Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-10-21 / 42. szám

Folytatás a negyedik oldalról dóst. Ogy véljük azonban, hogy a jö­vőben meg kell fontolni, nem lenne-e hasznos, ha átfogóan és áttekinthetően, törvény-szintű Jogi normával szabályoz­nák az Ifjúság és szervezete helyzetét, szerepét. Elvtársnők és elvtársak, társadalmunk legnagyobb értéke a gyermek. Ezt az is kifejezésre juttatja, hogy széles bázisú nevelési és műve- .ődésl rendszert hoztunk létre, és ál­landóan törődünk ennek fejlesztésével. E gondoskodást azonban még tökélete­sebbé. elmélyültebbé kell tenni. Számos alapiskolai tanulónak nehézségeket okoz az aránytalanul növekvő Iskolai tan­anyag elsajátítása, és egyre többen csak közepes tanulmányi eredmények elérésére törekednek. A többműszakos oktatás, a tanulók nagy létszáma egy- egy osztályban nem teszi lehetővé, hogy a pedagógusok egyénileg foglalkozza­nak a gyermekekkel, így egyre na­gyobb szükség van az otthoni felké­szülésre. ami aránytalanul megterheli a szülőket, és sokszor zavarja a csa­ládi élet természetes ritmusét. Az is­kolán kívüli Intézmények kapacitása és szakmai vezetése számos helyen nincs összhangban sem a társadalmi szük­ségletekkel, sem azzal a körülménnyel, hogy rendszerint mindkét szülő munka- viszonyban van. Az Ilyen problémák és más kérdések megoldása nem lehet csak az Iskola ügye, hanem a többi nevelési tényezőnek Is hozzá kell já­rulnia a megoldáshoz. A SZISZ Pionír- szervezete sem lehet közömbös szemlé­lő. Az eddiginél erőteljesebben a gyer­mekek képviselőjévé, problémáik meg­oldásának, érdekeik érvényesítésének szorgalmazójává kell válnia. Az utóbbi Időszakban — ahogy erre a pionírmozgalml dolgozók országos konferenciája Is rámutatott — tovább fejlődött és szilárdult gyermekszerve­zetünk. Napjainkban az Iskoláskorúak több mint 85 százaléka pionír, létszá­muk az utóbbi öt év alatt csaknem 10 százalékkal növekedett. A Jó eredmények főképp a pedagó­giai dolgozóknak köszönhetőek, de szá­mos patronáló vállalatnak, SZlSZ-szerv- nek, társadalmi szervezetnek és a fegy­veres testületi dolgozóknak Is. őszinte köszönet Illeti azokat, akik megértet­ték törekvéseinket, és támogatnak ben­nünket. Innen, a kongresszus fórumá­ról hadd mondjak köszönetét az áldo­zatkész pionírmozgalml dolgozóknak, akik szabad Idejüket feláldozva, isme­reteiket átadva, szívvel-lélekkel foglal­koznak gyermekeinkkel, őszintén örü­lünk a plonlrszervezet eredményeinek, de még számos probléma okoz gondot. Most ezek megoldására kell összpon­tosítanunk a központtól kezdve a SZISZ- alapszervezetekig és a pionírcsapato­kig. A plonfrkollektlvák tevékenységét az eddiginél sokkal nagyobb mértékben össze kell kapcsolni a gyermekek, az Iskola és a lakóhely mindennapi éle­tével. Ügyeljünk arra, hogy e tevé­kenység legyen sokrétű és színes, hogy maradjon Idő a pionírszokások és -ha­gyományok ápolására, a jelképek érté­kének tudatosítására, a plonlrtörvények érvényesítésére. Ezt már évek óta elősegíti A szik­rák és a pionírok nevelési rendszere. Ez fontos eszköze az eszmei-nevelő, műszaki, természettudományi, testneve­lési-honvédelmi és turisztikai tevékeny­ségnek. E dokumentum a piontrvezető számára Is fontos segédeszköz. Hogy szjükség van rá, azt az élet bizonyí­totta, ugyanakkor kétségtelen, hogy nem tekinthetjük változtathatatlannak, véglegesnek. Ez sem a társadalom