. A legidősebb ismert dingőcsontváz is csak mindössze háromezer esztendős. A legvalószínűbb fejlődési elmélet az, hogy a kőkorszaki kutyától származtak, amely az indiai farkas vagy indiai vadkutya félig megszelídített változata.

‘ Csak egy dolog bizonyos teljesen. Hosz- szú idővel azelőtt, hogy az első európai megvetette lábát Ausztrália földjén, a Bozótvidék szívós, nyúlánk sárga kutyája, farkasszerű pofájával és egyenes, hegyes fülével, már a saját, szerzett Jogait élvező, vadon élő állat volt. Ennek ellenére, mintha csak emlékezett volna félig háziasított múltjára, a dingó mindig Is békében élt az öslakókkal, megosztozott velük a száraz folyómedrek pocsolyáinak vizén, és ugyanarra a zsákmányra vadászott a vörös homokbuckás sivatagban, mint ők. Az ország belsőiében télen hidegek az éjszakák, és arról is szó! a fáma. hogy az emberek a kutyák összebújnak, hogy melegítsék egymást.

Amikor a brit gyarmatosítók megérkeztek. s birkákat, szarvasmarhákat és nyu- lakat hoztak magukkal, a dingók elkezdtek gyarapodni Még örvendetesebb volt számukra a számtalan víztároló. Minden kutyára szép napok virradtak hát. Tengerparttól tengerpartig vándoroltak, vadásztak egyedül és falkában, rátámadtak a Védtelen állatokra, borotvaéles fogaikkal szétmarcangolták őket.

Az állattenyésztők persze visszavágtak; a díngőt egyértelműen kártékony állatnak kiáltották ki. Csak a halott dtngó 16 dingó — mondogatták a tehénpásztorok- A sárga kutya így törvényen kívülivé vált, kimondták rá a halálos ítéletet: bárkinek bárhol szabad volt lelőnie, csapdába ejtenie vagy megmérgeznie. Egy új foglalkozás született: a hivatalos dlngővadász vagy dlngőprémvadász, a „dogger“. A hatalmas birkalegelők köré drótkerítéseket építették azzal, hogy ez majd biztos védelmet nyújt a dingók ellen. A kerítés nyolc és fél ezer kilométer hosszan kígyózik a Bozótvidéken keresztül a Nagy-Ausztrá- líai-öböltől Dél-Ausztrállán, Oj-Dél-Wales és Queensland tartományokon át Brisbane-ig. A mamutméretű építmény tisztán kivehető a levegőből, el is nevezték drótcsodának. De ez sem tartotta távol a dlngőkat. 1952- ben egy queenslandi pásztor 5500 állatot számláló nyálából kilencszáz birkát elveszített négy hónap alatt. Aztán az 1970-es évék elején megjelent egy új fegyver. Ez

■ t

volt az úgynevezett 1080-as számú méreg, amely tulajdonképpen egy nátrlum-fluora- cetat nevű természeís kémiai anyag, és valóban hatásos: már két milligramm Is elég belőle ahhoz, hogy megöljön egy dingót.

A Bozótvidéket mérföldről mérföldre teleszórták mérgezett csalétekkel, amelyet repülőgépről dobtak le. A hatás azonnali és drámai volt. Úgy látszott, hogy a dingó végül elvesztette a háborút. Senki sem kedvelte, senki sem siratta meg a kutyákat, csak — a sors iróniája folytán — a hivatásos dingóvadászok.

Akadt egy másik szövetségesük is, egy állattenyésztő, aki egy ízben dingókutatás közben megjegyezte Lionel Hudsonnek, az újságírónak és filmesnek: A dingók már nem ugatnak, cimbora, de ki fognak pusztulni. v

A megjegyzés nyomán egy könyv és egy film született, amelyik sokat tett a dingó tisztázásáért, de legalábbis fölmentette a legrémesebb bűntettek vádja alól. Hudson megcáfolta azt a régi hiedelmet is, hogy a dingót nem lehet háziasítanl, mivel sikeresen felnevelt egy árva kölyökkutyát sydneyi kertjében.

Tíz évvel ezelőtt Laurie Corbett és Alan Newsome zoológusok az Alice Springs környéki sivatagban táboroztak, és a holdsütötte vízmosásokban arra vártak éjjelente, hogy száz, rádióadókészülékkel felszerelt dingő mozgását le tudják hallgatni.

Rájöttek, hogy a legtöbb kutyának saját területe van, központjában azzal a folyómederrel, ahonnan vizet nyerhet, és ahonnan ritkán kóborol el négy mérföldnél messzebbre. A legnagyobb falka héttagú volt. A legtöbb állat viszont egyedül vadászott, mások kettesével-hármasával. Kiderült, hogy fő élelmük a nyúl, de elejtenek kisebb erszényeseket, gyíkokat is, és nagyon ínséges Időkben ráfanyalodnak a növényi magokra és rovarokra Is.