di­namikus fejlődésével, sem a gyerme­kek szükségleteivel nem lenne össz­hangban. Váljék ezért rugalmasabbá, egyszerűbbé, biztosítson nagyobb teret a kezdeményezés számára, tegye lehe­tővé az önálló munkát, és fedje át az Iskolai tananyagot. Nagyon fontos, hogy a pionírok ne legyenek egyszerű szem­lélői az eseményeknek, és ne kerülje­nek olyan szerepbe, amely csak az elő­re kidolgozott forgatókönyvhöz való Iga­zodást teszi lehetővé. A nevelési rend­szer módosítását ezért a pionírszervek legfontosabb feladatai egyikének tekint­jük az elkövetkező időszakban is. A fiúk és lányok SZISZ-taggá válá­sának előkészítése szorosan összefügg a SZÍSZ Pionírszervezete munkája for­málnak és módszereinek hatékonyabbá tételével. Neveljük ezért a gyermekeket nagyobb önállóságra és felelősségvál­lalásra. Gyermekszervezetünk feladatainak tel­jesítése során kulcsfontosságú tényező a plonírmozgalom több mint 200 ezer dolgozója. Létszámuk még soha nem volt ekkora. Sokan közülük már több pionír- és SZISZ-tag-nemzedéket nevel­tek fel. Az egész nagy kollektívára gondolva emlékezzünk meg Itt a kassai fKoálcel GerSák házaspárról, a prágai Éva Slánskáről. a Banská Bystrlca-i Ján Brindzáról és a tfeboűl jaroslav Cip- rínről. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy számos olyan pionírmozgal­mi dolgozó Is van. aki tegnap még maga Is pionír volt. Elsősorban nekik vari szükségük tanácsra és segítség­re. A SZISZ-tagok gyermekszervezeti mun­kája nagyon fontos, és e munkát meg­felelően kell értékelni. Az ügy érde­kében azonban magának a plonfrszer- vezetnek Is többet kell tennie. Nem elé­gedhetnek meg azzal, hogy csak bírál­ják a SZISZ-szerveket. Minden vezető arra törekedjék, hogy a gyermekekkel végzett munka legyen egyre vonzóbb, hogy az egykori pionírok később szí­vesen váljanak Instruktorokká és ve­zetőkké. Természetesen az állami, tár­sadalmi és gazdasági szervek és szer­vezetek segítségét sem nélkülözhetjük. A kongresszus előkészítése során sző esett arról, hogy a nyári plonlrtábo­rok számára nem könnyű munkahelyi kötelezettségük alól felmenteni a plo- nfrmozgalml dolgozókat. Ezért örömmel vettük a hírt, hogy a CSSZSZK kor­mánya már 1987 végéig megoldja e problémát, és Intézkedéseket hoz avé­gett, hogy azok, akik egész évben gyer­mekekkel foglalkoztak, nyáron részt ve­hessenek a SZISZ Pionírszervezete tá­boraiban. Fontosnak tekintjük a csapatvezetők munkáját. Nem tagadjuk, hogy éppen velük kapcsolatban merül fel számos kérdés. Noha jó szándékkal már több Javaslatot megfogalmaztunk, társadalmi helyzetüket még nem sikerült össz­hangba hozni a SZISZ Plonirszervezete munkájának fontosságával. Nem bizo­nyultak elég életképesnek azok az alap­elvek, amelyek a hivatásos csapatveze­tők közös Irányítását szabályozták. Eze­ket a SZISZ központi szervei és az iskolaügyi minisztériumok dolgozták ki. A SZISZ Központi Bizottságának is van­nak még adósságai; még nem oldotta meg az egyes szociális kérdéseket. Egységes szervezetünk feladatainak teljesítéséhez hozzájárul a pionír- és ifjúsági házak hálózata. Ezek jelentős eszközökkel rendelkeznek, és a káde­rek létszáma Is figyelemreméltó. Hasz­nos munkát végeztek az elmúlt Idő­szakban. A tevékenységük tartalmát, befolyásuk elmélyítését Illetően azon­ban tovább kell lépniük. Elvtársnők és elvtársak, szervezetünk tagságának csaknem a felét 14—18 éves fiúk és lányok alkot­ják. Többségük hivatására készül fel. Nem egyszerű a helyzetiek, önállóság­ra, a tanulmányi szak iránti érdeklő­désre, Idejük ésszerű beosztására van szükség. Nem mindenki képes megfe­lelni ezeknek az igényeknek. Segítsé­get kell nekik nyújtanunk. Döntő sze­repük van e téren az Iskoláknak és a tanintézeteknek. Az Is a segítségnyúj­tás megnyilvánulása. hogy újszerűén értelmezzük a középiskolai tanulmányok szerepét. Noha az oktatási rendszer átrendeződött, azt tapasztaljuk, hogy egyes szakokban nem a társadalmi igé­nyeknek megfelelően határozták meg a tananyag tartalmát és terjedelmét. A tanulókat sokszor hatalmas mennyiségű információval árasztják el, és nincs le­hetőségük az alkotó gondolkodás fej­lesztésére. Az Iskolákban lassabban ho­nosodik meg a tudomány és a techni­ka, mint az iskolán kívüli életben. A nyelvtudás nincs összhangban a meg­ismerés Iránti növekvő követelmények­kel és a nemzetközi integrációs kap­csolatok fejlődésével. Egyre szüksége­sebbé válik egy további világnyelv be­iktatása a tanrendbe. A tanulók szociális helyzete is fi­gyelmet érdemel. Erre azért is szük­ség van, mert népes korosztályok ke­rülnek most az Iskolákba. Egyes Isko­lák, de még inkább az ifjúsági ottho­nok felszereltsége nem felel meg a követelményeknek. Sok fiatalnak nincs lehetősége az Iskolai étterem Igénybe vételére. A gyakorlati oktatási létesít­mények sokszor a későbbi gyakorlat minimális követelményeinek sem felel­nek meg. A SZISZ-szervek e tények fö­lött nem térhetnek napirendre. Itt azon­ban nemcsak a fogyatékosságok meg­mutatásáról van szó. hanem a problé­mák megoldásába való aktív bekapcso­lódásról is. Legfiatalabb tagjaink számára fontos, hogy milyen első benyomásokat sze­reztek a SZISZ-ről és tevékenységéről. Ez — őszintén szólva — nem mindig a legkedvezőbb. A kézen fogva vezetés nem jó módszer, és az utasítások, ti­lalmak sokasága sem vonzó számukra. Elvárják, hogy a gyűlések, a társadal­mi munkák vonzók és értelmesek le­gyenek. Megvan a véleményük az „ön­kéntesen kötelező akciókról“, illetve a passzív szórakozásról. A fiúknak és lányoknak sokszor hiányzik a kollek­tíva munkájához való hozzájárulás kel­lemes érzése. A helyzet javítására tö­rekedve a központi bizottság kidolgoz­ta az első és második középiskolai év­folyamok tevékenységének kísérleti alap- elveit (RADIM). A kísérlet első tapasz­talatai kedvezőek. Azokban az iskolák­ban és tanintézetekben, ahol az új mód­szert bevezették, a tanulók többsége pozitívabban viszonyul a SZISZ-hez, mint máshol. Mindenütt be kell vezetni az új munkaformákat. Ezeket új ötletekkel igyekezzünk gazdagítani, különös figyel­met fordítva az elbürokratizálódás meg­akadályozására. A középiskolákban fennáll a forma­lizmus veszélye. Ügy véljük, hogy hasz­nos lenne, ha a kötelező iskolalátoga­tást befejező fiatalok a középiskolában. Illetve a tanintézetben csak egy tár­sadalmi szervezetben, rendszerint a SZISZ-ben szerveződnének. Ez a további társadalmi elkötelezettséget is kedve­zően befolyásolná. Hasznos lenne, ha a társadalmi szervezetek központi szer­vei anélkül is lehetőséget teremtenének a középiskolások és a szaktanintézeti tanulók aktivizálásához, hogy azok az adott szervezetek tagja! lennének. A múltban sokszor beszéltünk már a szakmunkástanulókról való állandó és fokozott gondoskodás szükségessé­géről. Ennek ellenére