A zoológusok megállapították, hogy a dingó nem igazén falkában élő állat, mint az indiai és afrikai vadkutya. Bizonyos időszakokban és bizonyos területeken kisebb csoportokat alakítanak ugyan, hogy a nagyobb testű zsákmányra együtt vadásszanak, de inkább kedvelik a magányos és csendes cserkészést. Sokuk csak a párzási Időszakban találkozik más din- gőkkal.

Az összes ragadozóhoz hasonlóan a dingók Is készek arra, hogy természetes táplálékuk helyett megtámadják a birkákat és a borjakat Is a száraz Időszakban. De válogatás nélkül ritkán ölnek. Corbett és Newson szerint a dingók által megevett borjak fele már amúgy Is elpusztult volna a szárazságtól.

' Tanulmányaik igazolták egy másik szakember, a Sydneyi Egyetemen dolgozó N. W.

G. Maclntosch professzor kijelentését, aki negyven éve tanulmányozta a dlngókat. Az állatállomány dézsmálóiként Igen rossz a hírük, de a dingókról terjesztett rémtörténetek többsége mindössze a farmerek koholta mese, afféle bozótvldékl képzelgés. Annak dacára, hogy a „dingó és a csecsemő“ esete nagy port vert föl, hallatszanak már olyan hangok is, hogy ez nem is olyan rossz kutya. Egy bizonyos: ahol a dlngókat eltörölték a föld színéről, ott elszaporodtak a kenguruk és a nyulak, s fölborult a biológiai egyensúly. Az Északi Területen már ki is húzták a dingók nevét a feketelistáról. S talán végre a túléléséért folytatott, egész életén át tartő küzdelemben ez a vadkutya ismét büszkén fölemelheti a fejét.

A Földünkön föllelt mintegy tfzezer meteorit közül összesen nyolcnak a kristályai tanúskodnak arról, hogy „csupán“ mintegy 1,3 milliárd évvel ezelőtt olvadtak meg, altkor, amikor Földünk légkörébe érve fölizzottak.

Az első három ilyen meteorltot az. indiai Shergottyban, az egyiptomi Nakhlában, Illetőleg a franciaországi Chassignyban fedezték föl, s így ezeket az 1 méter átmérőt is elérő meteorltokat a szóban forgó helységek nevének kezdőbetűivel SNC-meteo- ritnak nevezték el. Ilyeneket később az Egyesült Államok Indiana államában, Nigériában, Brazíliában és az Antarktiszon is találtak.

Az SNC-knek olyan égitestről kellett érkezniük, amelyeknek a lávája — csillagászati és földtani léptekkel mérve — még nemrég is folyékony állapotban volt. Ebből a szempontból a Holdunk nem jöhet számításba, hiszen ennek kőzetei már csaknem 4 milliárd évvel ezelőtt megszilárdultak. A legvalószínűbb forrás a Vénusz, de még Inkább a Mars, hiszen kisebb a tömegvonzása, de a légköre Is vékonyabb, mint a Vénusznak, s ezért könnyebben elhagyhatták kőzetdarabok. Az űrszondák felvételei mutatták is, hogy a Marson vannak olyan vulkáni hegyek, amelyek még talán 1 milliárd évvel ezelőtt is működtek.

Mindezt figyelembe véve, a Kaliforniai Műszaki Egyetem csillagászai fölvetették: vajon az SNC-k nem akként keletkeztek-e, hogy valamely hatalmas meteorit becsapódott a Marsba, s az ütközés során keletkező hő által megolvasztott kőzetnek bizonyos darabjai kikerültek a világűrbe. A becsapódásnak a kőzetdarabokat másod- percenkénti 5 kilométeres sebességre kellett felgyorsítania ahhoz, hogy azok legyőzzék a Mars gravitációs vonzását. Csakhogy ekkora erejű becsapódás inkább elgőzölögteti a sziklákat, mintsem hogy szilárd anyag alakjában kilökné őket a bolygóról.

Az ameclkal kutatók modellkísérletet végeztek, hogy tisztázzák, miképp mehetett végbe ez a folyamat. Először a Mars és a beléje ütköző meteorit anyagának a viselkedését vizsgálták. E célra egy nagy erejű ágyúval 30 gramm tömegű — műanyagból és tantálból álló — lövedékeket lőttek rá másodpercenkénti 7 kilométeres sebességgel különféle összetételű kőzetekre. A kapott adatok birtokában számítógéppel modellezték a Mars és a meteorit összeütközésének következményeit. Eszerint ha a becsapódás a felszínre merőlegesen irányult, a környező sziklák elgőzölögtek. Ha a meteorit a Marsot, csak nagyon kis szögben „leborotválta“, kerültek ugyan kődarabok a légkörbe, de nem a Marsnak, hanem a meteoritnak az anyagából.