a szavak és a tettek még mindig távol állnak egy­mástól. Egyes szakmák vonzóvá tételé­hez nem Járul hozzá a felkészítés szín­vonala, egy-egy tanintézet ellátatlan­sága és az Idősebbek, elsősorban a szü­lők elmarasztaló véleménye az ebben az Iskolatípusban folyó képzésről. A helyzet megváltoztatása elsősorban az Illetékes állami és gazdasági szervek feladata. De az Ifjúság! szövetség Is hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiúk és lányok munkához, szakmához fűződő viszonya pozitívan alakuljon, és e té­ren tennie Is kell valamit. Törődjünk azzal, hogy a SZISZ-kollektlvákban olyan légkör alakuljon ki, amelyben nem elégednek meg a középszerűség­gel, nem térnek napirendre az ered­mények iránti közömbösség láttán sem a tanulásban, sem a szakmai felkészü­lésben. Erre és a munkahelyi beilleszkedésre a szocialista munkabrigádok tartalékai­nak is nagyobb figyelmet kell fordíta­niuk. Ezek közül azonban sokan véd­nököket keresnek, munkájuk értékelése adminisztratív úton történik, ami nem tükrözi az egyén és a kollektíva akti­vitását. A SZISZ-szervek és -szervezetek ezért a szakszervezettel együttműködve rendszeresen foglalkozzanak a tartalé­kok védnökeinek megnyerésével és fel­készítésével, és e tevékenységre a leg­jobb munkásokat és egyéb dolgozókat válasszák ki. Tevékenységük a termelé­si kollektívákkal való együttműködés révén is színvonalasabbá válik. A SZISZ középiskolai és szaktanlnté- zeti feladatainak teljesítése során szük­ség van a pedagógiai dolgozók és a nevelők megértésére és segítségére. Tisztelet és köszönet munkájukért. Hely­zetüket a beosztás és a társadalmi meg­becsülés -szempontjából tovább kell szi­lárdítani, miközben tökéletesítik kivá­lasztásukat, felkészítésüket és elhelye­zésük rendszerét. Ugyanis még ma sem a legjobb munkások közül kerülnek ki a szakoktatók, jelentős a nevelők el­vándorlása, arról már nem Is szólva, hogy az iskolaügy feminízálődása szin­tén számos problémát vetett fel. java­soljuk, hogy a CSSZSZK kormánya ér­tékelje a helyzetet, és e téren is hoz­zon intézkedéseket. Szerveink és szer­vezeteink fordftsanak különös figyelmet a fiatal pedagógusokra és nevelőkre. Nyújtsunk nekik segítséget, hogy meg­találják helyüket mind az iskolában, mind a SZISZ-munkában. Szocialista társadalmunknak érdeke, hogy a főiskolák jól képzett, politikai­lag és erkölcsileg fejlett szakembereket nevelnek, akik tudnak Irányítani és az emberekkel foglalkozni. E követelmény­nyel teljesen összhangban kell lenniük a főiskolás SZISZ-tagok és -funkcioná­riusok lránt támasztott Igényelnek, de az érdeklődésnek Is, amit a felkészülés és a későbbi érvényesülés lehetőségei iránt tanúsítunk. Az utóbbi Időszakban szá­mos tapasztalattal gazdagodtunk e té­ren. Meggyőződtünk róla, hogy be kell vonni a diákokat a főiskolai tanulmá­nyok Irányításába; a kötelező tananya­gon kívüli Ismeretek elsajátítására, a középszerűség és a sztereotípia elleni küzdelemre kell őket ösztönözni. és arra van szükség, hogy erezzenek fe­lelősséget a SZISZ-szervezet tevékeny­ségéért. Magának a gyakorlatnak is módosíta­nia kell a diplomásokhoz való viszonyt. Számos munkaadó számára nem az a legfőbb szempont, hogy a főiskolát vég­zett fiatal milyen tanulmányi eredmé­nyeket ért el, milyen Ismeretekkel ren­delkezik, és hogy mennyire elkötele­zett. Sok helyen ez egyáltalán nem érdekli az illetékeseket. Azonosulunk azzal a véleménnyel, hogy hasznos len­ne, ha a pályakezdő diplomások elhe­lyezésekor az ismeretséget és a pro­tekciót teljesen kiküszöbölnék. Az elhelyezkedésnél, a kezdőfizetés megállapításánál a főiskolán végzett munka és a tanulmányi eredmény le­gyen a mérvadó. Azt is támogatjuk, hogy be kellene vezetni a továbbkép­zést, a szakmai fejlődést. Ez például — az orvosokhoz hasonlóan — szak­vizsgákkal történne. A főiskolai SZISZ-szervek és -szerve­zetek is hagyjanak fel az aktivitás ér­tékelése során az átlagértékek és a pontok számitgatásával. Olyan légkört alakítsanak ki, amelyben mindenki köz­vetlenül és személyesen felel a kollek­tíva előtt az eredményeiért. Viszont többet kell törődni a tanulási feltéte­lek javításával, a diákok problémáinak megoldásával. A javaslatokat és hozzá­szólásokat kezdeményezóen terjesszék elő, és védelmezzék a diákok érdekelt. A tisztségviselők, akik bizalmat kap­tak, és társaikat a SZISZ-szervekben képviselik, kötelezően számoljanak be szervezetüknek tevékenységükről. Első­sorban ők tudatosítsák, hogy az Ifjú­sági szövetségi munka az nem előnyö­ket és könnyítéseket Jelent, hanem és elsősorban példamutatást a tanulásban és általában az életben. Sok főiskolás számára a diákotthon több évre második otthonává válik. Te­hát minden diáknak törődnie kellene azzal, hogy milyen környezetben lakik. A helyzetet nagy mértékben befolyásol­ja az elszállásoltak magatartása és a szocialista tulajdonhoz fűződő viszony, ami nem mindig a legjobb. Ezért bőví­teni kell a diákotthoni SZISZ-tanácsok jogkörét és felelősségét, hogy ezek ön- igazgatási Irányító szervekként érvé­nyesülhessenek. Az Illetékes állami szerveknek javasoljuk, vegyék fontoló­ra, hogy az lnternátusi tanácsok nem kaphatnák-e meg a polgári bizottságok jogkörét. A népgazdaság számára nagy segítség a nyári építőtábor. Dicséretet érdemel az a több ezer tanuló és diák, aki az utóbbi Időszakban segítséget nyújtott a népgazdaság különböző ágazataiban, a szolgáltatási szférában, az elemi csa­pások következményeinek felszámolásá­ban. Sokan plonlrtábor-vezetőkként dol­goztak. Nem minden vállalatnál és szö­vetkezetben volt jő a munkaszervezés, Igazságos a Javadalmazás, nem minde­nütt teremtettek kedvező feltételeket a szabadidő eltöltéséhez. Arról sem hallgathatunk, hogy egyes tanulók és diákok nem akarják felismerni az épí­tőtábort részvétel jelentőségét és értel­mét. A SZISZ-szervekre és -szervezetek­re vár a feladat, hogy leküzdjék az ilyen szemléletet. Az aktivitás fejlesz­tését erőteljesen kapcsoljuk össze a tanulmányi szakkal, a fiatalok érdek­lődésével, és éljünk Jobban a lehető­ségekkel, amelyeket az utóbbi Időszak­ban az állami szervek megteremtetted. Elvtársnők és elvtársak, szövetségünk eredményeinek kovácso­lásához, tekintélyének szilárdításához és növeléséhez hozzájárul a dolgozó if­júság Is. Elismerés illett az áldozatos munkateljesítményért, amelyet a nép­gazdaság összes ágazatában nyújtott. Különösen hozzájárulnak a közös mú létrehozásához az ifjúmunkások. Akti­vitásuk, tagsági részarányuk —' ezek a SZISZ tényleges befolyásának legfőbb mutatót. E mutatók nem mindenütt meg­felelőek. Noha a szövetségi szervek fi­gyelmet fordítanak az Ifjúmunkásokból álló SZISZ-szervezetekre, az ezekben folyó munka a kívánatosnál még gyen­gébb színvonalú. Még mindig sok Ifjú­munkás nem