Más lett az eredmény, ha az volt a föl- tevés, hogy a meteorit 26—60 fokos szögben érte a bolygót. A becsapódás nyomán nagy sziklatömegek gőzölöghettek el, de ahelyett, hogy a gőz széterjedt volna, erőteljes, a meteorit becsapódásának irányában emelkedő gázsugár keletkezhetett. Ennek sebessége elérhette a másodpercenkénti 20 kilométert Is. Ekkora sebességű gáz elegendő energiájú lehetett ahhoz, hogy felkapja az útjába eső kőzetdarabokat, s anélkül, hogy megváltoztatná, a bolygó elhagyásához szükséges sebességre gyorsítsa fel őket.

Tehát e modell szerint a Marsból Igenis kerülhettek kőzetek a bolygó légterébe anélkül, hogy közben elgőzölögtek vagy akár csak elolvadtak volna. Jóllehet a legtöbb Ilyen kőzetdarab a Marséhoz hasonló pályára kerülhetett volna, s előbb-utőbb vtsszahullhatott a bolygóra, néhány példány a Földünket keresztező pályára áll- 1 hatott reá.

Horgász-fogyókúra

— Szomszédasszony, mennyire lefogyott a férje. Hogyan sikerült ezt elérnie?

— Mindennap horgászni jár.

— És attól ennyire le lehet fogyni?

A feleség válaszát megtaláljátok a rejtvényben.

VÍZSZINTES: 1. A feleség válaszának első része.

11. Negatív töltésű ion. 12. Zenei hangok. 13. Kiváló magyar tájképfestő a 19. század egyik nagy magyar festője (László 1846—1879). 14. Megbízhatatlan, könnyelmű, szélhámos. 15. Szigetlakó nép. 17. Tér betűi keverve. 18. Sózat, de csak a közepén! 19. Vált (pl. pénzt, fehérneműt). 21. Fordítva: csapadék. 22. Gésa egynemű betűi. 23. Hangtalan Tusa. 24. A Kaukázusban eredő szovjet folyó. 26. Ot menti mélyedés. 28. Húst zsírban kisüt (éh). 30. A Szovjetunió, egyik népe. 33. Marokkóban a Földközi-tenger mentén húzódó hegység. 34. Mezőgazdasági épületek. 35. Sziget az Ir-ten- gerben. 37. Csipkés, horgolt szegély. 38. Tova. 40. Nem tudja kikerülni a sarat. 42. Valamely sportágban az együtt játszó sportolók együttese. 45. Ifjúsági magyar író (Ferenc 1879—1934). 46. Malom része. 48. Zenei hangok. 49. Százegy római számmal. 50 Fordított kicsinyítő képző. 52. A gyógyulás során egyre kísebbedő duzzanat. 54. Egyformák. 55. Holland úszónő (Ada). 57. Olasz pénznem. 58. Állítólag benne lakozik az erő. 60,

Női név, Kosztolányinál édes. 62. Téka! 63. NSZK- beli nagy kikötőváros.

FÜGGŐLEGES: 1. Odázgat, kitologat (pl. határidőt). 2. Illatos fűszernövény. 3. ...Turner, amerikai énekesnő, a fekete muzsika énekesnője. 4. Az állatvilág szövőmestere. 5. Határozórag. 6. Kedvel valakit vagy valamit, vonzódik hozzá, de egy folyó neve is. 7. ... és emberek, Steinbeck regényének címe. 8. Opus röviden. 9. Nagy üzem. 10. Hires lengyel futballista volt. 15. Kötőszó. 16. Feleségül ... a lányt. 19. Elemei. 20. A tűzhely sütője. 23. A Balkán keleti részén élt, ókori nép. 25. Kalap széle. 26. Tokajban régi hordőmérték.

27. Bolgár cigarettamárka. 29. A győzelem istennője (éh.). 31. A cseh festészet egyik jelentős alakja (Mikolás 1852—1913). 32. Fordítva: kecskepapa. 36. Tagadósző. 37. Időegység. 39. Tekében: a bábokat egy dobással ledönti. 41. Csüngő. 42. A feleség válaszának második része. 43. Nyugati színes televíziórendszer. 44. A Társaság-szigetek egyike; fővárosa Papeete. 47. Sokszínű. 49. Bog. 51. A kemény vitéz. 53. Orosz igenlés. 54. Páncélszekrény. 56. összevissza ken! 58. Pusztít. 59. Vetnfvalő anyag. 61. Régi római kis pénz volt. 63. Idegenszavak előtagjaként kettőst jelent.

Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 42. számú sorok megfejtése. *

A 40. számban megjelent rejtvény helyes megfejtése: A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem tudjuk meglátni.

Könyvet .nyert Takács Nóra, Horné Saliby.

„