tagja a SZISZ-nek, és teljesen Indokolt, hogy munkánkat a fiatal munkások szemlélik legbfrálóbban. Az Ifjúsági szövetség számos helyen még nem aktív tényezője és nem elő­mozdítója a munkában és a szociális szférában előforduló problémák megol­dásának. Az alapszervezetek még nem mindig és nem mindenütt képesek fi­gyelembe venni és érvényre Juttatni a fiatalok véleményét, jogait és érdekeit. Nem teszik fel a kérdést, hogy vajon vonzó lehet-e a SZISZ-munka, ha az ifjúmunkások azt tapasztalják, hogy ez csak társadalmi munkából, rendkívüli műszakok szervezéséből és gyűlésekből áll. Ne csodálkozzunk azon, hogy az alapszervezetek tagjait ez nem érdekli, és nem tartják fontosnak a SZISZ-tag- gá válást. Ügy tűnik, ezt még nem tu­datosították eléggé a Nyugat-csehorszá­gi, a Kelet-csehországi és a Dél-morva- országl kerületben, ahol a munkások szervezettségének hiánya egyre aggasz­tóbb az utóbbi években. A SZISZ-szer­vek és -szervezetek számára sürgető feladat a munkásifjúság mindennapi gondjaival, Jogos érdekeinek érvényesí­tésével, problémái megoldásával való törődés. Egyetértünk a javadalmazás differen­ciálásával, függetlenül attól, hogy ki hány éves. A végzett munka mennyisé­ge legyen a szempont. A teljesítmény­bérrel dolgozó ágazatokhoz hasonlóan kell ezt megvalósítani. Ez Is a gazda­sági mechanizmus átépítésének fontos céljai közé tartozik. A kongresszus előtti vita azt bizo­nyította, hogy nagy figyelmet kell for­dítanunk a családalapítás, elsősorban a lakáshoz Jutás feltételeinek megte­remtésére. Ez főleg a nagyvárosokban fontos teendő. Napjainkban a házasság- kötés pillanatában a fiatal családoknak mindössze egyharmada rendelkezik la­kással. Különösen elgondolkoztató, hogy a fiatal házaspárok több mint egyötöde öt év után, csaknem egytizedrésze pe­dig kilenc év után sem rendelkezik saját lakással. Ez gyengíti a család szerepét, ez egyike a válási arány romlása fő okainak. Véleményünk sze­rint már csak azért is figyelmet ér­demel ez a kérdés, mert a lakáskiuta­lás jelenlegi rendszerében egyik lakás­építési típus sem teremt a fiatalok szá­mára kedvező kilátásokat. A közelmúlt­ban e kérdést együttes ülésén a SZISZ KB Titkársága és a CSSZSZK kormá­nyának Elnöksége is megvitatta. Fon­tosnak tekintjük, hogy ez év végéig sor kerül a fiatalok lakásgondjaival és a lakbérfizetéssel összefüggő anyagi ter­hek elemzésére. A SZISZ aktiv bekapcsolódásával In­tézkedéseket dolgoznak ki a helyzet Javítására, a lakástörvény új megfogal­mazását Is beleértve. A plzeül Skodá­ban, Pisekben, Hradec Královéban és más vállalatoknál és városokban dol­gozó, Illetve lakó SZISZ-tagok példája azt mutatja, hogy az ifjúsági szövet­ségnek módja van hatékonyan hozzá­járulni a fiatalok ilyen természetű problémáinak megoldásához. A lakásál­lomány felújítása és korszerűsítése Is számos lehetőséget kínál, de Ifjúsági lakásszövetkezeteket is lehet alapíta­ni, és például az Ifjúsági Fényszóró is hozzájárulhat ahhoz, hogy rendet te­remtsenek a lakásgazdálkodásban. Elvtársnők és elvtársak, az osztályokra tagolt világ kapcso­latainak bonyolultsága fokozza a köve­telményeket a szocialista haza védel­mének és építésének egysége lránt. Szervezetünknek feladata a fiatalok hazafias érzésének szilárdítása, a tény­leges katonai szolgálat és a fegyveres testületek tagjai Iránti pozitív viszony kialakítása és a pacifizmus megnyil­vánulása elleni fellépés. A Csehszlovák Néphadseregben, a Nemzetbiztonsági Testületben, a határ­őrségben és a belügyminisztérium ka­tonai alakulatainál működő SZISZ-szer- vezetektől megköveteljük, hogy még ha­tározottabban segítsék a parancsnoko­kat, a politikai dolgozókat és a párt- szervezeteket a harckészültség szilár­dításában és az egységek felkészítésé­ben. Ez az együttműködés legyen szo­ros, mindennapos, formalizmusmentes, elvtársi, bíráló és Igényes. Arra kell törekedni, hogy a fegyveres testületekben működő SZISZ-tagok és tisztségviselők példát mutassanak a harci és politikai felkészítésben. Elv- szerűen védelmezzék a kollektíva becsü­letét és jó hírnevét, megalkuvás nél­kül szánjanak szembe azokkal, akik megsértik a katonai fegyelmet, küzdje­nek az öregkatonaság és a zaklatás minden megnyilvánulásával szemben, és akadályozzák meg a fegyelmi vétségek előfordulását. Fokozott figyelmet fordítunk a fegy­veres erők tagjai erkölcsi-politikai ar­culatának formálására, a tudományos- műszaki Ismeretek elsajátítására és fej­lesztésére, a katonai-szakmai képzettség gyarapítására, a technikai eszközök és a fegyverek mesteri kezelésére és kar­bantartására. Nagyra becsüljük, hogy néphadsere­günk parancsnoki kara és más fegy­veres testületek vezetése kiváló felté­teleket teremt a plonfrceeportokkal és az üzemek, Iskolák, SZISZ-szervezetet- vel, illetve a területi SZISZ-szervekksl való együttműködés fejlesztéséhez. Fon­tosnak tekintjük viszont, hogy hozzájá­ruljunk partnereink feladatainak telje­sítéséhez. Ez főleg úgy valósul meg, hogy felkeltjük a fiatalok érdeklődését a katonai hivatás iránt. Az a körül­mény is erre kötelez bennünket, hogy patronáljuk a vyábovi, Illetve Llptovskí MikuláS-i katonai főiskolát. E tevékeny­ség során értékes tapasztalatokra tet­tünk szert. Elvtársnők és elvtársak, szocialista hazánkat szeretjük, éle­tünk összeforrott a szocializmussal, és ehhez a rendszerhez kötődik biztonság­érzetünk, perspektívánk. Meggyőződé­sünk, hogy — noha a mindennapi élet­ben még előfordulnak problémák — a szocializmus a leghaladóbb és legjobb társadalmi rendszer. Egyedül ez a tár­sadalmi rendszer képes az emberiség legbonyolultabb problémáinak megoldá­sára, a boldog és békés élet feltéte­leinek megteremtésére a földön. Éppen ezért kívánunk rendszerünk fejlesztése végett lelkiismeretesen dolgozni, és ha a helyzet úgy kívánja, védelmezni is hazánkat. A fiatalok, akik már a szocializmus­ban születtek, vívmányainkat gyakran természetesnek tekintik. Ezért egy pil­lanatra sem feledkezhetünk meg annak hangsúlyozásáról, korábban mekkora erőfeszítés kellett ahhoz, hogy jó fel­tételek között élhessünk. Nyugtalanít bennünket, hogy a fiúk és lányok egy része passzív, nem ér­deklődik a közügyek Iránt. Olyanok is vannak közöttünk, akik nem a munká­ban látják az élet értelmét, és nem becsülik meg a létrehozott értékeket. A közömbösség, a középszerűséggel való elégedettség kispolgári magatartást, sznobizmust eredményez. Egyes fiata­lok semmibe veszik a jó emberi kap­csolatokat, agresszívvá válnak, mindent összerombolnak, ami a kezük ügyébe kerül, háborgatják embertársaikat, ml több, kínozzák Is a környezetükben élő­ket. Számosán közülük alkoholistákká, kábítószer-élvezőkké válnak. Hol keres­sük az ilyen problémák okait? Akik úgy vélik, hogy az okokat magukban a fiatalokban kell keresni, túlságosan leegyszerűsítik a kérdést. Az Ifjúság többsége az Igazságot ke­resi, és igyekszik választ találni az itt­hon és a világban előforduló jelensé­gekre. összehasonlítja a szülei, a ba­rátai és az iskola véleményét, a hazai tömegtájékoztató eszközök és a külföldi propaganda információit. Válaszokat ke­res, kérdéseket tesz fel, és olyan ki­jelentéseket tesz, amelyek nem mindig a meggyőződését tükrözik. Nem is ká­ros, nem is szokatlan, hogy a fiatalok kérdéseket tesznek fel, és nem min­dent értenek meg. Egyetlen kérdést sem szabad figyelmen kívül és válasz nélkül hagyni. A ml viszonyaink között sem könnyű minden Hátai számára a mai bonyolult és ellentmondásos világban tájékozód­ni. Egyesek nehezen találják meg he­lyüket a progresszív erők oldalán, il­letve határozzák el magukat az elköte­lezett helytállásra. Az Ifjúsági szövet­ség polttikai-nevelő munkájában tovább­ra is feladatunk elősegíteni, hogy a fiatalok belső meggyőződésüket kiala­kítva Juthassanak el a tudományos vi­lágnézethez, hogy Intenzívebben éljenek a tanulási lehetőségekkel, hogy alkotó­én érvényesítsék a természet, az em­ber és a társadalom fejlődéséről és a világ megismerhetőségéről szóló tudo­mányt. Aki nincs felvértezve tudással, az könnyen meginoghat, mások megza­varhatják, elveszíti saját erejébe vetett bitét, és nem viszonyul aktívan az élet­hez. Ott azonban nem lehet hatékony a segítség, ahol a marxizmuson tételek és definíciók halmazát értik, ahol hi­ányzik az élő párbeszéd, illetve az el­mélet és a gyakorlat összekapcsolása, ahol megfeledkeznek a társadalmi je­lenségek marxista-leninista módszerrel való vizsgálatáról és befolyásolásáról. A fiataloknak szükségük van arra, hogy meggyőződjenek róla: Marx, Engels és Lenin műve nemcsak nyitott tudomá­nyos elmélet, hanem gyakorlati útmu­tató Is, hogyan kell forradalmian át­alakítani a világot. Az Ifjúság aktívan viszonyul a Szovjetunióban, nálunk és más szocialista országokban érvényesü­lő gyorsítási stratégiához, a gazdasági és szociális fejlesztés gyorsításához. Ez azt bizonyltja, hogy a világnézeti ne­velés hatékonyabbá tételének kulcsa az élethez való szoros kapcsolódás. Tehát részt kell vállalnunk az élet minden területe tökéletesítéséért vívott küzde­lemből. Vonatkozik ez a megállapítás a SZISZ-szervezetekben folyó minden­napi nevelő munka egyes formáira is. Noha a SZISZ III. kongresszusa után hajtottunk végre módosításokat, a szö­vetségünkben folyó nevelés még távol­ról sincs összhangban ezekkel a kö­vetelményekkel. Ezért ügyeljünk arra, hogy az oktatás érthető legyen és von­zó, hogy a fiatalok Igazsághű választ kapjanak minden kérdésre. A fiatalok mentalitásával összhangban van az au­diovizuális eszközök érvényesítése, ezért fokozottan alkalmazzuk ezeket ts. A világnézeti nevelésben szerepe van azok személyiségének és példamutatá­sának. akik a fiatalokra hatni akar­nak. Nagy segítséget kapunk a párt­szervektől és -szervezetektől. Már évek óta eredményesen bontakozik ki a Szo­cialista Akadémiával, a CSSZSZBSZ-szel, az Antifasiszta Harcosok Szövetségével és más szervezetekkel az együttműkö­dés. Magunk ts sok fiatal lektort és propagandistát képeztünk ki. A propa­gandisták és lektorok színvonala, fel­készítése állandó és rendszeres figyel­met érdemel. Folytatása a hatodik oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents